Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-27 / 98. szám

He veIőszi?lei házában akasztott® id magát A miértre nincs magyarázat Lassan válnak valóra az álmok Fortuna a vendéglátó A családi fészek, amely egyben panzió is (Erdősi Ágnes felvétele) Az a vasárnap semmiben sem tért el a többi pihenő­naptól. A házaspár kora reggel elment a piacra, a három gyerek lustálkodott még kicsit. Délelőtt a kert­ben veteményeztelc. Józsi is ott tüsténkedett a ne­velőanyja körül, aztán ebéd után Zsuzsit tanította bi­ciklizni. A kislány nemrég került a családba. Oda, ahol a Simon házaspár már régóta nevelte a testvér­bátyját, Csabát. A lánykának egész jól ment már a kerekezés, így Józsi magára hagyta. Apjá­nak segített behordani a tüzelőt. A férfi a munka végeztével leült a tv elé, asszonya meg átment a szomszédba, hogy a gal­lyazáshoz kölcsönkért fű­részt visszaadja. Amikor kilépett a kapun, Józsi még az udvaron játszott Zsuzsi­val. Tíz percbe se telt, Si­monná visszajött, s mert sötétedett mái', hívta be a házba a gyerekeket. Józsit mindhiába szólítgatták, nem felelt. Kerékpárja az udvaron hevert, kedvenc kutyája ott poroszkált a kertben, de a fiú sehol. A kislány azt mondta, mintha a padlásra látta volna felmenni. Mi az ör­dögöt csinálna ott, a sötét­ben — hitetlenkedett Si­monná, de csak elindult fel a lépcsőkön. Mögötte lép­delt az ura, keresték a gyereket. — Valami sötét foltot láttam elöl lógni a beszű­rődő fényben. Odarohan­tam, így emeltem magasra a testét. Ahogy az asszony mutatja a mozdulatot, resz­ket a két karja. — Futottam le a késért. Kétségbeesésemben fordít­va tartva akartam vele el­metszeni a kötelet — szól közbe a férfi. Az asszony vágta le. Nyomkodta a gye­rek szívét, mesterséges lég­zést adott, mindhiába. Meg­halt, nem tudtunk segíte­ni rajta — mondja csende­sen a nevelőapa. A tragédia április 7-én kora este történt a gyom­ról házban. Csőke József 15 éves tanuló, a Simon házaspár sokadik nevelt gyermeke a padláson fel­akasztotta magát. Az a fiú, akit hároméves kora óta a sajátjukként szerettek, gon­doztak. Az ügyben a Monori Rendőrkapitányság folyta­tott vizsgálatot. Arra a megállapításra jutottak, hogy bűncselekmény nem történt. Az öngyilkosság ténye előtt megdöbbenve álltak a rendőrök, a szom­szédok, a fiú iskolatársai és barátai, a nevelőszülő- felügyelő s a halálhírre érkező GYIVI-s szakembe­rek is. A Simon házaspár és a másik két nevelt gyer­mek fájdalma leírhatatlan. A temetésen voltak vagy kétszázan. Jöttek a faluból, és jöttek az iskolatársak Pestről. Valahol oldalt, a tömegben ott álltak Csőke József vér szerinti szülei. Nem beszéltek senkivel, és nem mentek oda Simonék- hoz sem. Ki tudja, virágot vittek-e. Mert azt a ma­lomkeréknyi koszorút, ame­lyikben fehér szegfűmező­ben a 15-ös szám rajzoló­dott ki vörös szegfűből köt­ve, azt a nevelőszülők vit­ték. Fájó szívvel, soha el nem múló szeretettel. Ülünk abban a szobában, amelyik Józsi birodalma volt. Szép, tiszta szoba, a legnagyobb a házban. A vitrines szekrényben a nip- pek társaságában néhány piciny papucs. Józsi hozta az anyjának az első iskolai munkáit, merthogy cipész­tanuló volt... — Négyes bizonyítványt hozott félévkor. Soha nem panaszkodtak rá a tanárai. Csendes, szorgalmas, jó gyereknek ismerték — szól Simonná. Nincs már könnye, a szí­ve oly kérges lett az el­szenvedett tragédia miatt, mint a tenyere a munkától. Amióta összeházasodott az urával, együtt neveltek vagy tucatnyi gyereket, mert nekik soha nem lett. A férj édesanyja meghalt a szülésben, a nagymama mellett cseperedett fel. Ö ezért érezte természetes­nek, hogy állami gondozott gyerekeket vegyen a szár­nyai alá, ha már sajáttal nem áldotta meg az élet. Kőművesként dolgozik egy vegyes vállalatnál, szépen keres. Meg is látszik a szorgalom a házon. A gye­rekek mindegyikének kü­lön szoba s egy helyiség, ahol csak a tv-t nézik. Mindenütt magnós rádió, lemezjátszó, a konyhában fagyasztóláda, sok-sok ház­tartási gép, a fürdőszobá­ban márkás kozmetikai cikkek sorakoznak a pol­con, az előszobában a leg­drágább, legdivatosabb sportcipők. Gyomron az a hír járja, hogy Simonék tavaly Tibi fiuknak akkora lakodalmat csaptak, hogy vér szerinti szülők sem ad­nak többet gyereküknek ... Előkerül a fényképal­bum, az asszony abból pró­bálja összeszámlálni, hány gyermeket kapott, s nevelt a sajátjaként. A sokadik­nál tart, de meglátja Józsi fényképét, s becsukja az albumot. Már búcsúzom, amikor elővesz egy spirálfüzetet. Tanórák vázlatai sorakoz­nak benne. Az irka borító­Már megalakult a köz­gyűlés összes bizottsága, mikor utólag még egyet, a külügyi bizottságot életre hívták. Elnöke Kasza Péter, piliscsabai polgármester lett. A 36 esztendős tanács­nok, csak a mérnöki dip­loma megszerzése után — a Kandó Kálmán Villamos­ipari Főiskola erősáramú karán végzett — 1984-ben került Piliscsabára. Űj lakóhelyén hamar közmegbecsülésre tett szert, hiszen aktívan részt vállalt a helyi vízműtársulat meg­szervezésében, amelynek alakuló közgyűlésén rögtön elnökké választották. A be­ruházás azóta már megkez­dődött, sőt várhatóan az idén szeptemberre be is fe­jeződik majd, amelynek köszönhetően az egészség­tel en nitrát- és nitrittartal- .mú kutak helyét vezetékes ivóvíz veszi át Piliscsaba belterületén, Tinnyén és Jászfaluban. Öriási ered­mény ez, innen már csak egy lépés — a helybeliek az Önkormányzati választá­sokon bizalmat szavaztak a fiatal mérnöknek, és pol­gármesterré, majd a buda­örsi területi választásokon megyei küldötté választot­ták. , Kasza Péter először az lapjára Józsi Balman-for- májú figurát kanyarított. Az egyik kezében vértől csöpögő tőrt, a másikban koponyát tart. Nyugtatga­tom az asszonyt, ilyesmit sok gyerek firkál unalmá­ban. Hirtelen kihajtja a fü­zet utolsó oldalát. Bugyuta, érzelmes versike olvasható benne, kezdő sorai lefele kiadják a fiú vezeték- és keresztnevét. A szülők nem tudnak róla, hogy Józsit szerelem emésztette volna. Kérdezgették a társait is, de senki nem mondott, utalt ilyesmire. A nyomo­zók fejében is megfordult, talán a kamaszkorral nem tudott megbirkózni a gye­rek. Mindenki értetlenül áll a tragédia előtt. Válasz, magyarázat nincs. Találga­tás az is, hogy netán a vi­deo, a látott filmek, bár nevelőanyja azt állítja, nem engedett horrort a házba. A szülők, nem utolsó­sorban a náluk levő két gyermek krízishelyzetben vannak. Az ilyen és hason­ló szituációkra nincs, aki felkészítse őket, hiszen a családot rendszeresen láto­gató nevelőszülő-felügyelő megtesz bár mindent, de nem pszichológus. Márpe­dig ezt a tragédiát elvisel­ni, túlélni, s közben a má­sik két gondozottra figyel­ni, szakember segítsége nél­kül igen nehéz. De az em­bernek egy keze is elég ahhoz, hogy megszámlálja: a megyei GYIVI-ben hány főállású pszichológus dol­gozik. Rájuk vár most a Simon család utógondozá­sa, s nekik kellene felké­szíteni a megye összes ne­velőszülőjét a veszélyhely­zetekre, a pszichológiai problémákon való felülke- rekedés mikéntjére. Fazekas Eszter ideiglenes ügyrendi bizott­ság tagja lett, amely — mint emlékezetes — az ideiglenes szervezeti és működési szabályzat elfo­gadásáig működött. Amikor a bizottságok megszülettek, dr. Inczédy János elnök inspirációjára a közgyűlés úgy döntött, érdemes lenne még egy külügyi bizottsá­got is alakítani, hiszen az egykori Pest Megyei ta­nácsnak szerteágazó, jól működő külkapcsolatai vol­tak. Nem titkolták már ak­kor sem a célt, hogy e bi­zottságnak nagy szerepet szánnak majd az Expo ’95 megrendezéséért folytatott törekvéseikben. A bizottság öttagú, az el­nökön kívül két lelkész, egy kutató állatorvos és egy po­litológus nemzetközi jogász vesz részt a munkában. Ka­sza Péter már ekkor helyet­tes tagja volt az Európa Tanács Regionális és Helyi Közhatóságok Állandó Kon­ferenciája magyar delegá­ciójának — mint elmondta, ez nagymértékben hozzájá­rulhatott elnökké választá­sához. A külügyi bizottság ed­digi munkája során több eredményt mondhat magáé­nak. A főjegyző segítségé­vel sorra átvették a megyei Az üdezöld puszpángsövé- nyek négyzet alakú bokszo­kat formálva a sarjadzó fü­vet fogják közre. Itt-ott fel­tűnik az örökzöldek között néhány holland és dán lakó­kocsi is. A törökbálinti For­tuna kemping a szezonra készül. Az a néhány tábo­rozó, aki Európán végiggu- rülva eljutott ebbe a fővá­roshoz közeli üdülőparadi­csomba, igazán nem panasz­kodhat, hiszen a szép kör­nyezet, a jó kiszolgálás, s ami cseppet sem mellékes, a szezon előtti árak vonz­erőnek bizonyulnak. Sajnos a szezon mindössze csak 30- 35 napig tart majd, pedig megérné annak elhúzódása. Matematikusi alapossággal A fürdőmedencék most még szárazon ásítoznak, de rövidesen víz kerül a beton­teknőkbe. Van egy nagy, amiben a felnőttek és egy kisebb, amelyben a lurkók, az apróságok viháncolhat- nak majd. Ez a két és fél hektáron elterülő magán- vállalkozás Szűcs Csaba és családja kétkezi munkájá­nak, szorgalmának a gyü­mölcse, a megvalósult álma. A családfő személyében sikeres vállalkozót ismer­hettünk meg, aki mondhat­ni, matematikai alaposság­tanácstól örökölt külföldi kapcsolatokat, lépéseket tettek azok felújítása, Il­letve folytatása érdekében. Kasza Péter részt vett Bécsben a Duna Menti Né­pek Munkaközössége világ- kiállítási szakbizottságának értekezletén. Ugyanez a szakbizottság egyébként Magyarországon tartja leg­közelebbi ülését májusban. Így az öttagú külügyi bi­zottságnak jelenleg minden energiáját leköti az ese­ményre való készülődés. Ugyanakkor, mint minden bizottságnak, nekik is tár­gyalniuk kell a megyei ön- kormányzat költségvetési tervét, különösképpen elő­relátónak kell lenniük ar­ra az esetre, ha a világki­állítást megszavazzák, A világkiállítás megren­dezéséhez kapcsolódva ha­tározattervezetet is megfo­galmaztak, s terjesztenek a soron következő közgyűlés elé. Ebben azt javasolnák, hogy az ország legnagyobb megyéje támogassa az Expo 1995-ös megrendezését. Ezzel összhangban Expo ’95 néven koordinációs iro­da felállítását javasolják, amely 1991. június 1-jétől működne, a megyei önkor­mányzati hivatal szerveze­tébe integrálva. gal fogott hozzá a Fortuna kemping felépítéséhez. Az elnevezés mintegy jelző, hogy nemcsak pénz, szorga­lom kell egy vállalkozáshoz, hanem bizony jó adag sze­rencse is. A végzettségét te­kintve agrármérnök mögött igazán változatos életút áll. Dolgozott tsz-ben és kutató- intézetben, volt maszek gaz­dálkodó, amelynek során termesztett szegfűt, tartott állatokat, művelt földet, foglalkozott kertészkedés­sel. És amire csak kevesen vállalkoztak öt-tíz évvel ezelőtt, belefogott lakóhá­zak építésébe, amelyeket azután értékesített. Tucat­nyi lakóépület elkészítése, egyszemélyes generálkivite­lezése áll mögötte. Tulaj­donképpen ez utóbbiakért befolyt pénz biztosította azt a tőkét, amellyel hozzáfog­hatott a kemping megte­remtéséhez, 1985-öt írtak akkor. Bár már az első év őszén fogadott vendégeket, de a vállalkozás első két éve még haszon helyett rá­fizetést hozott. Üdülőparadicsom is épül Ez az üdülőparadicsom jelenleg is épül, szépül. Jócskán kirajzolódtak a körvonalai annak az étte­remnek, amelyben a tervek szerint a jövő évben már falatozhatnak a kemping lakói. Vannak visszatérő vendégeik, köztük holland politikusok, akik megked­velték a Fortunát. Elgon­dolkodtató, hogy magyar turisták nem tévednek be a Szűcs-portára. Viszont az ízléses prospektusnak, és az itt pihenő vendégeknek köszönhetően jócskán ér­keznek ide a nyugati orszá­gokból. A már említett Hollandiából, de akadnak szép számmal dánok, néme­tek, osztrákok és olaszok is. Érthetően sokakat érde­kelne, hogy mit kereshet a Fortuna tulajdonosa. Ám a jövedelemre vonatkozóan nem ad választ, az az ő és családjának a magánügye. Azzal viszont, hogy jócs­kán meghaladja a százmil­lió forintot is a kemping értéke, érzékeltette, hogy van mit a tejbe aprítaniuk. Amikor arra terelődött a szó, mit ajánl a kezdő vál­lalkozóknak, elkomorult az arca és azt válaszolta, hogy egy tisztességes bankrend­szert. Ugyanis nagyon go­noszak azok a kamatterhek, amelyekkel már az indu­láskor megropogtatják a vállalkozók gerincét. Sok­kal előnyösebb volna a szá­mára például, ha az a pénz, amit befektetett, most a bankban volna. Szerencse kegyeltje Utalt a pártállam idősza­kára is, amikor még öt-hat évvel ezelőtt öt-hat, majd később kilencszázalékos ka­matra lehetett hitelt felven­ni. A ráhangolt indulati hul­lámhosszon szólt a vállalko­zókat sújtó adó- és társa­dalombiztosítási terhekről. Amikor már az éves bevé­tel mintegy 80 százalékát befizette a különböző elvo­násokra, még mindig nem beszélhet tiszta haszonról, hiszen egy létesítményt, mint történetesen ezt a kempinget, állandóan kar­ban kell tartani, s a fenn­tartási költségeket is ki kell gazdálkodni. Feleségével a közelmúlt­ban Olaszországban járt. Felkeresett számos kem­pinget, s azt tapasztalta, hogy azokban a legtöbb vendég olasz, ott ugyanis sikk felkeresni az ország legjobb pihenőkörzeteit. Megmutatta azt a prospek­tust, amelyet Itáliából ho­zott. Ebben egy igen ötle­tes játékparkról készült fel­vételek láthatók varázsla­tos környezetben. Nos ezt, vagy ehhez hasonló parkot szeretne kialakítani a For­tuna mellett húzódó szép fekvésű, erdős dombolda­lon. Ki tudja, talán sikerül neki, hiszen tagadhatatla­nul a szerencse kegyeltje. Gyócsi László Örökölt kü/kapcso/atok Koordináció az Expóért

Next

/
Thumbnails
Contents