Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-15 / 112. szám
I. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM 1991. MÁJUS 15., SZERDA buqavidéki BUDAÖRS • ÉRD • SZA/.H ALOMBA TT A • l’IUSVÜROSVAR • BUDAKESZI • BIATOR- UAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA O PATY • ZSAMBGK • SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ • PERBÁL Q TÖK • T1NNYE • ÜRÖM Fájdalmas, de célszerű átszervezés Júliusban nyit az új óvoda A hír, amely szerint néhány intézményi dolgozó magánbiilcsőde létrehozását fontolgatta a közigazgatásilag Püiscsabához tartozó Jászfaluban, valamikor január vége felé jutott el hozzám. Ám az a gondozónőt?) vagy nevelőt?), aki erről beszélt — nem túl sokat —, teljes titoktartást I.'rt mindaddig, amíg befejezik a szervezést, s megteremtik e sajátos vállalkozás anyagi alapjait. A diszkréciót azért is kérte, mert e gyökeres átszervezést esaku jelentős létszámcsökkentés mellett tartotta kivitelezhetőnek. Márpedig évek óta majd háromszor annyi dadus és gondozónő dolgozott — s dolgozik ma is — a bölcsődében, mint ahány kisgyereket ott elláttak(t). Tehát számolni kellett azzal, hogy előbb-utóbb bekövetkezik egy ésszerű létszámcsökkentés. Ám ha a magán- bölcsőde ötlete idő előtt kiszivárog, akkor az állásukat, kenyerüket féltő alkalmazottak között súlyos feszültségek támadhattak volna. Teltek-múltak a hetek, de informátorom többé nem jelentkezett. S mert annak idején a nevét sem árulta el, így azt sem tudhattam, hogy mi lett az egyébként jónak tűnő ötlet sorsa. A piliscsabai ön- kormányzat hamarább lépett ebben az ügyben, mintsem megtaláltam volna egykori informátoromat. A testület még februárban létrehozott egy ad hoc bizottságot, amely a jászl'alui bölcsőde óvodává alakítását tűzte ki célul. Azóta már határozatot is hozott a testület — a közelmúltban — a bölcsőde megszüntetéséről s arról, hogy az új óvodában helyet kapnak majd a legkisebbek (kétéves kortól) egy kiscsoportban, dadusok és gondozónők felügyeletévé!. Skripek Zoltánná vezető óvónőtől pedig megtudtam, hogy- az átszervezés már elkezdődött, a többi között a létszám csökkentésével. Erre valóban szükség van, mivel kilenc gyerekre IS gondozónői, illetve dadusi álláshely volt fenntartva hosszá ideje(t). A bölcsőde Vasút utca - kantra polgármester Minden feledésbe merült! Mindennapi vizünk címmel Solymár ellátásáról írt a helyi lapban Dercsényi Péter polgármester. A többi között megemlíti azt az úgynevezett cserépgyári kutat is,- amelym-eít. vastartalma a polgármester. úr által közzétettek szerint „0,3 milligramm.'liter, ami a megengedett érték határán van.” Ezenkívül azonban nem tartalmaz káros baktériumokat, anyagokat”. — A polgármester úr abban a szerencsés helyzetben van, hogy méig nem kellett ezt a vizet fogyasztania — mondják a Vasút utca lakói, akik hosszú hónapok óta protestálnak a cserép- gyári kút vize ellen. Az állampolgárok panaszukkal megjártak már minden lehetséges fórumot, mi ma- guruk is xntunlk tavaly szeptemberben s az idén is az ügyről. Annyit sikerült elérniük, hogy a kút vize csak kisegítő jelleggel vehető igénybe, azaz a nyári csúcsidőszakban kapcsolható rá a rendszerre. A lakók azt mondják, hogy a víz vastartalmú, a BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. 0 Munkatársak : Fekete Ildikó, Aszódi László Antal, virág Márton. 0 Fogadónap minden hétfőn 14— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: np. vili.. Somogyi B. u. 6. PL: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-1761, 13S4067. hírlap vízmű által el ismerten időnként a 0,6-0,8 milligramm, litert, azaz a megengedett érték két, két és félszeresét. Ezenkívül — szintén a vízmű laboratóriuma által elismerten — a víz zavaros, büdös, .keménységű.foka is a még . elfogadható felső határértéken van, s ez az oka annak,’ hogy 3-4 esztendő alatt tönkremennek a bojlerek és a csaptelepek. A hatályos ivóvízszabvány szerint a víz vas- és mangántartalma együttesen sem haladhatja meg a 0,3 mg litert. Amennyiben meghaladja — márpedig a cserépgyári kút vizének vastartalmú ezt önmagában is túllépi —, nem minősíthető ivóvíznek — érvelnek az utca lakói. A kút eredetileg ipari víz kitermelésére kapott üzemeltetési engedélyt! Ezt sikerült később — a vízminőség megváltoztatása nélkül — módosítani, hogy csak nyári csúcsidőben használható, tekintettel a solymári vízhiányra. A lakók az üzemeltetési engedély módosításáért, illetve a víz kikapcsolásáért hónapok óta hareo’rní’ik, s az ügy állásáról időről időre részletesen tájékoztatták polgármesterükéit; Deresé- nyi Péter támogatta beadványukat, arra rá is nyomta az önkormányzat pecsétjét. Most, az idézett cikk kapcsán viszont úgy tűnik, mintha minden probléma feledésbe merült volna — vélik a lakók. fazekas Eszter épületét is bizonyos mér tékig át kell alakítani az új funkciónak megfelelően. Az átszervezéssel az előzetes számítások szerint csaknem kétmillió forintot takarít meg az önkormány zat. A ma állományban lévő dolgozók közül pedig azokat tártják meg, akiket a vezetés alkalmasnak ta Iái az újfajta követeimé nyék teljesítésére. A ma radók fizetéséhez pedig nem nyúlnak — legalábbis nem vesznek le abból - még ha például a képz: bölcsődei gondozónőt csak képesítés nélküli óvónőként tudják alkalmazni. A négy óvoda önálló lesz, egy-egy vezetővel az élén. Az új intézmény július 22-től fogadja majd a gyerekeket. Egyébként ez az . épületkomplexum továbbra is helyet .ad a Wal- dorf-óvodának. Az eddigi gyakorlatot pedig, amely szerint az óvodák lépcsőzetesen zárnak be nyárra, il letve nyitnak ki, szintén megtartják azért, hogy egész évben lehessen hová vinni azokat a gyerekeket akiket a szülők nem tudnának kire bízni a váká'ció idejére. A magánbölcsőde ötlei Skripek Zoltánná még csak nem is hallotta. Amikor ezt szóba hoztam, a legnagyobb természetességgel mondta: ha annak idején valóban megindul a szervezés, akkor éppen a kéz deményezők lettek volna kénytelenek csökkenteni a létszámot. Az önkormányzat határozatával viszont elhárult az a fajta felelősség, amelyet a magánból csődé szervezőinek kellett volna vállalni az alkalma zottak vagy társak kiváló gatásánál. Kasza Péter pol gármester . szerint egyébként sem voltak meg az anyagi feltételei egy magánbölcsőde alapításánál mint ahogyan a várhatóan beiratkozok száma sem ígérkezett elégségesnek. Aszódi Eászló Antal Érdi kcmyújtás szépséghibákkal Hamar munka ritkán jó Meg 1989 novemberét mutatta a naptár, amikor az érdi tanácsé.nők — mert rendszerváltás előtt vagyunk I — szinte az elsőit között nyújtotta kezét a Magyavo-k Magyarokért Alapítványnál: Romániából, azaz Erdélyből áttelepültek letelepedésére a uaímas szabad területet tud biztosítani. Nem is kis területen, hanem 31 ezer K33 négyzetméteren, mintegy 139 sorház felépítésére nyílik mód és lehetőség. Aztán jöttek a megbeszélések, először 1989. december 11-én, melyen részt vett a tanácselnök, a főépítész, a műszaki osztály vezetője — közülük már egy sincs hivatalában —, s a élagyarok Magyarokért Alapítvány ügyvezető igazgatója, Pap István, dr. Mécs László, az alapítvány megbízott titkára. Aztán az Y1» I Kami, a Hit Építő és Szolgáltató Kft. A tanácselnök — jegyzőkönyvbe rögzített véleménye — szerint lehetőség van arra, hogy a város egyes területein ÍSM-MM forintos négyszögölenkénti áron — vagy maximum 3 ezer forintért í — telttel biztosítsanak a letelepülni kívánóknak. Meg mellette a helybéli rászorultaknak is. Fiataloknak, s ráadásul pénzteleneknek . . . Aztán volt helyszíni bejárás is .. . Hogy mire, miként, az ma már kideríthetetlen. Mert mint mára Világos, a helyrajzi szám szerint felajánlott telkek egy részén út fut(!), mégpedig 8 ezer 399 négyzet- méteren. Tehát a beépíthető terület az eredetileg jelzett helyett 24 ezer 974 négyzetméter. Egyértelműen kiderült, hogy amikor az ajánlatot még a tanács- rendszerben megtették — s a következmények ma már az önkormányzatot terhelik —, nem tudta a jobb kéz, mit csinál a bal. Például ilyen, egyáltalán nem apróságok: annak idején építési engedély nélkül — bár kétszer kérték — miként épülhetett ide a Tü- zép telepe? Kérdőjel, de ahogy errefelé szokás volt éveken át — egészen 1990 végéig! —, netán az engedélykérésre a hivatalos válasz elmaradt, ám a szóbeli bef utott . . . Hogy kitől, mikor, hogyan? Ember legyen a talpán, alti ki tudón ma már deríteni, de tény, hogy n bejegyzések szerint üresnek jelzett területen ma egy részt a Tü- zép telepe foglal el . . . Mindén külön értesítés, bejegyzés nélkül. .. Szóval, a város hajdan volt vezetői — rendszerváltás előtti években — valamire jelentkeztek.- Az egyáltalán nem rendszerezett nyilvántartás szerint egy bizonyos területet felajánlottak. Nyújtották markukat a lehetőségért — mondván, az alapítvány a BM pénzéből közművesít —, hamar munkát végeztek, hamar-gyorsan ajánlatot tettek. Hogy az ilyen, körültekintés nélküli lépés ritkán jó? Arra bizony nem figyeltek. Annál inkább figyelnie kell a következményekre, az ügy vonzatúra áz önkormányzatnak, a hivatalnak. Mi van a kanyar után? Szentendre határában fokozott figyelmét kíván az autósoktól az az útfelbontás, amely miatt Visegrádié!, a 11-es főútvenaion beérkezve — mindkét irányban — jelzőlámpás rendszer szabályozza a forgalmat. A balesetveszélyt különösen az jelenti, hogy a város határában a gépjárművezetők nőm szokták csökkenteni a sebességüket, a forgalomkorlátozás pedig éppen egy kanyar után következik (Virág Márton felvétele) Hiszen a felelősséget nem háríthatják tovább, főként olyanokra nem, akik úgymond eltűntek a közélet porondjáról. Született aztán egy megállapodás, melyben az adásvételt egyoldalúan írták alá. Eladóként a város szerepel. S majdani vevőként hetvennél több név szerepelne. Ha leírták volna. A város annak idején egy „tagban” a területet akarta eladni az alapítványnak. Még az önkormányzat is erre tette le voksát a múlt évben. Aztán kiderült, személyre szólnak a telek- terület-kijelölések, a vásárlási szándék. — S itt már hiba volt a kréta körül. Mert ahogy az önkormányzati testület 1991. január 17-i jegyzőkönyvi kivonata — a január 14-i ülésről — szól: a Magyarok Magyarokért Alapítvány számára ezerforintos négyzetméterenkénti áron eladják az önkormányzat tulajdonát képező IS 776. 1ST S3, és 18 756 helyrajzi számú ingatlanokat. De nem név. szerint, nem egyes letelepülni szándékozóknak. S itt van a másik gubanc — míg az egyik a terület nem ismeretéből fa-' kadt. Ebben az esetben, helyzetben az önkormányzatnak nem a kijelölt területet kell eladnia az alapítványnak, hanem egyenként, személyre szólóan a beépítési területet, mind a hetvenhat főnek. Mert a testület döntése az alap javára, s nem személyekre szólt. Ebből aztán — mely lényegében nem is elvetendő jogi gubanc — némi nézeteltérés keletkezett az alapítvány, s a jogászok között. De áz a megoldás gyorsabb, ha ma már a terület kiosztása névre, személyre szólóan történik meg. Mert hiszen a közművesítéshez biztosított, a BM által tartalékolt, illet— ' ve az alapítványnak átutalt tizenötmillió forint. Csak hetvenhat magánszeméllyel, s újabb negyvennel, melyet az Ybl Bank Rt. ajánl, s támogat, kell szerződést kötni. Nem ez az első, sajnos úgy tűnik, nem is az utolsó eset, amikor a korábbi felelőtlen lépések — lásd terület nem ismerete — egyfajta kényszerhelyzetbe, zsákutcába szorítják az ön- kormányzatot. Mert ugyan Érd tárt karokkal várja a letelepülni szándékozó, Erdélyből jövőket — csalc nem ilyen kacskaringók árán. S egyúttal helyet szeretne közöttük — az önkormányzat biztosítani — a helybéli fiataloknak is. Ha kisebb területen is. Mert hiszen nem az a fontos errefelé — ahol az erdélyi bukovinai székelyek is otthonra találtak, mintegy háromezren —, »honnan jöttél, hanem az, hová tartasz. S megákkor is igaz ez, ha a képviselő-testület a huzavona végére — melyet még a tanácsrendszer képviselői teremtettek meg, majd égy tévedés erősített — a pontot e héten teszik, Varga Edit Strand és lőtér már volt Szabadidőközpont Pátyon Volt egyszer, réges-régen egy strandfürdő Pátyon. Az igaz történet mesebeli fordulattal élve úgy folytatódott, hogy hol volt, hol nem volt, ugyanis a fürdőt a Füzes patak vízhozamára építették, ám ez kevésnek bizonyult. Bezárt a strand, lett helyette lőtér. A kezelői jogot tanácshatározattal adták át az MlISZ-nek. A szervezet annak rendje-módja szerint hozzálátott a tereprendezéshez, létesítettek is ott egy nagy dombot, miegyebet. Ám a helybeliek már akkor sem igazán szerették csőre tölteni fegyvereiket, azaz a terület lényegében elárvult, pontosabban a modellezők használták olykor-olykor. És jött a rendszerváltozás. Eltűnt az MHSZ, az önkormányzat ismét .gazdája lett az ominózus föld- darabnak. Hasznosítására sem kellett sokáig várnia, mert Schléher Ferenc helyi lakos a képviselő-testület- nek is tetsző tervvel álit elő. Szabadidőközpont létesítésére tett ajánlatát elfogadták, s a kivitelezés munkálatai azóta jó ütemben haladnak. Az önkormányzat — a vállalkozást támogatandó — két esztendei bérleti díjról mondott le azért, hogy a tervezett autósmozi és a különféle labdajátékokhoz szükséges pályák megvalósuljanak. A szabadidőközpontban helye lesz egy szeszmentes büfének is. A két teniszpályán az ígéret szerint már e hónap végén ütHetik a labdát. A kézi-, a kosár- és a röplabda játékokhoz * szükséges pályák a filmvetítések idejére az autósmoziba érkezőknek szolgálnak majd parkolóhelyül. —fe— Közimífefísszíés Ki-ki alapon Budajenön hetven ingatlant éráit a napirenden levő közműfejlesztés. Az általános rendezési terv szerint ütemezve, belső •tömbter tárással nyílnak, majd ú j utcát az Ady Endre utcától északra lévő te- tüíetén. Jelenleg a -földméréseket végzik: me’vík ingatlantulajdonostól hány négyzetméternyi területet keli adásvétel alapján az út kialakításához igénybe venni, A villany- és vízvezeték kivitelezésének költségéit az -önkormányzat előlegezi meg, s ki-ki eldöntheti. hogy .igényli-® a közművet, amiért megfizeti a hozzájárulást.
