Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-11 / 109. szám
AZ A BIZONYOS UTOLSÓ SZALMASZÁL ...Ameddig csak van esély Á MAGYAROK MEGVETTÉK A TÖKÖLI BERENDEZÉSEKET Tovarisbúcsú Meghalt egy kislány. Kómában volt. Összefogtak az emberek, ki pénzzel segített, ki szervezéssel, ki a külföldi repülőszállítással, ki azzal, hogy cikket írt, megjelentette szülők köszönő levelét. Elvégre utolsó reményük volt: hátha a külhoni orvosok még segíthetnek. Tényleg: másoknak segíthetnek? Dr. Tenner Györgyné, az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság nemzetközi önálló osztályának vezetője keserűen mondja. — Sajnos nemzetközi tapasztalat, hogy a kómaügyek függetlenül a gyógykezelés színvonalától, vagy attól, hol és mennyiért avatkoznak be, rendszerint a páciens évekig tartó „gépen vegetálásával” zárulnak, vagy azzal: nem éli túl. Éppen emiatt folynak az USÁ-ban — ahol köztudottan sok a baleset és emiatt a kóma — súlyos etikai viták afölött, hogy legyen-e joguk a hozzátartozóknak dönteni a beteg életéről. E És mj erről az ön véleménye? — Bár társadalombiztosítással foglalkozom, s így látom az ilyen ügyek anyagi vetületét is, merőben humánus megfontolásból ellenzem az ilyen eljárást, úgy vélem, a legkisebb életesélyre is indokolt bármennyit költeni. S nemcsak a külföldi gyógykezelésre. A hazai egészségügyben is van milliókba kerülő magas szintű klinikai, kórházi ellátás, mégis előfordul, hogy ennek ellenére meghal a beteg. S miféle orvos lenne.vagy miféle ember, aki azt mondaná: nem az embert sajnálom, hanem a „kidobott" milliókat? ■ Ha már itt tartunk: mennyibe kerül a külföldi gyógykezelés? Mennyit költ erre Magyarország? — Pontos adattal nem szolgálhatok, mert sokan saját zsebből, saját erőből oldják meg, ezekről az esetekről nincs a társadalom- biztosításnak adata, Mi csak azokról tudunk, akik hozzánk fordulnak segítségért. Nekik idén 150 millió devizaforintot tudunk adni a gyógykezelésre, és még külön összeget a teljes útiköltségre. De tudnia kell, hogy a térítésmentes ellátás határa az országhatár. A 61/1987-es minisztertanácsi rendelet szerint a külföldi gyógykezelést az állampolgárnak kell fedeznie. Ez persze \gy formálisan hangzik, a Valóságban az orvosszakma helyesen ismerte fel, hogy lehetőségei nem korlátlanok, és vannak olyan speciális esetek, amelyekben belátható időn belül több tízmilliárdos beruházások híján nem lehet megoldani egyes gyógyító feladatokat, amelyeket némelyik külföldi centrumban nagyobb eséllyel. EH És erre elég a 150 millió? — A keret minden évben kiürül, de évek óta nem volt olyan kérés, amit visszautasítottunk volna. Ha az orvosok úgy ítélik meg, hogy szükséges a külföldi gyógyítás, akkor ezt mi nem bírálhatjuk felül. De tény, hogy egy-egy kérelmezőnek nem tudjuk a teljes összeget adni. Például a gyermekek csontvelő-transzplantációja esetenként 9—12 millió forint. Az összeg felét, amíg a gyermek a külföldi helyre, * Kiírtán s a megfelelő donorra vár, rendszerint össze is gyűjti a család. A teljes összeget képtelenség lenne állni, nem is tervezhető, mert a külhoni árak szinte havonta nőnek — az égig ... Dr. Szentessy István, a Népjóléti Minisztérium nemzetközi gyógyellátási osztályának vezetője. Tőle kérdezzük: ü Évente hányán kérnek és kapnak külföldi gyógykezelést? — A megkeresések száma megközelítően 800 volt tavaly és néhány híján 300-an utazhattak külföldre műtétre, illetve gyógykezelésre. m Hová? — Tarka a kép, de a legtöbben Nyugat-E'urópába, elsősorban Németországba, Ausztriába, s csak néhányon a tengerentúlra, az USA-ba. Kanadába vagy Ausztráliába. Ezekbe az országokba elsősorban az ottani jobb műszerezettség, felszereltség miatt törekszenek, míg a Szovjetunióba például a nagy nevű szakemberek, klinikák miatt. Igen keresett a Fjodorov és a Szemasko intézet a szembetegek körében, vagy a kurgani Ilizarov profesz- szor ortopédsebészete. Idei adatot is mondhatok: eddig 140 kérés jött, s 80- an utaztak. S Ki dönt arról, hogy mikor indokolt a külföldi kezelés? — Az egyes orvosi szakmák országos intézeteiben háromtagú bizottság szemléje és a külföldi intézet fogadókészségének kinyilvánítása, valamint a várható gyógykezelési és ápolásis költség közlése után határoznak. Az alap- elv az: akkor indokolt a kiutazás, ha a beteg gyógyítása a hazai egészség- ügyi intézményekben megAki naponta járja az üzleteket, az tudja, mennyi bosszúsággal, idegeskedéssel jár a vásárlás. Nem elég, hogy az árak a csillagos eget ostromolják, sok helyen még — tisztelet a kivételnek — a kereskedők fondorlatos trükkökkel igyekeznek átvágni a vá- sárlókat, A Pest Megyei önkormányzati Hivatal kereskedelmi és piacfelügyelőségén egy hónapos vizsgálatsorozatot bonyolítottak le, az ellenőrzött helyeken megnézték a mérlegek hitelesítését, s azt, hogy a mérésszámolásnál a kereskedők mennyit tévednek a fogyasztók kárára. A vizsgálat során a megyében 19 élelmiszerboltot és öt vendéglőt látogattak meg. A legtöbb helyen a mérlegek, a súlyok hitelesítése lejárt — kétévente kellene megújítani — vagy javítás után nem került sor a kötelező újrahitelesítésre. Sok helyütt a mérőeszköz nem volt vízszintesre állítva, vagy a mérés nem nulláról indult. A Nyugat-Pest Megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat egyik szigethalmi boltjában például nem tudták helyesen beál- -lítani a mérleget, s kulcsokkal, pénzérmékkel túrázták ki, így azután nem csoda, ha a próbavásárlás során két tételnél 14 forintoldhatallan, és'vagy a külföldiben nagyobb eséllyel kecsegtet a siker. E§ És milyen arányban gyógyulnak meg a külhonban? — Tapasztalati alapon mondom, hogy elenyésző, talán néhány százalék azok aránya, akiknél ez sem segít. Nagyobb viszont azo- ké. akik hazatértük után még többször vissza kell hogy utazzanak újabb műtétekre, kontrollvizsgálat- ra. vagy kezelésre, ez körülbelül a betegek harma- mada. H S egy külföldi beavatkozás, kezelés mennyibe kerül? — ötvenezer devizaforinttól akár nyolc-tíz millióig is terjedhet az összeg. 11 Van erre pénzük a mostani szűkös időben? — Ahogyarf a társadalombiztosítás szakembere is mondta: csak részben. Elvileg állják a gyógykezelés. a kiutazás. a kísérő költségeit is (utóbbiét napi 2 ezer forintig), de a valóságban szükség van gyakran gyűjtésre, alapitvá- nyok. jótékony emberek, közösségek segítségére. El Előfordul, hogy eleve reménytelennek tűnő beteget is hozzásegítenek a külföldi gyógyításhoz? — Igen. De azt hiszem, egyetlen orvosi bizottság se~vállalná tiszta lelkiisme- rettel — egy ilyen bizottságban ülve én sem —, hogy megfosszon valakit az utolsó esélytől, hogy elvegye a szülőktől az utolsó reményt. Ez ellentétes lenne a hippokratészi esküvel, s a jogszabállyal is, mely azt mondja: ott a beteg helye, ahol a legnagyobb a valószínűsége a gyógyulásának. Arról nem is szólva: egy ilyen „ítélet” antihu- mánus lenne, önök meghoznák? tál többet mutatott a számla. A rosszul beállított mérőeszközök mellett előfordult, hogy a számolásnál, összeadásnál is tévedtek az eladók. A csomagolt áruk utánmérésekor pedig nemegyszer kiderült, van amikor a portékát együtt mérik a tálcával, fóliával, aztán a pénztárnál újfent legombolják a gyanútlan vásárlókról a csomagolási díjat. A próbavásárlások során akadtak kirívó esetek is. Az egyik szilasligeti magánkereskedésben például 54.40 forint volt a tévedés, itt úgymond minden összejött, az eladó helytelenül mért, kevesebbet adott visz- sza, s egy tételt kétszer ütött be a pénztárgépbe. Nemcsak az élelmiszerek, az italok mérésénél is akadnak problémák. Talán még az italboltba járó törzsvendégek sem tudják, hogy az úgynevezett hitelesített, vízszintes vonallal jelzett poharak sem felelnek meg a szabványnak, így aztán előfordul, hogy a feles sem fél deci. A kötelező mindenhol a füles fémmérce lenne. Az ellenőrzések során még más szabálytalanságokra is bukkantak a felügyelőség munkatársai. Ezekből egy csokorra való: nem mindenhol adnak számlát a vevőknek, hiányA Pest közeli községből, Tökölről is hamarosan hazautaznak az ott állomásozó szovjet katonák.. Egy csoportjuk még a héten, május 10-ig távozik a területről, a többiek pedig a tervek szerint június 10. és 16. között követik őket. Tökölön a kivonulásuk után a repülőtér, illetve a 6-700 lakásos lakótelep hasznosításáról kell dönteni-. Ami a repteret illeti, a honvédségi és a polgári célú hasznosításáról is gondoskodni kell. Mint ismeretes, erre vonatkozólag a Közlekedési Minisztérium még januárban új pályázatot írt ki, mivel az elsőre beérkezett művekkel nem voltak elégedettek. Annyi bizonyos, hogy a Pestvidéki Gépgyárat megvásároló Dine Up cégnek adott kormánygaranciákat a rendezésnél figyelembe kell venni. Friss hír a tököli repülőtérről, hogy a Magyar Honvédségnek sikerült megegyeznie a szovjetekkel, s megvásárolták azokat a fénytechnikai berendezéseket, amelyeket a repülők leszállásánál használnak. A zik az árcédula, nincs magyar nyelvű utasítás, nem megfelelő minőségű, illetve lejárt szavatossági idejű árut is kínálnak a vevőknek. Az egyik szentendrei húsboltban például az ellenőrök 16 kiló, sós vízben áztatott sertéscombot találtak, s olyan disznómájat, amely már enyhén zöldes színárnyalatú volt, ami nem is csoda, hiszen kiderült, hogy közel két héttel azelőtt érkezett az üzletbe. A végeredmény: a 24 üzletben elvégzett vizsgálat után a felügyelőség munkatársai 19 alkalommal róttak ki pénzbírságot, 53 500 forint értékben. Ebből 15 volt a helyszíni büntetés, ezeknek az értéke 28 ezerre rúgott. A szám még magasabb lett volna, a mérőeszközök körüli hiányosságok miatt azonban nem a boltvezetőket büntették, hanem a Nyugat-Pest 'Megyei Élelmiszerkereskedel- mi Vállalatot szólították Jel, végeztessék el a hitelesítéseket. (Mint megtudtuk, a vizsgálat után 55 üzletükben már pótolták a hiányosságot.) A nem éppen szívderítő számadásnál még érdemes egy adatot megemlíteni; közel 8 ezer forint értékű árut azonnal meg kellett semmisíteni, mivel a szavatossági idejük már lejárt. Hargitai Éva berendezést érdemes volt átvenni, hiszen azokat másfél-két éve telepítették Tökölre, s mint hírlik, a korszerű technikai követelményeknek is megfelelnek, kár lett volna, ha lebontásra kerülnek. Nem született viszont megegyezés a tököli Dana-parti kikötő ügyében. Igaz, a hozzáértők úgy tartják, ennek nincs különösebb jelentősége, mert az ominózus kikötő mindössze két rozsdás pontonból állt, amit majd a szovjetek elvisznek magukkal. Ami a lakótelepet illeti, a héten véglegessé válhat, az épületek közül a honvédség mire tart igényt. Mint azt Tökölön Hoffman Pál polgármestertől megtudtuk, az önkormányzat is szeretné a saját érdekeit érvényesíteni. A magyarok építette házakhoz térítésmentesen juthatnak hozzá, amit viszont a szovjetek emeltek, azért fizetniük kell. A rendezésre tanulmánytervet is készítettek, s a hétfői testületi ülésen a lakótelepet belterületté nyilvánították. Az önkormányzatnak számítania kell arra is, hogy az épületek hasznosítása után nem 6500, hanem 9 ezer lakosa lesz a községnek. Ezért a terveik között szerepel az is, hogy közösségi célokra is felhasználnak majd épületeket. Szeretnék az ott lévő iskolát megtartani, szociális otthont, egészségügyi rendelőt, ABC-t, valamint egy raktárhelyiséget építeni, ahol a polgárvédelmi eszközöket tárolhatnák. Tökölön abban bíznak, hogy a rendezésre minél előbb sor kerülhet. V. G. P. KERESKEDELMI FELÜGYELŐK VIZSGÁLATON Súllyal, pénzzel • becsapotton H. fi. PurBumenii figurák< GERBOVICS JENŐ ELVESZTETT MINISZTERSÉGE G erbovics Jenő elvesztette a miniszterségét, nem úgy a kalapját. Ha azt is elhagyja, már senki rá sem ismerne. Így viszont ezt a felöltős, •kalapos, éltes úriembert a kormány- örök csak egy pillanatra tartóztatják föl a Parlament kapujában. Aztán igazolvány helyett beérik a kalap látványával. Emelésére pedig sűrű bocsánatkérésbe kezdenek — nem ők tehetnek róla, hogy az emlékezet szelektál. Kifelé jöttünk a Házból, az első kormány első földművelési minisztere egyik ott várakozó fekete autóba sem ült be. A metróhoz igyekezett, s örült, hogy beszélhet valakivel. Az újságírók akkor foglalkoztak vele utoljára, amikor a szemközti házban vette a kalapját. Azóta a kalapról ismerik. még a kapusok is. Álltunk a metró lejárójában, s a volt miniszter folyvást a szemközti fehér épületre bökött. Hogy ott hogyan bántak el vele, persze, nem a munkatársai, hanem a főnöke. Csúnya eset volt, de hát Antall tudja, mit akar. ő is tudja. Sőt, akkor is tudta, ez csak nem érdekelt senkit. Most sem. Ö az egyetlen a kisgazdáéknál, aki szót ért Torgyánnal is, meg Oláh Sándorral is. Ami nem lehet semmi, de mire mennek már vele? A kormány sem megy semmire, pláne Gerbovics úr nélkül. Azt mondja a kalapos úr a metró huzatában, hogy most előbb a kanadai követség fogadására megy, mert kiállítást szerveznek, meg előadást beszélnek meg, meg a hírünket öregbítik, meg a mezőgazdaság is föllendülhet általuk, mert hoznák a tőkét, de sajnos sem a kormány, sem a párt, sem a minisztérium nem tart igényt a kalapos exmi- niszter kapcsolataira. Aztán onnan átmegy a Margit-kertbe, ahol a svájciak várják, mert azokkal is építeni lehet a jövőt. Álltunk vagy fél órát a lejáróban, a felöltős úr hol a Házra, hol a másik házra legyintett egyet-egyet. Nagykövetségekről nem szokás elkésni, neki mégsem akaródzott továbbmenni. Beszélt a parasztemberekről, a faluról, a kisgazdákról, a hányatott pártéletről, a meg nem értésről, a tisztáta- lanságról, meg arról, hogy ezek mindent elrontanak. Azt is, ami lehetne jó. Csöndesen, békésen, beletörődőén mondta mindezt,, meg a végén még azt is, hogy azért próbálkozni kell. Ha nem a Kossuth téren virágzik föl a magyar mezőgazdaság, akkor majd a kanadai koktél- partin. Ú’s Gerbovics Jenő el^ suhant a metróval. Nagypapa korú. csöndes iír. Az első kormány első minisztere, aki a kalapjáról híres. (jakubovits)
