Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-09 / 107. szám
ÖNKORMÁNYZATOK FÓRUMA NEM CÉLSZERŰ KOMPROMISSZUMOKAT KÖTNI Miért mondott le a megyegyűlés alelnöke? Mindenkit megdöbbentett a fordulat, amikor a közgyűlés alelnöke. dr. Schmidt Géza bejelentette, hogy elnyerte a X A KISZ igazgatói állását, ezért a megyegyű- léstöl tisztségéből való felmentését kéri. Talán sokan emlékeznek rá, ősszel, a képviselők egy csoportjának ajánlására az elnöki címért indult, majd a választások harmadik fordulója után dr. Inczédy János javára visz- szalépett az elnökségtől, és kompromisszumos megoldásként elfogadta az alelnöki posztot. Lemondása után most dr. Schmidt Gézával felidéztük azt az interjút, amelyet december 21-én, kinevezése alkalmából . adott lapunknak, és amelynek címe „Csalódással de elfogadja” illetve „Schmidt Géza segíteni szeretne” volt. mindkét cím érvényes . még ma is, négy hónap el- • teltével. • Ebben a bizonyos interjúban akkor én három kérdést lettem fel önnek. Engedje meg, hogy ma — az azóta eltelt idő ismeretében — ugyanezt a három kérdést immár múlt időben megismételjem. Tehát elsőként, hogyan értékeli ma a decemberi választás eredményét, belemen- * ne-e hasonló kompromisszumba, vagy úgy véli. hiba volt ezt elfogadni? — Miután az akkori me- gyegyűlésen a harmadik szavazási procedúra sem hozott eredményt sem az elnök, sem az alelnök személyét illetően, és viszonylag kis szavazatkülönbség mutatkozott a későbbi elnök javára, így vetődött fel végül is a megszavazott kompromisszumos megoldás. Akkor vállaltam, abból a megfontolásból, hogy szakmai ismeretemmel és tapasztalataimmal segíteni tudom a megye, a települések, az intézmények és a lakosság alapvető érdekeinek megvalósítását. Utólag visszatekintve, a kompromisszumban foglaltak nem realizálódtak, és a körülmények alakulása miatt végül is nem volt lehetőségem arra, hogy elképzeléseimet megvalósítsam. Elemezve az elmúlt hónapokat, úgy tűnik, ilyen kiélezett szavazási eredményt követően nem célszerű kompromisszumot kötni. • Végül is hosyai sík with •K.vittt dolgozni dr. Inczédy Jánossal, az elnökkel? — Mindaz, amit a választásokról elmondtam, korántsem jelenti azt, hogy a közgyűlés elnökével bármilyen személy szerinti ellentétem lett • volpa. Az azonban ténykérdés, hogy mint a közgyűlés tisztségviselői, nem tudtuk egymás tevékenységét kiegészíteni. Az idő múlásával mind jobban és élesebben tapasztaltam, hogy az elnök úr inkább a februárban megválasztott főjegyzőbe helyezi bizalmát, és minden lényeges kérdést kelten beszélnek meg, illetve döntenek sokszor olyan témákban is, amelyekben a véleményalkotás kizárólag a testületre, és nem az apparátusra tartozna. • És végül a testűiéi. Milyen volt a kapcsolata a képviselőkkel és a bizottságokkal, hogyan tudott velük dolgozni? — Amikor lemondásom alkalmával igaz szívvel köszönetét mondtam a közgyűlés és a bizottságok minden tagjának nyíltságukért és konstruktív véleményalkotásukért, úgy éreztem, velük valóban a lehető legjobb kapcsolatot sikerült kialakítanom. A képviselők közül sokan megkerestek az elmúlt hónapok során, szakmai tanácsomat, véleményemet kérték. A költségvetést tárgyaló bizottsági ülésekén és vitákon szinte kivétel nélkül részt vettem, ám a költségvetés tervezési munkájában nem volt módom Véleményt nyilvánítani. Az előkészítés időszakában ugyanis szinte hermetikusan elzártak a szükséges adatoktól, a tervezett elő- irányzatokról csak akkor értesültem, amikor azok már a bizottságok elé ke' rültek. A' létrejött költség- vetési tervezetről való vé- . leményemet tulajdonkép- . pen a közgyűlés is sajátjának- tekintette, amikor a megvegyülésen a tervezetet elutasította. A testülettel tehát igen jó volt együtt dolgozni, saj- . nálom, hogy a vezetésben . élessé váló összhang hiánya a további közös munkát számomra meghiúsította. Lemondásom egyébként nekem egyéni, emberi tragédia is. Ha valaki várta . ezt a rendszerváltást, az bizony én voltam. Ebben-a . házban 1954 óta dolgozom, . 1956-ban tagja voltam a forradalmi bizottságnak.- Emiatt 1957 elején elbn- • csátottak, csak szakértelmem miatt vettem vnssza mégis az állásomba. Vártam tehát ezt a változást, és most mégis én vagyok, aki elhagyja ezt a házat. ★ Dr. Inczédy János, a közgyűlés elnöke jelezte, hogy az ál- elnökkel, dr. Schmidt Gézávai eltöltött hónapokról, illetve lemondásával kapcsolatos impresszióiról nyilatkozik lapunknak. MÁSODSZORRA Máraz ülnök is hiánycikk Pest megyében, akárcsak az ország más területein, nem sikerült annyi népi ülnököt . választani, ■ mint amennyit a területünkön működő bíróságok igényeltek volna. A jelentkezők érdektelensége mindenkit megdöbbentett. A köztársaság elnöke ezért április 21-ig meghosszabbította országosan az ülnökválasztás időszakát, illetve feltehetőleg az év végére pótválasztást is kiír. Az ülnölíök jogállásának és tevékenységének olyan szabályozása látszik szükségesnek, amely igazodik a megváltozott társadalmi, politikai és jogi keretekhez. Időszerű lenne, ha a közgyűlés felhívná erre a törvényhozás figyelmét is. A főjegyző fogadónapja Pest megye főjegyzője, dr. Erdélyi I.ászló május 2Y-én, a hónap utolsó hétfőjén tartja fogadónapját, 9-től 16 óráig, a megyei ön- kormányzati hivatal Városház utcai székházában. VESZÉLYES HULLADÉK PEDIG VAN Nem dugják tejüket a homokba Hulladék, sőt veszélyes hulladék pedig van! Lehet erről megfeledkezni, lehet erről hallgatni, és lehet strucc módjára fejünket a homokba dugni, ám a hulladékot — sőt veszélyes hulladékot — valahol akkor is el kell helyezni. Hogy hol, ezen már lehet vitatkozni. A helykijelölés valamikor — például a püspök- szilágyi radiouktivhulladék- temető építése idején — egyszerűbben történt, illetékes elvtárs kigondolta,- majd rábökött a térképre,- és azt mondta: ide! Valamivel később, például az Aszód—Galgamácsa területén lévő veszélyeshulladék- lerakó építésekor már a környező lakosság beleegyezését is kérni, és megkapni, kellett. Sőt Aszódon társadalmi ellenőrző bizottság is alakult, amely mind a mai. napig működik, és ellenőrzi a biztonsági előírások betartását! Vajon hogyan működnek ma ezek a létesítmények, valóban biztonságosak, valóban nem veszélyeztetik a közeli lakott településekét? — Ezekre a kérdésekre volt kíváncsi a megyei önkormányzat településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága, amikor legutóbbi, május C-i ülését egybekötötték a két említett helyszín látogatásával. Az Aszód—Galgamácsa telepen Egerszegi János AZ ELFOGADHATATLAN TERVEZET Újra államosítják a megyeházát? ■ T:"y újonnan készült törvénytervezet szerint nem biztos, hogy önkormányzati tulajdonba kerülnek az eddig állami tulajdonú műemléki épületek, illetve épületrészek. A tervezet szerint ugyanis ezen ingatlanokat a vagyonátadó bizottság csalt abban az esetben adná át ön- kormányzati tulajdonba, ha az eljárás idején azokat az illető önkormányzat használná. A Városház utcai megyeháza ugyancsak műemlék épület. jelenleg a megyei hivatalon és irodákon kívül itt található a köztársasági megbízott irodája is. Ila a megyei önkormányzat csak azt a részt kapná meg, amilyben saját intézményei találhatók, akkor a ház vegyes tulajdonúvá — állami és önkormányzati — válna, amelynek később beláthatatlan következményei lennének. A törvénytervezet ellen az ország számos önkormányzata tiltakozik, hiszen a testületeket többek között azért is választották meg, hogy vigyázzanak értékeikre, illetve föléljenek azokért. Például dr. Szegvári Péter, Budapest főjegyzője már írásban is beadta a törvényhozóknak ezzel kapcsolatos észrevételeit. Tiltakozását egyébként Pest megye is támogatta. A vármegyeháza egyébként felépülte óla, mindig is a megyei önkormányzaté volt. Egyszer, 1945-ben államosították már, most pedig éppen hogy visszakapnánk, újra államosítanák? Olvasóink talán emlékeznek, néhány hónappal ezelőtt Budapest köztársasági megbízottja szeretett volna az épületben helyit kapni, ám a megye közgyűlése elzárkózott kérésének teljesítésétől. Most, rövid idő után, újra veszélybe került a ház tulajdonjoga. Talán érthető a közgyűlés küldötteinek elkeseredése és-félelme, annál is inkább, mert a törvénytervezet nemcsak a megyei, hanem a településeken lévő műemlékekre és műemlék jellegű épületekre is vonatkozik. Az esettel kapcsolatosan Hadházy Sándor visegrádi polgármester elmondta, nemcsak a műemlékek Ön- kormányzati tulajdonba kerülésével kapcsolatban merülnek fel problémák. A visegrádi ingatlanokat például a szentendrei földhivatal azért, nem vezetheti át az önkormányzat tulajdonába, mert a tulajdoni lapon a „tájvédelmi körzet” megjelölés szerepel, amely pedig a műemlékek tulajdonlásához hasonló problémákat fog hamarosan minden érintett területen okozni. Vajon hogyan fognak ezekkel a gondokkal megbirkózni például a gi/únyö- rü műemlékekben és természeti értékekben gazdag soproni, kőszegi, pécsi, vagy éppen budapesti önkormányzatok? A témával kapcsolatban eav érdekes adalék: kezünkbe került III. Károly 1723 évi dekrétumának 73 „czilekely”-e, amely így szól: 73. czikkeiy. „Annak a helynek a földesurak birtokain leendő átengedéséről, a hol Tolna és más hasonló állapotban lévő megyék törvényszékeiket tartsák, hivatalos irataikat őrizzek, s a törvényhatósági hatalmat gyakorolják. Ö legszentségesebb felsége jóságosán beleegyezik: 1. §. Hogy mindazok a megyék, amelyeknek megyeházuk még nincsen, ilyen gyűléseik s törvényszékeik tartása, levéltáruk s okleveleik megőrzése, a gonosztezők s foglyaik őrizése és a végrehajtások eszközlése végett biztos, és a . mennyire lehet, magoknak a megyeieknek is nagyobb kény elmér e, mi ndegy iik megye közepén fekvő helyen és (ha lehet) városokban, vagy nagyobb és kiváltságos mezővárosokban szerezzenek. 2. §. S ott pallos joggal is éljenek. 3. §. És a földesurak, vagy szabad királyi s bányavárosok elegendő helyet (de tartozékok nélkül) kihasítani; a megyék azonban annak méltányos árát. a magánbé- rok tekintetbe vételével is. Lefizetni, a közterhekre nézve pedig azt az összeírás. s következésképpen a helyi terhek alul is kivenni tartoznak.” ★ A tervezettel kapcsolatban dr. Erdélyi László főjegyző és dr. Inczédy János, a közgyűlés elnöke eljuttatta álláspontját a miniszterelnöknek, az Ország- gyűlés elnökének, a belügyminiszternek, valamennyi megyei önkormányzati közgyűlés elnökének és Pest megye országgyűlési képviselőinek. Ebben a törvénytervezet önkormány- zat-ellenességét hangsúlyozzák, amely azt a célt szolgálja, hogy a kormány által irányított hivatalok a megyei önkormányzatok kárára rendezkedjenek be irodáinkba. A törvényjavaslatban foglalt elképzelések nem javítják ezért sem a helyi, sem pedig a megyei önkormányzatok tulajdonosi pozícióit, nem nyújtanak garanciális lehetőséget az alkotmányban és az önkormányzati törvényben deklarált önálló tulajdonosi jogok gyakorlásához. Fokozzák továbbá azt a csalódást, amely a helyi önkormányzatokról szóló törvényben megfogalmazott teljes vagyoni kor ön- kormányzati tulajdonba adásának — a jogalkotás lassúsága miatti — késedelme okozott. Pest megye képviselőtestülete ezért azt a következtetést vonta le, hogy él az önltortnányzaH törvény 2. § (3) bekezdésében meg- jfogalmazott véleményezési jogával. Ügy ítéli meg, hogy a törvényjavaslat által érintett kérdések a helyi közösségeket érintő ügyeknek minősülnek. Egyúttal és egyidejűleg azonban a 101. § (1) bekezdésben körülírt lehetőségek között felterjesztéssel fordul az illetékes parlamenti és kormányzati szervekhez. Javasolja és kezdeményezi a törvényjavaslat — ön- ' kormányzatok véleményének figyelembevételével történő — körüttekin'ű átdolgozását, és e munkába a helyi és megyei önkormányzatok gyakorló szakembereinek bevonását. Ez utóbbi egyébkent a jövőben az önkormányzatiság lényegét érintő jogsza- bályozásr.ál is kívánatos lenne. igazgató elmondta, hogy ez Közép-Európa egyik legkorszerűbb környezetvédelmi létesítménye, kis eltérésektől eltekintve még a német DIN-szabványoknak. is megfelel. Két esztendeje üzemel, kapacitása lehetővé teszi, hogy 30 éven keresztül fogadjanak itt veszélyes hulladékot. Az igazgató megmutatta az ideszállított anyagok útját, az érkezéstől a mérésen, az elemzésen, különböző laboratóriumi vizsgálatokon át, egészen az ártalmatlanná-' sig, illetve a végleges bebetonozásig vagy kapszulázá- sig. Elmondta, hogy az eltemetett hulladékra humuszt hordanak, és gyepesítik a területet, amelyet egyébként széles erdősávok is körbevesznek. A szigorú ellenőrző vizsgálatok mellett meteorológiai megfigyelő- állomás is működik a telepen, az összbenyomást tekintve. bizony kevés ennyire tiszta, gondozott helyet látni, mint ez a hulladék- lerakó, akár a laboratóriumokat, akár a szabad területet tekintjük. Hasonlóan megnyugtató volt a piispökssilágyi telepen történő látogatás is, ahol 1976 óta az országban keletkező összes radioaktív hulladékot, fogadják. A vendégek megtekintették a beérkező hulladékokat feldolgozó épületet is. A „Sugárveszély. belépni tilos!” feliratú ajtó előtt a képviselők szokatlan előzékenységgel tessékelték egymást előre, és követték dr. Fehér László igazgatót az épület belsejébe, aki sugárzó arccal ecsetelte a vendégeknek a telep rendkívül biztonságos voltát. Később a szabad területen, az érdeklődők megtekinthettek egy nyitott medencét, amelynek feltöltése még folyamatban volt, a kísérők kezében lévő mérőműszerek itt jeleztek is némi radioaktív sugárzást. Ugyanakkor elmondták, hogy a környezeti vizsgálatok nem mutatnak ki a szokásosnál nagyobb szennyeződést. Egyedül a csernobili katasztrófa idején mértek magas értékét, meg is ijedtek akkor a dolgozók, mert azt hitték, hogy hanyagság következtében ők szennyezték el a területet. A magyar nysfv védelmében Ormándy József, Nagymaros polgármestere felhívta a közigazgatásban hivatásszerűen, illetve választottként részt vevő tisztség- viselők figyelmét a magyar nyelv védelmére. Megfigyelése szerint ugyanis az új önkormányzatok is beleestek abba a hibába, hogy munkájuk során liivatalos- kodó, magyartalan, sok esetben csak nehezen érthető, gyakran értelemzavaró nyelvet kezdenek használni, úgy egymás közt, mint az ügyfelekkel. A polgármester emiatt rosszallását fejezte ki, és kérte a Pest megyei ön- kormányzat képviselőit, hogy megyegyűléseken, valamint munkájuk során fordítsanak nagyobb figyelmet a helyes nyelvhasználatra. Az oldalt írta: Szegő Krisztina
