Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-11 / 109. szám
EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÚTINFORM JELENTI Tóth Tibor az Ütinformtól jelenti: A hétvégén az autópályák közül csak az Ml-esen lesz forgalomkorlátozás. A Budapest félé haladó forgalmat átterelik a Győr fele vezető pályára a 77-es és a 68-as kilométerjelzők között. Építési munkák lassítják a hétvégi forgalmat Szentendrén a 11-es főúton a Határcsárdánál. Itt hétközben csatornázási munkákat végeznek, és ezért csak fél szélességben szabad az út. A forgalom áthaladását a munkaterület mellett jelzőlámpa irányítja. Aki Visegrádira készül, annak inkább a pilisi feltá- róutftt javasoljuk. Szintén szentendrei hír, hogy a Duna-parti úton közvetlenül az első jelzőlámpa után építési munkát végeznek hétközben, és itt is csak az ideiglenesen felállított jelzőlámpa irányítására lehet közlekedni. A torlódást itt az is növeli, hogy a szombati napon sokan mennek erre a használtcikk-piae közelsége miatt. Jó hír viszont a szentendreiednek, hogy a Határ csárdánál ismét közlekedik a komp. A Dunakanyar másik oldalán, a 12-es főúton Zebegénynél szintén forgalomkorlátozás miatt kell csökkenteni a sebességet. Solymáron ugyancsak közművesítésből eredő forgalomkorlátozás okoz hosszabb menetidőt. A Balaton környékére indulók a déli parton Fonyódon, az északi parton pedig Balatonfüredien kell hogy forgalomkorlátozásra számítsanak. A komp a szántódi oldalról mindig egész órakor, a tihanyi oldalról mindig óra 30 perckor indul reggel 7-től este ifi.30-ig. A szántódi Shell benzinkút felújítása befejeződött, úgyhogy itt már újból lehet tankolni. TRABANT TRABANT HÁTÁN Az Autóbontó „60” Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. roncstelepén „másodvirágzását éli” egy Trabant 601-es kétütemű gépkocsi. A telep barkácsoló kedvű dolgozói, Klement Ferenc és Gyuricza Zoltán, kettévágták a jármüvet és egy NYSA kisteherautó platójával toldották meg. Az így átalakított Trabantot munkagépként, a roncsok mozgatására használják KÜLFÖLDRE UTAZÓKNAK Ezúttal a Görögországba utazóknak Igyekszünk hasznos tanácsokkal szolgálni. Mindenekelőtt megnyugtató érzés, hogy sűrű a benzinkúthálózatuk. A kutak reggel 7-től este hétig tartanak nyitva. A szuper 146, a normál benzin 136 drachma, míg a dízelolaj 76 drachmába kerül literenként. Az árak egy-két drachmával eltérnek üzemeltetőtől, tájegységtől függően. Néhány út díját tájékoztató jelleggel közöljük (egy tavalyi túra alapján): Athén—Lamia 300 drs., Korinthosz —Athén 200 drs., Patrasz—Korinthosz 200 drs., Katerini —Bvzoni 200 drs. \ A sebességmérőnkre is tanácsos figyelni, mert Görögországban csak 50 km/h a megengedett sebesség lakott területen, míg az országúton 80 km/h, a főútvonalakon pedig 100 km/h. Azon se lepődjünk meg, ha a tűzoltó- készüléket ellenőrzik, az Égei-íenger mentén ez kötelező tartozéka a kocsiknak. RANGER KELETRŐL A Niva már bevált, a nyugat-európai utakon is találkozunk velük. Talán ez a sikeres konstrukció adta az ötletet, hogy fokozni kívánják a négykerék-meghajtású személygépkocsik gyártását a szovjet autóiparban. A hírek szerint hamarosan megkezdik az Avtokam-Ranger terepjáró sorozatgyártását, melyben nyugati részegységeket is találunk. Még az idén 20 ezer készül, jövőre pedig ennek több mint kétszeresét tervezik. Az új modell különféle változataiba Ford és Peugeot motorok kerülnek. NEM ÁRT, HA TUDJUK Házai mérések alapján megállapítható, hogy a gyalogosok áthaladási sebessége a járművek sebességétől függ. A gyalogos átkeléskor azt az időközt becsüli meg, ami a közeledő jármű odaérkezéséig rendelkezésére áll, és ennek alapján dönt az átkelés megkezdéséről, illetve saját haladási sebességéről. Ez azért veszélyes, mert ha ezt az időközt túlbecsülik (különösen rossz látási viszonyoknál, kisebb járművek esetében), vagy saját áthaladási idejüket alábecsülik (idősebb korban, nehézkes mozgásúak esetében): csökken az áthaladás biztonsága. Különösen idős gyalogosoknál gyakori, hogy az átkelésükhöz szükséges időtartamot nem a jelenlegi, hanem korábbi, jobb fizikai állapotukhoz méretezik, csatlakoznak egy-egy fiatal, gyors mozgású gyalogoshoz, de az átkelés folyamán jóval lemaradnak. Hasonlóképp megfigyelhető, hogy a döntés halogatásával az áthaladáshoz rendelkezésre álló idő csökken, s így az elindulás pillanatában már nincs elegendő idő a biztonságos áthaladáshoz. R°vatunk ° Pesf Negyei Közlekedésbiztonsági Tonnes támogatásával készült Jó utat. balesetmentes közlekedést kíván: Győri András INKÁBB A KINCSTÁR TELJEN, MINT A BÖRTÖNÖK A jéghegy csúcsát csak kapirgálják A munkabérből élő, átlagkeresetű ember napjainkban úgy érzi, hogy anyagi terhei már-már elviselhetetlenül súlyosak. A valóságban, és képletesen szólva is inogni« a panellftzak mennyezetei, mert nincs pénz megcsináltatni a beázó tetőt, mert az emelkedő közös költségek, a távfűtés dijainak megduplázódása fizetőképtelen adóst csinál azokból az egyébként tisztességesen dolgozó polgárokból, akik szántára korábban természetes volt, hogy nem tartoznak senkinek. Hol, hogyan, hány csatornán úsznak el a milliók, a milliárdolc? Megfogható lenne-e valami ezekből? Történnek-e súlyos bűncselekmények a gazdasági életben, és ha igen, utol tudja-e érni a rendőrség az elkövetőket? Megvannak-e ehhez egyáltalán a lehetőségeik és az eszközeik? Nálunk napjainkban csak az számít törvénytelennek, ha valaki lever egy lakatot és kifoszt egy boltot, vagy vannak ennél differenciáltabb ügyek is? Menynyire foglalkoztatja a rendőrséget mindaz, amit a nyugati országokban fehérgalléros bűnözésnek neveznek? Ezeken a kérdéseken tűnődtem, mikor megkértem Pelikán László őrnagyot, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályának gazdaságvédelmi alosztályvezetőjét, hogy nyilatkozzon: nem csak és nem elsősorban a lezárt, vádemelésre átadott ügyekről, hanem azokról is, amelyek nem kerülnek bíróság elé. 0 Lehetséges-e egyértelműen behatárolni, mit tekintünk gazdasági bűncselekménynek? — Ez a fogalom sehol a világon nincs pontosan meghatározva, de minden kétséget kizáróan idetartoznak a vagyon elleni bűn- cselekményeken kívül például a közbizalom elleniek, mint például a köz- és magánokirat-hamisítás. S kétségtelen, hogy nemzetközi viszonylatban sok olyan fogalomkört is idesorolnak, ami a hazai Btk- ban nem szerepel. Az Európa Tanács ajánlása szerint például gazdasági bűncselekmény a környezetkárosítás, ami nálunk a köz- egészségügy kategóriájába tartozik. Több olyan témakör van, ami jelenleg még vadonatúj a számunkra, de a változások felgyorsulásával ezekre is számítani lehet. Egyebek között ilyen a számítógépes bűnözés (például az adatlopás, titoksértés, az adatok manipulálása), vagy a részvény- forgalommal és a pénzintézeti tevékenységgel kapcsolatos bűncselekmények. De visszatérve legsúlyosabb mindennapi gondjainkhoz, a mai szétzilált gazdasági életben különösen nagy teret nyertek az ügyeskedők. A most hatályos Btk. 1978- ban készült, az akkori érdekeket védte. Néhány tétel azóta módosult, de az egész nem tartott lépést a gazdasági élet szabályozóinak a változásával. A mai gyakorlatban a gazdasági bűncselekmények felderítésénél csak a pénzügyi okmány és egyéb bizonylat számít minden kétséget kizáró bizonyítéknak. Ezek hiányában meg kell szüntetni a vizsgálatot. Nem árulok el ezzel titkot, hiszen az érdekeltek már régen rájöttek erre és eltüntetik az okmányokat. @ Mondana egy konkrét példát? •— Egy vállalkozó leszerződött birkahízlalásra valamelyik termelőszövetkezettel. Azután, amikor leltárra került volna a sor, kiderült, hogy nincsenek meg az állatok. Adatok voltak arra, hogy eladta azokat másnak, de bizonylatokkal nem lehetett alátámasztani, hogy kiknek értékesítette, mikor, menynyiért. A jelenlegi törvények szerint nem tekinthetjük elegendő bizonyítéknak a tanúvallomásokat, a gyanúsított pedig nem köteles vallomást tenni. Vállalkozónk ebben az esetben, mint sokan mások is, élt a jogaival és hallgatott. 0 A rendőr tehát hátrányos helyzetben van a gyanúsítottal szemben? — Szoktuk néha mondani, hogy az új büntetőeljárási törvény voltaképpen a bűnözők pártján áll, mert jogaik messze meghaladják a bűnüldözőkét. Ezt a helyzetet tovább rontja, hogy a mai napig sem készült el az új rendőrségi törvény, ami számunkra, a kötelességek meghatározása mellett legalább olyan jogokat biztosítana, mint a büntető- eljárási törvény az elkövetőknek. Emellett pedig, mikor a hátrányos helyzetről beszélünk, azt sem szabad kihagyni, hogy míg a gazdasági bűncselekmények elkövetői profik, sőt mondhatjuk, hogy művészei a szakmájuknak, a rendőrök gazdasági téren kiképzet- lenek. A Belügyminisztérium korábbi állásfoglalása szerint a jogi képzettség kötelező a vizsgálói munkához. Ezt tanítják a Rendőrtiszti Főiskolán, amely után sokan még az Állam- és Jogtudományi Egyetemet is elvégzik. A humoristák is felkapták már azt a témát, miszerint minden rendőr doktor és mi lesz abból, aki előlép? Főorvos ... Kell természetesen, jogtudás a mi munkánkhoz, de ugyanakkor az alapos közgazdasági felkészítés is. Ugyanez vonatkozik természetesen az ügyészekre és a bírákra is, mert jelenleg • úgy néz ki, hogy gazdasági ügyekben az ítélkezés lassan átmegy a szakértők kezébe. 0 Milyen mutatói vannak a gazdasági bűncselekmények felderítésének? — Még felbecsülni sem lehet, hogy a tényleges bűncselekmények közül mennyi kerül hozzánk vizsgálatra, de véleményem szerint csak a jéghegy csúcsán kapirgálunk. Ami pedig a vizsgált ügyeket illeti, mintegy harminc százalékuk jut el a bírósági tárgyalásig. A ténylegesen okozott és a végül bizonyított kár aránya még rosz- szabb, körülbelül 20 százalékra tehető. Mondok egy példát arra, mostanában hogyan szokták kijátszani a törvényt. A következő passzust a Btk.-ból idézem: „Az állami szervek, társadalmi szervezetek, szövetkezetek, egyesületek, a büntetőügyekben eljáró hatóságok megkeresésével soron kívül, de legkésőbb 15 napon belül kötelesek foglalkozni.’' Az adatszolgáltatást azonban nem egy gazdasági szervezet azzal tagadja meg, hogy ők kft.- ben dolgoznak, rájuk ez nem vonatkozik. Azután említhetnénk még olyan milliárdos nagyságú ügyet is, hogy a cégek nem fizetnek dolgozóik után társadalombiztosítási járulékot ... / © Oda jutunk tehát, hogy mindenkinek börtönben lenne a helye? — Nem erről van szó. Magától értetődik, hogy egy vállalatot nem lehet szabadságvesztésre ítélni, a jogi személyek megbüntetésére más szankciók rendszerét kell kidolgozni. Ennek haszna egy külföldi szakembert idézve, abban van, hogy jobb, ha a kincstár telik meg, mint a börtönök. De visszatérve a hazai viszonyokra, munkán- ' kát gátolja a banktitok je- . lenlegi hazai értelmezése • is, ami merőben eltér a nyugati országok gyakorla- . tától. Ott ugyanis a mi gyakorlatunktól eltérően, szolgáltatnak adatokat egyes gyanúsítottak esetében a rendőrség részére a befizetésekről, és ennek alapján is születhet bizonyíték. Nálunk ilyen nincs, s így a bűncselekménnyel szerzett pénz (említhetek például felderítetlenül maradt privatizációs ügyeket) bekerül a bankba, hogy azután új vállalkozásba fektessék. Nyugaton ezt nevezik pénzmosdatásnak. 0 Mit lehet tenni tehát a jelenlegi helyzetben? —* Először is azt kellene tisztázni, hogy az új viszonyok között a társadalom milyen gazdasági érdekeket kíypn védeni, s ennek érdekében milyen büntetőjogi és egyéb szankciókat ér- ~ vényesít. Olyan gazdasági szabályozók kellenek, ami kiszűri az ügyeskedőket, illetve teret sem enged a számukra. Gál Judit SOKAT AKAR A SZŐDUG SZARKA Mégis lesz Megújulás Háza? Amikor néhány hónapja Katona Tamás elnökségével bejelentették a Vita Sana Alapítvány létrehozását, és megnevezték a számlavezető bankot is, mindenki azt hitte, sínen van a sződligeti mozgássérültek számára elképzelt szálloda és rekreációs központ ügye. Vermes Péter, a Batthyány-társaság elnöke olyan kijelentést is megkockáztatott, hogy októberre, a társaság névadójának Születésnapjára állnia kell a háznak. Többen nem értették ezt az optimizmust, de úgy gondolták, konkrét anyagi ajánlatok vannak e merész bejelentés mögött. Műszakilag lehetséges volna, igaz elgondolkodtató, képes-e a magyar építőipar havi húszmilliót beépíteni? Szieber Mátyás és Simonná Mészáros Zsuzsa, a Mozgássérültek Pest Megyei Egyesületétől, akiktől az egész kezdeményezés ered, szorongva érkeztek a legújabb tárgyalási helyszínre. Rossz előérzetüket igazolta, hogy sem a részvételét ígérő Göncz Árpád, aki az alapítvány díszelnöke, sem Katona Tamás nem tudott eljönni. Pénzemberek azért bőven voltak, csak nagyon hallgattak. Talán várták, ki mit lép, s ahhoz igazították volna saját ajánlataikat. Ugyanis az alapítvány létrejötte óta csupán a Batthyány-társaság indító százezre volt a kasszában, ez pedig egy esetleges bankgarandtához édeskevés. Pedig ezt szerették volna elérni, s ezért Pulai Miklóst, a Bankszövetség főtitkárát bombázták, aki természetesen nem nyilatkozhatott a szövetségükhöz tartozó bankok nevében. Egy nyerő helyzetből úgy tűnt, vesztesekként vonulnak ki a tárgyalóteremből a mozgássérültek képviselői. Mert ugye adva van a telek Sződliget határában a Duna partján, elkészült a komplett kivitelezési terv. Ennek engedélyeztetési procedúráján is túl vannak, sőt több ajánlattal bírnak kivitelezők részéről, akik naponta hívják telefonon a Megújulás Házának menedzserét; kezdhetik-e a munkát? Vermes Péter hozakodott elő az első mentőötlettel, amit talán csak végső esetben akart közölni. Mivel sikeresen megoldódott a Népjóléti Minisztérium segítségével a gyermekek csontvelő-átültetési lehetősége a László Kórházban, a továbbiakban nem lesz szükség a Csontvelő Alapítványukra, hiszen már nem kell ebből külföldre utaztatni a megmentendő gyerekeket. Ezen a számlán levő 20 millió forinttal ugyan el kell számolni az adományozóknak, de éppen a Népjóléti Minisztérium támogatásával elérhetnék, hogy erre a hasonlóan jótékony célt szolgáló ügyre csoportosíthassák át az összeget. Ezt követően többen is megszólaltak a potenciális adakozók közül. Jelezték, hogy azért nem álltak elő az elmúlt időszakban konkrét ajánlatokkal, mert a nemes ügy „lobogtatásán” - kívül mással nem találkoztak. Égető szükségük lenne pedig egy konkrét számokat is tartalmazó projektre. A sokszorosítást az ipari minisztérium jelen levő főosztályvezetője azonnal elvállalta. A pénzgyűjtés ezután és csak ezután kezdődhet, ami jelentős csúszás a beígért átadási határidő szempontjából. Dudás Zoltán
