Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-03 / 102. szám

Május 4-én temetik a bíborost Ravatal MariazeBlben Május 3-án, pénteken Hegyeshalomból várhatóan 14 órakor indul a Mind- szenty József földi marad­ványait szállító gépkocsi és kísérete. A menet az 1. számú főúton halad Győrig, Győrben a városháza előtti téren a polgármester és a püspöki kar képviselői mondanak rövid beszédet. Ez idő alatt az 1. számú fő­út győri városi szakaszát a forgalom elől lezárják. A konvoj Győrből a 10-es főúton halad tovább, majd a 11-es főúton érkezik Esz­tergomba várhatóan 18.00 órára. Az érintett útvona­lakon a menet elhaladása Idejére az egyéb forgalmat 10-15 perces időszakokra előjelző rendőri kocsikkal megállítják. Esztergom bel­városában már 16.00 órától érvényes a teljes lezárás a Kossuth Lajos u.—Bajcsy- Zsilinszky u.—Szent István tér útvonalon. Ezen az út­szakaszon megállási és par­kolási lehetőség sem lesz. Május 4-én, szombaton, a temetés napján Eszter­gom város teljes területén számítani kell útlezárásra, illetve forgalomkorlátozás­ra. A 11-es főút teljes vá­rosi szakaszát, az oda csat­lakozó valamennyi utcát, a bazilika körüli mintegy 1 km-es körzetet a jármű- forgalom és a parkoló gép­kocsik elől lezárják. Az autóbusszal érkező vendé­gek részére . külön autó­buszparkoló helyeket jelöl­nek ki. A temetés napján az esztergomi helyi autó- buszjáratok nem közleked­nek, a helyköziek pedig Dorogra érkeznek és onnan indulnak. Dorogról, illetve Visegrádról 20 percenként induló különbuszok. szállít­ják az utasokat a helyszín­re. Esztergom vasútállo­másra a MÁV mentesítő­vonatokkal szállítja majd az érdeklődőket. A temetés napján nem szállít járműveket az Esz­tergom—Párkány (Sturovo) közötti komp. Reggel 5.00 és este 20.00 óra között folya­matosan közlekednek majd a kompok, de csak sze­mélyszállítás lesz. Ezenkí­vül három személyhajó jár majd Esztergom és Pár­kány között 5.00-től 22 OÖ-ig. Rendkívüli hajójárat in­dul Visegrádról 7.00-kor, melyre Dömösön 7.30-kor A máriazelli bazilikában május 1-jén hajnalban a ki- hantolás után új koporsóba helyezték és felravatalozták Mindszcníy József bíboros hamvait. A felravatalozott koporsó a bazilikában még fel lehet szállni. Ez a Hunyadi motoroshajó 9 órára ér Esztergomba. Ez a hajó 17.30-kor Esztergom­ból, 18.20-kor Dömösről in­dul vissza, és kb. 19.00-kor ér Visegrádra. Budapest és Esztergom között az elter­jedt hírekkel ellentétben a 11-es főút nem lesz lezárva, de a tömegesen érkező lá­togatók miatt óriási zsú­foltságra kell számítani. A gépkocsikat pedig csak a várostól távol lehet leállí­tani. Együtt kutatni, fejleszteni Euréka - Heuréka! Jő fél évtizede, a tengerentúli _ országok technológiai előnyét behozandó, jóit létre francia javaslat nyo­mán az úgynevezett Enréka-kezdeményczcs. Állítólag nevét is Mitterrand-tói kapta. Tagja az Európai Kfizós- ségek tizenkét áiUama, hat I.t l'A-taeor ;zág s az Euró­pai Közösségek Bizottsága is. A kezdeményezés tit­kársága minden észtén Jöben más országokba^ üt tanyáit, most a hollandoknál van, s éppen az elnökséget jelen­leg betöltő Hollandia kezdeményezte, hogy az Euréka- együttmtíködés ez évi kongresszusát. Budapesten tartsák. Nem . véletlenül: hazánk hat másik „nem nyugati” állammal együtt tavaly kapott lehetőséget, hogy részt vehessen az együttműködésben, s jelenleg a többiekkel együtt a tagfelvételre vár. De miről is van szó? Nem kevesebbről, mint arról, hogy jetenleg az Euréka ke­retében 295 kutatási-fej­lesztési program fut, me­lyeknek költsége megha­ladja a 6 milliárd ECU-t. E programok, projected résztvevői egyesítve szel­lemi erőiket, s megosztva a kutatási költségeket, dol­goznak egy-egy téma ki­munkálásán. A mostani kongresszuson — amelyre a részt vevő országokból több mint 700 gazdasági szakember, kutató, és az ál­lamok képviselői jöttek el — kiemelt téma a bio­technológia, a kommuniká­ció- és információtechnoló­gia, a környezetvédelem és az energiatechnológia. A Budapest Kongresz- szusi Központban tegnap kezdődött tanácskozás fe­lettébb gyakorlatias: az érdeklődők itt ismerhetik meg az Euréka célkitűzé­seit, itt kereshetnek part­nereket — keresnek is a tablókon, méghozzá me­gyénkből szintén, például a vírusmentes fajták előál­lításához, a géntechnoló­Két kamara kéne Pártsegédlet nélkül Az Agrárszövetség nem kíván az Alkotmánybíró­sághoz fordulni a kárpót­lási törvény ügyében. Bízik az alkotmányos intézmény- rendszer működőképességé­ben és abba kívülről nem kíván beavatkozni — mondta Nagy Húszéin Ti­bor, a szövetség főtitkára csütörtökön Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Mint a főtitkár kifejtet­te, az Agrárszövetség bízik abban: a köztársasági el­nök pártsegédlet nélkül is el tudja dönteni, hogy a kárpótlási törvény kihirde­6 maga is a biztosítónak fizet —, ezáltal megszűnhet­ne az oly sokat kárhoztatott hálapénz is. Az orvos mun­káját pénzre váltó pont- rendszert viszont egy, a politikától tökéletesen füg­getlen biztosítói és orvosi érdek-képviseleti csoport­nak kellene kidolgoznia. Ugyanakkor a társadalom- biztosítás mai rendszere igen alaposan alá van ren­delve a politikának, ráadásul gyakran nem is szociálpoli­tikai. hanem kormányzati, költségvetési szempontok szerint — véli a főtitkár. A TERÜLETI ELV BUKTATÓI Az Orvosi Kamara főtitká­ra szerint az egyik legfon­tosabb követelmény, hogy az új törvény „emberköz­pontú" legyen. Védje és hangsúlyozza az állampol­gár jogait. Legyen minden­kinek kötelező alapbiztosí­tása, amely őt megfelelő el­látásra jogosítja. Aki en­nek fizetésére önhibáján kí­vül képtelen — például rokkant —, kapja meg azt a társadalomtól. Bizonyos jövedelem fölött pedig min­denki maga dönthesse el, hogy az egészségügyi külön­szolgáltatásokért kíván-e kiegészítő biztosítást fizet­ni. Ebből már következik, hogy át kell alakítani a kórházi elhelyezés rendsze­rét. A kórházi ágyak döntő többségét ma még nem tud­ják a jelenleg is joggal el­várható összes szolgáltatás­sal ellátni. Az érvényben levő „területi elv" pedig súlyos pazarlásra kénysze­rít. Utcáról beszállított, ke­zelést alig igénylő, részeg sérült foglalhatja el nagy felkészülést kívánó, drága és bonyolult műtét előtt álló beteg ágyát. Világosan és határozottan el kellene különíteni a be­tegség miatt kórházba uta­landó, illetve a szociális ok­ból gondozásra szoruló em­berek elhelyezésének mód­ját, körülményeit. Reformra vár az esti és éjszakai ügye­setek rendszere. Megfonto­landó volna a mentőket, a tűzoltókat és a rendőrséget azonos bázisra telepíteni, együttműködésüket kedve­zően befolyásolná egyfajta „sürgősségi törvény". A környezetvédelmi, köz­egészségügyi viszonyok sza­bályozásával az államház­tartásba befolyó jövedelmek másként is eloszthatók lep­nének. A dohányzásból, al- - kohol fogyasztásból szárma­zó bevételek például ma egyáltalán nem jelennek meg az egészségügyben. Az ugyanebből eredő be­tegségek gyógyítása viszont tetemes kiadásokkal jár. Bizonyos „emberi jogo­kat" a többség és az egész­ség védelmében korlátozni kellene. Gyermekintézmé­nyekben, kórházakban, min­den olyan nyilvános helyen, ahol gyerekek is megfor­dulnak, tiltani kellene a dohányzást. ASCRTUSZ, SZERVÁTÜLTETÉS Az új törvényre vár a természetgyógyászat kere­teinek meghatározása is. Ne lehessen tovább az embe­rek hiszékenységével visz- szaélni, de kapjon teret, ami valóban hasznos. Még felsorolni is hosszú lenne, hány és hány kérdésben nincs megfelelő állásfogla­lás, mi az, ami korszerűsí­tésre érett. Elegendő talán a szervátültetés, a mester­séges megtermékenyítés, az abortusz körül dúló vitákat említeni. A törvényt, amelyet az ígéretek szerint májusban talán beterjesztenek, az egész társadalom feszült fi­gyelemmel várja. Jelenleg ugyanis ha a szabályozást, a jogi rendezettséget tekint­jük, annyi a hiányosság, a hézag, a lyuk, hogy a ma­gyar egészségügy leginkább egy olyan ementálihoz ha­sonlít. amelyben egyáltalán nincs is sajt — mondta dr. Doktorits Béla, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára. Révay András tése előtt az Alkotmánybí­rósághoz forduljon-e. A párt véleménye szerint a szóban forgó törvény sta­bilizálja ugyan az állami tulajdont, ám további más­fél-két évre elbizonytala­nítja a mezőgazdaságot, el­sősorban az ott döntő súly- lyal jelen lévő szövetkeze­teket. A Földművelésügyi Mi­nisztérium agrárpolitikai elképzeléseiről a főtitkár kifejtette: az elkészített anyag szöges ellentétben áll a kárpótlási törvény­nyel. megkérdőjelezi an­nak végrehajthatóságát. A válság leküzdése érdekében az Agrárszövetség éppen ezért ismételten javaslatot tesz a Nemzeti Agrárkerek- asztal összehívására. A me­zőgazdaságban jelentkező válságjelenségek közül a jelenlévők .kiemelték a me­zőgazdasági munkanélküli­séget, mely 1994-re már valószínűleg 300 ezer em­bert érint. A kormány felelős veze­tői nem tettek meg min­dent azért, hogy a szovjet piacon a magyar agrárter­mékek eladhatók legyenek, ezért az Agrárszövetség sa­ját csatornáit igénybe véve kezdeményezett tárgyaláso­kat szovjet illetékesekkel. Üj választásokat az Agrár- szövetség a jelen helyzet­ben nem tart időszerűnek, ám javasolja, hogy későb­bi reformok eredménye­ként a Parlament váljék kétkamarássá, s a második házban kaphatnának kép­viseletet az érdekvédelmi szervezetek, az önkormány­zatok, valamint a nemzeti kisebbségek. Ezáltal kiala­kulhatna egy olyan intéz­ményrendszer, amely le­hetővé tenné a hatalom és a társadalom közötti folya­matos párbeszédet. giához a vácrátóti botani­kus kert, a herceghalmi Állattenyésztési Kutató In­tézet vagy a gödöllői Bio­technológiai Kutató Köz­pont —, s a résztvevők a hollandiai központból szá­mítógépen hívhatják le bármely project összes adatát. Azt is tudni kell: az Eu­réka maga nem ad pénzt a kutatáshoz, csupán infor­mációs hátteret, igaz, ebben benne foglaltatnak a ku­tatást és fejlesztést támo­gató bankok adatai is. Vi­szont az Euréka projectek- ben részt venni rang, ezért az egyes országok kutatá­si-fejlesztési alapjaiból szí­vesen támogatják a kor­szerű irányban tapogaiód- zó tudósokat, intézeteket. A kétnapos kongresszust megnyitó Kádár Bélát, a nemzetközi kapcsolatok mi­niszterét arról kérdeztük: © Milyen eséllyel Indul hazánk az európai közös kutatási programokban? — Jóval, mert szándé- kaink fogadtatásához a po­litikai légkör nagyon ked­vező, és a nyugati partne­reinknek is érdeke, hogy Magyarország új, piac- és versenyképes termékekkel jelenjen meg a nemzetközi színtéren, s bekapcso’ódion azokba a nagy regionális programokba, amelyek Eu­rópa szerepét általában erősítik. Ebben, ha a ma­gyar tudomány derékhada nem is, de néhány ág. ahol kimagaslóan nagy a poten­ciál, sikerrel részt vehet. Európában a gazdasági te­rület kiterjed, új lehetősé­gek alakulnak ki, elsősor­ban éppen a kutatás- és fejlesztésigényes termékek piacán. © Miféle haszonra tehe­tünk szert az együttműkö­dés révén? — A haszon közvetlenül nem számszerűsíthető, de közvetve a magyar gazda­ság műszaki, technológiai, fejlesztéspolitikai nyitásá­ban érzékelhető majd. A lényeg az: a kutatók olyan munkában vehetnek részt, amely növeli a hazai szel­lemi tőkét, így nő a ver­senyképességünk. Dr. Knoll Imrét, a Gö­döllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnök- professzorát, az Európai Logisztikai Társaság alel- nökét is a kongresszuson találtuk. ® Professzor úr, új tudó­mány a logisztika. Mivel foglalkozik? — Az átfogó szervezési, áruellátási és általában gazdasági eredményekre törekvő műszaki, közgaz­dasági, informatikai kér­désekkel. Magam azért jöt­tem el, hogy megnézzem: a kelet—nyugati kapcsola­tokban, a közeledésben mi­lyen konkrét eredményeket érdemes megcélozni. Mint gödöllői oktató, a szőkébb pátriám kutatóinak is igyekszem hasznos, és itt Magyarországon gazdasági eredménnyel kecsegtető le­hetőségeket keresni. © Konkrétan mire gon­dol? — Két pályázatunk is van, az egyik a logisztikai szervezési módszerekkel törekszik az élelmiszeripart és az áruellátást gazdasá­gosabbá, hatékonyabbá ten­ni, a másik pedig, mert 1992-től közös lesz Európa, s megépül a Rajna—Majna —Duna-csatorna, kelet-nyu­gati gazdasági utak műsza­ki kiépítésével függ össze, elsősorban az áruszállítás­sal. Remélem, hogy most e célra is „el tudunk csípni" egy-két projected Anyagi haszonra csak az eredmény után számíthatunk ... Balázs Ervin a gödöllői Biotechnológiai Kutató Köz­pont igazgatója. 9 önök mihez keresnek partneri? — Például az embriófe­lezéshez, a diagnosztiku- mok fejlesztéséhez, a takar­mányminőség teszteléséhez, a transzgenetikus növények előállításához, a számítógé­pes fehérjetervezéshez. A hollandiai waneningeni egyetemmel éppen most van kialakulóban a kapcsola­tunk, a takarmányminőség­vizsgálat fejlesztésére. ® S mit várnak az együtt­működéstől? — Üj az intézetünk, sze­retnénk bekerülni a nem­zetközi vérkeringésbe. S nemcsak a személyes kap­csolatok, hanem a közösen megoldott feladatok révén is. V. G. P. Júniusban érkezik Százhalombattára Az Adria hozza az iráni olajat Az Iránban járt, Kádár Béla miniszter vezette ma­gyar kormányküldöttség­nek az OKGT képviseleté­ben tagja volt Százha­lombattáról a DKV krakk- üzemének csoportvezetője, Deák Árpád is. Mint ismeretes, a magyar Ikarus buszoknak a közel- keleti eladása csak akkor jöhet létre, ha ellentétele­zésképpen mi iráni árut — jelen esetben olajat — vá­sárolunk. A tárgyalások ér­teimében egymillió tonna kőolajat veszünk meg. — a Mineralimpexen keresz­tül — Irántól. Százhalom­battán megtudtuk, hogy a kialkudott ár a DKV szá­mára is elfogadható. Az irániak kikötése az, hogy az olajat egy harma­dik országnak nem lehet eladni, ezt egyébként Omi- sajnál ellenőrizni is fog­ják. Százhalombattán el­mondták, hogy a fekete arany meglehetősen ka­landos úton, hajóval, Afri­ka megkerülésével jut el hozzánk. Május közepén indítják útjára, s azAdria- vezetéken várhatóan jú­nius végén érkezik meg Százhalombattára. A meg­állapodott mennyiségből az idén és jövőre is fél-fél millió tonnát kap a DKV finomítója. Ami az iráni olaj minőségét illeti, vala­mivel jobb, mint az uráli, a kéntartalma ugyan ki­csit magasabb, de egyéb paraméterei — például ne- hézfómtartalom — kedve­zőbbek. H. ß.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents