Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-05 / 79. szám

I. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM 1991. ÁPRILIS 5., PÉNTEK BU^?VIDEKI BUDAÖRS • ÉRD 0 SZAZHALOMBATTA • PILISVÖRÖSVAB 0 BUD VKESZI • BAGY • TÖRÖKBÁLINT 0 PILISCSABA 0 PATY 0 ZSAMBÉK • SOLYMAB • 0 NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ 0 PERBAL • TÖK 0 TINNYE 0 ÜRÖM BIATOR­TÁRNOK Önkéntes telektársulások Lakónegyed épül magán földön? Létkérdés a térkérdés •— mondogatják mostaná­ban a pilis vörös váriak, merthogy elterjedt a hír: az egykori községi földek visszakövetelésével pár­huzamosan terjeszkedni akar a nagyközség, holott a parcellázásra alkalmas állami tulajdonú föld már régen elfogyó'.t. Mégis: az önkormányzat kertváros jellegű új lakónegyed ter­veit fontolgatja. Márpedig, ha a közföl­deket nemcsak visszakapni, hanem hasznosítani is sze­retné az önkormányzat, ak­kor ugye(?) nem látszik kivitelezhetőnek a nagy álom, ha tudjuk, hogy jó másfél évtizeddel ezelőtt már elvetélt egy hasorfló kísérlet, amikor a Pilisvö­rösvár és Pilisszentiván közötti lakótelep építése félbemaradt. Botzheim Ist­vánnak, Pilisvörösvár pol­gármesterének tettem fel a kérdéseket, azt tudakol­va, hogy reálisak-e az el­képzelések az új lakóne­gyed felépítésével kapcso­latosan. — Hosszú ideje nagy gond a településen az építési telkek hiánya. Az elmúlt időszakban igazából nem is volt kisajátítás, par­cellázás, éppen a helyszű­ke miatt. Azonban az új önkormányzat alapos ta­nulmányozás után mégis talált egy olyan belterüle­ti földdarabot, amely al­kalmas lenne építési tel­kek kialakítására. Ez a te­rület viszont magántulaj­donban lévő nadrágszíj- parcellákból áll, s mező- gazdasági művelést foly­hatnak ott a település pol­gárai. Ha ezeket a tulajdo- don osakat sikerül rábe­szélni a nadrágszíjföldek egyesítésére társulásos for­mában, akkor azon a terü­leten mintegy 400, magán­erős építkezésre alkalmas telket lehetne kialakítani. Ehhez előbb az kell, hogy a leendő új utcák tervét Budakeszi Kórushangverseny A Mátyás-templom ve­gyes karának hangversenye mindazoknak kellemes szó­rakozást ígér, akür április 7-én, vasárnap este nyolc órai kezdettel ellátogatnak a budakeszi római katoli­kus templomba. A kórus — melyet a helybéli Erkel Fe­renc Művelődési Ház nép­művelői hívtak meg — Mozart-műveket ad elő. megrajzoljuk, bemutassuk az érdekelt telekszomszé­doknak, s ha ők vállalják a földjük egyesítését, akkor ez az elképzelés nem ma­rad pusztán álom. Termé­szetesen az önkormányzat nem gondolt a magántulaj­donú földek kisajátítására, az egyesítést csakis önkén­tes társulásos alapon tart­juk kivitelezhetőnek. Nem is kellene egyszerre mind a 400 építési telket kialakí­tani, csak olyan ütemben, ahogy azt Pilisvörösvár ter­mészetes szaporulata meg­kívánja. Ez tehát egy föld­felszabadító folyamat len­ne, amely 5-6 évig bizto­sítaná a szabad telekforgal­mat. — Kik kapnák meg eze­ket a felszabadított telke­ket? — Első lépcsőben azok vásárolhatnának maguknak •ezekből a telkekből, akik önkormányzati intézmény­ben dolgoznak. A későb­biekben semmiféle megkü­lönböztetést1 nem alkalmaz­nánk. A régi értelemben vett szolgálati lakásokat és telkeket csak egészen minimális mértékben adna az önkormányzat. Ebből te­hát az következik, hogy a beépíthető telkek felszaba­dítása, illetve -értékesítésük szabad forgalmának biz­tosítása ■ az elsődleges cé­lunk. Ennek érdekében versenytárgyalásokat írunk majd ki minden építési te- . lekre, meghagyva vala­mennyi polgárunknak az első lakáshoz való jutás lehetőségét és jogát. Ezért is alkalmazzuk majd in­kább a meglévő szolgálati lakások esetében a tetőtér- beépítéses bővítés módsze­rét, hogy aki akar, saját tulajdonú lakáshoz juthas­son a maga telkén. — Mi lesz a vörösvári egykori téeszföldekkel, il­letve az önkormányzati föl­dekkel? — Alighogy megalakult az új önkormányzat, leve­let juttattunk el a Rozma­ring Termelőszövetkezet vezetőségéhez, ebben kö­zöltük igényünket. Először is visszaköveteltük a volt községi földeket, s támoga­tást ígértünk minden olyan vörösvári polgárnak, aki (egykori) saját földjéhez akar jutni. Ugyancsak tá­mogatást ígértünk ahhoz, hogy ne csak egyféle szö­vetkezetek alakuljanak majd meg g visszakapott földeken, mivel azt a le­hetőséget sem zártuk ki, hogy a téesztagság egy ré­sze marad a Rozmaringnál. Mozi Érd, Autós: április 11-én este 8 órakor: Revans (szín., mab. am.), 12-én es­te 8 órakor: A természet lágy ölén (szín., mb. am.), 13-án és 14-én este 8 óra­kor: Uocky 5. (szín., mb. am. akció), 15-én és 16-án 6 hírlap Reszkessetek, betörők! (szín., mb. am. vígjáték), 17-én este 8 órakor: Saint Tropez-i leánykereskedők (szín. mb., francia eroti­kus). Százhalombatta: április 11-én: A bal lábam (színes ír film), 12-én: Lőtávolban (szín. am. bűnügyi film), 14-éin: Jákob lajtorjája (szín. am.), 15—16-án: Fél lábam a paradicsomban (szín. mb. olasz vígjáték). Ez egy elvi állásfoglalás volt. — Ha visszakapja az önkormányzat az egykori községi földeket, miként hasznosítják azokat? — Az önkormányzat nem akarja eladni ezeket a föl­deket! Ellenben szívesen bevinnénk bérlemény! ap­portként jó eredménnyel kecsegtető vállalkozások­ba. Ehhez minden lehető­séget és garanciát meg­adunk. S hogy ezek az ügyletek tiszták legyenek, valamennyi önkormányza­ti földterületre versenytár­gyalást hirdetünk meg. A lényege a dolognak, hogy igenis engedjük a többet, jobbat akarókat vállalkoz­ni, hiszen az apportunk után járó haszon és az adóbevételek tekintélyes mértékben javíthatják majd az önkormányzat anyagi lehetőségeit — mondta végezetül Botzheim István, Pilisvörösvár pol­gármestere. Aszódi László Antal Patikagomfofi Bíatorbágyon Szakemberhiány és létszámstop A tavaly év végi biator- bágyi falugyűlésen nem jelentett különösebb szen­zációt a helyi gyógyszertár vezetőnőjének beszámolója. O ugyanis akkor és ott ar­ról számolt be, hogy a Pest Megyei Gyógyszertári Köz­pont — melynek fennható­sága alatt működik, a páti-' ka — még az 1970-es évek­ben megszüntette a készen­létet, vagy inkább ügyeleti rendszert. Döntésüket azzal indokolták, hogy nem tud­ják fizetni a szakemberek ügyeleti díját. Az intéz­mény azóta is létszám- hiánnyal küszködik. Nagy szükség lenne legalább egy gyógyszerészre. Bár mint -kiderült, ha jelentkező vol­na, a központ nem tudná fizetni a bérét. A nyitva tartáshoz és a készenléti munkához pedig diplomás szakember kell. .. A falu­gyűlés óta eltelt néhány hónap. Dietz Kálmánnét, a gyógyszertár vezetőjét ar­ról kérdeztük: történt-e va­lamilyen változás az eltelt időszakban? A bársonyszékbei nem minden látszik Közösen gondolkodnak a jövőjükről A napokban diáktalálko­zót rendezett a Demisz Ta­tán. Az ország valamennyi megyéjéből érkeztek kö­zépiskolások és ifjúsági szervezetek képviselői, hogy közösen gondolkodjanak a jövőjükről, ismerkedjenek egymás életével. Itt talál­koztam a Pest Megyei If­júsági Frakció tagjaival is (PIFF), akik a százfős cso­portjukat képviselték. — Milyen céllal érkezte­tek ide, és milyen pluszt kaptatok ettől a találkozó­tól? — Elsősorban a saját kö­zösségünket, azon túl pe­dig a Pest Megyei Demok­ratikus Ifjúsági Szerveze­tet képviseltük. Tagjaink túlnyomó többsége diák, ezért érdekelt bennünket az oktatási törvény, ami itt is szóba került — válaszol­ta az ürömi Lacher Mihály, aki á PIFF alapítója, veze-' tője, civilben pedig szelle­mi szabadfoglalkozású. — Megfigyelőként részt vet­tünk törvényjavaslat-tevő munkában és plenáris ülé­seken is — tette még hoz­zá. — Megismerkedtünk más diákcsoportokkal is, tudo­mást szereztünk olyan ren­dezvényekről, amelyek ben­nünket is érdekelnek, ta­láltunk a munkánkban kapcsolódási pontokat is. Természetesen barátokat is találtunk, de az igazi ered­mény az lesz majd, ha az itteni „agyalásnak” gyü­mölcse is lesz. Erre pedig jó esélyt látok — mondta Göröcs Orsolya, aki Kere- pestarcsáról érkezett. — A lakosságnak nem egészen két. százaléka csu­pán az a réteg, akik pár­tokba tömörülve az ország sorsát meghatározó dönté­seket hozzák. Mennyire ér­zitek azt, hogy figyelnek rátok, s hogy döntéseik a ti érdeketekben születnek? — Nem akarunk elve­szett nemzedék lenni! — mondta Locher Mihály. — Nyilvánvaló, hogy fütyül­nek ránk azok, akik bár­sonyszékekben ülnek. Ne­künk ke!) magunkra fi­gyelni, ha más nem teszi ezt meg! Ezért jó, hogy a Demisz találkozókat szer­vez, és megkérdezi, hogy mi mit és hogyan szeret­nénk csinálni. Sokszor érezzük, hogy a kimondott szó igazzá válik, és ehhez a „keretet", a fórumot itt kaptuk meg. Hiszem, hogy a vágyaink, céljaink nem csak vágyak, tervek marad­nak, hanem valósággá lesz­nek ! — Hálás dolog-e a diá­kok, fiatalok ügyeit intéz­ni, úgy, hogy ezért sem­milyen ellenszolgáltatás nem jár? Nyilván óriási hit és megszállottság kell ehhez, nem? — Tény, hogy sokszor ta­lálkozom betartott lábbal — még a kisebb progra­mok szervezésében is — a felnőttek részéről. Ilyenkor néha elkeseredem. De tu­dom, hogy az érzelmi kötő­dés az a titok, aminek ha­tására a fiatalok elmennek a végsőkig, szembeszállná- nak a világgal, ha kell. Igyekszünk hát olyan ren­dezvényeket. összehozni, aho-1 mindannyian jól érzik magukat. És ha véget . ér egy buli, s megkérdezik, hogy mikor lesz a követke­ző alkalom, akkor elfelej­tem az addigi bosszúságo­kat. Ilyenkor hálás dolog ez, mert tudom, hogy kö­zöm volt az egészhez, és éz erőt ad — válaszolta Locher Mihály. Virág Márton milyen szükség lenne rá. Akár éjszakánként, akár hétvégenként sok-sok idős, beteg embernek és gyerek­nek lenne szüksége arra, hogy a sürgős gyógyszere­ket. kiadjuk. Szerencsére azonban — ha félig-med- dig is, de sikerűit a prob­lémát megoldanunk. A kör­zeti orvosaink vállalták: ha már ügyeletben- van­nak — feltöltik az úgyne­vezett, készenléti ládát a legfontosabb gyógyszerké­szítményekkel és kiadják azt a hozzájuk forduló be­tegeknek. — Valóban komoly gond. az ügyeleti rendszer hiá­nya. Ez azt. jelenti, hogy egy gyógyszerésznek ki sem szabad mozdulnia a patiká­ból a „ráosztott” időben. Én 1965 óta vagyok itt ve­zető, öt esztendeig . csinál­tam ezt a munkát teljesen egyedül. Tudom, mit jelent ez és azt is tudom, hogy Sokat gondolkodtunk azon a munkatársaimmal, ho­gyan tudnánk ezen a prob­lémán változtatni, de rá­jöttünk, kevesen vagyunk. Az említett falugyűlés óta nem történt változás a lét­számot illetően, de nem is történhetett. Ennek az az oka, hogy a Gyógyszertári Központból kapott utasítás szerint nem vehetünk fel senkit. Létszámstop van. Kevesen vagyunk, még szükségünk volna egy gyógyszerészre. így köny- nyebb lenne a munka, s talán az ügyelet is megva­lósulhatna. Két szakember nem elég. A gondot az je­lentené, -ha az egyik meg­betegedne vagv szabadság­ra menne, a másiknak egy­folytában dolgoznia kelle­ne. Mi így is a maximu­mot teljesítjük. Nagy a zsúfoltság, különösen azo­kon a napokon, amikor rendelési idő van, de az emberek nem türelmetlen­kednek, nem panaszkod­nak. — Most hány ember dol­gozik a pátikában? — Van egy beosztott gyógyszerészünk, akire nagy szükség volna itt, Biatorbá- gyon, de ő naponta négy órát van Herceghalmon. Amikor átjön, csak a szük­séges adminisztrációs ügye­ket intézi. Ezenkívül van­nak nyugdíjasok, akik ki­segítik a munkánkat, ha­vonta egy-két hetet dolgoz­nak. Januárban a helyi.újr Ságban megjelent egy kis cikk, amelyben azt írták’, hogy szombaton délelőtt is nyitva tartunk. Sajnos szakemberhiány miatt nem tudjuk az ígéretünket be­tartani. — Ha netán jelentkezne önöknél egy gyógyszerest, aki munkába szeretne áll­ni, mit mondana neki? — Nagyon nehéz helyzet­ben . vagyunk: szükségünk lenne emberre, de ugyan­akkor létszámstop van. Először is megbeszélnénk a központtal. a dolgot. Ta­lán sikerülne valamilyen kompromisszumra jutni. — Még egy utolsó kér­dés. A várható privatizáció nehéz helyzetbe hozza majd mind a patikák dol­gozóit, mind az önkormány­zatokat, ha nem lesz. aki megvásárolja a gyógyszer- tárak épületét és azok készletét. (Ez utóbbiak álcát többmilliós nagyságrendű tételek is lehetnek.) Mi várható ez ügyben Biatorr bágyon? Lesz-e magánpa­tika? — A privatizációról konk­rét elképzeléseink nincse­nek, de tervezzük a magán­patikát. A kérdés azonban mindaddig nyitott marad, amíg a döntést meg nem hozza a kormány. Ha ez megtörténik, lépni fogunk, s talán a második félév­ben így fogadjuk a betege­ket. Addig az önkormány­zattal és az orvosokkal kö­tött egyezség alapján mindig feltöltjük azt a bizonyos készenléti ládát — morw dotta a gyógyszertárvezető. —r—ú Kertészkedőknek Áprilisi tennivalók Áprilisban a kiskertekben megkezdődik a zöldségfé­lék szabadföldi termeszté­sének munkája. A rövid teny észidejű fejes káposzták kiültetése április elején esedékes. A kiülíetés előtt vizsgáljuk meg a palánták gyökérnyakát és amelyi­ken a gubacsbarkó kis gu- bacsait vagy a káposzta- golyva daganatait fedezzük tel, azokat semmisítsük meg. Nem elegendő csak félredobni, vagy a kom- poszlba tenni, mert a kór­okozó így .nem semmisül meg, több évig életképes marad és tovább fertőz. A dughagymáról termesztett hagyma már szépen kezd fejlődni, azonban az utóbbi években igen nagy károkat okozó hagymalégy is meg­kezdte a tavaszi munkáját. Nyüvei a hagymában ki­kelnek és belül addig tur­kálják azt, míg az egesz hagyma gusztustalan, bű­zös tömeggé esik szét. A hagymalégy ellen akkor kell. Védekezni, amikor a cseresznyefa virágzik. (így a legkönnyebb megjegyez­ni az időpontot.) A kis hagymaszárakat Bi-58-cal permetezzük meg, ha azon­ban a hagymát zsenge zöld­hagymának akarjuk fo­gyasztani) vegyük nagyon komolyan a szerre előírt élelmezésügyi várakozási időt, mert a Bi-53 felszívó­dó szer, azt vízzel lemos­ni, vagy a külső borííóle- vél iehámozásával eltávolí­tani nem lehet. A fiatal borsónak is van egy veszedelmes ellensége, az alig észrevehető, földszí­nű csipkézőbogár. Ha na­gyon elszaporodik, a borsó leveleit tövig lerágja. Az idősebb borsónál már nem számottevő a kártétele, ott csak a levelek szélét csip­kézi ki, ettől a borsó még terem, nem érdemes rá permetlevet pazarolni. A fiatal borsót azonban — ha a csipkézőbogár jelen­létét észleljük — azonnal permetezzük meg rovarölő szerrel. A bab vetése is lassan időszerű lesz. Ve­tés előtt vizsgáljuk meg a vetőmagot és ha azon jól észrevehető barna foltokat találunk — különösen a fehér fajtákon —, ne ves­sük el, hanem semmisítsük meg, a foltok ugyanis a babfenesedés — az egyik legsúlyosabb babbetegség •— jelei. A beteg magtól a kikelő növény is beteg lesz, sőt a betegség a talajt is megfertőzi, emiatt ezen a helyen jó ideig csak beteg bab fog teremni az egész­séges magból is. Széli László BUDA VíDEKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. 0 Munkatársak: Fe­kete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. 0 Fo­gadónap minden hétfőn 14— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somo­gyi B. u. «. PL: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138­4067.

Next

/
Thumbnails
Contents