Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-25 / 96. szám
ÖNKORMÁNYZATOK FÓRUMA mindig a gyérül „issza meg a levét ## Oktalanul szemérmesek, ráadása! rá tar Hak Arról, hogy kisgyerekek szabályosan szédelegnek, vagy Cssreesuklanak az iskolában az éhségtől, ugyanennek a tanévnek az elején hosszasan írtunk már. Akkor még a Pest Megyei Tanács művelődési osztályához fordultunk kérdéseinkkel, hogy most ismét, ezúttal már a jogutód Pest Megyei önkormányzati Hivatal népjóléti és művelődési irodáját kerestük fel, annak annyi a magyarázata, hogy sajnálatos módon a helyzet azóta sem javult semmit, sőt. Megrázóan ecsetelhetnénk ezzel kapcsolatos információinkat, tapasztalatainkat, ám maga a tény — kisgyermekek éheznek — önmagában is annyira égbekiáltó mindenki számára, Uogy azt tovább magyarázni felesleges. Miért tűrik ezt az önkormányzatok, mit tesznek e gondok enyhítése érdekében? Lovász Márta, az iroda munkatársa táblázatokat, jogszabályokat terít elém az asztalra. Elmondja, legutóbbi, őszi beszélgetésünk idején az okozta még a legfőbb problémát, hogy az iskolákban felszolgált ételek minősége, tápértéke olyan gyenge volt, hogy sok szülő emiatt lemondta a befizetést. Ezen azóta számos intézkedés próbált javítani, év elején például megreformált jogszabály helyezte új alapokra a gyermekélelmez- tetést. A korábbi konkrét napi norma helyett úgyne- . vezeti „beviteli kalóriaértéket” állapítottak meg, meghatározva, hogy a ké- sz.ített élelmiszereknek milyen kalória-, fehérje-, zsír- és .szénhidrátértékeket kell tartalmazniuk. Ezen értékek betartását a Köjál hivatott majd ellenőrizni. H Tételezzük fel, hogy ezen intézkedéseknek köszönhetően valóban javult az ellátás színvonala. Ugyanakkor azt gondolom, hogy amíg ősszel a minőségi kifogásolc mialt mondták le a szülök az előfizetést, addig mostanra amiatt lépnek sokan vissza, mert még ezt a viszonylag méltányos összeget sem bírják kiizzadni. — Annál is inkább, mivel a díjak már nem is egységesek. A jogszabályban meghatározott minimumértékeket alapul véve, a befizetendő összeget az egyes önkormányzatok maguk kalkulálják, és határozhatják meg. Ebből következik, hogy egyes településeken akár 4-5 forintos eltérések is tapasztalhatók, hiszen más sajátosságokkal, beszerzési forrásokkal rendelkeznek. Sőt. januárban arra is volt példa, hogy pár helyen, saját hatáskörben 20 százalékkal emelték a díjakat, mint mondták, az év eleji áremelkedések ellentételezésére. IS Mit lehet tenni, hogy mindenki számára elérhető legyen az iskolai étkeztetés? — Most is, akárcsak az új jogszabályok megjelenése előtt a diákoknak a nyersanyagnorma teljes összegét kell téríteni. Aki ezt nem képes befizetni, azok száAz oldalt írta: Szegő Krisztina mára kedvezmények vannak, ám e kedvezmények odaítélésében történtek változások. Eddig az intézmény vezetője maga dönthetett, most csak javaslatot tehet, a kedvezményt azonban ténylegesen annak a településnek a jegyzője engedélyezheti, ahonnan a tanuló bejár az iskolába. A rendelkezésnek az lenne a logikája, hogy ezek a kedvezmények ne az intézményt működtető önkormányzatot terheljék teljes egészében. Ugyanakkor pedig, a lakóhely szerinti ön- kormányzatnak saját felelőssége eldönteni, hogy egy adott keretből hogyan osztja fel a támogatások összegét úgy. hogy az idősek ré- •szére kiutalt segélyekre és gyermekélelmezési hozzájárulásra egyaránt jusson belőle. f£ Ám, ha ez a szisztéma jól működik, honnan mégis a sok éhes gyerek az iskolákban? — Felelős érte a környezet közömbössége is. Sok szülő például oktalanul szemérmes, ezért nem megy el a jegyzőhöz. Az agglomerációban, ahol még szegényebbek az emberek, sokaknak nincs is állandó bejelentett lakásuk, csalt valahol az ország túlsó felén. Többségüknek Szabolcsba, vagy még messzebbre kellene utazniuk, hogy lakóhelyük szerinti jegyzőnél kérvényezhessék a támogatást. Azután van olyan, aki elmegy a jegyzőhöz, de kimutatott jövedelme vagya környezettanulmány alapján mégis elutasítják kérelmét, mondván, nem jár neki segély. Ugyanakkor a családok terhei mégis azt eredményezik, hogy. az iskolai ebédbefizetésre már nem telik. Ezeknek az okoknak persze mindig a gyerekek isszák meg a levét. Még egy dolgot meg kell említeni. Szomorú, de nem mindig a szegény sorsúnk gyermekei éheznek. Láttunk nemegyszer olyan családot, ahol a kacsalábon forgó házban a videótól a márkás italokig minden ott volt, de a gyereket nem fizették be az iskolába. fiehéz start után Jövőre könnyebben A gazdasági bizottság április 22-i ülésén régóta húzódó és hosszan tartó munka végére tett pontot. Befejezték a megyei önkop- mányzat idei költségvetésének ellenőrzését és véleményezését. Figyelembe vették az összes többi bizottság állásfoglalását is, akik a saját területükre vonatkozó részeket szintén megtárgyalták és jóváhagyták. A gazdasági bizottság a májusi megyegyűlésen ismerteti majd a tervezettel kapcsolatos véleményét, egyben javaslatot tesz a közgyűlésnek a költségvetés elfogadására. A költségvetést nehéz minősíteni, hiszen elkészítésében sok gátló tényező játszott szerepet. Hátráltatta a munkát számos fontos jogszabály hiánya, az átmeneti állapot, az új apparátus és az új bizottságok kialakulása körüli nehéz időszak. A gazdasági bizottság úgy határozott, hogy a pénzügyi és ellenőrző bizottsággal közösen szeptembertől új irányelveket dolgoznak ki, amelyek lehetővé teszik, hogy jövőre már könnyebben és gördülékenyebben menjen ugyanez a munka. Fővárosi és megyei közös bísoffjág Egyedül mm megy Pest megye közgyűlésének területfejlesztési és környezet-védelmi bizottsága legutóbbi ülésén rendé- gül látta a fővárosi önkormányzat képviselő-testületé várostervezési és -fejlesztési, környezetvédelmi, ra7 lamint városgazdasági bizottságának küldötteit. A tanácskozáson sorra vették, melyek azok a területek, ahoi a két önkormányzat közösen tudna fellépni. Legfontosabbnak ítélték az idegenforgalmi fejlesztés, a közműellátás, a vízrendezés, a szennyvíztisztítás, a hulladékelhelyezés, az agglomerációs közlekedés, az egészségügyi ellátás, a gyermek- és ifjúságvédelem, az iskoláztatás és a hajléktalanok ügyének közös vállalását. A jelenlevők megállapodtak abban, szorgalmazni kell ezeken a területeken az együttműködést, ezért javasolták, hogy a megyei és fővárosi partnerbizottságok mielőbb teremtsenek egymással kapcsolatot. Felmerül még az a gondolat is, bogy a fővárosi és a Pest piegvei önkormányzat még egy külön közös bizottságot is életre hívjon, amelynek munkájába mindkét önkormányzati hiv’atal szakapparátusát és a területen működő szaktervező intézete-, két is be lehetne vonni. Az együttműködésre konkrét javaslatok is elhangzottak, elsősorban « közművelődés, a levéltárak, a sport- és*a nemzetiségügy terén. A megbeszélés végén szóba került a Becs—Budapest világkiállítás is, minf a közös munka egyik legnagyobb lehetőségeket rejtő területe. Alapos nagytakarítás Solymáron Daru végre került a r&neshusz Solymáron a Föld napján az önkormányzat íöldbi- zottságának hívó szavára már a kora reggeli órákban felsorakozott a lakosság apraja-nagyja a kijelölt gyülekezőhelyekre, hogy innen elindulva megtisztítsa a település közterületeit ég útjait a tél folyamán összegyűlt szeméttől, szennyeződésektől. A lelkes munkában az újonnan alakult cserkészcsapat tagjai, a Templom téri iskola pedagógusai és taGYULLADÁSi KŐI OKA 45! FAHRENHEIT Holtat dédelget, aki segíteni akar? Biczák Péter Pest megyei könyvtárigazgató az általa vezetett intézményt is érintő, április ll-én megjelent írásunkhoz kívánt néhány gondolatat hozzátenni. — A Pest Megyei Hírlap olvasói e sorokból ugyanis arról értesülhettek, hogy a megyei közgyűlés kulturális bizottsága elvonásra javasolt a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár költségvetéséből mintegy 40 százalékot, amely körülbelül 20 millió forintra rúg — emlékezteiéit Biczák Péter a kérdéses cikkre. —- Az indoklás ellen voltaképpen nem merülhet fel kifogás, hisz a eél Szentendre város anyagi hozzájárulásának ösztönzése — tekintettel az intézmény helyi jellegű szolgáltatásaira. A félelem arra késztet, hogy tollat ragadjak. Féltem ugyanis az intézményt egy olyan — elhúzódó — átmeneti állapottól, amely a könyvtárra min^ megyei közgyűjteményre végzetes lehet. Indoklásul engedtessék meg egy rövid, ámde korántsem felesleges történeti visszapillantás: 1975-ig a megyei könyvtár Budán, a Krisztina körúton kínlódott néhány irodahelyiségben, meg sem próbálva az élő könyvtár illúzióját kelteni. A helyzet képtelensége egyre nyilvánvalóbbá vált, orvoslásra egy korabeli stílusú „nagy ötlet” vállalkozott.. A gyűjteményt belepréselték egy más funkcióra készült épületbe Szentendrén. Az intézkedés következtében a könyvtár ugyan élővé vált, viszont maradék önállóságát is elveszítette — megszűnt autonóm megyei könyvtár lenni. A tények azt sugallják, hogy itt a történet vége: egy közgyűjtemény végleg a padlóra zuhant, strigula kerülhet a meggyilkolt intézmények listáján a neve mellé. Holtat dédelget hát, aki segíteni akar rajta, akit félelemmel tölt el az ügyek Ilyetén alakulása. A boldogabb vég mégis megvalósulni látszott, egészen az elmúlt hetekig. Még nem mondtam el ugyanis, hogy — az optimálisnak igazán nem mondható körülmények között — az eltelt 15 év alatt, az itt dolgozó szakemberek ' munkájának következtében mégis kiépült egy 200 ezres gyűjtemény, hogy könyv tárunk komoly szolgáltatásokra képes, hogy innen elégítjük ki a megyéből befutó könyvtárközi kölcsönzések zömét, hogy a kért újságcikkekről fénymásolatokat küldünk, hogy ez a könyvtár őrzi a megye ösz- szes nyomdájában készült termék köteles példányát, gazdag és pótolhatatlan a helytörténeti gyűjteménye, hogy ez az intézmény szervezi a megye könyvtárosainak középfokú képzését, továbbképzését, és rendszeresen segítjük a kisebb könyvtárak szakmai munkáját ... — Az utóbbi években megindítottuk a számítógépesítés nagy programját, amelyről nem kell talán elmondanom, milyen jelentőséggel bír. Eljárásainkat pedig bármikor, egy számítógép megvásárlása után, át tudjuk adni bármelyik könyvtárnak. Tagjai vagyunk a megyei könyvtárak gazdasági társaságának, amely fő céljának egy integrált könyvtári rendszer megvalósítását tekinti. A fentiek tükrében meglepő számomra, hogy ismét felvetődött egy élő könyvtártól elszakított, módszertani hivatal felállításának gondolata. Mint Bradbury- től tudjuk, a papír (így a könyv) gyulladási hőfoka 451 fok Fahrenheit. Felmerül a kérdés: nem itolna-e humánusabb egy főtéri autodafén elégetni a sok fölöslegessé vált lomot, mint egy mozgásképtelenné tett intézményt irreverzibilis csonkítások után még könyvtárnak nevezni? A jó szakember végül is talál munkát, a könyvek pernyéjét pedig elhordja majd a szél. Én ezért még most is bízom. Bízom az emberi bölcsességben, amely jól működő intézményeket nem tesz tönkre. Bízom az emberek könyvszereletében, amely, ha hevenyészve is, több ezer éve tart. Bízom egy minden ponton átgondolt intézkedésben, amely valós tények százainak mérlegelésén alapul. Bízom mert mást nem tehetek. Nem sokkal az igazgató úrral folytatott beszélgetésünk után kaptuk a birt. április "3-án, kedden, a Pest megyei önkormányzat, és Szentendre város önkormányzatának művelődési bizottságai, és közös ad hoc bizottságuk ösz- szejövetelt tartott, amelyen részt vett dr. Inczédy János, a közgyűlés elnöke is. A megbeszélésen Szentendre vállalta, hogy átveszi a megyétől a művelődési ház és könyvtár vezetését, és 19Ü2- töt a fenntartást is. I bisen az esztendőben a megyei ön- kormányzat minden segítséget és támogatást megad, hogy az intézmény működőképes legyen., június í-jétől pedig megkezdődik az átszervezés. A városi és regionális feladatok személyileg és anyagilag kettéválnak. A munkában kialakuló átfedésekről későbbi egyeztetéseit során tárgyainak majd. nulói, e.7, önkormányzati képviselő-testület tagjai vettek részt. Példájukat követték több mint kétszázan a település lakói közül. * Felvonultak a teherautó- tulajdonosok is, csaknem 30 gépkocsival, hogy az összegyűjtött szemetet és hulladékot nyomban a kijelölt gyűjtőhelyre szállítsák. Külön kell szólni arról a brigádról, amelynek tagjai Víg Ferenc vezetésével az eldugott helyeken elhagyott járműroncsolc elszállítására vállalkoztak. Jó szolgálatot tett Kiss Mihály darus gépkocsija is, amelynek segítségével sikerült egy időtlen idők óta elhagyott roncsautóbuszt a MÉH-be szállítani. Mérlegre ugyan nem rakták az összegyűjtött törmeléket, sittet s más szemetet, de megállapították, hogy hozzávetőlegesen mintegy 170 köbméternyi szerteszórt, a község képét csúfító hulladéktól sikerült megszabadulniuk. A lelkes nagytakarítás után most már csak az lenne a fontos, hogy a lakosság továbbra is vigyázzon az utak, közterületek tisztaságára, s a gondatlanság ne veszélyeztesse a környezetet. K. Z. Az agglomeráció is Sík vidék A Megyei önkormányzat tok Szövetségén belül megalakult az Alföld .Alapítvány, elsősorban regionális kutatások támogatására. Áz alapítványhoz megyénként 500 ezer forinttal lehet csatlakozni, mivel Pest megyének jelentős területe az alföldi térséghez tartozik, felmerült a kérdés, belépjünk-e. A döntő szót ez ügyben a legközelebbi közgyűlés mondja ki. Az ötletet hallva azonban Schneider Péter, a fővárosi képviselő-testület tagja feltette, ehhez hasonlóképpen egy Budapest és környéke- alapítvány gondolatával is foglalkozni kellene.
