Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-10 / 108. szám

Bezárják vagy eladják a gy árat ? Éhségsztrájk a váci vágóhídon A kisiparosok segítésére, magántőkével mellé a Primus (Folytatás az 1. oldalról) Nem tegnap kezdődött az akciót kiváltó elégedet­lenség, ám reggel kilenc órakor, a munkásgyűlés után végleg betelt az a bi­zonyos pohár. Ekkor a dél­előtti műszak megfogal­mazta követelését, majd azt továbbították a Magyar Távirati Irodának (lásd a címoldalon). A 79 aláíróhoz csatlakoztak a délutáni műszakra érkezők. Azóta csak teát főznek az üzemi konyhán. — A Penomah, Pest— Nógrád Megyei Állatforgal­mi és Húsipari Vállalat igazgatója, Mátyus Ferenc kedden járt legutóbb itt — mondta Baska Ferenc, a váci gyáregység vezetője. — Bemutatta a Földműve­lésügyi Minisztérium leve­lét, melyben közölték, nem tudják támogatni az ön­állósodási törekvéseinket. Mátyus úr, erre hivatkoz­va, létszámleépítést ígért, s hogy készüljünk fel a gyár értékesítésére. Ha az eladás 3-4 hónapon belül nem sikerül, akkor bezá­ratja üzemünket... — A nagyobb létszámú elbocsátást három hónap­pal előbb be kell jelente­nie a munkáltatónak — folytatta Baska Ferenc. Megtudtuk, Mátyus úr ezt már megtette, tehát ketyeg az óra. Hivatkoznak arra, hogy évek óta vesztesége­sek vagyunk, s tavaly 43 milliós hiánnyal zártuk az évet. Erre én azt mon­dom: új számviteli törvény kell! Mert ma mindenki úgy csal utólag, ahogy akar. Jó példa erre a nem­Az elmúlt év augusztu­sában alakult meg Tápió- ságban a Cifrakert Kister­melő Szövetkezet, amely­nek nyolc alapító tagja úgy tartja, hogy ez a szö­vetkezet nem az a szövet­kezet. A 100 ezer forintos magántőkével és bankhitel­lel megalakult gazdaság elnöke az a Lengyel János, aki a helyi Április 4. Tsz-ben számos vezetői posztot betöltött, s egye­bek között elnöke is volt a nagyüzemnek. A Cifrá­kért nem közös tulajdo­nú, s léte a tagok valódi önkéntességén alapul. Sa­ját földjük nincs. A közel 400 hektárnyi szántót a tápiószecsői Zsellérföld, valamint a tápióbicskei Áp­rilis 4. Tsz-től bérelik. Az elnök beszámolt arról, hogy ezen a tavaszon ku­koricát, napraforgót és mákot vetettek, most 25 Ä Foglalkoztatási Alap pályázatok útján elnyerhető támogatásairól, a pályázati feltételekről határozott ked­di ülésén az Érdekegyeztető Tanács munkaerő-piaci bi­zottsága. A tartósan mun­ka nélkül levőket támogató programokra 200 millió fo­rint felhasználását javasolta a kormány. Ebből a pénzből a közhasznú munkán túl a képzést, átképzést, a mun­kaerő-piaci ismeretek elsa­játítását finanszírozhatnák a munkaügyi központok. Mint a kormány képviselője a megbeszélésen rámuta­tott, a hat hónapnál hosz­rég 1 milliárdos világbanki hitellel beruházást meg­valósító ceglédi gyár esete. A miénkhoz hasonló füg­getlen felmérés ott egyszer 20 milliós nyereséget, fél év múlva 17 milliós vesz­teséget, majd ismét ennyi idő elmúltával 15 milliós pozitívumot mutatott ki. Elképzelhető reálisnak mindez? Csak úgy, ha ügyesen átütemeznek költ­ségeket, átírják a készlete­ket. — Mi például hiába dol­gozunk jól, ha a központ elviszi a nyereségünket, s a deficitet éveken keresztül a termelőüzemekre hárítot­ták át. Ezért fizetésemelés­ről nálunk szó sem lehe­tett, pedig például a bél­üzemünkben 3-4000 forin­tos éhbérért dolgoznak az asszonyok. Nálunk 84 ezer forintos az évi átlagbér, míg mondjuk, Cegléden ez 120 ezer körül mozog ... Azután leállíttatták velünk a sertésvágást, ígérték, majd ők ellátnak hússal. No, arra várhattunk. Ami­kor pedig Orosházán talál­tam alapanyagot, még én kaptam dorgálást, hogy a társgyár működését za­varni merészelem. Hát piacgazdálkodás ez? — Az 1930-as években államosították ezt a vágóhi­dat, a városé volt — kezdte Bartos Ferenc, Vác pol­gármestere. — Tavaly nyár óta tűnik úgy, hogy mód­szeresen tönkre akarják tenni az üzemet. A váci önkormányzat ez ügyben már fordult a ko­rábbi miniszterhez, Nagy hektáros területen a do­hányt palántázzák. Kapcsolatban állnak a hazai növénytermesztési rendszerekkel és társasá­gokkal, köztük a dabasi Vitafort Kft-vel. A cég a kukoricatermésükre tart majd igényt. A tengerit ta­karmánykeverő üzemük­ben dolgozzák fel. Tavaly sikerrel pályázták meg azt az integrált exportfej­lesztési programot, amely­nek révén a Budapest Banktól 3,4 millió forint hitelt kaptak, méghozzá előnyösnek mondható 25 százalékos kamatra, sőt egy év moratóriumot is kaptak, s öt év futamidő után kell a tartozást tör­leszteniük. A Cifrakert szövetkezet­nek négy saját traktora, vető- és egyéb munkagépe van. Jószerivel majd a szabb Ideig segélyezettek, járadékosok száma június­ra elérheti a 66 ezret, kö­zülük vélhetően mintegy 18 ezer lesz az egy éven túli munkanélküli. Az erdőtelepítésre be­adandó pályázatokhoz 120 millió forintot irányzott elő a kormányzat. Ebből a pénzből 1400-1500 ember­nek adhatnak munkát hat hónapra, s mintegy 4 ezer hektár erdőt telepíthetnek ezek a dolgozók. Az erdőtelepítési program több évre igényel támoga­tást s ad munkát az állás- nélkülieknek. Ferenc Józsefhez. Akkor azt állították, biztosított a gyár jövője. De közben egyre romlott a helyzet. Hétfőn a testületi ülésen újra napirendre került a húsüzem, ugyanis kiderült, a gyári ingatlanra ráter­heltek 500 millió forintot. Ez pedig egyenesen lehe­tetlenné teszi a privatizá­ciót. Magyarul a várost és a dolgozókat egyaránt kész helyzet elé állították. Dr. Raskó György állam­titkár-helyettes is a hely­színre érkezett tegnap késő délután, s beszélt az étkez­dében összegyűlt dolgozók­kal. ígérte: jövő hétfőtől tárgyal a gyár által kijelölt szakemberekkel, és egy reális mérleg készítésében, valamint az üzem felérté­kelésében segíteni fog a minisztérium közgazdasági főosztálya. Ekkor azt mondta, lehetőséget lát mondjuk, egy munkavál­lalói részvényprogrammal való privatizációhoz, de szó lehet bérbeadásról, sőt lí­zingelésről is. Mit szóltak ehhez az ez­úttal álldogáló, csoportokba verődve vitázó dolgozók? Hogy ígéretekkel már tele van a padlás. Mindenesetre Pintér Sándor és Fördős Attila művezetők vezetésé­vel terembe vonultak az üzem alkalmazottai. Az új­ságírókat azonban nem en­gedték be. Információink szerint azért, hogy kijelöl­jék azokat a képviselőiket, akik tárgyalnak majd a jövő héten az államtitkár­helyettes úrral. termés betakarításához kell bérelt masinákat igénybe venniük. Eddigi tevékenységük eredmé­nyességét mutatja, hogy már saját pénzből több mint egymillió forintot költöttek gép- és eszköz- vásárlásokra. A 2 millió forintos üzemviteli hitel maximálisan biztosítja a szövetkezet zavartalan működését. Most már va­lóban minden a tagok szor­galmán, az ügyességén mú­lik. Bizalom Amikor nyolc hónappal ezelőtt megalakult az IPOSZ, az új szövetség cé­lul tűzte ki, hogy a 270 tes­tületbe tömörült iparosság­nak konkrét, kézzel fogha­tó segítséget nyújt. Az ala­kulgató piacgazdaságunk­ban azonban a vállalkozók sokszor falba ütköznek, mert nem áll rendelkezé­sükre megfelelő tőke, s ha sikerülne is pénzt felven­niük, a hitelkérelem a meg­felelő garanciafedezet hiá­nyában meghiúsul. Ezen próbált enyhíteni az IPOSZ, amikor olasz mintá­ra Bizalom néven Hitelga­Az ez évi gabonafelvá­sárlás feltételrendszerét tisztázó érdekegyeztető megbeszélésre került sor a Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat, valamint a megyei Teszöv gabonater­melési választmányának képviselői között. A tárgyalások során a következő felvásárlási alapárajánlatok hangzot­tak el: minőségi búzánál 6300 forintot kínálnak ton­nánként. A malmi I-esnél 5870, a II-esnél 5500, míg takarmánybúzánál 5200 fo­rint a jelzett alapárajánlat. A gabonaforgalmi vállalat minőségi és malmi I-es bú­za esetében a gazdaságok­ban megtermelt termény teljes mennyiségére igényt tart. Malmi Il-es esetében az elmúlt évben átvett mennyiség mértékéig, amely az összes, aratáskor felvásárolt termény körül­belül 35 százaléka. Az em­lített első két kategóriába tartozó búza esetében a ga­bonaforgalmi, a beszállítás­tól számított tíz napon be­lül 50 százalékot készpénz­ben, a fennmaradó össze­get pedig váltóval fizeti ki. Ügy hírlik, hogy takar­mánygabonára csak mini­mális a felvásárlási igény. A takarmánygabonát és az étkezési búza későbbi té­teleit az adott piaci hely­zetet tükröző áron, a tőzs­dei ármozgás figyelembe­vételével vásárolják fel. Az érdekegyeztető megbeszé­lésen elhangzott, hogy rancia Egyesületet hozott létre. Az első ilyen társulást Dorogon az IPOSZ elnöke, Szűcs György alapította, de az úttörőket hamarosan az ország más településein is követni fogják. Az iparos­testületek mellett megala­kuló egyesületeknél a biza­lom valóban létkérdés, hi­szen saját garanciaalapjuk terhére maguk az egyesüle­tek vállalnak készfizető ke­zességet a tagjaik által fel­vett hitelekért. A pénzinté­zetektől felvett kölcsön leg­feljebb 18 havi futamide­jű, rövid lejáratú hitel le­het, s visszafizetésének igény szinte csak a malmi I-es búzára van. A megyei Teszöv-nél el­mondták, hogy az alapszer­ződésben rögzített árat csak abban az esetben vizs­gálják felül, ha a betakarí­tási időszakban a gabona­piaci helyzet lényegesen megváltozik, s Így alapár- kiegészítésre kerülhet sor. Ennek mértéke a gabona- termesztési választmánnyal történő további tárgyaláson kerül meghatározásra. Gy. I* Teher- és haszonjármű­vekhez szükséges alkatré­szek beszerzésével és for­galmazásával foglalkozik az elmúlt évben Gyálon meg­alakult Gamma Autóker Kft. A nagyközségben, a Landler Jenő utcában ki­épített 12 ezer négyzetmé­teres raktárbázis, valamint az irodaközpont közelében lévő áruház képes kielégí­teni a vásárlói igényeket. A Rába és Ikarus jármű­vek mellett, a román ARO- hoz és a cseh gyártmányú Tátrához, hogy csak néhá­nyat említsünk, viszontel­biztosítására az egyesület a kölcsönösszeg 50 százalé­kára biztosítja a kezessé­get. A Bizalom Hitelgarancia Egyesület létrejöttét hat pénzintézet — Ipari Fej­lesztési Bank, Budapest Bank, Postabank, Magyar Hitelbank, Országos Taka­rékpénztár, Országos Ta­karékszövetkezeti Szövet­ség — támogatja, s az együttműködést megpecsé­telő ünnepélyes aláírásra tegnap délelőtt került sor az IPOSZ és az érintett bankok képviselői között. Az aláírást követő sajtó- tájékoztatón elhangzott az is, hogy Primus Bank Rt. néven az IPOSZ létrehozza az első, magántőkén ala­puló bankot, amely elsősor­ban az egyéni és társas magánvállalkozások fej­lesztéseihez nyújt majd rö­vid- és középlejáratú köl­csönt, s igyekeznek felku­tatni az olcsóbb hitelforrá­sokat is. Mint megtudtuk, 25 és 100 ezer forintos cím­letekben kívánnak részvé­nyeket kibocsátani, s a kül­földi magántőke — elsősor­ban német, svájci és oszt­rák — részvételére is szá­mítanak. A bank szolgálta­tásaival a teljes körű pénz­intézeti ellátást szeretné biztosítani. A Primus Bank Rt. megnyitásának terve­zett időpontja ez év decem­ber. adóknak is biztosítanak al­katrészeket. Lendvai László, a kft. ügyvezető igazgatója gaz­dálkodási lehetőségeikről szólva elmondta, hogy nagy a konkurencia, de piacon vannak. Üzletpolitikájukra jellemző, hogy a szállítók­kal kötött szerződések ér­telmében az alkatrészek egy részénél a jövőben mind több lehet a barter formájú ellentételezés. Kap­csolatban állnak japán és nyugat-európai cégekkel is. Akik felkeresik a gyá- li kft.-t, mintegy 12 ezer különböző alkatrész­ből válogathatnak. Hazánk­ban talán itt sikerült meg­honosítani a legkorszerűbb számítógépes adat- és anyagrögzítést, s ez lehető­vé teszi a vásárlók lehető leggyorsabb tájékoztatását és kiszolgálását. Modern anyagmozgató gé­pek dolgoznak a raktár- komplexumban. Ügy tűnik, hogy a nagy múltú, s ma is talpon lévő Autóker álla­mi vállalat jól döntött, amikor ezt a kft.-t létre­hozta. Ezzel sikerült Ma­gyarországon egy olyan alkatrészellátó bázist kiala­kítani, amelynek nemcsak jelene, hanem biztató jövő­je is mutatkozik. Pillanat­nyilag még az egykori KGST-országokban gyár­tott járművekhez szüksé­ges alkatrészekből is van készletük, de mind több az igény a nyugati teher- és haszonjárművek alkatré­szeinek az utánpótlására. A cég üzletkötői hálózata és a közel 200 dolgozó ered­ményesen járul hozzá a za­vartalan kereskedéshez. Gy. L. Kántor Miklós Nem közös tulajdonon gazdálkodnak Önkéntesek Cifrakertje A tartósan elbocsátottak Erdőt telepítenek (Gyócsi) SZÉPEN NŐ A BÚZA. A kedvező időjárás hatá­sára szépen fejlődnek az őszi vetésű kalászosok. A búza magassága már eléri a 40 cm-t is, a bőséges csapadék megtette a magáét. A sok eső táptalajt nyújt a gombás fertőzéosknek is, így a búza egyik nagy ellenségé­nek, a lisztharmatnak is. Ezért mindenhol permetezik a kenyérgabonának valót. Vin- céné Boda Katalin növényvédős mérnök Erden, a Bcnta Völgye Termelőszövetkezet egyik 67 hektáros búzatábláján vizsgálja át a permetezés megkezdése előtt a szép, nagyra nőtt gabona szárát, hogy elegendő lesz-e a hatóanyag a lisztharmat leküzdésére. (Hancsovszki János felvétele) Fizetés készpénzben és váltóval Majdra termel a gazda? H. É. Alkatrészbázis Gyálon Több ezerből válogathat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents