Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-14 / 111. szám

KILA TAST AL AN KILA TASOK Hoppon maradt ■ Jogi tanácsok LakásfeBiiiíiásE költség • Pályakezdők munkanélküli-segélye • Tanulmányi szerződés megszegése tanárjelöltek 5 A munkanélküliség méretei még szokatlanok, a ^ növekedés üteme azonban máris riasztó. A most § érettségiző középiskolások és a végzős egyetemis- ^ ták kilátásai emiatt idén elég bizonytalanok. Az $ érettségizők 15-20 százaléka várhatóan nem tud ^ elhelyezkedni, s az új diplomások 38 százaléka i nem fogja tudni használni a diplomáját... Az év folyamán a mun­kanélküliek száma Ma­gyarországon 23 263-ról 81 379-re — azaz három és félszeresére nőtt. Az aktív keresők 1,7 százaléka nem talált állást, s a munkahe­lyek kínálata 64 százalék­kal csökkent. Az 1991-es év végéig az állástalanok szá­nta 200-260 ezerre nő, s míg korábban a szakkép­zetlenek kaptak nehezebben munkát, addig tavaly hu­szonnégy és félszeresére nőtt az állástalan diplomá­sok száma. Minden második Az érettségizett és diplo­más munkanélküliekről nincsenek pontos statiszti­kák. Még kevésbé az idei kilátásokról. Információin­kat a Fővárosi Munkaügyi Központtól, a Művelődési Minisztériumtól, valamint néhány fővárosi és vidéki egyetemről és gimnázium­ból szereztük. Az elmúlt két-három év-' ben érettségizettek közül, becslések szerint legalább tíz- tizenöt százalék nem tudott elhelyezkedni, vagy ha talált is állást, az ko­rántsem felelt meg képessé­geinek — jelezte a Munka­ügyi Központ. A helyzet a tanintézmény jellegétől függően változik. A budapesti Radnóti Miklós Gimnáziumnak például, mely az ÉLTE gyakorlóis­kolája, idén sincsenek gondjai. Az ott érettségizők 65 százalékát „kapásból' felveszik az egyetemekre és főiskolákra, mintegy 30 szá­zalék egy évre keres alkal­mi elfoglaltságot, mert elő- felvételis, vagy jövőre újra próbálkozik, s 4-5 százalék tanul szakmát. Ezzel szem­ben egy másik, az országos átlagnál még mindig jobb helyzetben lévő vidéki gim­náziumban az utóbbi évek­ben az érettségizett diákok mintegy 50-55 százaléka tu­dott továbbtanulni. To­vábbi 10-15 százalék szak­munkásnak képezi magát. A többiek közül azonban csak minden második fiatal tudott elhelyezkedni. Ez már tavaly legalább 15 szá­zalék munkanélkülit jelen­tett ... A Fővárosi Munkaügyi Hivatal, ahol a pályakezdő­ket hagyományosan eliga­zítják, a foglalkozásokat mostanában három csoport­ra osztja az elhelyezkedési lehetőségek szerint. Az el­sőben még általában siker­rel próbálkozhatnak a mun­kaerőpiac újoncai. A máso­dikban „erős akarattal” le­hetnek kilátásaik. A har­madik csoportban azokra a pályákra hívják fel a fi­gyelmet, amelyeken re­ménytelen az elhelyezke­dés. Az úgynevezett hiány­szakmák, mondják a Mű­velődési Minisztérium szak­értői, majdnem teljesen megszűntek. A leginkább járható út az, ha a pálya­kezdő képesítés nélküli munkát vállal valamely nem túlságosan keresett szakmában, például bolti 4 "ZAirian eladónak vagy könyvelőnek szegődik cl. Ilyenkor a munkaadó általában kifizeti a taníttatását és utána szakmunkásként alkalmaz­za. Az egyetemi-főiskolai ambíciók nélküli érettségi­zőknek javasolják: próbál­kozzanak a kétéves szak­munkásképző iskolákkal. Ezekben több mint 50 szak­mát lehet érettségi után ta­nulni. Lehetőség van még néhány hónapos vagy 1-2 éves szaktanfolyamokra is. Ezzel együtt úgy tűnik, idén már az érettségizettek 15- 20 százaléka nem fog tudni elhelyezkedni. Két évvel ezelőtt meg­szűnt az a rendszer, amely­ben a magyar egyetemeken és főiskolákon szerzett dip­loma egyszersmind elhe­lyezkedési garanciát is je­lentett. Egyik vidéki egye­temünk szociális előadója a tavalyi diplomásokról ki­jelentette: ,.Nagyon kevés hallgatóról tudunk, akinek sikerült a szakmájában el­helyezkednie.” Nagy a bizonytalanság Ebben az évben országo­san és nem hivatalosan 30 százalékra becsülik a tudo­mányegyetemek saját szak­májukban elhelyezkedni képtelen végzős hallgatói­nak arányát. Jellemző a bizonytalanság, mely ezek­ben a napokban a debrece­ni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem természettu­dományi karán honol. Vég­ső János, a TTK tanulmá­nyi osztályának vezetője valószínűleg mindent meg­tett a karon végzett taná­rok elhelyezkedése érdeké­ben: hirdetett a hét környe­ző megyében, s valamennyi megyétől megkérte a taná­ri-nevelőtanári igénybeje­lentéseket. Mindössze négy megye válaszolt. Kiderült, hogy azokon a szakokon — kémia, biológia, matemati­ka, programozó —, amelye­ken az egyetem tanárokat képez, lényegesen alacso­nyabb a kereslet, mint ko­rábban. Remény sincs Egy szélsőséges példa: a 23 végzős biológiatanár közül eddig öt számára ta­láltak állást. Országosan a reáltárgyakban 279 állást hirdettek összesen. A vég­zősök száma viszont 388. Nem kell matematikusnak lenni annak a kiszámításá­hoz, hogy ebben az évben a TTK-kon végző tanárok egyharmadának elméleti reménye sincs arra, hogy abban a szakmában helyez­kedjék el, amelyet öt évig tanult. A kevésbé tehetős megyék, nevezetesen Sza- bolcs-Szatmár és Borsod, idén először az úgyneve­zett társadalmi szerződése­ket is felbontották, arra hi­vatkozva, hogy az öt évvel ezelőtt tervezett állásokat nem lesz módjuk betölteni. Öröm a búban, hogy az így hoppon maradt tanár­jelölteknek a megyéktől kapott ösztöndíjakat nem • II. S. váci olvasónk egy bérlakásban lakik, amely ijea rossz állapot­ban van, ezért a tulajdo­nostul hozzájárulást kért a felújítási munkák et.es­zesére, de az csak bérbe­számítást engedélyezett. Mi­kor vagyok jogosult egy­összegű megtérítésre? — kérdezi. A lakásnak a bérleti idő­tartam alatt rendeltetéssze­rű használatra alkalmasnak kell lenni. A karbantartási kötelezettség a jogszabály alapján megoszlik a bérlő és a bérbeadó között, de a felek megállapodása alap­ján lehetséges, hogy a bér­lő végezze el a bérbeadót terhelő munkákat. Az el­végzett munkák összegéig lakbért a bérlő nem fizet, hanem a felújítási munká­latok költségeit lakja le. A bérlő a költségeinek egy­összegű megtérítését akkor igényelheti, ha a bérbeadó helyett életveszély elhárí­tásához szükséges munká­kat végzett el. Az egy ösz- szegben való megtérítéstől csak akkor lehet eltérni, ha ez a bérbeadóra méltány­talan megterhelést jelent. Ilyen esetben a bérbeszámí­tás szabályai érvényesül­nek. A bérlő a költsége öt­ven százalékának egy ösz- szegben való megtérítését akkor igényelheti a bérbe­adótól, ha lakás berende­zésének felújítását vagy cseréjét a bérbeadó helyett végezte el. © Egy dabasi fiatalember a pályakezdők munkajiél- k üli- s eg él vén ek feltételei­ről érdeklődik. A jogszabályok a munka nélkül maradt dolgozók tá­mogatását segítik elő, de kivételesen foglalkoznak a pályakezdő munkavállalók támogatásával is. Ezért azt a munkavállalót, a.ki tanul­mányait befejezve nem tud elhelyezkedni, a pályakez­dők munkanélküli-segélyé­ben lehet részesíteni. A pályakezdők műink anoliküii- segélyre az a személy jo­gosult, aki oklevelét felső vagy középfokú oktatási in­tézmény nappali tagozatán két évnél nem régebben szerezte meg, és a munka­ügyi központ a jelentkezé­sét követő három hónap alatt nem tudott számára első munkaviszonyba lé­péséhez megfelelő mun­kahelyet felajánlani. A pályakezdő munkanél­küli-segély folyósításának az is á feltétele, hogy a fia­tal elhelyezkedése érdeké­ben együttműködjön a munkaügyi központtal. A munkanélküli-segély tehát igen szűk körben illeti meg a fiatalt. Az nem jogosult, aki általános iskolai tanul­mányait befejezve nem tud elhelyezkedni, továbbá az sem, aki tanulmányait fél­beszakítja vagy az első munkahelyéről elbocsátják. A pályakezdő munkanél­küli-segélyének havi össze­ge a mindenkori minimál­bér (jelenleg 7000 forint) 73 százaléka. A segélyt maxi­málisan hat hónapig lehet folyósítani. © J. G. monori adminiszt­rátort a munkahelye számí­tógépes tanfolyamra küldte, azzal, hogy ha levizsgázott, programozóként fogják al­kalmazni. Időközben a munkahelyen változások történtek, és a génét nem tudták megvásárolni. Olva­sónknak felajánlották, hogy időlegesen eladóként foglalkoztatják. Az ajánla­tot azonban nem fogadta el, mert talált olyan munkahe­lyet, ahol a képzettségének megfelelő beosztásban dol­gozhat. Köteles vagyok-e a tanfolyamdíjat visszafizet­ni? — kérdezi. A munkahely az alkal­mazottjával szerződést köt­kell visszafizetniük. Fodor Zsuzsa Nyolc és fél év {egyház Késes szatfe cs női ittosdüőhas! S A vádlottnak nincs az arcára írva, hogy milyen bor- ^ zaímas dolgokat művelt. Fehér bőrű, szeplős arcú, gön­^ dör hajú fiatalember. A beszédje is csöndes, nyugodt, ^ ahogyan visszautasítja a vádat, menteni próbálja a ment- § hetetlent. A 25 esztendős Mester Sándor a Budakörnyéki S Bíróság dr. Versitz Irén tanácsa előtt azt próbálta bi~ S zonvgatni, hogy ő csak udvarolt a nőnek, és ami köztük N történt, szerelmi együttlét volt, nem erőszak. Ám kétségtelen tény, hogy két ízben a kés is előkerült, amellyel egy alkalommal megsebesítette az áldozatát. Sikoltozni kezdett Bizonyára ártatlan tekin­tetének, jó megjelenésének köszönheti, hogy bizalmat tudott kelteni az emberek­ben. Nemcsak a többé-ke- vésbé hiszékeny fiatal nők­ben, hanem egyebek között egy lelkipásztorban is, aki megsajnálta őt — amikor az alkoholtól és a szipózástól már teljesen leromlott álla­potban volt —, és bizonyá­ra nem a legjobb megoldás­ként pénzt adott, meg kísé­rőt mellé, aki elvitte a fiút a törökbálinti Depó fogadó­ba. A Depó rendészének val­lomása szerint ajánló nél­kül be sem fogadták volna a meglehetősen szakadtnak látszó fiatal férfit. Ám így szobát adtak neki, és a ren­dész leült vele beszélgetni. A nőkről csevegtek, arról, hogy milyen csinos ifjú hölgy ül a recepcióban. S ekkor még senki sem gon­dolta, hogy rövidesen mek­kora riadalom lesz a foga­dóban. Nem sokkal Mester Sán­dor után egy fiatal pár is szobát vett ki a Depóban. Részlet a fiatalasszony, Irén vallomásából: — Amikor megérkeztünk és kipakoltunk, én kimen­tem a WC-re. Ekkor hallot­tam, hogy nyílik a női mosdó ajtaja, és valami megmagyarázhatatlan rossz érzés fogott el. Amikor ki­léptem, egy férfi állt ott késsel a kezében. Menekül­ni próbáltam, de megfogott, és én elestem. A földön fe­küdtem, és ő fölöttem volt késsel a kezében. Védekezni próbáltam, de közben meg­vágta a lábamat. Az arca olyan kéjesnek tűnt... Én sikoltoztam, mire berohant a férjem, és elkapta azt az embert. Elvette tőle a kést, és vinni akarta a rendész­hez, de én kiabáltam, hogy vérzek. és nem merek egye­dül maradni. A férfi ez­alatt, a helyzetet kihasznál­va. kiszabadította magát és elrohant. A sérülés a lába­mon már meggyógyult, de azóta is nyugtatókon élek... Mester Sándor ekkor megszökött a fogadóból, de rövidesen elfogták, őrizetbe vették, és a tárgyalásig elő­zetes letartóztatásban volt. Egyébként már többször büntették különböző bűn­cselekmények elkövetéséért, és két ízben nemi erőszak miatt is folyt ellene a bün­tetőeljárás. Éva még gyerek Egyik korábbi áldozata, Éva még gyerek. 13 éves volt, amikor Mester Sándor megerőszakolta. Éva felnőtt nővérével jött el a tárgyalásra, és többször is sírógörcsöt kapott, mi­alatt elmondta, ami vele történt. Kérésére a bírónő erre az időre a megbilin­cselt vádlottat kiküldte a folyosóra. Éva vidéki kislány, aki iskolai szünetben néhány napra utazott a fővárosba, a keresztmamához. A vaká­ció már letelt, és egyik ba­rátja — hasonló korú fiú — kikísérte őt a Nyugati pá­lyaudvarra, ahonnan haza kellett volna utaznia. A vo­nat indulására vártak, ami­kor Mester Sándor megszó­lította őket. Nem volt ép­pen biztató ismerkedés, hi­szen a fiatalember pénzt kért tőlük. Ám a vidéki kislánynak tetszett az új is­meretség, és kisérő je. Csaba is úgy emlékezik a dolgok­ra, hogy Sanyi igazán ren­desnek tűnt.. . Évának volt 500 forintja, amit az édes­anyjától kapott, mielőtt el­indult, de a keresztmama vendégeként nem volt ki­adása. Elhatározták, hogy elszórakozzák együtt a pénzt, és bort vettek, amit a két fiú megivott. Azután beültek együtt egy moziba. Éva jegyét — a vonal idő­közben elment — visszavál­tották. Gondoltak arra, hogy táviratot küldenek az édesanyának, ne várjon hiába, de azután erre sem került sor. Már esteledett, amikor a kislány megéhezett. Mester Sándor azt mondta, hogy menjenek el az ő nagyma­májához, majd kérnek tőle pénzt. Csabát a Nyugati pályaudvaron hagyták azzal, hogy tíz perc múlva ott lesznek. A fiú órákig várt, azon a helyen, de Éva egész éjszaka nem került elő. Miért bízott a 13 éves kislány ebben az ismeretlen férfiban, aki még afct is el­mondta magáról, hogy már ült börtönben? Erre a kérdésre Éva a bí­róság előtt sem tudott felel­ni. A történtekről ezt mondta: — Autóbuszon mentünk egy darabig, azután kijutot­tunk Törökbálintra. Ott gyalogoltunk egészen egy templomig. A templomkert­ben leültünk a fűbe, Sanyi akkor hirtelen ledöntött a földre, már egyáltalán nem volt kedves velem, és rám parancsolt, hogy vetkőzzem le, különben kinyúvaszt. Szörnyű volt, amit művelt velem! Anyukám jutott eszembe, aki mindig óvott az ismeretlen férfiaktól, és az, hogy miért nem hall­gattam rá ... Sanyi azután elvitt egy barátjának a la­kására. ott Törökbálinton, és egy ágyban aludtunk. Én hét arra, hogy a tanulmá­nyi költségek átvállalása ellenében a dolgozó az ál­tala kívánt szakképzettsé­get megszerzi, s tudását a cég javára használja. E megállapodás alapján a munkahely általában a tan­folyami költségek viselé­sén felül megfelelő szabad­időt biztosít a tanfolyamon való részvételre és a vizs­gák letételére. A dolgozó pedig vállalja, hogy a kép­zés si kérés befejezését kö­vetően meghatározott ideig a munkáltatónál dolgozik. A tanulmányi szerződés­ben a felek meghatározzák azt, hogy a munkahely biz­tosítja a tanfolyam elvégzé­sét követően a képzettség­nek megfelelő foglalkozta­tást, vagy sem. Ez utóbbi eset is elég gyakran előfor­dul, hiszen a később bekö­vetkezendő munkaerő-gaz­dálkodási szempontokat előre látó munkáltató egy majduni esemény bekövet­kezésére is felkészül. Olvasónk panaszát tehát csak a tanulmányi szerző­dés ismeretében lehet elbí­rálni. Amennyiben a mun­kahely vállalta a vizsga le­tétele utáni képzésnek meg­felelő foglalkoztatást, és ezt bármilyen okból nem teljesítette, a dolgozótól munkaviszony megszünteté­se esetén nem követelheti vissza a tanfolyami költség időarányos részét. Ameny- nyiben a foglalkoztatási kötelezettség a szerződés­ben nem szerepel, a munka- vállalót az időarányos fize­tési kötelezettség terheli. A felek vitájának eldöntésére természetesen csak a mun­kaügyi döntőbizottság az illetékes. Dr. Sinka Imre akkor már nagyon féltem tőle, de nem mertem kimu­tatni. Reggel együtt men­tünk el onnan, és a Koszto­lányi Dezső téren váltunk el egymástól. Sárosán, ko­szosán, sírva mentem haza. A keresztanyám rögtön lát­ta, hogy nagy bajban va­gyok, és elmondtam neki mindent. Anyukámmal együtt tettük meg a felje­lentést a rendőrségen. Nem elmebeteg A harmadik fiatal nő, Anikó, a Blaha Lujza téren ismerkedett meg Mester Sándorra). Megtetszett neki az új partner, és elmentek együtt a Várba. Este sétál­gattak, azután a férfi hirte­len belökte őt egy bokorba, előrántotta a kését, és azt mondta, hogy vetkőzzön, különben kinyírja. A meg­félemlített lányt elvitte Érdre, egy barátjának a la­kására, és ott együtt töl­tötték az éjszakát. Ezután rázárta az ajtót és otthagy­ta. Mester Sándor barátjá­nak egy hozzátartozója en­gedte ki végül Anikót a szobából. A vádlott a tárgyalás előtt hónapokig volt igazságügyi elmeorvosi megfigyelés alatt. Nem találták elmebe­tegnek (bár egy alkalom­mal megtámadta az ápolót), s így büntetőjogilag felelős azért, amit elkövetett. A bí­róság nyolc év és hat hó­nap, fegyházban eltöltendő szabadságvesztésre, továbbá alkohol- és kábítószer­kényszergyógykezelésre ítélte. A vádlott felmentésért, illetve enyhítésért felebbe- zett. Az ítélet nem jogerős, Gál Judit

Next

/
Thumbnails
Contents