Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-04 / 78. szám

I. ÉVFOLYAM, 53. SZÄM 1991. Április 4., csütörtök BUDAJ/IDEKI A Vasút utcaiak harca a vastalan vízért Miért húzódozik az önkormányzat? BIATOtl­iabnok BUDAÖRS • ÉRD • S2AZHA10MBATTA • PILISVÖROSVAB • .BUDAKESZI BAGV • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • P.VlY • ZSAMBEK • SOLYMÁR « nagykovácsi • buovjeno • perbal • tök • tinnyf. • üröm Kik kapják meg a tiszti lakásokat ? ..... - ' az áralku O «J” ’ Ahogy múlik az idő, s közeledik a nap, amikor a szovjet csapatok végleg el­hagyják Magyarország te­rületét, úgy nő az érdeklő­dés az üresen maradó épü­letek iránt. Vállalkozók főleg az ipari cs szolgálta- tótevékenység céljára al­kalmas épületek után ér­deklődnek, mások pedig a megüresedő lakások vala­melyikét szeretnék meg­kapni, ki bérlakásként, ki meg saját tulajdonként. Piliscsabáról már tavaly júniusban kivonultak a szovjet katonák az északi táborból, s a déliből is ha­marosan kiköltöznek. Ért­hetően itt is sokakat érde­kel a létesítmények sorsa, hasznosításuk konkrét lehe­tősége. Azonban Kasza Péter, Pi- liscsaba polgármestere kénytelen volt lehűteni a felfokozott érdeklődést. A közösségi hasznosítású épü­letek átkerülnek majd ön- kormányzati tulajdonba, ám addig még sok kérdést kell tisztázni. Ugyanis a hely­béliek emlékezete szerint a mai katonai táborok terü­lete községi föld volt. Egy­kor a Magyat Királyi és Császári Honvédség bérelte ezt a területet, ahol aztán föl is építették a kaszár­nyákat, istállókat, raktára­kat. Részben még ugyan­azok az épületek állnak a két táborban, ám a karban­tartás elmulasztása miatt jobbára használhatatlanok. Az sincs még tisztázva, hogy államosították-e ezt a területet az épületekkel együtt, s ha igen, mikortól, s meg lehet-e azt felleb­bezni. A mostani gyakorló­tér például évtizedek óta szemétlerakó telep, de a tu­lajdonjogot még nem sike­rült egyértelműen megálla­SZAZIIALÜMBATTA Kiállítás Nagybányai, máramaros- szigeti, szatmárnémeti és nagy-károlyi múzeumok gyűjteményéből rendeznek kiállítást Százhalombattán, ] a Matrica Múzeumban. Az április 12-től június 30-ip megtekinthető bemutató a „Bronzkori fémművesség Eszalc-Erdélyben” címét ; kapta. A kiállítás, megnyi­tójára április 12-én 17.30 órakor kerül sor. A gyűj­temény megtekinthető hét­fő kivételével naponta 10— 18 óráig, szombat-vasár­nap 14—18 óráig. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. O Munkatársak : Fe­kete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. « Fo­gadónap minden hétfőn 14— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. Vili., Somo­gyi B. u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: H46. Telefon: 138-4761, 138­I 4067. Ez a kérdéses lakótelep, előtérben a ‘85-ben épült eme­letes házzal A félbemaradt öltöző-fürdő akár a sportolóké is lehetne (Archív felvétel) pítani, mert pontatlanok a nyilvántartások. Az északi táborban vannak közösségi hasznosításra alkalmas épü­letek, azonban a déli eseté­ben inkább a földterület az értékesebb, a hasznosítást jószerével zavarják a romos építmények. Mindebből lehat az kö­vetkezik, hogy ami értékes, az a Béla úti szovjet lakó­telep négy emeletes háza. Pontosabban mondva, ab­ból is csak az egyik, ame­lyet 1985-ben már magyar technológiai szabvány sze­rint húztak fel, s központi fűtés is van benne. A má­sik három, a nem haszno­sítható ingatlancsoport ka­tegóriájába tartozik az ala­csony komfortfokozat, s a rossz műszaki állapot miatt. Ezeket az emeletes házakat a szovjet félnek valójában le kellene bontania, de re­mélhetőleg mégsem ezt te­szik, hanem elfogadják az alacsonyabb árajánlatot. Ugyanis e három épület lakhatóvá tételére lehetőség nyílt a napokban: a Buda­pesti Műszaki Egyetem kapcsolatot talált egy hol­land egyetemi csoporttal, amely vállalná a régi technológiával épült házak talpraállitását, komfortosí­tását, vagyis lakhatóvá té­telét. A csabai önkormány­zat tárgyalásokat folytat a két egyetemi csoporttal, amelyek eredményeképpen fennáll a lehetőség, hogy a holland kormány a saját költségén végezteti el ezt a munkát ajándékként. A négy épületért 163 mil­lió forintot kér a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet, vagyis házanként több mint 40,5 milliót! Ennyit azonban még a legutóbb épült sem ér — mint állította a pol­gármester! Ilyen magas ár mellett pedig eleve elkép­zelhetetlen az, hogy az ön- kormányzat bérlakások cél­jára vásárolja meg az épü­leteket. A kiút csakis az öröklakás formájában tör ténő értékesítés^ lehet. Az Országos Takarékpénztár vállalja is a lakásvásárlá sokhoz szükséges hitele!- megadását. Az önkormány zatnak vevőkijelölő joga van. A 161 lakás mindegy! kére már beérkezeti az igénylés. Azonban a tárgya lások még a három ala csony értékű emeletes ház árának leszorításánál tarta nak, legalábbis a csabai önkormányzat részéről. Pontosan még nun lehet megmondani, hogy mikor kerülnek értékesítésre a la kások s mennyiért. Ugvan is azt is meg kell vizsgál ni, hogy ezek az emeletes házak engedéllyel épül tek-e, s mennyiben felel nek meg, vagy sem, a ma gyár építési szabványoknak Fel kell deríteni a környe zeti károkat is, így azok helyreállítási költségét előbb le kell vonni a lakó épületekért fizetendő árból Aszódi László Antal Solymáron a Vasút utcai lakók hosszú hónapok óta harcolnak a liszta, jó minőségű ivóvízért. Az ügy nem új keletű. Az úgynevezett cserépgyári kút erősen vastar­talmú vizére régóta panaszkodnak az oltéiök. Képvise­lőjük, Karait Mátyás pedig csak kilincsel és telefonál, vagy éppen levélben kéri az illetékesek igazolásait, se­gítségét. A gondokról persze lúd a helyi önkormányzat, az országgyűlési képviselő, a Duna Menti Regionális Vízmüvek illetékesei, a Köjál szakemberei, és ki tudja, még ki mindenki. Tény, hogy a megoldást már régóta keresik. Most az ügy — látszólag — fordulatot vett. Mondják: á víz magas ásláríatmú, mely 'járulé­kos üledékeivel együtt tesa- kódfk a bojlerokban, fütés- rendszeréküen, fürdőkáda­kat, mosdóitat, WC-ket lep be. A gusztustalan Tepedeá nemcsak hogy idő elölt' tönkreteszi ezeket a beren­dezési ’ tárgyakat,’ hanem meglátszik a kimosott ruhá­kon, 'fehérneműkön, pelen­kákon. A solymáriak aggódnak, es ezt jogosan ,esziit. Gver­meiteknél és idős emberek­nél sokszor fordulnak elő más okokkal aligha magya­rázható gyomor- és Dél- rendszeri panaszok, s ezt a körzeti orvosok is megerő­sítették. Elterjedt a tabu­ban ; sokan a fővárosba utaznak, hogy a gyógyfür­dők forrásvizet vigyék haza ,yérmékéi knek és az idő­sebb hozzátartozóiknak. A harc tehát régóla tart azért, hagy zárják el a nyá­ri csúcsidőben három- négyszeres vízigényt kielé­gítő -kutat, vagy .építsenek ki egy vastalanílóberende- zésl. A Vasút, a Sport, vala­mint a Rókus és a ÍVXajot utcai lakók — akik fo­gyasztottak ebből a vízből — először a Köjál segítsé­gét kérték. Azonban szo­morúan és elkeseredetten nyugtázták — hogy szó szerint idézzem —, az illeté­kes kirendeltség főorvosa több helyen járt a panaszok nyomában, ahol a lakókkal együtt kifogásolta a víz mi­nőségét. Harminc nap múl­tán küldött egy levelet ar­ról, hogy tényleg rossz, bü­dös, de igyák meg ... A segítséget kérők ezek után nem csoda, ha való­ban elkeseredtek. Mégsem hagyták annyiban a dolga., a közegészségügyi főfelü­gyelőt kérték meg az ügv kivizsgálására, aki mérle­gelve a dolgot, visszaküldte a dokumentumokat az ille­tékes Köjál-kirendeltségre, akikben már egyszer a la­kók csalódtak. Az ördögi kör bezárult. Nem túlzók, ha azt. állítom, hogy az üggyel kapcsolatos levelek, másolatok, tervrajzok, szag­vélemények több kilót nyomnak, és ezzel még nincs vége az ügynek. A polgárok szerint az ön­kormányzatnak, a képvi­selő-testületi tagoknak kel­lene gyorsan és érdemben dönteni. Eddig — állítólag — nyolcmillió forintja van a településnek a Regionális Vízmüvek szakemberei sze­rint is nélkülözhetetlennek tartott Üröm—Solymár víz­vezeték megépítéséhez. Egyesek tudni vélik, hogy további hárommillió forint áll rendelkezésre, hogy egy vas talaní tóberendezést be­szerezzenek és felépítsenek. Bercsényi Péter polgár mester szerint a vi/.proble­in á k megoldása a legfonto­sabb, legelsőrendübb fel­adat a községben. — Solymáron ma komoly gondot jelent, hogy nincs elegendő mennyiségű víz. Szerencsére a DMRV-vel többször tárgyaltunk. Van- , nak tervek, elképzelések es azt ígérhetem, hogy a jövő nyárra gyökeresen megvál­tozik a vízellátás helyzete. Konkrét megállapodások igaz még nincsenek, de nem látjuk elvi akadályát az Üröm—Solymár vezeték megépülésének. - Pilisboros- jenön és Budalcaldszon kívül e két településen javulna lé­nyegesen, a helyzet. A mi esetünkben egy négy és fél .kilométeres szakaszt kell majd kiépíteni, mely a DMRV szentendrei üzem­egységének nyugati és déli szárnyát kötné Össze. A számítások szerint — a szó­beszéddel ellentétben — körülbelül tizenhétmillió forintjába kerülne .a - köz­ségnek a gerincvezeték el­készítése, s mivel bennün­ket érint leginkább ez a dolog, tőlünk várják a leg­több pénzt. Abban bízunk, hogy lesznek támogatóiak. A vas tál aníf oberer, deres­sel kapcsolatban a Köjál szakemberei úgy véleked­tek, hogy bár büdös a .viz, de még éppen fogyasztható. Ezt a csetepgyári kutgt egyébként csak a nyári, csúcsidőszakban kapcsolják be, tehát azon a környékért lakók most tiszta vizet fo­gyaszthatnak. A DMRV il­letékesei szerint egy vasár­iam t ó b er e n d e zést a luftnál felszerelni képtelenség. Ne­kem az a véleményem, hogy nagyon költséges len­ne egy körülbelül hét(!)- millió forintos berendelést felszerelni egy olyan kútra, amely csak nyáron üzemel. A megoldás: nincs.messze. Itt vagyunk a Duna' mel­lett, hn elkészül a fent em­lített csatorna, mindéi gond megoldódik. Addig is, a Vasút utcaiaknak ugyan­úgy várniuk kell, mint az összes többi solymári la­kosnak. A képviselő-testü­leti tagokkal — annak elle­nére, hogy nem szüléiéit még' megállapodás — néni tartj uk elképzelhetetlennek, hogy már a következő hői­tekben. hónapokban elkez­dődhetnek a csatornaépíté.- si munkálatok — fejezte be Dercsényi Péter polgár- mester. —r —6 Ez a volt parancsnoki épület, ami közösségi (oktatási) célra felhasználható volna — archív felvétel (Fotó: Erdősi Ágnes cs Aszódi László Antal) A közút építői a biztonságért A figyelembe vett kérés Lapunk március 11-i szá­mában „Veszélyes helyen az iskola” című cikkünk­ben a Biatorbágyi 2. Számú Általános Iskola iskolaszé­ke, valamint a polgármester közúti igazgatósághoz inté­zett levelének lényegével foglalkoztunk. Erre reflek­tált a Budapesti Közúti Igazgatóság osztályvezetője, Szilasi László, hogy a fél­reértéseket kiküszöbölje. Levele a következőket tar­talmazza: „1990. november végén adták át a forgalomnak az M0-s autóút 6-os számú főút és Mö-ös autópálya közötti szakaszát az új Du- na-hidakkal. Az új közúti kapcsolat megváltoztatja az eddigi forgalmi szokásokat. A térség közelében lévő utak egy résgén növekedni, másik részén csökkeni fog a forgalom. A forgalomát­rendeződés várható hatásait a Budapesti Közúti Igazga­tóság a Műszaki Egyetem evonásával föltárta. A vár­ható forgalomnövekedéssel érintett területekre környe­zetvédelmi hatásvizsgálati anyag készült. Még az MO-s autóút átadá­sa efőtt rögzítésre került a kritikus szakaszokon a kör­nyezetszennyezettség mér­téke. a forgalomnövekedés dinamikai hatásainak kitett utak, épületek, műtárgyak állaga, melyekről videofel­vételek készültek. Az MO-s autóút forgalomba helyezé­sét követően havonta ismé­telt forgalomszámlálással kísérjük figyelemmel a vál­tozásokat. A 6-os, 70-es számú fő­utak közös szakaszát Érd központjában, valamint a 8104 jelű út biatorbágyi és sóskúti átkelési szakaszain tervezünk beavatkozásokat az esetleges forgalmi torló­dások megelőzésére, a for­galombiztonság növelésére. Ezekre a munkákra a nyá­ri időszakban, a várható nagyobb forgalom idején kerül sor, mert az eddigi forgalomszámlálások ered­ményei ennek szükségessé- , get még nem támasztották alá. Érden például az MO-s autóút okozta forgalomnö­vekedés még az öt százalé­kot sem érte el. A 70-es fő­úton három új jelzőlámpa­rendszert szereltünk fel, amelyeket összehangoltan működtetünk a meglévők­kel. Bratorbágyon és Sós- kúton az autóbusz-megállók kiépítésén, a gyalogosköz­lekedés biztonságának nö­velésén dolgozunk. A biatorbágyi II. sz. is­kolaszéktől 1990 decembe­rében kaptunk levelet, hogy az iskola előtt gyalogátke­lőhelyet létesítsünk, A ké­rést figyelembe vettük, s 1991. január 3-án a Biator- bágyi Polgármesteri Hiva­tal képviselőivel helyszíni bejárás volt. Az iskola igé­nyeit is figyelembe véve az önkormányzat vállalta, hogy a szükséges gyalogát­kelőhelyek létesítésének feltételeit — szabályos köz- világítás, csatlakozójárdák építése — a jóváhagyott tervek alapján biztosítja. Ezek meglétekor a Buda­pesti Közúti Igazgatóság a gyalogátkelőhely KRESZ- tábláit azonnal kihelyezi, az útburkolati jeleket egy­idejűleg felfesti. Erről -az iskolaszéket január 17-i le- velünkberi értesítettük.. Az­óta sor került a szükséges szakhatósági egyeztetések­re. A tervek megyei, önkor­mányzati jóváhagyását kö­vetően még márciusban megkezdődnek a gyalogát­kelőhely kivitelezési mun­kái.” A levél dátuma március 21. Remélhetőleg látható jelei vannak a kivitelezés­nek, a gyalogátkelőhely ki­alakításának mára már Bia- lorbágyon. Solymár Színjátszóknak A solymári Apáczai Cse­re János Művelődési Ház­ban április 5-én, pénteken délután háromtól este hat óráig a színjátszást, kedve­lő 5. és 6. osztályos fiúké és lányoké a színpad. Az úgynevezett szín játszóstú­dió kis növendékei minden pénteken találkoznak, hogy kedvenc időtöltésüknek hódoljanak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents