Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-09 / 107. szám
I. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM 1991. MÁJUS 9., CSÜTÖRTÖK D U MA TÁJ SV.ENTENDttEI-SZ.IGEX • CSEPEL-SZ1GET • DUNAKESZI • RÁCKEVE • SZIGEXSZENXMIKLOS 6 FŐT • GOD A bogdányiak kiutat keresnek Az esti fejes megvárható Ha kell, salátareceptet ajánl A vállalkozási szabadság Kiteljesedése óta az emberek — lakóhelyük környékén — gyanakodva figyelnek minden üzletnyitást. Ez aligha véletlen, mivel sajnos egyre mindennaposabb tapasztalat: a bezáró zöldséges, papírbolt, tisztító vagy élelmiszerüzlet helyén puccos butik, zajos játékterem vagy kocsma nyílik. Nyilván aggodalommal figyelgették a szigetszsnt- miklósi Radnóti Miklós utca lakói is, vajon mi lesz a Taksony és Vidéke ÁFÉSZ bútorboltjának helyén. Ahogy formálódott a belső rész, ahogy kialakult a jellegzetes patikai tára, ahogy elkészült az éjszakai ügyelet gyógyszerkiadó ablakocskája, úgy érezte a környékbeliek egyre erősödő rokonszenvét, sze- retetét Dulovitsné Karika Stefánia a hétfőn megnyilt magánpatika tulajdonosa. Magánpatika Szigetszentmikfóson Duna bőgd án y ban a termelőszövetkezet központját titulálja néhány helybeli fehér háznak. Minden településen elneveznek így egy-cgy épületet. Az Úttörő Mgtsz irodaháza valóban fehér. A földszinti bejáró mellett jobbra egy feliratról tejigénylésrc lehet következtetni. Falépcsők vezetnek az emeletre, ahol Nagy Vilmos elnök irodáját találom. Heteket tud még csak maga mögött új beosztásában a gazdaság volt műszaki főmérnöke. Az új elnök- választáskor hárman indultak pályázóként, miután ő került a gazdaság élére. Tőle tudom meg az ajtóíel- irat okát is, ami sok mindennel összefügg. Meghatározónak érzem a szövetkezetét Dunabogdány életében. Ügy is, mint a helység gazdasági forrásainak egyikét, no meg, ami most nagyon lényeges, munkaalkalom-teremtő egységet a faluban. A szövetkezet, melynek tevékenységében ma már csak húszszázalékos arányt tesz ki az eredeti, mező- gazdasági termelés árbevétele, nincs könnyű helyzetben. Földműveléssel csak a létszám 15 százaléka foglalkozik, a többiek ipari üzemekben dolgoznál-e. A hagyományos ágazatok közé tartozik a vagyont meghatározó, de a gazdálkodásban nem perdöntő szarvasmarha-ágazat. Mint ilyen, a tavalyi aszály, a takarmányozási gondok, áremelkedések miatt Duna- bogdányban sem kifizetődő. Ám úgy gondolják, a veszteségeit idén már behozza a 240 darabos állomány. Ezen sokféle módon próbálnak segíteni. Ide tartozik az értékesítési gondok rugalmas enyhítése, ami gyerekkori emlékeket ébreszt Áporka kedvező természeti adottságai, s közelsége a fővároshoz arra ösztönzi az önkormányzatot, hogy lépéseket tegyen a falusi turizmus kialakítására. Kellemes vízpartja, rendezett üdülőövezete azonban csupán része a szükséges feltételkomplexumnak, az infrastruktúra, a szolgáltatások, illetve ezek színvonala — tehát a falu ellátóképessége — még a természeti adottságoknál is lényegesebb. Az önkormányzat elképzelései szerint a Cseke-szU get lenne a terv megvalósításának egyik legelőnyösebb helyszíne, ezt azonban 1968-ban — az akkori, más 8 *<#riop bennünk. Nagyanyáink hozták még frissen, sajtárban az esti fejés eredményét, s mi, gyerekek, készítettük a csészéinket. A hagyomány modern változatát élesztik azzal, hogy azonnal hűtik, helyben, literenként 18 forintért árusítják a tejet, s a vásárlók meg is várhatják, amíg a bocik leadják a vacsoráhozvalót. — Ha volna pénzünk, vagy találnánk befektető partnerre, nyithatnánk helyi üzletet, mert a lakosság igényli — mondja a szövetkezet elnöke. A jövő, a biztos kenyér szempontjából általában ez szokott manapság szorongást okozni. Az Úttörő Termelőszövetkezetnek 160 aktív, 60-70 nyugdíjas tagja és 70-80 alkalmazott munkatársa van. A többség a faluban vagy a környékbeli községekben lakik. Akár tagsági, akár csak munkavállalói viszony fűzi őket a gazdasághoz, majdnem mindannyian együtt szeretnének maradni. — Ha a földigénylés mértéke 100 hektár alatt marad, az nem veszélyezteti majd a gazdaság létét — mondja Nagy Vilmos, és azzal folytatja: — Bogdá- nyi vagyok. Gondolom, hogy mindenkivel tisztességesen meg tudunk egyezni. Természetesen számításba véve, hogy ellentétes érdekeket képviselünk. Bizonyára kompromisszumot kell kötnünk. Egyelőre csak néhány igénylő jelentkezett, akiktől pusztán azt kértük: várják meg a földtörvényt. A határ egyharmada most a téesz kezelésében van. Nem őrizte meg a régi termelési hagyományokat, amely legfeljebb a kiskertekben követhető még nyomon. Ez a málna-, a szamószempontokat favorizáló elgondolások szerint — átadták a Pest Vidéki Gépgyár kezelésébe. Az első lépésben á szigetet szeretnék tehát visszaszerezni, bár tudják az illetékesek: nem lesz könnyű a megegyezés. Mindenesetre addig sem tétlenkednek, megpróbálnak más irányú lépéseket tenni. Egyelőre utazási irodákkal igyekeznek kapcsolatokat kialakítani, amelyek az idegenforgalomban és utaztatásban szerzett tapasztalatok átadásán túl — esetleg — segítenének, hogy a falu vendégeket is fogadjon. S végül az önkormányzat minden olyan magán- vállalkozást támogat, amely előmozdítja, hogy Áporka — ha lassan is — képes legyen kinyitni „kapuit” az igényes nyaralók előtt. —i. —a. catermelés. Régen friss, ropogós cseresznye utazott innét a pesti piacokra. Csakhogy a gyümölcsösök jó része azóta hétvégiháztulajdonosok birtokába került, bel- és külföldi vendég nyaral a területen. Nincs jelentős gyümölcs- termelés. Az együttmaradás nemcsak a puszta szándékon, hanem a piacokon is múlik. A nagyobbrészt ipari munkával foglalkozó szövetkezet flakonüzeme egyelőre jól tartja magát. Ugyanígy optimizmusra ad okot az ipari védőkesztyű-gyártás, ami otthoni bedolgozást is lehetővé tesz, de sajnos kevés pénzért. A forgácsolóüzem viszont leépülőben. A vállalatoknak, bankoknak reklámcímkéket, más hasonló cikkeket gyártó filmnyomó üzem még az egyik számításba jöhető hídfőállás. Természetesen úgy fogalmazva, ahogy máshol mondják, a talpon maradáshoz. Mert bizony, volt már itt is érzékeny búcsú, noha mindenkinek segítettek az elhelyezkedésben. Öt-hat fővel most is csökken havonta a létszám, de ennek a kis jövedelemben keresendő az oka. A környék munkahelyeihez képest 20 százalékkal kevesebb a bér, s ezen segíteni kell. Valamit segít a veszprémi Robix vállalat Robi traktorainak itteni javítása és árusítása, ami kicsi, de jó üzlet. Ám a bér, a biztos munka érdekében több minden kellene. — Sok biztató tárgyalást folytattunk. Vannak külföldi érdeklődők — mondja Nagy Vilmos, hozzátéve: — Szerződés még nincs. Kovács T. István Hogyne várták volna az emberek az új gyógyszer- tárat! Az ötvenes-hatvanas években épült József At- tila-lakótelepen élők zöme mára patikaszereken élő nyugdíjas, míg a kőhají- tásnyira lévő Szentmiklósi úti lakónegyed OTP-laká- sainak mindegyikében kisgyermekes családok élnek. A közelben található apró patika csak gyári készítményeket árul, a falusi részen lévő gyógyszertárat megközelíteni már annyi mint egy kirándulás, a gyártelepi központi patikához pedig HÉV-re vagy buszra kell szállni. Ennek ellenére, nem a degeszre tömött pénztárcá- jú, vállalkozó szellemű patikus kezdeményezte az üzletet. Mert vállalkozó gyógyszerészt még csak lehetne találni, de pénzeset ...? Dulovilsnénak sem volt tőkéje, sőt még a vállalkozói kedv sem buzgott benne annyira. Viszont azt pontosan érezte, hogy mekkora szükség lenne a népes lakótelepen egy jól ellátott patikára. Hiszen sokszor tapasztalta munkahelyén, a gyártelepi gyógyszertárban, hogy egy- egy készített gyógyszerért órákig kellett várakoznia beteg gyermekével az anyukának, vagy a lázas, idős embernek, ha nem akart visszautazni az orvosságért, így, amikor Pongrácz Gábor, a Márka Skála Áruház igazgatója megkereste és felajánlotta az ÁFÉSZ segítségét, az üzlethelyiséget és a berendezést, Dulovitsné olyan társakat választott maga mellé, akik az adminisztráció és a gazdasági ügyek gondját képesek levenni a válláról. Velük alakított kft.-t és lépett rá a vállalkozók kalandos és helyenként göröngyös, kitaposatlan útjára. Persze közben akadtak új segítők is, így például az önkormányzat szociális bizottságának vezetője dr. Kécza György, aki maga is gyakorló körzeti orvosként tapasztalta, milyen nagy szükség volna Szigetszentmiklóson egy új patikára. — Nagyon sok embernek tartozom köszönettel — mondja Dulovitsné. — Az ÁFÉSZ és az önkormányzat segítő szándéka nélkül nem lehetnék itt. Különösen annak örülök, hogy magam csak azzal foglalkozhatok, amihez értek, vagyis a gyógyszerekkel és a betegekkel. Nagyon szeretem az embereket. Huszonöt éve vagyok a pályán, szinte mindig a betegek közelében dolgoztam. Számomra nem teher, hanem természetes dolog, hogy a kötelező mondatokon túl is szóljak hozzájuk, hogy válaszoljak a kérdéseikre, tanácsokkal lássam el őket. Azt hiszem itt erre ezután még inkább lehetőségem lesz. Dulovitsné évek óta ismeretterjesztő előadásokat tart a gyógyszerek hatásáról, mellékhatásáról, a házipatikáról és természet- gyógyászatról. Kicsit meglep; annak ellenére, hogy a biokozmetikumok és biogyógyszerek nagy híve, sok szer készítője, az új patikában az első időben elsősorban a gyógyszerekre akar koncentrálni, nem kívánja megtömni a polcokat az illatszerboltok és gyógynövényüzletek választékával. — Megvan erre az okom — magyarázza. — Sok beteg attól fél, hogy a magánpatika esetleg drágább lesz. Mindenkit meg kell győznöm arról, hogy nálam ugyanolyan áron jó és Rejtett szempontok bukkannak elő. A szentendrei kocsigyár privatizációjának megkezdésekor csak úgy közbevetőleg jegyezte meg valaki: — Itt a város is tulajdonos lesz. Vagyonrészként övé a telek, tőle bérli az üzem. Ezért a bérletért szakszerű kiszolgálásbar lesz része, mint az állam gyógyszertárban. A megnyitó ünnepségen a várói szinte valamennyi orvosa védőnője itt volt. Velük ii közvetlen kapcsolatot szeretnék kialakítani. Jelezném a hiánycikkeket, hogj ne a betegeknek kelljer visszatalpalni a rendelőbe másik receptért. A védőnőkkel a babaápolási csomagokat, a popsikenőcsök egyebek összetételét beszélem meg, a gyermekorvosokkal az egyes speciális orreseppeket, hogy ezekből is legyen mindig néhány készen, ne kelljen az anyukáknak visszajönni. Később, ha már megismertek, természetesen én is szeretnék tartani több kozmetikumot, gyógynövényt. De arra ügyelve, hogy mindenből az ellenőrzött, megbízható minőségűt, mert egy patikában nem lehet bóvlit tartani. Két asszisztensével együtl még csak ismerkednek az új gyógyszerárakkal, de már most látja, hogy lesz mit mondania a kisnyugdíjasoknak, nagycsaládosoknak, akik nem tudják megvásárolni a drága vitaminokat. Nekik olcsó zöldségfélékből salátarecepteket ajánl vagy alacsonyabb árú tablettákat. A kisgyermekes anyukáknak olcsó babakrémeket kever, a legkisebb üvegbe tölti a bébiápoláshoz szükséges, de méregdrága alkoholt. — Tudom, hogy lassan már gyógyszerre sincs pénzük az embereknek — mondja Dulovitsné. — Magam sem gyűjtöttem vagyont. Aki benéz ebbe az üzletbe, azt hiszi, milliomos vagyok. Igen, körülbelül ennyi adósságom van. De bizakodom. Szeretem a betegeket és azt remélem, hogy ők is megszeretnek majd engem. Máza Katalin lehet hogy fizetnek, netán csak eszmei összeget utalnak, avagy kezelési jogot gyakorolnak. A jövőben viszont mindenképpen másként esik latba ez a kérdés, tegyük hozzá, nem csak Szentendrén. Itt különben az is világossá vált a helyi lapszerkesztő jóvoltából, hogy nem árt a helytörténet ismerete, alapos tanulmányozása, a környékbeli lakosság véleményének tisztelete az ilyen kérdések eldöntésekor. Volt idő, nem is olyan régen, amikor a környezetvédelmi károkat okozo céget ki akarták telepíteni mostani helyéről. Bár még mindig van mit tenni, használt a régebbi akció, sok modernizációs lépést tettek meg a gyáriak azóta. Változott viszont a város vezetőinek a rangsorolása. Nem mintha elhanyagolható lenne számunkra a környezetvédelem, de ma már szóba sem hozzák a kitelepítést. Helyette azt figyelik, mennyire stabil a cég gazdasági helyzete, hány polgárnak tud munkát, biztos megélhetést adni. Napjainkban ez a legfőbb szempont. —K— DCNATAJ HÍRLAP Vezető munkatárs: Móza Katalin. • Munkatársak: Vasvári Éva és Kovács T. István. • Fogadónap: minden hétfőn 12—15 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. Vili., Somogyi Béla u. 6. pf.: sn. ír. sz.: 1446. Telefon: 13*-i761, 135-1067. Sínre kerül az erdő fája A teherautó platójáról vasúti kocsikba, sínre kerül a néhai erdő tája, amely Ráckeve Üjhegyen, az árterületen öregedett el, vagy talán szívták el alóla az éltető vizet a Fővárosi Vízművek csápos kittjai. A Pilisi Állami Parkerdőgazdaság szakemberei tehát kivágják az erdőt, amelynek fái papírgyári alapanyagként kelnek majd új életre A Áporka és a falusi turizmus A szép környezet adott A legfőbb szempont A város is részvényes (Ilancsovszki János felvétele)
