Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-25 / 96. szám
© mondífa Póráz Aligha akad olyan ember, aki ne szimpátiával figyelné, miként kíván úrrá lenni a káoszon dr. Gergátz Elemér, a földművelésügyi tárca gazdája. A Heti Kis Újságban (91/15.) vele megjelent interjú is őszinteségről tanúskodik, bár kényes terepeken jár a beszélgetés. A kényes terepek egyike az érdekvédelem, ami ma gyakorlatilag nincsen. Mint. G. E. mondotta, „nem működik még rendesen a gazdatanács, bár nagyon szeretnénk, de nem működik megfelelően a Parasztszövetség sem”. Sajnos, igaz. És sajnos, az is igaz, ami egy nem ismeretlen, de korszerűtlen szemléletmódról tanúskodik, amit folytatásként mondott a miniszter. Az idézettek után ugyanis azt olvashattuk: „Mi ezeket az érdekképviseleti szerveket erősebben szóhoz akarjuk juttatni... és mi hallgatni is akarunk a szavukra ...” Ne-m ártana tudni, ez ami kikkel egyenlő? A miniszter és néhány vezető társa? A minisztérium? A kormány? Nincs itt szó szereptévesztésről? Hiszen ha érdé kképviseleteket „szóhoz juttatják”, ak kor milyen érdekképviseletek azok? Joguk ugyanis szóhoz jutni, s ezt a jogukat senki sem adhatja meg és senki sem vonhatja el, akkor persze, ha alkotmányos rendben élünk. Akkor viszont, ha pórázon vezethetők az érdekképviseletek, az sem csoda, ha hol „hallgatni akarnak” a szavukra az érintettek, hol nem, mert éppen nem akarnak, avagy kényelmetlen lenne a szavak meghallása. Furcsa helyzet! Az érdekütközések egyik oldalán álló fél (azaz az ellenérdekelt felek egyike) kíván teret teremteni a másik félnek, belátva: összetartoznak. Na de ennyire? Mint szülő és gyermek? KLIENS Vane géniuszlista ? r a zseniket Szegények vagyunk, de nem szürkeállományban. E föld, ez az ország teremte, termi a zseniket. Tényleg: tudják-e az illetékesek, hogy hány zseni van ma Magyarországon? Művelődési Minisztérium, közoktatási főosztály, Tzi- mer László minisztériumi tanácsos: — A közoktatásban semmilyen módon nem készítünk tehetséglistákat, nem kívánunk különbséget tenni a gyerekek között. Különben is: mikar döntsék el, hogy zseni a gyerek, vagy sem? Hatéves korában, tíz-, vagy tizenöt évesen? Azt persze a pedagógusnak tudnia kell, ha valaki a tanítványai közül rendkívül tehetséges, ha többre képes, mint az osztálytársai. Vele, velük másképp kell foglalkoznia, több, nehezebb feladatot kell adnia, általában „többletet nyújtania”, ahogyan a szociális és más ok miatt lemaradók felzárkóztatásával is dolga külön törődni. — Akkor tehát nem tudják, kik a zsenik. Nincsenek is? — Korán kiderülhet a rendkívüli zenei, vagy művészeti tehetség. Á természettudományokban jelesekről ez rendszerint később tudódik ki. Azt pedig, hogy ki a zseni, rendszerint a társadalom dönti el, többnyire utólag, az illető élete alkonyán, vagy még később... A magyar állam nem tart fenn semmilyen „zseniképző” iskolát, a kiugróan tehetségesek a tagozatos osztályokban haladhatnak. Van persze mód arra, hogy egy diák több év anyagával is végezzen egy esztendő alatt, így az átlagnál gyorsabban juthat előre a tanulmányaiban. De ez — tudtommal — csak a zenei vonalon élő gyakorlat: tizenévesek is lehetnek a Zeneakadémia hallgatói... Szövényi Zsolt, a Művelődési Minisztérium egyetemi főosztályvezető-helyettese: — A felsőoktatásban sem tartják nyilván a zseniket? — Nincs országos nyilvántartás. Csak egy olyan statisztikánk van, amely a tanulmányi eredmény öt jegye alapján sorolja csoBUDAORS VAROS POLGÁRMESTERE PÁLYÁZATOT HIRDET jogtanácsosi munkakör Feltétel: állam- és jogtudományi egyetemi végzettség, jogi szakvizsga. A közigazgatási szakmai gyakorlat előny. Bér: megegyezés szerint. Lakást adni nem tudnak. A pályázat tartalmazza a pályázó: részletes önéletrajzát, diplomamásolatát, szakvizsga oklevelének másolatát, erkölcsi bizonyítványát. A pályázatot május 15-éig lehet benyújtani a polgármesterhez, cím: Budaörs, Szabadság u. 134. 2040. portokba a hallgatókat. Van viszont egy több, mint negyvenéves múltra visz- szatekintő diákköri mozgalom, ennek kétévenkénti konferenciáin kiugorhatnak a legtehetségesebbek. Közülük is az egy-egy szekcióban nyertesek, akik idegen nyelvet is beszélnek, s már megjelent publikációjuk, megkaphatják (idén másodszor a 20. OTDK-n) a Pro Scientia — Tudományért — emlékplakettet. A „zsenipátyolgatás” másik módja a tudományos ösztöndíjas gyakorlati rendszer: a végzés után ösztöndíjasként. témavezetővel, egyéni program alapján, kutatóintézetben készülhetnek fel a kandidátusi vagy egyetemi doktori cím elnyerésére. Ez, akárcsak a tudományos diákkör, százakat, ezreket érintett eddig. Körmedi László, a Tudományos Akadémia osztály- vezetője, a tudományos minősítés szakértője: — ön sem tudja, hány zsenink van? — Mi csak a kandidátusokat és a doktorokat tartjuk nyilván. Közöttük is lehet zseni persze, de ... — Ha valaki mégis kiugróan tehetségesnek mutatkozik már fiatalon valamely tudományágban, kiderül? — Ha így van, akkor azért van módja az illetőnek kitűnni. Évente meghirdetjük a tudományos továbbképzési ösztöndíjat. Erre minden 35 évnél fiatalabb diplomás pályázhat, felvételi vizsgán kell bizonyságot tennie „zsenialitásáról”, bár inkább a szakmai felkészültségét firtatják. Ha itt sikeres, gyakorlatilag az összes egyetemen, a Sorbonne-tól, a Lomonoszovtól, Camb- ridge-től Pécsig, Veszprémig, s az összes kutatóintézetben „hegyezheti” a tudását három évig egyéni tanulmányi terv szerint. Évente száznyolcvanán kapnak ilyen ösztöndíjat, s még vagy félszázan levelezőként, azaz a munka mellett képzik így tovább magukat. Rózsa Józsefné dr., az érdi Vörösmarty-gimná- zium igazgatója. — Vannak zsenik az iskolájukban? — Hat biztosan, akik most éppen az országos tanulmányi verseny döntőjébe jutottak. De várjon, sorolom a többieket is, akik más versenyeken jeleskedtek: Szerényt Júlia, Takács Szabolcs harmadikosok és Itzés Péter negyedikes biológiából, Bédi Sándor és Békeffy Zsuzsa negyedikesek kémiából döntősök. Ri- bi Krisztina 10. lett oroszból, felvételi nélkül jutott az egyetemre. A Kitaibel Pál tanulmányi versenyen Cserháti Zoltán másodikos lett az országos első helyezettünk, Bakó Csaba a nyolcadik. Az Irinyi-verse- nyen Pergel Tamás, Szeré- nyi Boglárka elsősök és Kovács Ferenc - másodikos lett helyezett. Kapásból ennyi elég, vagy soroljam a zenei, matematikai, és szavalózseniket is?... V. G. P. L óLevéitár! a£eit ementjei Lesújtott a bakó a Babutyka-högyön A Babutyka-hegy egy néhány méter magas szőlődomb a ráckevei határban. A hagyomány szerint valamikor itt állt a község akasztófája. Levéltári források szerint nemcsak akasztottak itt, hanem más módon is végeztek ki gonosztevőket. 1832-ben Kiss Ferenc is itt mondott búcsút életének, amikor is emberölés bűntette miatt lefejezték. A kivégzésről Miskey Imre, a helység bírája és Hegy ess y Péter, a Ráckevei Királyi Uradalom ügyvédje jegyzőkönyvet vett fel, mely szerint: „Az uradalmi fogházban raboskodó Kiss Fe- rentz ellen mind a Tekintetes Űriszéken, mind a felsőbb Bíróságok által elrendelt és a Kegyelem útján is helyben hagyott halálos Ítéletnek végrehajtása végett, a folyó Esztendő 86. szám alatti Úriszéki végzés által kiküldve, tiszti kötelességünk szerént alázatosan jelentjük, hogy a mai nap regveli hat és fél órakor a nevezett rabot a siralom Házból, az őt késérő két Lelki Pásztorok által elmondott rövid imádság után, az Uradalmi Kastélyból szokott mód szerént egy négylovas ko- tsin a Ráckevei Határban lévő Akasztófához kikísértettük. A négylovas kotsi előtt és mögött több, jobb és bal oldalán pedig egy- egy lovas, továbbá vasvel- lákkal felfegyverzett száz gyalog férfiak voltak kirendelve. Az Akasztófánál nyolcszáz részint vasvel- lákkal, részint botokkal felfegyverzett Uradalmi Jobbágyok, és a köztök elosztott uraaaimi vaaaszoK Mészáros Imre Biztos Úrnak igazgatása alatt, helyes rendben tartott kört formáltak. A halálps executiót (kivégzés) hirdető nyomtatványoknak kiosztása után, a számosán öszve- gyült nép előtt az alul írt Uradalmi Fiscalis (ügyvéd) felolvasta az illető Bíróságok által hozatott ítéleteket és a Kegyelmet megtagadó Királyi parancsolatot. Majd megmagyarázta azokat és egy rövid oktató beszédet tartott. Fent nevezett raboskodó Kiss Fe- rentz — miközben a Lelki Pásztorok kezdettől fogva egész végig álhatatosan, példásan és a borzasztó szempillanatra a szeren- tsétlen rabot elbámulásig szívébresztően, s Lelket emelőleg felkészítették, és folyton folyvást imádkozással véle tartottak — regve- li 8 órakor a Hóhér pallóssá által egy tsapásra az élők sorából kivégeztetett. Az egész Executíonak folyamat ja alatt és utána legkisebb rendetlenség sem történvén. Költ Ráczkevi- ben Julius 11-ikén 1832.” Hogy a kivégzett testének sorsa mi lett, hogy az akasztófa belsejébe temették-e — mint arra másutt találni példát —, vagy máshová, a megmaradt ill., eddig előkerült iratokból nem derült ki. E kivégzésről a ráckevei helytörténészek körében jól ismert Kneitner-napló is csak ennyit ír: „Kiss Ferentzet Elvesztették az Rátzkevi Akasztó fánál 1832 Juli 11" Hegedűs Zsuzsa Még egyszer a bugyi gyilkosságról Ezer torint egY élet narom neie uj parancsnok áll a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság életvédelmi alosztályának élén, Tóth András hadnagy. Először Úcsán, majd Bugyiban találkoztunk, mindkét alkalommal meglehetősen szomorú körülmények közt, egy-egy gyilkosság színhelyén, nyomozás közben. Három hét, három gyilkosság — nagyjából ez a mérleg. Nem sikerélmény, mert a gyilkosság még egy sokat megélt kriminológus-- nak sem élmény, legfeljebb elégtétel, ha a munkáját siker kíséri, ha lakat alatt tudja a tettest. @ Az ácsai, dunakeszi és bugyi ügyeket rekordidő alatt lezárták. Szerencse vagy Szaktudás kérdése az ilyen gyors felgöngyölítés? — kérdeztem Tóth hadnagytól. — Több tényező szerencsés találkozása. Vegyük például a pénteki esetet. Fazekas János őrmester, a bugyi rendőrőrs vezetője 14.40 órakor haladt el a Krizsán-tanya előtt busszal, és látta a házból kijönni László György és Kovács János környékbeli lakókat, akiknek nem a legjobb a hírük a faluban. Mi sem természetesebb, hogy a gyilkosság felfedezése után ezeket gyűjtötték be a nyomozók elsőként, s bár ne* kik nem volt közük a bűntényhez, rajtuk keresztül jutottunk el Fazekas Angélához — Kovács János nevelőanyjához —, akinél csütörtökön „vendégeskedett” a három tettes, Farkas Jenő, Fehér Zsigmond és Sőti János. (Farkas és Fehér beismerő vallomása szerint Sőti a tevőleges tettes, ám pont ő nem hajlandó beszélni.) © Az érintettek mind pesti lakosok, nem ismerhették a Krizsánné anyagi helyzetét. Elképzelhető, hogy az ötlet Fazekas Angélától származik, vagy netán az információk? — A gyanúsítottak listáján rajta van, majd a bíróság dönt az ügyében. Feltehetőleg tudott a tervről, mint ahogy Fehér Ferenc, Fehér Zsigmond öccse is tudott, csak az még csütörtökön beijedt, és nem vett részt a kivitelezésben. © A hallgatás bűnpártolásnak számít? Fehér Ferenc magatartását miként minősíthetjük? — Erre is csak azt mondhatom: majd a bíróság eldönti. Szeretném kihangsúlyozni, hogy az ügy valamennyi szereplője — kivált a tanyán élők — szellemileg meglehetősen leépült személyek. Ami nyilván befolyásolja az ítélőképességüket. © Mi volt még „szerencse”-tényező az ügyben? — A gyilkossághoz felhasznált Lada jellegzetes színe és a csomagtartó egyedi formája. Többen is felfigyeltek rá, előbb csütörtökön, majd pénteken. Egy idegen kocsi ilyen gyors előfordulása egyazon körzetben, nem lehetett a véletlen műve. A mi malmunkra hajtotta a vizet az elkövetők alacsony színvonalú szervező- és kombinálóképessége is. Olyan vaskos hibákat követtek el, olyan nyomokat hagytak maguk után, amit viszonylag könnyű volt követni. Ráadásul egy szomszédos telken dolgozó férfi végignézte, amikor a házat megkerülve, a kertek alatt futott ki az országúihoz három, számára ismeretlen férfi. Gyanút nem fogott, de megjegyezte őket. Ennek kapcsán szeretném elmondani, az eddigi pályafutásom alatt soha nem tapasztaltam olyan társadalmi összefogást, olyan nagyságét, mint az ócsai és bugyi esetnél. Jöttek áz emberek kéretlenül, hívatlanul, jelezték a legjelenték- telenebbnek tűnő momentumot is. Vagyis: a társadalom felismerte azt a tényt, hogy a bűnözés el- harapózásával az ő biztonsága rendül meg. Már nem nézik, nem tűrik pasz- szívan, hogy gyilkosok éljenek köztük. Ez egy biztató jel, egyik feltétele a bűnözés visszaszorításának. © Sőtiék ezer forintot zsákmányoltak. Ezer forint egy emberéletért!? — Nyomoztam én már olyan gyilkossági esetnél, ahol egy 90 forintra felbecsült, 15 éves karóra volt a zsákmány. Annak a tettese sem a 80 forint „reményében” emelt kezet egy emberre, mint ahogy Sőtiék is többre számítottak. Pechjük volt. Krizsánné előző héten költekezett ki — színes tévét, mosógépet vett —, meg pénzt adott a lányának, illetve értékpapírokat. Rodin írta valahol: Egy szép formás test gyönyörű látvány. Ennél már csak az emberi élet a teremtés legszebb, legtökéletesebb remeklése. A művész szeme így látja. De vajon mi a valóság? Az, hogy egyre többen vannak azok, akik az önmaguk életének jobbítására a mások életét áldozzák fel. Lelketlen könyörtelenséggel. '(—matula—)
