Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-13 / 110. szám
VÁCI ^OWCTP XXXV. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM 1991. MÁJUS 13., HÉTFŐ Négyszemközt Bartos Ferenc polgármesterrel (I.) A békés rendszerváltás híve voltam Bartos Ferenc, még az országgyűlési képviselőségre pályázva, jelentette ki, hogy Vácott is szívesen vállalna közéleti szerepet. Honatya nem lett belőle, de „városatya” és polgármester igen. Megválasztásának körülményeit annak idején ugyan vitatták, ma ez azonban már senkit sem foglalkoztat. Ügy tűnik azonban, hogy a város polgárainak rokonszenvét még nem sikerült megnyernie. Igaz, megválasztása óta csak hat hónap telt el. Tulajdonképpen erről a hat hónapról beszélgettünk Bartos Ferenc polgármesterrel. — Polgármester úr, az országgyűlési képviselő-választás, majd a polgármester-választás során úgy látszott, hogy ön szinte mindenáron részt akar venni a közéletben. Ez sikerült. Fél év után hogyan látja: megérte? — Ä képviselő-választáson való kényszerű visszalépésem után volt egy-két válságos hónapom, de aztán úgy éreztem, el kell felejteni a pengeváltást. Hárman indultunk, ketten országgyűlési képviselők lettek, és Katona Tamás, Vass István tisztességesen teszik, amit vállaltak. Feltétlenül megérte, hogy visszatértem Vácra, és közéleti szerepet vállaltam. Hiszen nyilvánvalóvá vált, létre kell hozni egy kereszténydemokrata pártot, ez a szín szükséges a váci palettán. Egy speciális réteget el is vittünk szavazni... — Amikor megválasztották azt mondta, hogy a város lakosságát a következő négy év munkájával kell megnyerni. Véleménye szerint, vannak már sikerek? — Négy évet kaptunk, nem felet. S eddig valóban nem értünk el látványos eredményeket. Az emberek csodákat vártak, ám még csak a rendcsinálás időszakánál tartunk. Kritika gyanánt azt is gyakran hallom, hogy az emberek nem érzik a rendszerváltást. Ez részben jó, mert a békés átmenetre utal, részben rossz, mert nem elég gyors a változás. — ön annak idején azt mondta, csak közösen tehetünk valamit. Megvan a közös tenni akarás? — Az önkormányzati testületben igen. Kellő toleranciával, megfelelően együttműködve dolgozunk. A váci képviselő-testület elsősorban nem politikai szempontok szerint működik, bár kölcsönösen tiszteletben tartjuk egymás álláspontját. — Mégis úgy tűnik, mintha hiányozna az igazi ellenzék ... — A testületben van tisztes ellenzék, és elég erős ahhoz, hogy rászorítson bennünket: úgy készítsünk elő dolgokat, úgy alakítsuk elképzeléseinket, hogy az számukra, a kisebbség számára is elfogadható legyen. De vannak, akik politikai alapon játsszák az ellenzék szerepét. — Talán ők azok. akik miatt néhányszor elvesztette önuralmát? Ilyenkor valami engesztelhetetlen gyűlöletet éreztem áradni önből az elmúlt időszak iránt. Miért ez a gyűlölet, hiszen kétdiplomás mérnök lett, felelős minisztériumi állása volt? — Remélem nem azt akarja mondani, hogy legyek hálás annak a rendszernek, amely taníttatott, kenyeret adott a kezembe .. . Én gyerekként végigéltem, hogy apámat ku- láknak nyilvánították, kirakták ügyvédi irodájából, a városban nem járhattam gimnáziumba, és láttam, hogy voltak, akik származásuk miatt egyáltalán nem tanulhattak tovább, akiknek háromszoros energiát kellett befektetniük, hogy valamit mégis elérjenek ... Később, a váci járási és városi földhivatalnál kezdtem dolgozni, és azért kellett itt hagynom a várost, mert nem vette be a gyomrom a borravalós munkát ... Mind ezek ellenére, nincs bennem gyűlölet, és higgye el, én mindig is az abszolút békés rendszerváltás híve voltam... — Polgármester úr, jö néhányan vannak, akiknek az a véleménye, hogy a békés rendszerváltás a városban nem eredménye- nyezett mást, csak fejek hullását. — Furcsa vélemény ez, miután az első döntéseink között volt a városi kórház orvos igazgatójának kinevezése, akiről véletlenül én is tudom, hogy párttitkár volt. örülök neki, hogy így mi is legitimáltuk, szívem szerint mindenütt megcsináltam volna ezt a fajta megerősítést. Ha a városgazdálkodási vállalat igazgatójára gondol, az ő határozatlan idejű kinevezésének határozott idejűre való változtatása után, azért kellett meggyorsítani az eljárást, mert a vállalatnál már nagyon nagyok voltak a feszültségek. Egyébként, ő is pályázhatott volna, ha a végzettsége megfelel a pályázati kiírásnak. A közgazdasági szakközépiskola igazgatónőjének távoztához pedig az önkormányzati testületnek legfeljebb annyi köze volt, hogy megpróbálta tisztességgel rendezni az ügyet. Borgó János (Folytatjuk) Hat pályázó a kapitányi posztra Elfogadták a jelöltet Vác város rendőrkapitányságának vezetője Bol- csik Zoltán alhadnagy lett. Az elmúlt hét csütörtök délutánján a városházán találkoztak a jelölttel a város cs a környező települések polgármesterei, huszonnégy igen szavazattal és egy tartózkodással egyetértésüket adták, megerősítették a megyei rendőrfőkapitány jelöltjét. A pályázatra, amelyet e posztra-meghirdettek, hatan jelentkeztek, közülük a bíráló bizottság szakmailag hármat tartott megfelelőnek. E három között volt Gergényi Péter r. százados megbízott kapitányságvezető, ám ő visszavonta egészségügyi okokból pályázatát, mert szervezete nem leírja városunk levegőjét. A huszonkilenc esztendős Bolcsik Zoltán Budapesten él, két gyermek édesapja. A Pest Megyei Rendőrfőkapitányságon dolgozott 1983- tól, idén február óta a váci kapitányság vezetőjének helyettese. Szakmájának megválasztásában édesapja Bolcsik Mihály nyugalmazott r. alezredes nyomdokait követte, aki ismert személyiség Gödöllőn és környékén. Bolcsik Zoltán szakmai munkájáért több elismerést kapott, Vác és környéke nem ismeretlen előtte, hiszen nyomozói munkája során sokat járt e részen. Miért választotta Vácot, amikor pályázott Bolcsik Zoltán? Erre a kérdésre személyesen adott választ a polgármesterek előtt. Elhatározásában szakmai és személyi indokok vezették. Részben a táj szépsége vonzotta. Ami a szakmai részt illeti, nem idegen előtte a terület, ismeri kollégáit. Olyan ember, aki tisztában van azzal, nem könnyű évek elé néz, ám mindig szerette a nehéz feladatokat. — Annyit tudok mondani: megválasztásom esetén azt a vonalat képviselem, amit az eddigiekben Gergényi kapitány — hallottuk a jelölttől, aki bemutatkozását követően a polgármesterek záporozó kérdéseire adott választ. — Milyen kapcsolatot tud elképzelni a vagyon- és önvédelmi csoportok és a rendőrség között? — erre volt kíváncsi dr. Gyaraki Ferenc Nagymarosról. Sándor István Sződ polgármestere ä sződligetiek nevében is beszélt,, amikor azt kifogásolta, hová lettek a körzeti megbízottak, Pongrácz János az Ipoly völgye községeire vonatkozó elképzelésekre kérdezett rá. A nagybörzsönyiek gondjáról Kempf Gyula beszélt. A Dunakanyar megnövekedett idegenforgalmára, ezáltal a bűnözés terjedéáére hívta fel a figyelmet, s várt kielégítő választ az expressz- táborra vonatkozóan Orosz János. A kosdi és püspökhatvani polgármester Boro- vits Ferenc és Pálházi János egyetértett azzal, hogy a hangsúlyt a megelőzésre kell fektetni, s nem árt, ha a fiatalok nevelésére nagyobb gondot fordítanak. Egyikük hangsúlyozta: — A fiatalok többsége azért követ el bűncselekményt, mert unatkozik. (halász) El kellene dönteni Á határidő lejárt. Nem fogunk tíz-tizenöt ember miatt, loválsb^yárni.,— jelentette. ki Juhász István, Váchartyárt polgármestere a közelmúltban megtartott önerős társulási összejövetelen. Mint mondta, már tavaly óta húzódik a község telefonhálózatának bővítési ügye, többek közt azok miatt, akik nem adtak határozott választ, akarnak telefont vagy nem. Eredetileg hatvan-hetven mellékállomásban gondolkodtak, és már az elkövetkezendő napokban készülnek is a hálózat kiépítési tervei. Ha minden jól megy, december végére telefon lesz a lakásokban. Ez év július elsejétől részvénytársasággá alakul a Távközlési Vállalat. Tehát már ez a nap is határidő, hiszen az önerős társulat csak addig tudja elintézni a kedvezményes hitelt az OTP-hél. Az összes költség előreláthatólag nyolcvanezer forint, ebben benne van az ötvenezer forint hitel is. A telefonpóznák a község tulajdonát képezik majd, a társulat rendelkezik azokkal. A későbbiekben akár a kábeltévé vezetékét is vihetik azon a vonalon. Vajda Mit, hol, mikor? Májusi vásár Május 13., hétfő: 17.30- kor a Dunakanyar Fotóklub Baráti Körében Szántó Pál bemutatja Vácról készült színes diapozitívjei- nek negyedik sorozatát. — 18 órakor az ifjúsági klubban dr. Harmos István előadása: A természet patikája. Május 14., kedd: Délelőtt 10 órától egész nap megtekinthető Varkoly László festőművész önálló tárlata. — 15 órától tanyaklubfoglalkozás a Diáktanya programja keretében. Május 15., szerda: 11.30- kor a művelődési központ Élő adásban Kábeltévé — a kábeltévéről Ismét egyenes adással jelentkezik a városi kábeltévé Elektro Signál stúdiója május 15-én, 13 órakor. A stúdió vendége lesz Flamm János pszichológus, aki nemcsak a nevelés kérdéseivel foglalkozik, hanem úgynevezett kényes — elsősorban a szexualitást, a szexuális felvilágosítást érintő — kérdésekre is válaszol. Ezen az estén „a hóhért akasztják”, ugyanis a másik téma maga a kábeltévé lesz. Horváth László, a Kábeltévé Kft. ügyvezetője és Gergely Sándor, az Elektro Signál Kft. ügyvezetője ezúttal a kamerák előtt ül majd, s válaszol a feltett kérdésekre. Feltehetően mindenre, ami a bekötéssel, az üzemeltetéssel, a díjakkal, a csatorna bővítéssel, valamint ä műsorkínálattal, a városi televíziózással kapcsolatos. A kérdések már most is feltehetők: írásban a Vác Városi Kábeltévé Kft, címére (pf. 106, Vác), telefonon a 13-473-a's számon (amely az adás ideje alatt is él). Számítógép szeretnék lenni! Minek a nyugdíjasnak telefon? Megyek az utcán, amikor egy kurjantás hallatszik: Álljon meg! Másokkal együtt én is lecövekeltem. Visszanéztem és valóban — nekem kiáltottak. Egy öreg nyugdíjas jött hozzám. Láttam, fontos ügye szorította a kiáltásra. — Nézze meg, és írjon róla — szólt, mert úgy vélte, hogy én, aki csak olyan foltokat rakó varga vagyok ugyan, de megírhatom panaszát az újságba. Nézem a mutatott papírt. Egyszerű és szabályos telefonszámla. Semmi rosz- szat nem tapasztaltam azon. Az összeg sem magas, alig éri el az ötszáz forintot. összeadom a rubrikákat, stimmel. — Jó ez a számla, bátyám — mondom. — Az ötven forint az alján, az mi? Nézem, megfordítom a számlát, s a hátoldalon látom: késedelmi nyilvántartási díjként rótták ki az ötven forintot. — Későn fizette be a díjat, jogos a pénz. Nos, a jog már csak ilyen. Fizessen az elmaradó! Csakhogy, ez sem ilyen egyszerű a „fennforgó” esetben. Miért? Csak azért nem, mert a távbeszélő- számlák fizetési határideje 1991. februárjáig mindig a hónap második felében volt kiegyenlítendő. Akkor kaptunk egy körlevelet a Távközlési Vállalattól az új díjszabásról, s arról, hogy ezután minden hónap 13-ik napjáig leszünk kötelesek számláinkat kiegyenlíteni. Indoklás: „ ... a számítógépes rendszer megbízható üzemelése teszi ezt szükségszerűvé ...” Ezért nem szeretnék ma már tűzoltó és rendőr, boltos és huszár, mozdonyvezető és gyepmester lenni. Nem, csak számítógép, az igen! Az szeretnék lenni! Lám, a számítógépnek kedveznek, a nyugdíjasnak — az aztán igazán nem szeretek lenni! — nem. Ugyanis ki vette figyelembe a nyugdíjkézbesítések idejét, azt, hogy a „járulékot” a hónap második felében kézbesítik? Ismerik azok a számítógépesek azt a borítékos módszert, amit az öregek legtöbbje művel? Amikor a különböző feliratú tasakosba elhelyezik a fizetendő összeget? Amikor az utolsó boríték már üresen marad, mert a negyvenforintos pulyikafarhát ára elfér borítékon kívül is. A Távközlési Vállalat működik. (Micsoda vállalat az olyan, amelynek külön törvénye van, hívják azt netalán a régi postatörvény megmaradt részeként is.) Még akkor is, ha az embernek furcsa gondolatai támadnak. Milyenek? Kétmillió nyugdíjas van az országban. Közülük — főleg a városokban — tíz százalékuknak van telefonja. A díjfizetés idejét változtatva elérhető, hogy 50-60 ezer nem bírja fizetni a visszatérő késedelmi bírságot, kényszerül lemondani telefonjáról, és lám — minden befektetés nélkül — születhet ugyanannyi új állomás. Semmiféle szándékosságot fel nem tételezek annál inkább sem, mert előfizetője vagyok a vállalatnak. Üjjat nem húzhatok. Humánus gondolkodást sem kérhetek számon egy vállalaton — amikor azt nincs hol, nincs kitől tanulják. Ezért szeretnék számítógép lenni. Azért, mert akkor a fúvó széltől is óvnának. Pátyolgatnának, mert hiszik — az a gép képes lesz ember nélkül is működni. Ügy, ahogy ma minden. Csankó Lajos színháztermében a váci ütősegyüttes hangversenye. Vezető: Fazekas László. — 16 órakor előadás a cukorbetegek klubjában (34- es terem) időszerű egészségügyi kérdésekről. — 17 órakor a pedagógusklubban Schultz Tihamér előadása: Sugárzások hatása a szervezetre. Május 16., csütörtök: Reggel 9 órakor az Anonymus pedagógusklubban Ro- mankovics András előadása: A differenciált tanulásszervezés és korlátái az iskola kezdő szakaszaiban. — 16 órakor az éremgyűjtők egyesülete megbeszélést tart a Katona Lajos Városi Könyvtár előadótermében. Május 17., péntek: 17.30kor videóvetítés a Diáktanyán: Ghost. — 17.30-kor a Dunakanyar Fotóklub ifjúsági csoportjának Vázso- nyi Béla fotógrafikus bemutatja új munkáit. Május 18., szombat: öregdiákok országos találkozója a váci Siketnémák Intézetében. — 17 órakor idegenben játsszák a Tatabánya— Vác NB I-es labdarúgómérkőzést. — 17 órakor szabad klubnap a nők klubjában. Május 19., pünkösdvasárnap: Országos állat- és kirakodóvásár a Rádi úti nagy téren. Egyidejűleg Kisvácott, a szokott helyen tartják a használt gépjármüvek vásárát. — Délelőtt 10 órakor bérmálás a székesegyházban, a püspöki szentmisén. VÁCI HÍRLAP Vác, Dr. Csányi László krt. J5. • A szerkesztőség vezetője: Borgó János. @ Munkatársak: Dudás Zoltán és Halász Erzsébet. • Postacím: Vác, Pf. 32.2601. Telefax és telefon: (27) 10-095. Telex: 282 297. $ Szerkesztőségi fogadóóra: kedd és péntek 13-tól 15 óráig. • Hirdetésfelvétel a szerkesztőségben naponta délelőtt 9-től 11-ig, valamint a váci hirdetőirodában (Jókai utca 9.) hétfőn és kedden délután 14-től 17 óráig.
