Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-08 / 81. szám
SZERELEMPIACI KÖRKÉP Ámor hátsó íertálya Tavasz van. Az ébredés, az újjászületés időszaka. Az emberek úgy tartják, a tavasz a szerelem eljövetelének ideje is. Sok társtalan ilyenkor találja meg a hozzá illőt. Virágba borulnak a fák, megtelik a levegő az apró 'pollenekkel, előbújnak a méhecskék, megkezdik a fák, virágok porainak szállítását. Az állatvilág tagjai is most keresik a párjukat. Százezer márka Szent szemek a gonosz ellen Hogy az embereknél milyen a valós helyzet, ki hogyan keresi meg a magához illőt, annak próbáltunk utánajárni. Pest megyében számtalan helyen működnek különféle ismerkedési formákra alkalmas klubok. Nevük sokszor ötletszerű. Mellettük megtalálhatók még az egyetemi és a nyugdíjasoknak való társkeresőhelyek, s ott vannak a diszkók is. Mindezeket végigjárva, betekintve esti zsongásukba vagy nyugalmukba, beszélgettünk férfiakkal és nőkkel egyaránt. A szemnek először meg kell szoknia a félhomályt, aztán a füstöt. Egyetemista fiú ácsorog a sarokban, kezében félig kiivott sörösüveg. Kinyúlt trikójában, nem éppen frissen mosott farmerjában lődörög, sodródik a tömeggel. □ Kell a kikapcsolódás, nem akarok tartós kapcsolatot, nekem egy lány csak pár hétre kell. Választék az van bőven, de nem az okosból, értelmesből. Sajnos sok a liba. A 24 fölöttiek már ragadnak az emberre. Egzisztenciát, férjet, autót, lakást szeretnének egyszerre. Undorító s olykor taszító, mennyire másznak a fiúkra. En feleségnek. rendes, komoly lányt akarok, de azt nem itt fogom keresni. Hogy hol? Azt még nem tudom. Az egyetemi klubban a 20 és 40 közötti korosztály dominál. A jól fésült, zselézett hajú, láthatóan maszeknál szabott öltönyben, nyakkendőjén aranytűvel ácsorgó fiúhoz lépek. Amikor megszólítom, s rákérdezek, egyedül van-e, végigmér, majd cigarettájába szíva, kimérten válaszol: — Egyedül wigyok, de a barátomat várom. Gonosz gondolat villan át agyamon, s felteszem a kérdést: — A barátját? Azonnal kapcsol, s mielőtt még arrébb lépnék, huncutul mosolyogva közli: □ En egy dzsigoló vagyok, és a Fenyő Miklósra várok, mivel nála fogok táncolni. Na ne nézz rám így — folytatja —, én nem ismerkedni jöttem ide. Van barátnőm, vele élek. Egyébként itt a klubban szúrtuk ki egymást. A lányok ide kizárólag azért jönnek, jönnének, hogy férjet vagy eltartót fogjanak. Nem megy nekik. Sokan vannak, a mai fiúk pedig komolytalanok. Akad néhány pár, aki effajta klubban ismerkedett meg, de a számuk elenyésző. Nehéz ma olyan partnert találni, aki megfelel. Lehet, az igények tolódtak el, talán túl magas a mérce, mindkét részről. Nem szabad elfelejteni: mindent a maga idejében kell csinálni. Egy rockot játszó egyetemi klubban hiába ül bugyi nélkül, csipkés nadrágban a 40 éves. Nem ide való, s főleg nem így! — és ezt éppen a dzsigoló mondta. „Te meg én”, időseiknek. Nincs félhomály, jó a levegő, általában ötvenes urak és hölgyek ülnek az asztalok körül. Az elegancia itt kötelező. Frissen vasalt ing, s minimum szövetnadrág, de inkább öltöny. Az úr az üdítőjét szürcsöli, amikor mellételepszem. Könnyű-e társat találni, kérdezem tőle, miközben úgy tippelem, körülbelül 55 éves lehet. □ Ha eddig kihúztam egyedül, már csak olyan társ kell, akivel néha táncolhatok, vagy beülhetek egy étterembe, esetleg színházba. Nem hiszi el, még 20 éves is akadna, jönnének. Csakhogy én nem vagyok hülye! Tudom, mi kellene nekik. Nem én, csak a pénzem. Lehet, azért maradtam magányos farkas, mert mindig arra gondoltam, hogy valójában nem én kellek egy nőnek. A velem egykorúnk között kevés az egyedül maradt, de a maiak között több lesz. Ezek jól átlátnak a szitán, nem dőlnek be, nem rohannak az anyakönyvvezetőhöz. Helyes pofi, tiszta, szép tekintet. Mosolyog, s elmondja: főiskolás. Partnert keres, nem tagadja. A véleménye nagyon rossz. □ Tudod, a mai fiúk nem olyanok, mint nagyanyáink idejében voltak. Nem érdekli őket semmi, de főleg a lélek nem, s nem tudnak udvarolni sem. Jössz? — kérdezik, és tudod, mire gondol- nak. Ma egy magamfajta rendes lánynak nem könnyű férjnekvalót találni. De mi lesz így a jövővel? Kik szülnek egészséges, szép gyerekeket és kitől? Feltűnő jelenség, ki akar emelkedni. Öltözéke, viselkedése egyaránt kirívó, ö is férjet akar, jobbat, mint volt. De milyet? □ Szakmunkás vagyok. Két gyerekkel, egyedül. Költők magamra, naná. Hátha összejön. Nem bánnám, ha diplomás lenne. Pénzes, lakással, kocsival. Az kiemelne. Talán. Egyszer biztos eljön. Volt már pár kalandom, de néhány hét után lekoptak. Hogy bennem van-e a hiba? Nézz rám! Szerinted igen? — és mutogat, derekán siklik a keze, a mimikája elképesztő. Hát nem is tudom, ha férfi lennék, mit mondanék. Az asztalon vodka, mellette márk᧠cigaretta, s aki mindemellett könyököl, a rosszlány. öltözéke meglepően szolid. Nehezen kezd beszélgetni — de csak velem. Aztán előadja: □ Az üzlet, az üzlet. Jobb egy ilyen klubban naiv pasit fogni, mint az utcán hülyét. Hidd el, könnyebb nekem felcsípni valakit, mint egy talán rendes, egyedül maradt, hibátlan, elvált, vagy özvegyasszonynak. Ők túl sokat akarnak. Én csak élni, de jól. Ja, nekem ez a megfelelő. Akkor van gáz, ha rendes a pali, mert néha még én is megsajnálom — mosolyog, s óvatosan törölgeti vastagon festett szempilláit. Valóban úgy tűnik, nem könnyű ma tartós kapcsolatot teremteni. Főleg olyat nem, ami mindenkinek jó. Több a nő, mint a férfi, átértékelődött minden. A szerelem, a kapcsolatteremtés, a család. De tényleg, mi lesz, ha mindenki közömbös, ha egyre több a társtalan és társra váró? Ha nem születnek normális kapcsolatok? Talán, ha jön a jobb idő, a május melege, lehet, átvarázsolja őket. Árvái Magdolna F auu-vauuu! Két blöki — egy barna dakszli s egy tarka kuvasz — farkcsóválva ugat a töltésen. Rex, a féléves német juhászom sem akar kimaradni a zsinatból, s most már három szólamban folyik az érkező fecskék üdvözlése, melyek csoportosan hintáznak a telefondrótokon. A kék ég felhőtlenül borul a tavasznak rohant tájra. A vízpart mellett bólogató nyárfák puha vatta- pelyheket eregetnek, s behintik vele az Ipoly szőke tükrét, mely most kezd medrébe szelídülni a tél végi rohanások után. Tüneményes gyorsasággal változik minden, egyik napról a másikra rügyet bontottak a fák, s a meleg napfény életre csókolta a Börzsöny kökényhölgyeinek virágdíszeit. Az Ipoly egyik sarkantyújában néhány srác snú- roz. Nagy ügyességet igényel ez a játék, tíz lépésről kell a forintosokat egy földbe vájt gödörbe ugratni. Nagyot, harsányat kacagnak, valahányszor a pénz célba ér. Lassan közelebb óvakodom, kezem ösztönszerűen pénz utóm kutat. Gyermekkori emlékek rajzanak körül, megpezsdül bennem a vér. Sandán méregetnek, a hívatlannak kijáró gyanakvással. Szerencsémre Rex menti a helyzetet, köztük terem, ugrál, viháncol, majd röptében elkap egy forintost és lenyeli. A mutatvány osztatlan sikert arat. Kárpótolom a feleket, megkötjük a barátságot, s mint alkalmi partner, részt vehetek a játékban. Üj dzsekim lekerül a földre, Rex — jobb híján — rátelepszik. Es matuzsálemi pofával, farkcsóválva 100 ezer márkáért cserélt gazdát Liszt Ferenc Rákó- czi-indulójániak egy saját kezű kézirata, amely a berlini J. A. Stargardt kézirat-kereskedés árverésén került kalapács alá. Az 1871-ben alkotott magyar nemzeti induló kottái 16 ezer márkás kikiáltási árról tornászták fel magukat e tekintélyes összegre és amerikai vevő tulajdonába vándoroltak. Ugyanezen az aukción 85 —85 ezer márkát ért'' el Richard Strauss két kézirata. A Rózsalovag vázlatait tartalmazó könyvét csak 40 ezer márkára becsülték. A zeneszerző 1936 és 1949 között Willi Schuh zenetudóshoz írt 200 levele több mint 10 ezer márkával a katalógus szerinti ár felett kelt el. Max Liebermann vázlatokat tartalmazó, eredetileg 8 ezer márkára értékelt levelei felett 80 ezer DM- nél koppant a kalapács. A 40 ezer márkás becsült érték alatt 2000 márkával kelt el viszont Johannes Kepler csillagász és matematikus „A bolygók mozgása” című művének egy kézirata. Az aukció első napjának kiemelkedő eseménye, hogy Albert Einstein 17 levelét barátja, Juliusburger 110 ezer márkáért szerezte meg. bámulja, miként vedlik át gyerekké az öt X-es gazdi. Maroknyi apróval indulok, de hamar elúszik. — Magánál van bácsi? — kérdi az egyik srác, ami alatt a grund nyelvén azt kell érteni: nyerek-e vagy vesztek. — Kifogtatok rajtam — mondom nevetve. — Pedig valamikor a környékünk nagymenője voltam, verhetetlen snúrbajnok. Ügy látszik, sok más jeles tudományommal együtt a célba dobást is elfelejtettem. Déli harangszó vet véget a vetélkedőnek. A kölyölt- had leül, összeadják a nyereményt, majd megosztoznak. Na nézd csak! Egy új játékszabály? Nevetnek rajtam, hogy ezt sem tudom. Ja, barátocskáim! Az én időmben ez nem így volt. Egy ilyen snúrmérkő- zés döntötte el, hogy ki megy be, és ki marad kívül a moziból. Bár szabadkozom, nekem is markomba nyomják a jussomat. Még megbeszélünk egy visszavágót, aztán búcsúznak. Rex kurta vak- kanásokkal kíséri őket a töltésig, ahonnan visszatekintenek. Állok az elárvult snúr- lyuk mellett, s képzeletem benépesíti a vízpartot. Megidézem a régi srácokat, Papp Karit, Krausz Janit, Kiss Vilit. Egy kecske is feltűnik a képernyőn, én kellett őrizzem. Az egyfős nyáj mellett snúroztunk, s felváltva rágtunk egy ök- lömnyi krumplicukrot, amivel a bőrt puhítják a tímárok. ex vakkanásai terelnek vissza a gyermekkor világából, újra a fecskékkel perel. A messziről érkezett vándorkák vidáman csivitelnek a telefondrótokon, olyanok, mint egy tavaszi prelúdium kottajegyei. Nagy kiterjedésű katakombát, föld alatti sírok egész sorát és bennük újabb értékes leleteket fedeztek fel a felső-(dél)- egyiptomi Thébában kutató magyar régészek. Ká- kosy László professzor, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem egyiptológiai tanszékének vezetője, aki a régészcsoportot vezeti, a kairói magyar kolónia tagjai előtt tartott beszámolót az immár nyolc éve tartó ásatások legutóbbi eredményeiről, nem titkolva a kutatómunkát körülvevő gondokat sem. A II. Ramszesz fáraó korabeli királyi írnok, Dzse- hutimesz sírjának feltárása 1983 óta zajlik. Az igen magas művészi és történeti értékű leleteket tartalmazó sír előudvarán folytatott idei kutatások során bukkant rá arra a két ak- nanyüásra, amelyek egyikének kiásása vezetett a katakomba felfedezéséhez. A sírrendszer teljes feltárására a Ramadán muzulmán böjthónap beköszöntővel március közepén véget ért idei régészeti szezon már nem nyújtott lehetőséget, ez a következő néhány év feladata marad. A professzor diavetítéssel és videofelvételekkel illusztrált előadásából kiderült, hogy a görög—római kor legalább tíz sírt hagyott hátra Dzsehutimesz temetkezési helyének föld alatti részén. Amint a leletek, elsősorban a múmiák állapotából világos, a Köszönöm, madárkák — mondom magamban — o szép tavaszi koncertet. Es nektek is köszönöm, srácok. Azt, hogy egy röpke órára visszavarázsoltátok messzi gurult gyermekéveimet. (— matula —) sírrablók ezt a katakombát sem kímélték meg. A felszín fölötti sír előudvarán további számos tárgyi emléket találtak a kutatók: osztrakonokat (cseréptöredékeket), amelyek közül egyeseken rajzok, helyenként karikatúra jellegű fáraóábrázolások láthatók, kék fajanszból készült „szent szemeket” (ezek funkciója a „gonosz” elhárítása volt), továbbá skarabeusokat és egyéb tárgyakat. A most zárult idény elején a magyar kutatók úgy képzelték, hogy Dzsehutimesz sírjának teljes feltárása a végéhez közeledik, és új objektum felkutatása válik esedékessé. A föld alatti sírrendszer azonban — mint a professzor elmondta — további szezonokra ad munkát. Évek óta és még mindig megoldatlan a temetkezési hely egy része fölé benyúló, egyébként immár lakatlan ház ügye. Gazdája a vályogból készített építményért irreálisan magas térítést kér, mielőtt beleegyezne a elbontásába. A régészek munkájának anyagi háttere amúgy is kényes pontja a magyar egyiptológia e kiemelkedő fejezetének. A professzor közölte: a művelődési és közoktatási minisztérium az ásatásokhoz szükséges devizakiadásokat két éve fedezi, az egyéb költségekhez kezdettől fogva szponzorok járulnak hozzá, közöttük újak is, mint a Külkereskedelmi Bank. vagy a Co-Nexus Rt. — A szilárd és tartós anyagi támasz megnyugtató biztosítása azonban várat magára — tette hozzá. — Ennek megteremtésére egy alapítvány létrehozása volna a legjobb megoldás. Egyéb reményének adott hangot, hogy Kairóban rövidesen újranyílik a magyar kulturális intézet, amely egyebek mellett biztosíthatja a helyi régészeti szervekkel az ásatásokhoz szükséges folyamatos kapcsolatot. Csőkutva áffvúcsövön Ez a tacskó aztán érti a dörgést. Tudja, hogy ez az ágyú a Hadtörténeti Múzeum előtt már aligha sül eh A fegyvereket pedig — ha béke van — békés célra is lehet használni. Példának okáért kiválóan lehet sütkérezni rajtuk. Arról nem is beszélve, hogy ebben a szép tavaszi időben tacskóhölgyek is sétára indulhatnak a táncos léptű gazdáikkal, gyönyörködni bennük pedig mennyivel jobb innen az ágyú magasából, mint csak úgy talaj mentén. S hogy jönnek-e farkcsóválva a tacsi-csajok? Majd elsül... Tavaszi prelúdium
