Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-15 / 112. szám

Cl, 77 Kevesebb támogatást kapnak, mint az Kik is azok az kiválók értelmi fogyatékosok? ' Erim Jakab több mint egy évszázada, 1877-ben ala- pitotta az első, értelmi fogyatékosokat munkája felké­szítő intézetét. így hívták ezt: Első Magyar Hülye­nevelő Ápoló Intézet. A köznyelv már ilyen, ma is sokan egyszerűsítenék a dolgot, használnák az egysza­vas minősítést. De hülyék-e egyáltalán az értelmi fo­gyatékosok? Kittemé Józsa Judit, az ÉFOÉSZ — az Értelmi Fo­gyatékosok Érdekvédelmi Szövetsége — főtitkára egészen másképp véleke­dik: — Tiltakozom ez ellen a kifejezés ellen, mint min­den más, ezzel az állapot­tal kapcsolatban emlegetett rosszízű, pejoratív szóhasz­nálat ellen is. A hülye szó maga egy évszázada még nem hordott magában sem­miféle sértő tartalmat, az­óta telítődött vele. S a ma­gyar nyelvben (egyszer egy gyógypedagógiai konferen­cián számolták össze a szakemberek) mintegy 150 hasonlóan bántó szó, kife­jezés akad, mint az osto­ba, gyogyós, íélcédulás, fa­lu bolondja, hadd ne so­roljam tovább. Mindegyik durva, lealázó azokra néz­ve, akik híjával vannak va­lamilyen értelmi képesség­nek, s akik ilyen embert, nevelnek, gondoznak. — Kiket nevezünk értel­mi fogyatékosoknak? — A szakirodalomban vagy négyszázféle olyan okot sorolnak fel, ami miatt valaki értelmileg fo­gyatékosán jöhet a világ­ra. S a közhiedelemmel el­lentétesen jóval kisebb azok aránya, akiknél örök-. letes az ok, gyakoribb a magzati korban szerzett, többnyire külső környezeti ártalomra visszavezethető baj. S szert tehet rá az ember akár felnőttkorá­ban is betegség (például agyvelőgyulladás), vágy baleseti agysérülés miatt is. Az is megtörtént, hogy egy 33 éves fiatalember in­farktust kapott, s az egy­órás eszméletlenség, az agy vérellátásénak zavarai jár­tak olyan következmény­nyel: ma is súlyosan fo­gyatékos az illető ... — Hazánkban hányán vannak? — Hihetetlen, de erről nincs statisztika, csak a nemzetközi adatok alapján becsülhető az arány: az emberek három és fél szá­zaléka valamiféle ideg- rendszeri sérüléssel jön a világra. Ez persze nem je­lenti azt, hogy minden hu­szonötödik honfitársunk ér­telmi fogyatékos, ahogyan azt az egyik honatya állí­totta a Parlamentben. Ugyanis a nyolctizedük olyan enyhe fokban sérült — nevezzük nevén a dol­got: debilis —, akiket fel lehet zárkóztatni még az iskolai tanulmányok sorún is, csak épp lassabban fej­lődnek, s talán gyengébb képességűek is maradnak, mint a nagy átlag. Marad tehát kéttized — hozzáve­tőlegesen hetvenezer em­ber —, akikkel egy életen át kell foglalkozni, eny­hébb esetben csak felügye­letre, súlyosabb esetben etetésre, tisztába rakásra, ápolásra is szorulnak, hal­mozottan fogyatékosok so­kan. — Tehát hatvanezer csa­lád küszködik rendkívül áldozatosan e gyerekekkel s felnőttekkel, akik soha­sem válnak igazán felnőt­té. Űk akár elme- és tes­ti fogyatékosnak is tekint­hetők? — Szó sincs róla. ök nem elmebetegek, csak épp az­zá válhatnak, amiként inf­luenzássá vagy májkároso­dottá, mint bárki más. Ne tévesszük őket össze a pszichiátriai betegekkel, akik persze ugyanúgy el­esettek, segítségre szoru­lók. S hozzáteszem, egy olyan társadalomban, amelyben olykor csak meg nem értéssel, máskor el­lenségesen viszonyulnak hozzájuk, nemritkán gúny, nevetség, rosszízű tréfák tárgyává teszik őket. — Mit tehet ez ellen az ÉFOÉSZ, az önök szerve­zete? — Az értelmi fogyatéko­sok és az őket gondozó családok érdekeinek kép­viselete, védelme a fel­adatunk. Kezdve a készü­lő jogszabályok vélemé­nyezésétől egészen az egyé­ni ügyekig. Az utóbbiak­ból csak az országos el­nökség asztalán évente 300- 400 akad, a társadalombiz­tosítási juttatások kiharco­lásától a segélyigényekig, intézeti elhelyezésig, mun­kahelykeresésig. Talán a legnagyobb feladatunk az informálás. Ha nem sikerül a felvételi Szakember lehet A gimnáziumokban elkez­dődtek az érettségi vizsgák, 6 néhány hét múlva a tizen­nyolc éves fiatalok is kike­rülnek az iskola óvó szár­nyai alól. A továbblépési gondok előrevetítik árnyé­kukat, hiszen a végzősök kö­zül csak keveseknek adatik majd meg, hogy főiskolán vagy egyetemen továbbta­nulhassanak. Akiknek ez nem sikerül, azoknak mun­kát kell vállalniuk, szak- képzettség nélkül elhelyez­kedni azonban nem könnyű dofog. Äz ő problémáikon pró­bál enyhíteni az Iparosok Országos Szövetsége. Az 1POSZ intézménye, a Kis­vállalkozók Oktatási Köz­pontja a Csepeli Oktatási Vállalattal közösen készí­tett szórólapot, amelyet el­küldték minden gimná­ziumnak. A szórólapon olyan szakmákat, foglalko­zásokat sorolnak fel, ame­lyeknek az oktatását vállal­ják, s azokhoz szakmai előképzettségre nincs szük­ség. Az IPÜSZ úgy gon­dolja, hogy akik a felsorolt szakmákban szereznek ké­pesítést, azok vagy a kis­vállalkozóknál helyezked­hetnek el, vagy magtik is önálló üzleteket, . műhelye­ket nyithatnak. Fontos tud­nivaló, ha az egyes szak­mákban a jelentkezők szá­ma a 20-25 főt eléri, akkor a két oktatási vállalat nap­palin oldja meg , a tanulók képzését, ha ez nem sike­rül, akkor munkaidő után és szombat-vasárnap tart­ják meg a tanfolyamokat. A kurzusok 200-400 órá­sak, s a tandíj 13-18 ezer forint között váltakozik. Az Oktatási Központ tanfolyami kínálatában S3 különböző szakma, foglal­kozás megtanítása szerepel. II. É. — Mi a véleményük a társadalmi segítségről? ■— Elég,. ha elmondom, hogy idén egymillió forint­tal kevesebb állami támo­gatást kaptunk, mint az állatvédők, összesen négy­millió forintot. A pénz egy jó része éppen az informá­lásra, a jogi és nevelési tanácsadó szolgáltatásokra ment el. Pedig az érintet­teknek csak kevesebb mint 10 százaléka, hétezer a ta­gunk. Így tehát koldulunk szorgalmasan, adományokat gyűjtünk, pályázatokon ve­szünk részt, ekképpen lett végül is tavaly 12 milliónk. — Mire futotta ennyiből? — Például 800 ember üdültetésére, intézetiekére és fogyatékos gyermeket nevelő családokéra is. Rendszeresek a kulturális vetélkedők, mint az éven­kénti népdal- és néptánc­találkozónk, vagy az idén másodszor rendezendő kép­zőművészeti táborunk, ahol hatféle kézművesműhely­ben dolgozhatnak a fogya­tékos gyermekek. Nem ke­vesen közülük — ez tán nem közismert — igen mu­zikálisak, fogékonyak az esztétikum iránt, tehetsé­gesen rajzolnak. Azután fontosnak tartjuk, hogy tel­jesebbé váljon, kiegészül­jön a mai intézményrend­szer. Pest megyében élen jártak annak idején a ké­pességfejlesztő napközik létrehozásában, s épp idén nőtt a megyében ugrássze­rűen taglétszámunk 1200 körülire. A szövetség Bu­dapesten szeretné felállíta­ni új korai fejlesztőköz­pontját, ahol a megyéből jött gyerekeket is fogadna. S jó lenne, ha ezt bármily csekély összeggel is, de tá­mogatni tudnák az önkor­mányzatok. V. G. P. !©g¥ÄB®t«JiS I VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 -1446 Kinek €i malmára? Sajnos két hónapi munka után is teljes kiábrándulás van a lakosságban úgy a képviseüő-itesitület, mint a polgármesteri hivatal mun­kája nyomán. Csak sajnos ezzel ellentétben vannak olyan vélemények is, mint amilyen az „Érem másik ol­dala” címmel viszonválasz- volt Úri Kovács Ferencné verőcei laikos részéről, aki­nek véleménye nem tükröz­te a többségét. Éppen ezért nem tartottam érdemesnek arra, hogy a Postabontás című rovatban reagáljak rá. Mert arra jó volt az az írás, hogy a polgármester malmára hajtsa a vizet... Id. Verőczei Béla Verőce dás találkozhatna a társa­dalom igazságérzetével, miközben folyamatos se­gítséget, támogatást kap­nának a nyugdíjasok ahhoz, hogy ne kelljen átvészel­niük a nagyon is valós tör­ténelmi válság időszakát. Gyöngyösi József Budapest J@hhan ügyeljenek Jövedelmek. nyugdíjak Kétségtelen, hogy az utóbbi általános nyugdíj- emelés érzékelhető meg­nyugvást eredményezett. Ugyanakkor az illetékesek képtelenek voltak reálisan sáfárkodni az ország szűkös pénzügyi lehetőségeivel. Konkrétan nagyot markol- - tak, s a lehetőségnél keve­sebbet fogtak. Azzal, hogy az aránytalanul magas jö­vedelmű csoportokat to­vábbra is fenntartották, úgy a jövedelmekben, mint a nyugdíjaikban megmarad­tak a kiugróan magas kü­lönbségek. Szerény véleményem, hogy a fenti többség elsze-. gényedési folyamata ne gyorsuljon tovább. Ezt megakadályozhatnák azzal az átmeneti intézkedéssel is, hogv a többség ne kerüljön . a kritikus jövedelemszint alá. Ez az átmeneti megol­A magyar numizmatika kilenc évtizede A numizmatika történe­ti segédtudomány, amely­nek néhány lelkes szakem­bere — muzeológus, tanár, amatőr gyűjtő — 90 eszten­deje megalapította a Ma­gyar Numizmatikai Tár­sulatot. A társulat még ugyan­ebben az évben tagja lett a nemzetközi numizmati­kai szervezetnek, és meg­indította az azóta is folya­matosan megjelenő szak­lapját, a Numizmatikai Közlönyt. Értékes könyvta- . rának és éremgyűjteményé­nek egy ideig a Magyar ’Tudományos Akadémia adott otthont, majd 1910- ben költözött jelenlegi, Csepreghy be. utcai helyiségé­A kilenc évtized alatt számos kiállítást, ismeret- terjesztő előadást szerve­zett a társulat, aktív szere­pet vállalt a nemzetközi numizmatikai szervezet­ben. és kezdeményezésére jött létre a Magyar Nem­zeti Múzeum éremtára. Európa egyik legpatiná­sabb numizmatikai társu­lata a jubileum alkalmából szeptemberben háromna­pos ünnepséget rendez, megemlékezik a kilenc év­tized jelentősebb esemé­nyeiről, s a jubileumra két emlékérmet is kibocsát. , Gyznnekfilmfesztii 'ál Kőszegen A gondok ellenére A televízió anyagi gond­jai ellenére idén is meg­rendezik a televíziós gyer­mekműsorok és gyermek­filmek szemléjét — hang­zott el a Magyar Televízió székhazában. A tradícióknak megfele­lően, ezúttal is Kőszeg lesz a szemle házigazdája. A rendezvénynek idén szpon­zora is akadt, nevezetesen a Luträ Kereskedelmi Lap- és Könyvterjesztő Kft. — ismertette Gál Mihály, a szervezőbizottság vezetője, . aki kifejtette-: az idei szem­lére 19 produkcióval több érkezett, mint az előzőre. -Az előzsűri 85 alkotásból választhatta ki rzt a 35-öt, amelyet érdemesnek talált a május 24—28. között megrendezendő szemlén való részvételre. A bírálóbizottság 6 pro­dukciós, fi egyéni díjat ad ki; a gyermekközönség dí­járól pedig egy gyermek­zsűri dönt. Ez utóbbi díjat Kőszeg városa ajánlotta fel. A Pest Megyei Hírlap két cikkére szeretnék reagálni. Az első április 23-án jelent meg, a negyedik oldalon: Harminchat tábor jövője címmel. Ebben olvasható az alábbi: „...valószínűleg újból megnyitja kapuit az idén is a nagykőrösi és a ráckevei önkormányzat gyermeküdülője.” E két üdülő mellett — remélem, nem csak ennyi — a dabasi is a gyerekeké marad Rév­fülöpön. Ugyanis a dabasi önkormányzattól átvette a gyáli önkormányzat, s biz­tosítja működésének felté­teleit. Ennek mi pedagógu­sok, szülők, a gyerekekkel együtt nagyon örülünk. Hi­szen tizennégy község és egy város — Dabas — gye­rekei az eddigi feltételek mellett továbbra is üdülhet­nek. A második cikk 1991, áp­rilis 26-án a nyolcadik ol­dalon névéi írásokkal függ össze. Az első „Elvárások” címmel. Ebben olvasható: „Dr. Búza — helyesen! ,— Attila ócsai polgármes­ter... ” A második ugyan­csak ezen az oldalon: „Fél­vállról vették” címmel: „dr. Balázs — helytelenül! — Attilát Ócsa polgár-mes­terét'’. Húsz sorral lejjebb, ugyanebben a cikkben: .... kérdeztem dr. Búza helytelen!) Attilától.” Névelírást már többször apasztaltam a lapban. Hi­szen évtizedek óta járatom, figyelemmel követem. Ké­rem, erre jobban ügyelje­nek az ezért felelős mun­katársak. Különben az új­ság jelenlegi új formája, s tartalma nagyon tetszik. Végre van benne dabasi ol­dal is! Petrovich Edéné Gyál Kerek peres megfontoltak, rugalmasak, minden körülmények kö­zött készek valamennyi döntésűikben a közérdeket képviselni. Nő való a Parlamentbe, az önkormányzatba, a vál­lalati és a társadalmi veze­tésbe. Megállapításaimmal nem aratok sikert, férfitársaim rosszalló bírálatát vívom ki, mégis leírom eme sorokat. Leírom, mert a gyakorlat, a tények bizonyítják: mi, fér­fiak, „felsőbbrendű lé­nyek”, nem lehetünk olyan beképzeltek, magabiztosak ítélőképességünk tekinteté­ben. A budakeszi önkor­mányzatba hat nő került — működésük az előzőkben le­írtakat bizonyítja. Ember­ségükért, körültekintésü­kért elismerés illeti őket. Padányi Lajos Budakeszi j férlsépes Isspsk Kerek perec kijelentem, hogy nőpárti vágyók. A lé­nyeg: azért, mert úgy ta­pasztalom, hogy a nőne­műek a rátermettség mel­lett gyorsan átlátnak a szi­tán. Azaz cselekvőképesek, Évente százezrek keresik fel a Dunakanyar kirándu­lóhelyeit, településeit. A könny ókat nem ismerők a kirándulóhelyeken még va­lahogy elboldogulnak a tu­ristatérképek segítségével. Nehezebb az eligazodás a községakiben, ha egy-egy utca, tér elhelyezéséről akarnak megfelelő tájékoz­tatást kapni. Hiszen a Du­nakanyar települései ro­hamosan fejlődnek, új utcá­kat nyitnak, egyeseket át­keresztelnek, így sajnos a helybéliek seim ismerik az újabb utcák neveit. Ezen az áldatlan állapo­ton segített most a pomázi Paulus Térképkészítő Iro­da, amikor elkészítette, « forgalomba hozta a Duna­kanyar településeinek új utcatérképét. Ezen a fonto­sabb műemlékek, közintéz­mények. kereskedeimi- vendégláíó egységek egya­ránt megtalálhatók. A szerkesztők jó munkáljál di­cséri, hogy a január 31-ig tartó adatgyűjtést köve­tően az új térkép már kap­ható. Akad azonban egy probléma: több kiránduló- helyen találkozunk olyan térképes levelezőlapokkal, amelyeken a fontosabb lát­nivalók képe is szerepel. Néhány, évvel ezelőtt ná­lunk, Pomázon is készítettek hasonlókat, ezekből azonban csak igen kevés került for­galomba. Bár igény, érdek­lődés lenne ma is irántuk — érdemes lenne újrafor­galmazásukon elgondolkod­ni. Balogh Gyula Pomáz AZ ELLETÉKES VÁLÁSÉ®!. ü&ebb §@ess3£é? főiétől az május y-i i,.p el­ső oldalán „A nap híre” címmel egy rövid cikk je­lent meg, mely szerint a kormány január 1-jétől emelte a villamos energia árát, s az első emelt áron való fogyasztást február­ban, illetőleg márciusban olvasták le, ennek számlá­ját pedig áprilisban, illető­leg májusban laapják kéz­hez a fogyasztók. Ez az információ téves, s félő, hogy azt a gondolatot ébreszti a lakosságban, hogv a különbözet a máju­si, illetve júniusi számlák­ban lesz elszámolva, mivel áprilisi számláikat még a régi 2,45 Ft'kWó egységár­ral kapták a fogyasztók, ugyanis az ipari és kereske­delmi miniszter 3/1991. (I. 29.) IKM rendeleté, mely a lakosság részére szolgálta­tott villamos energia fo­gyasztói árának megállapí­tásáról szól (Magyar Köz­löny 1991. évi 9. szám) 5. §-ába,n rögzíti, hogy az 1991. február 1-jén hatály­ba lépő rendeletben foglal­takat, ha a számlázás: a) két- h a vönként történik, első ízben az 1991. április 1. után leolvasott vil-Iamos- energia-fogyasztásra; b) évenkénti leolvasás alapján folyik, első ízben az 1991. június hóban fizetendő mázni. Értnek megfelelőén ’ az emelt ár a februári fogyasz­tásoktól kerül elszámolás­ra. s nem január 1-jétől. Dr. Világi András igazgatón., Díjbeszedő Vállalat

Next

/
Thumbnails
Contents