Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-13 / 110. szám

Göncz Árpád Máriabesnyőn A máriabesnyői kapuci­nus templomban rendezte meg szombat délután az Amerikai—Magyar Kör­nyezetvédelmi és Kulturá­lis Társaság azt a jótékony célú programot, amelynek • önkéntes adományai az őr­bottyáni egészségügyi gyer­mekotthon rehabilitációs uszodájának ' építését szol­gálják. A templom előteré­ben az intézményt bemuta­tó kiállítás fogadta a ven­dégeket, így például a dip­lomáciai testületek számos A magyar gyerekek és a szerzetes könyvkötő... Közös ajándék a pápának Pápafogadás volt kicsi­ben elmúlt szombaton a vá­ci Madách Imre Művelődé­si Központban. Kicsiben, mert több tízezres tömeg helyett csak több százan mentek el az ország" vala­mennyi részéről, s azért is, mert II. János Pál csupán szellemében és fényképen volt jelen. Az esemény pe­dig az a rajzpályázat, mely­nek legjobb negyven alko­tását díszkütésben a ma­gyar gyerekek ajándéka­ként adják majd át a római pápának. ,,A mi világunk a szere­tet” — hirdeti a kiállítás cí­me a gyerekek üzenetét, aminek eljöttéhez még sok időre, rengeteg hitre és akaratra lesz szükség ... A rajzpályázat ötlete a ma­gyar katolikus püspöki kar hitoktatási bizottságától in­dult el, melyhez csatlako­zott Vác város keresztény­demokrata vezetésű ön- kormányzata és az otthont adó művelődési intézmény. Az óriási aula zsúfolásig megtelt a paravánok között nyüzsgő vendégekkel, mint kiderült, csak egy részük volt helyi lakos, sokan hosszú utat tettek meg, hogy itt lehessenek. A nem­egyszer mesterien „fogal­mazott” és változatos tech­nikákkal kivitelezett képek tartalma természetesen a keresztényi hitvilág és a Biblia történeteinek lálta- tása volt. A vendégek között hát­térbe húzódva ott volt Ma­rosi Izidor váci megyés püs­pök is, valamint ferences csuhába öltözve az Ország­ba z könyvkötőiéként meg­ismert Váci György, aki a kiválasztott rajzo*k. diszes kötését készítette. Keszthelyi Ferenc, az or­szágos hitoktatási bizottság igazgatója megnyitó beszé­dében nem győzte hangsú­lyozni II. János Pál elemi vonzalmát a gyermekekhez, akit külföldi látogatásai so­rán nem lehet elképzelni egy simogató mozdulat nél­kül, s aki bárhol járt is a világon, nem utasította visz- sza a reá csimpaszkodó gyermeldcarokat, legyenek azok feketék, fehérek vagy sárgák. Az ünnepség stílusos ré­sze volt az egyházi műve­ket, gregoriánokat mindig is műsorán szerepeltető Ka­rolina kórus igényes hang­versenye Bódvai Magdolna karnagy vezetésével, hiszen az éneklő gyeáokok iskolá­ja szeptembertől ismét egy­házi irányítású lesz, első­ként a város. legújabb kori történetében. Dudás Zoltán Szaknmi összefogás A tiszta videózásért A legális videokazetták forgalma Magyarországon évente 1 milliárd forint ér­téket jelent. A feketekazet­táké hasonló nagyságrendű, 500 millió-1 milliárd forint körüli becsült érték. Erről adott tájékoztatást Jancsó Gabriella, a Video Kiadók és Forgalmazók Egyesületé­nek elnöke. Megjegyezte, hogy míg 3-4 esztendővel ezelőtt a feketevideózók még egyeduralkodók voltak a magyar videopiacon, már ■bffiriqp a hatóság megkerülésével végzett tevékenység visz- szaszorult. Az egyesület célja — is­mertette a beszélgetés során Jancsó Gabriella — a ma­gyar videoszakma összefo­gása a feketevideózás elleni küzdelemben. A hazai legális videokí- nálatról szólva az egyesület elnök asszonya kijelentette, hogy az ma már leözelít a nemzetközi standardhez. Az országban 13 Kereskedelmi videokiadó működik, ame­lyek rendszeresen új filme­ket hoznak forgalomba, szá­muk évről évre több száz­zal gyarapodik. tagját, akiket az Amerikai —Magyar Társaság és a ka­pucinus rendház képviselői köszöntöttek. Göncz Árpád köztársasá­gi elnök ünnepélyes meg­nyitója után Mozart Rek­viemje csendült fel a Bar­tók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola szimfoni­kus zenekara és az ifjú ze­nebarátok központi kórusá­nak előadásában. Szólót a Zeneművészeti Főiskola nö­vendékei énekeltek: Patrí­cia Bach. Csámyi László és Marikovács Csaba. A mű­sort Szabó Tibor, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Fő­iskola tanára, a Bartók Bé­la Zeneművészeti Szakkö­zépiskola igazgatója vezé­nyelte. Elballagtak, s most nekivágnak írásbeli érettségi Sok idő telik el, mire megértjük: miért is kavar­góit bennünk annak idején felszabadultság és szoron.- gás? Mi végre volt az a fe­lemás érzésünk, amikor ünneplőruhában, kezünk­ben virággal jártuk végig iskolánk osztálytermeit. Annyit tudtunk, hogy le­zárult életünknek egy sza­kasza, és akkor attól bú­csúztunk. Hogy indulhas­sunk. Ki-ki a maga útján. Jóval túl a gyerekkoron, s még innen a felnőttön, de már —“ügymod — éretten. A döntő vizsgák még csalc most következnek, de Pest megye tizenkilenc gimnáziumának ötvenhat osztályából 1388, a szakkö­zépiskolából pedig 1379 diák ballagott már. Ez utóbbiak közül a legtöbben mezőgazdasági, illetve ipari ismeretekkel bővítették tu­dásukat az elmúlt négy esz­tendőben. Számuk 408, il­letve 341. Példának még néhány szakterület: köz- gazdasági tanulmányokat 319-en folytattak, 132-en az egészségügyben szereztek jártasságot, óvónőnek pe­dig 109 leány készül az idén a megyében. A többiek más szakiskolában végeznek. Ma megkezdődnek az írásbelik. Akadnak olyan diákok, akik számára ez kettős próbatételt jelent, mert munkájukat felvételi dolgozatként is elbírálja majd valamelyik felsőokta­tási intézmény. Sajnos azonban nálunk — néhány nyugati államhoz képest — igen alacsony a Amiről a tiszta szoba rali A parasztház öltözete A ház a magyar paraszti szóhasználatban azt a szo­bát jelöli, amelyet állan­dóan készen, tisztán tarta­nak a vendégfogadásra. Ez a helyiség — a tisztaszoba — arra is hivatott, hogy mindenkor hírt adjon a csa­lád nőtagjainak kézügyes­ségéről, a környék hímzés­változatairól, sőt a család anyagi helyzetéről is. Miméi több a felhalmozott, csakis itt használt díszes párna és terítő, annál gazdagabb a család; és annál „értéke­sebb” az eladósorban lévő lány, hiszen az itt felsora­koztatott varrott, hímzett textilek az ő keze munkái. Magyarország viharosnak mondható történetével függ össze, hogy a kiállításon látható művek jó része nem mai, hanem a régebbi tör­ténelmi határok szerint ta­gozódik. S az is, hogy tu­lajdonképpen alig válik el a szigorúan vett népi hím­zés a gazdagabb rétegek varrott textiljeitől. Látha­tó a kiállításon — amely Budapesten őszig tart nyit­va — olyan szobabelső, amelyet 1932-ben kelengye­ként kaptak, és a közel­múltban fényképeztek Úszódon, a Duna mentón, az egvik legjellegzetesebb hímzőhely, Kalocsa szom­szédságában. A katolikus Kalocsa erőteljes színvilá­gával szemben itt a refor­mátus szellemiség uralko­dik. Itt a fehérhímzés alatt pasztellszínű, atlaszszövésű selymet használnak. A tisztaszobában általá­ban két ágy van, a dísze­sebb mindig az ablak fö­lötti. Ennek párnáit csak bizonyos oldalán, a szemlé­lő felöli oldalán hímezik vagy csipkézik gazdagab­ban, s ez a mintázat jól jellemzi a magyar népmű­vészetet. (A kiállításon több, jól használható hím- zésmimta-leírás kapható a nagyközönség számára, amelyen az adott minía öl­tése megtanulható, mintája leolvasható.) A kiállítás legrégebbi da­rabja ugyancsak szálán var­rott, növényi díszítésű pár­nahéj 1874-ből, valószínű­leg halotti párna volt. A dí­szítés többnyire növényi minta, ritkán állat- vagy emberábrázolás. Ez utóbbi kedves példája egy 17. szá­zadi recebetét: a bibliai Ábrahámot ábrázolja, amint fiára, Izsákra sújta­na a pallos, s a védelmező angyal is megjelenik a hát­térben. A figyelmes kiállí­tásrendezők malléállítot- ták a valószínű előképet: Benedetto Montagna grafi­káját, ugyanebben a témá­ban és kompozícióban a 15. századból. Korábban a szövött anyag szerkezetéhez igazodtak a hímzések, később ettől füg­getlenül alakították a motí­vumokat. A hímzések gyak­ran készültek korabeli hím- zökönyvek alapján, ezek az Európa-szerte elterjedt mo­tívumgyűjtemények való­sággal megihlelték a hím­zőket, és a kiállításon ékes példákat látunk különböző ábrázolásaikra. Ezek a bi­zonyítékok a népek közötti örökös kapcsolódásokra. Torday Aláz továbbtanulók aránya. Or­szágos összesítés szerint a ■ felsőfokú tanintézmények nappali tagozataira 52 ezer 503-an jelentkeztek. Pest megyéről még nem készült el a statisztika, de például a ceglédi Kossuth Ja.jós Gimnázium négy osztályá­ban 106-an érettségiznek, x közülük 82-cn jelentkeztek továbbtanulásra. A Pilis- vörösvári Gimnázium és Közgazdasági Szakközépis­kola három osztályának M végzős diákjából 15-en snennének felsőbb iskolába. Vácott, az egészségügyi szakközépiskola három vég­zős osztályának 89 tanuló­jából nyolcán vágnak neki a felvételinek.; Am ők is jól tudják, hogy mindannyiuknak nem jut hely az egyetemeken és a főiskolákon. Most azon­ban még övék a remény'. V. A. Tisztelgés Afontágb Imre emléke elölt Egy bohóc játékosságával ötödik alkalommal ren­dezték meg Gödöllőn, a ki­segítő iskolák számára meg­hirdetett, ám a hagyomá­nyos tanintézmények szá­mára is nyitott országos gyermekszínjátszó találko­zót. Elindítója, szervezője, házigazdája a Gödöllői Kí­sérleti Általános Iskola és Speciális Szakiskola, amely intézmény 1978 óta tudato­san vállalta fel a gyermek­színjátszást, a drámapeda­gógiát, amelyet 1986 óta tantárgyi keretek között is végez. A találkozó a nyelvi kommunikáció magyaror­szági atyjának, az 1987-ben elhunyt Montágli Imrének nevét viseli, őrá emlékezik sajátos módon. Nem köny- nyes-gyászos megemléke­zéssel, merthogy az méltat­lan lenne a névadóhoz, aki maga volt a vidámság, az élet, hanem egy bohóc — amely emblémája is .a ta­lálkozónak — játékosságá­val, őszinte nevetésével és sírásával. A szombati találkozóra Kaposvártól Debrecenig az ország legtávolabbi pontjai­ról is érkeztek csoportok, hogy egymásnak bemutat­kozhassanak. Tanárok és diákok együtt léptek szín­padra, gyerekek és felnőt­tek közös produkciókban szerepeltek. Helyezések, ju­talmak helyett díjuk az együtt játszás öröme volt, s néhány apró, kedves tárgyi emlék. A színpadi bemutatkozás után Montágh Imre egykori tanítványai, mai pedagógu­sok szakmai beszélgetésén összegezték tapasztalatai­kat, értékelték eredményei­ket. P. F~ Moza r r-gála m űsor Fesztivál Becsben Mozart emlékének szen­telt nagyszabású szabadtéri gálaműsorral kezdődött meg az osztrák fővárosban szom­baton este a bécsi ünnepi hetek rendezvénysorozata. A városháza előtti téren nem kevesebb mint har­mincezer főnyi közönség jelenlétében a népes hazai szereplőgárda világhírű kül­földi művészek közreműkö­désével előadta Mozart szá­mos ismert alkotását, vala­mint későbbi zeneszerzők több olyan művét, amely a nagy osztrák komponista tiszteletére és egyes motí­vumainak felhasználásával született. Az 1951 óta minden évben megrendezett rangos bécsi kulturális fesztivál idei öt­hetes programja Wolfgang Amadeus Mozart halálának 200. évfordulója alkalmából egész sor egyéb, vele össze­függő művészeti . rendez­vényt kínál a hazai és kül­földi érdeklődőknek. Könyi lóri a lapít i ány Múltunk és jm ónk Az érdi Csuka Zoltán Városi Könyvtár tevékeny­ségének támogatására „Műltunk és Jövőnk” né­ven alapítványt jegyzett be a Pest Megyei Bíróság. Az alapítvány célja több­rétű. A könyvtár kiadói te­vékenységének, propagan­damunkájának segítése, a helytörténeti kutatócsoport finanszírozása, a szomszéd (elsősorban délszláv) népek irodalma fordítóinak, Csu­ka Zoltán életműve kula­Kii!ön leges tanfolyam A családért Zsámbékon Családvédelmi intenzív posztgraduális tanfolyamot indít ismét a Zsámbélci Ta­nítóképző L'öiskola 1991 szeptemberében. A tovább­képzésre pedagógusok, vé­dőnők, szociális területen dolgozó, felsőfokú végzett­séggel rendelkezők jelent­kezhetnek. A képzés célja: az isme­retanyag korszerűsítése, bő­vítése, a készségfejlesztés, a szemléletformálás. Azt akarják, hogy a tanfolyam hallgatói fogékonyabbá váljanak a rászoruló csalá­dok sokrétű problémái iránt, s tájékozottabbak le­gyenek a megoldási lehető­ségeket illetően is. A 120 órás tanfolyam egy tanéven át tart, havonta egyszer két napot jelent a Zsámbélci Tanítóképző Főiskolán. Ugyanide (2072 Zsá'mbék, Zichy tér 3.) lehet küldeni a szakmái önéletrajzzal ki­egészített jelentkezést. A je­lentkezőket felvételi beszél­getésre hívják, ennek vár­ható ideje június eleje. tóinak támogatása, az író szellemi hagyatékának ápo­lása. Az általa alapított „A Jószomszédság Könyv­tára” célkitűzéseinek való- raváltása, az érdi közmű­velődési munka segítése, továbbá közművelődési tá­borok rendezéséhez anyagi támogatás nyújtása. A könyvtári munka egyes fá­zisainak számítógépes meg­oldása, ehhez programok, eszközök vásárlása. Alapít­ványi díj létesítése és oda­ítélése. jutalmazási lehető­ség megteremtése azok ré­szére, akik az alapítványi céiok elérése érdekében je­lentős szellemi, elméleti vagy gyakorlati eredményt hozhatnak. Az alapítvány székhelye: Csuka Zoltán Városi Könyvtár, Érd, Hivatalnok u. 14. Az alapítvány szám- laszáma: OTP Érdi Fiókja 788-001 567 számlaszám. Az alapítvány tevékenységét öttagú kuratórium irányít-, ja. A Múltunk és Jövőnk Alapítvány nyitott, melyhez csatlakozni bármikor lehet. Várják azoknak a jogi és magánszemélyeknek a tá­mogatását, akik egyetérte­nek az alapítványi célkitű­zésekkel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents