Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-25 / 96. szám

ÖNKORMÁNYZATOK FÓRUMA mindig a gyérül „issza meg a levét ## Oktalanul szemérmesek, ráadása! rá tar Hak Arról, hogy kisgyerekek szabályosan szédelegnek, vagy Cssreesuklanak az iskolában az éhségtől, ugyanennek a tanévnek az elején hosszasan írtunk már. Akkor még a Pest Megyei Tanács művelődési osztályához fordultunk kérdéseinkkel, hogy most ismét, ezúttal már a jogutód Pest Megyei önkormányzati Hivatal népjóléti és műve­lődési irodáját kerestük fel, annak annyi a magyaráza­ta, hogy sajnálatos módon a helyzet azóta sem javult semmit, sőt. Megrázóan ecsetelhetnénk ezzel kapcsolatos informá­cióinkat, tapasztalatainkat, ám maga a tény — kisgyer­mekek éheznek — önmagában is annyira égbekiáltó min­denki számára, Uogy azt tovább magyarázni felesleges. Miért tűrik ezt az önkormányzatok, mit tesznek e gondok enyhítése érdekében? Lovász Márta, az iroda munkatársa táblázatokat, jogszabályokat terít elém az asztalra. Elmondja, leg­utóbbi, őszi beszélgetésünk idején az okozta még a leg­főbb problémát, hogy az iskolákban felszolgált éte­lek minősége, tápértéke olyan gyenge volt, hogy sok szülő emiatt lemondta a be­fizetést. Ezen azóta számos intéz­kedés próbált javítani, év elején például megrefor­mált jogszabály helyezte új alapokra a gyermekélelmez- tetést. A korábbi konkrét napi norma helyett úgyne- . vezeti „beviteli kalóriaér­téket” állapítottak meg, meghatározva, hogy a ké- sz.ített élelmiszereknek mi­lyen kalória-, fehérje-, zsír- és .szénhidrátértékeket kell tartalmazniuk. Ezen értékek betartását a Köjál hivatott majd ellenőrizni. H Tételezzük fel, hogy ezen intézkedéseknek kö­szönhetően valóban javult az ellátás színvonala. Ugyanakkor azt gondolom, hogy amíg ősszel a minősé­gi kifogásolc mialt mondták le a szülök az előfizetést, addig mostanra amiatt lép­nek sokan vissza, mert még ezt a viszonylag méltányos összeget sem bírják kiiz­zadni. — Annál is inkább, mi­vel a díjak már nem is egy­ségesek. A jogszabályban meghatározott minimum­értékeket alapul véve, a be­fizetendő összeget az egyes önkormányzatok maguk kalkulálják, és határozhat­ják meg. Ebből következik, hogy egyes településeken akár 4-5 forintos eltérések is tapasztalhatók, hiszen más sajátosságokkal, be­szerzési forrásokkal ren­delkeznek. Sőt. januárban arra is volt példa, hogy pár helyen, saját hatáskörben 20 százalékkal emelték a díjakat, mint mondták, az év eleji áremelkedések el­lentételezésére. IS Mit lehet tenni, hogy mindenki számára elérhe­tő legyen az iskolai étkez­tetés? — Most is, akárcsak az új jogszabályok megjelenése előtt a diákoknak a nyers­anyagnorma teljes összegét kell téríteni. Aki ezt nem képes befizetni, azok szá­Az oldalt írta: Szegő Krisztina mára kedvezmények van­nak, ám e kedvezmények odaítélésében történtek változások. Eddig az intéz­mény vezetője maga dönt­hetett, most csak javaslatot tehet, a kedvezményt azon­ban ténylegesen annak a településnek a jegyzője en­gedélyezheti, ahonnan a tanuló bejár az iskolába. A rendelkezésnek az lenne a logikája, hogy ezek a ked­vezmények ne az intéz­ményt működtető önkor­mányzatot terheljék teljes egészében. Ugyanakkor pe­dig, a lakóhely szerinti ön- kormányzatnak saját fele­lőssége eldönteni, hogy egy adott keretből hogyan oszt­ja fel a támogatások össze­gét úgy. hogy az idősek ré- •szére kiutalt segélyekre és gyermekélelmezési hozzájá­rulásra egyaránt jusson be­lőle. f£ Ám, ha ez a szisztéma jól működik, honnan mégis a sok éhes gyerek az isko­lákban? — Felelős érte a környe­zet közömbössége is. Sok szülő például oktalanul sze­mérmes, ezért nem megy el a jegyzőhöz. Az agglo­merációban, ahol még sze­gényebbek az emberek, so­kaknak nincs is állandó be­jelentett lakásuk, csalt va­lahol az ország túlsó felén. Többségüknek Szabolcsba, vagy még messzebbre kel­lene utazniuk, hogy lakó­helyük szerinti jegyzőnél kérvényezhessék a támoga­tást. Azután van olyan, aki elmegy a jegyzőhöz, de ki­mutatott jövedelme vagya környezettanulmány alap­ján mégis elutasítják ké­relmét, mondván, nem jár neki segély. Ugyanakkor a családok terhei mégis azt eredményezik, hogy. az is­kolai ebédbefizetésre már nem telik. Ezeknek az okoknak persze mindig a gyerekek isszák meg a le­vét. Még egy dolgot meg kell említeni. Szomorú, de nem mindig a szegény sorsúnk gyermekei éheznek. Lát­tunk nemegyszer olyan csa­ládot, ahol a kacsalábon forgó házban a videótól a márkás italokig minden ott volt, de a gyereket nem fi­zették be az iskolába. fiehéz start után Jövőre könnyebben A gazdasági bizottság áp­rilis 22-i ülésén régóta hú­zódó és hosszan tartó mun­ka végére tett pontot. Be­fejezték a megyei önkop- mányzat idei költségvetésé­nek ellenőrzését és vélemé­nyezését. Figyelembe vették az összes többi bizottság állásfoglalását is, akik a sa­ját területükre vonatkozó részeket szintén megtár­gyalták és jóváhagyták. A gazdasági bizottság a má­jusi megyegyűlésen ismer­teti majd a tervezettel kap­csolatos véleményét, egy­ben javaslatot tesz a köz­gyűlésnek a költségvetés elfogadására. A költségvetést nehéz mi­nősíteni, hiszen elkészítésé­ben sok gátló tényező ját­szott szerepet. Hátráltatta a munkát számos fontos jogszabály hiánya, az át­meneti állapot, az új ap­parátus és az új bizottságok kialakulása körüli nehéz időszak. A gazdasági bizottság úgy határozott, hogy a pénzügyi és ellenőrző bi­zottsággal közösen szeptem­bertől új irányelveket dol­goznak ki, amelyek lehetővé teszik, hogy jövőre már könnyebben és gördüléke­nyebben menjen ugyanez a munka. Fővárosi és megyei közös bísoffjág Egyedül mm megy Pest megye közgyűlésé­nek területfejlesztési és környezet-védelmi bizottsá­ga legutóbbi ülésén rendé- gül látta a fővárosi önkor­mányzat képviselő-testületé várostervezési és -fejlesz­tési, környezetvédelmi, ra7 lamint városgazdasági bi­zottságának küldötteit. A tanácskozáson sorra vették, melyek azok a területek, ahoi a két önkormányzat közösen tudna fellépni. Legfontosabbnak ítélték az idegenforgalmi fejlesz­tés, a közműellátás, a víz­rendezés, a szennyvíztisztí­tás, a hulladékelhelyezés, az agglomerációs közleke­dés, az egészségügyi ellátás, a gyermek- és ifjúságvéde­lem, az iskoláztatás és a hajléktalanok ügyének kö­zös vállalását. A jelenlevők megállapod­tak abban, szorgalmazni kell ezeken a területeken az együttműködést, ezért java­solták, hogy a megyei és fő­városi partnerbizottságok mielőbb teremtsenek egy­mással kapcsolatot. Felme­rül még az a gondolat is, bogy a fővárosi és a Pest piegvei önkormányzat még egy külön közös bizottságot is életre hívjon, amelynek munkájába mindkét önkor­mányzati hiv’atal szakappa­rátusát és a területen mű­ködő szaktervező intézete-, két is be lehetne vonni. Az együttműködésre konkrét javaslatok is el­hangzottak, elsősorban « közművelődés, a levéltárak, a sport- és*a nemzetiségügy terén. A megbeszélés végén szóba került a Becs—Buda­pest világkiállítás is, minf a közös munka egyik leg­nagyobb lehetőségeket rej­tő területe. Alapos nagytakarítás Solymáron Daru végre került a r&neshusz Solymáron a Föld napján az önkormányzat íöldbi- zottságának hívó szavára már a kora reggeli órák­ban felsorakozott a lakos­ság apraja-nagyja a kije­lölt gyülekezőhelyekre, hogy innen elindulva meg­tisztítsa a település közte­rületeit ég útjait a tél fo­lyamán összegyűlt szemét­től, szennyeződésektől. A lelkes munkában az újon­nan alakult cserkészcsapat tagjai, a Templom téri is­kola pedagógusai és ta­GYULLADÁSi KŐI OKA 45! FAHRENHEIT Holtat dédelget, aki segíteni akar? Biczák Péter Pest megyei könyvtárigazgató az általa vezetett intézményt is érintő, április ll-én megjelent írá­sunkhoz kívánt néhány gondolatat hozzátenni. — A Pest Megyei Hírlap olvasói e sorokból ugyanis ar­ról értesülhettek, hogy a megyei közgyűlés kulturális bi­zottsága elvonásra javasolt a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár költségvetéséből mintegy 40 száza­lékot, amely körülbelül 20 millió forintra rúg — emlékez­teiéit Biczák Péter a kérdéses cikkre. —- Az indoklás ellen voltaképpen nem merülhet fel ki­fogás, hisz a eél Szentendre város anyagi hozzájárulásá­nak ösztönzése — tekintettel az intézmény helyi jellegű szolgáltatásaira. A félelem arra késztet, hogy tollat ragadjak. Fél­tem ugyanis az intézményt egy olyan — elhúzódó — átmeneti állapottól, amely a könyvtárra min^ megyei közgyűjteményre végzetes lehet. Indoklásul engedtessék meg egy rövid, ámde ko­rántsem felesleges történe­ti visszapillantás: 1975-ig a megyei könyvtár Budán, a Krisztina körúton kínló­dott néhány irodahelyiség­ben, meg sem próbálva az élő könyvtár illúzióját kel­teni. A helyzet képtelensége egyre nyilvánvalóbbá vált, orvoslásra egy korabeli stí­lusú „nagy ötlet” vállalko­zott.. A gyűjteményt bele­préselték egy más funkció­ra készült épületbe Szent­endrén. Az intézkedés kö­vetkeztében a könyvtár ugyan élővé vált, viszont maradék önállóságát is el­veszítette — megszűnt autonóm megyei könyvtár lenni. A tények azt sugallják, hogy itt a történet vége: egy közgyűjtemény végleg a padlóra zuhant, strigula kerülhet a meggyilkolt in­tézmények listáján a neve mellé. Holtat dédelget hát, aki segíteni akar rajta, akit félelemmel tölt el az ügyek Ilyetén alakulása. A boldogabb vég mégis megvalósulni látszott, egé­szen az elmúlt hetekig. Még nem mondtam el ugyanis, hogy — az opti­málisnak igazán nem mondható körülmények kö­zött — az eltelt 15 év alatt, az itt dolgozó szakemberek ' munkájának következtében mégis kiépült egy 200 ezres gyűjtemény, hogy könyv tá­runk komoly szolgáltatá­sokra képes, hogy innen elégítjük ki a megyéből be­futó könyvtárközi kölcsön­zések zömét, hogy a kért újságcikkekről fénymáso­latokat küldünk, hogy ez a könyvtár őrzi a megye ösz- szes nyomdájában készült termék köteles példányát, gazdag és pótolhatatlan a helytörténeti gyűjteménye, hogy ez az intézmény szer­vezi a megye könyvtárosai­nak középfokú képzését, továbbképzését, és rendsze­resen segítjük a kisebb könyvtárak szakmai mun­káját ... — Az utóbbi években megindítottuk a számító­gépesítés nagy programját, amelyről nem kell talán el­mondanom, milyen jelen­tőséggel bír. Eljárásainkat pedig bármikor, egy szá­mítógép megvásárlása után, át tudjuk adni bármelyik könyvtárnak. Tagjai va­gyunk a megyei könyvtá­rak gazdasági társaságának, amely fő céljának egy in­tegrált könyvtári rendszer megvalósítását tekinti. A fentiek tükrében meg­lepő számomra, hogy ismét felvetődött egy élő könyv­tártól elszakított, módszer­tani hivatal felállításának gondolata. Mint Bradbury- től tudjuk, a papír (így a könyv) gyulladási hőfoka 451 fok Fahrenheit. Felme­rül a kérdés: nem itolna-e humánusabb egy főtéri autodafén elégetni a sok fölöslegessé vált lomot, mint egy mozgásképtelenné tett intézményt irreverzibi­lis csonkítások után még könyvtárnak nevezni? A jó szakember végül is talál munkát, a könyvek pernyéjét pedig elhordja majd a szél. Én ezért még most is bí­zom. Bízom az emberi böl­csességben, amely jól mű­ködő intézményeket nem tesz tönkre. Bízom az em­berek könyvszereletében, amely, ha hevenyészve is, több ezer éve tart. Bízom egy minden ponton átgon­dolt intézkedésben, amely valós tények százainak mérlegelésén alapul. Bízom mert mást nem tehetek. Nem sokkal az igazgató úrral folytatott beszélgetésünk után kaptuk a birt. április "3-án, kedden, a Pest megyei önkormányzat, és Szentendre város önkormányzatának művelődési bizottságai, és közös ad hoc bizottságuk ösz- szejövetelt tartott, amelyen részt vett dr. Inczédy János, a közgyűlés elnöke is. A megbeszélésen Szentendre vállalta, hogy átveszi a megyétől a művelődési ház és könyvtár vezetését, és 19Ü2- töt a fenntartást is. I bisen az esztendőben a megyei ön- kormányzat minden segítséget és támogatást megad, hogy az intézmény működőképes legyen., június í-jétől pedig megkezdődik az átszervezés. A városi és regionális felada­tok személyileg és anyagilag kettéválnak. A munkában kialakuló átfedésekről későbbi egyeztetéseit során tár­gyainak majd. nulói, e.7, önkormányzati képviselő-testület tagjai vettek részt. Példájukat követték több mint kétszá­zan a település lakói kö­zül. * Felvonultak a teherautó- tulajdonosok is, csaknem 30 gépkocsival, hogy az összegyűjtött szemetet és hulladékot nyomban a ki­jelölt gyűjtőhelyre szállít­sák. Külön kell szólni arról a brigádról, amelynek tag­jai Víg Ferenc vezetésével az eldugott helyeken elha­gyott járműroncsolc elszál­lítására vállalkoztak. Jó szolgálatot tett Kiss Mi­hály darus gépkocsija is, amelynek segítségével si­került egy időtlen idők óta elhagyott roncsautóbuszt a MÉH-be szállítani. Mérlegre ugyan nem rakták az összegyűjtött törmeléket, sittet s más szemetet, de megállapítot­ták, hogy hozzávetőlegesen mintegy 170 köbméternyi szerteszórt, a község képét csúfító hulladéktól sikerült megszabadulniuk. A lelkes nagytakarítás után most már csak az lenne a fon­tos, hogy a lakosság to­vábbra is vigyázzon az utak, közterületek tisztasá­gára, s a gondatlanság ne veszélyeztesse a környeze­tet. K. Z. Az agglomeráció is Sík vidék A Megyei önkormányzat tok Szövetségén belül meg­alakult az Alföld .Alapít­vány, elsősorban regionális kutatások támogatására. Áz alapítványhoz megyénként 500 ezer forinttal lehet csat­lakozni, mivel Pest megyé­nek jelentős területe az al­földi térséghez tartozik, fel­merült a kérdés, belép­jünk-e. A döntő szót ez ügyben a legközelebbi köz­gyűlés mondja ki. Az ötletet hallva azonban Schneider Péter, a fővárosi képviselő-testület tagja fel­tette, ehhez hasonlóképpen egy Budapest és környéke- alapítvány gondolatával is foglalkozni kellene.

Next

/
Thumbnails
Contents