Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-24 / 95. szám

Vita a kárpótlásról Mindenkinek mindent vagy senkinek semmit? Üjabb 23 törvénymódosí­tó javaslatot terjesztettek a képviselők a kárpótlási törvényhez, jelentette be a ház elnöke, ami már most valószínűvé teszi, hogy hosszas procedúra előzi meg a törvényjavaslat el­fogadását. Az is kiderült, hogy a képviselők egy ré­sze név szerinti szavazást kért, ami még inkább meg­hosszabbítja az „átfutást”. A szavazás a módosító in­dítványokról egyébként már tegnap elkezdődött. Mielőtt a képviselők rátér­tek volna a tegnapra ter­vezett kérdések és inter­pellációk megtárgyalására, Hága Antónia (SZDSZ) hívta fel a figyelmet arra, hogy az egész országban kilakoltatási hullám folyik. G. Nagyné Maczó Ágnes az ellen tiltakozott, hogy Si- dó Zoltánt, a szlovákiai ma­gyar szervezet, a CSEMA- DOK elnökét atrocitás érte Pozsonyban, kis híján ki­dobták egy vonatból. Az interpellációk és kér­dések sora mintha a régi Parlamentet idézte volna. Álmos, ha úgy tetszik, nyu­godt hangnemben tették szóvá a képviselők az egyébként legsúlyosabb társadalmi problémákat, például azt, hogy nem jól működik a munkavállalói érdekegyeztetés, nem vilá­gos a magyar kormány kö­zel-keleti politikája, vagy azt, hogy nem lehet tudni, mi lesz a Rába Vagon- és Gépgyárral. A kárpótlási törvény vi­tája, mint már többször, most is alkotmányügyi purparléval kezdődött. Szi­getiig István (SZDSZ) sze­rint az önkormányzati la- kásvagyont érintő kárpót­lási javaslatok korlátozzák a testületek lakáseladási lehetőségeit. Erről azután komoly vita kerekedett, amit természetesen nem tudtak eldönteni, s ezért a kérdéskört értelmezésre át­adták az alkotmányügyi bizottságnak. Mindenkinek mindent, vagy senkinek semmit, ez a kárpótlási törvényről folyó vita lényege, mondta Bal- sai István igazságügy­miniszter, aki végső soron arra utalt, hogy kompro­misszumos megoldásnak kell győzedelmeskednie. Arról is szólt, hogy a kor­mány nemcsak a volt föld- tulajdonosoknak, de min­den más kárvallottnak is igazságot szeretne szolgál­tatni. Az ország közvéleményét most az izgatja, vajon a kormánypárti képviselők, mindenekelőtt a kisgazda- pártiak megszavazzák-e a kompromisszumos javasla­tot. Balás István (MDF) szerint, amennyiben az el­lenzék egységesen nemmel szavaz, minden bizonnyal a kormánypártiak is job­ban összetartanak, hogy megvédjék a koalíciós kor­mányt. A Független Kisgazda- párt is nyilvánosságra hoz­ta, melyek azok a minimá­lis követelések, amelyek számukra is elfogadhatóvá teszik a kárpótlási tör­vényt. Nem tudják elfogadni a helyben lakás előírásait a kárpótlási jegy földre vált­hatóságakor, valamint azt sem, hogy előírják a műve­lési kötelezettséget a visz- szakapott földterületre. Ragaszkodnak továbbá ah­hoz, hogy a kárpótlásra jo­gosultak körét kiterjesszék az egyenesági leszármazot­takra és a házastársakra, valamint ahhoz is, hogy 1000 aranykoronában je­löljék meg a kárpótlási ér­ték minimumát. helyei# peiiilkái Tudjon a tiszt „külföldiül” öt fegyvernem és a ha­tárőrség tisztjeit készítik fel hivatásukra Szentend­rén, a Kossuth Lajos Kato­nai Főiskolán. Nem is olyan régen még követel­mény volt a leendő tisz­tekkel szemben: legyenek elkötelezettek, s alaposan felkészültek — ideológiai­lag is. • Vajon hozott-e válto­zást ez ügyben a rendszer- váltás? Megszűntek-e az iméntieket nyújtó tantár­gyak? Kérdéseinkre Szabó Já­nos mérnök-vezérőrnagy, a főiskola parancsnoka vála­szol: —■' Két, a régi rendszer­hez igazodó tanszékünket megszüntettük. Az egyiket, a pártpolitikait teljes egé­szében, a másik a marxiz- mus-leninizmus tanszék, ennek a tantárgyait is kiik­tattuk. Megalakítottunk vi­szont egy társadalomtudo­mányi tanszéket és a régi tantárgyak helyett most po­litológiát, politikaelméletet, közgazdasági alapismerete­Tanul az ellenzék A kormányon nem fog a jó szó, sem a bírálat, sem a konst­ruktív tanács, de még a belső ellenzék építő jellegű kritikája sem. Nem. A kormány teszi a magáét. Félresöpri egyetlen jó­téteményének* Kupa Mihálynak ellenvetéseit a kárpótlási tör­vény megvalósíthatósága kapcsán, s persze önmagához hűen, rendületlenül bírálja a sajtót. Az ellenzék bezzeg nem ilyen, ök tanulékonyak, hallgatnak a jó tanácsra, az okosabbra, a józan észre, és készek minden változásra. Hétről hétre szolgálnak meglepetéssel, hol egy ár­nyékkormány fölállításával, hol egy árnyékkormánvprogram beharangozásával, de legutóbb még önmagukat is fölülmúlva szolgáltak a sajtó ledorongolásával. Az SZDSZ parlamenti frakciója, nevezetesen a vezetőjük, Pető Iván sajtótájékoztatót hívott össze a plenáris ülés szüne­tében, hogy a szabaddemokratákat új színben tüntesse föl a fölszabadított sajtó képviselői előtt. A hatás nem maradt el. Az újságírók végre megtudhatták, hogy a szabaddemokraták ugyan szabadon szeretik még a sajtót is, de leginkább azt szeretnék szabadon, ha minden lé­pésükről dicshimnuszokat zengene a szabadon ténykedő sza­badságpárti újságíró-társadalom. Valahogy így képzelhették: Pető Iván hivatalos, baráti látogatást tett a testvéri Németor­szágban, ahol több elvtársával együtt építő jellegű eszmecse­rét folytatott magas rangú állami és pártvezetőkkel. A talál­kozó meleg, baráti hangulatban zajlott le, Pető Ivánt és a kí­séretében lévő delegációt hazaérkezésekor Ferihegyen a Mi­nisztertanács magas rangú képviselői fogadták. Nincs igaza Pető Ivánnak. Ezek a tudósítások megszülettek, sőt meg is jelentek. Az összes magyar újságban. A dátum ugyan eltér kicsit az aktuális naptártól. De erre csak az új­ságírók vetettek pillantást. Jakubovits Csakazértis Új szociáldemokrata lap Csakazértis címmel új szociáldemokrata szellemi­ségű lap jelenik meg má­jus elsején — tájékoztatták tegnap a sajtó meglepően nagy számban megjelent képviselőit az egyelőre ha­vonta megjelentetni terve­zett újság szerkesztői. A lap kiadója, a Szabó Ervin-ala- pítvány négyezer példány­ban jelentette meg az el­ső számot, méghozzá úgy, hogy minden cikkíró és szerkesztő meggyőződésből, anyagi ellenszolgáltatás nélkül — régebben úgy mondtuk volna: társadalmi munkában — vett részt a kiadvány összeállításában. A szerkesztőbizottság elnö­ke a magyar szociálde­mokrácia nagy öregje, dr. Révész András a tegnapi lapindító sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a Csakazértis nem egy párt, hanem a szociáldemokrata szellemi­ség lapja kíván lenni, új fórumot teremtve a demok- r ratikus baloldal gondolat­körének. Az első szám ké­szítői, írói, nyilatkozói kö­zött ennek megfelelően szinte minden, magát a szociáldemokrata eszmekor hívének valló politikai tö­mörülés tagjai szerepelnek — persze nem pártjukat, szervezetüket, hanem sze­mélyes véleményüket kép­viselve. A lap nevét egyébként vezércikkében Szalai Pál a „Csak azért is szavazz a szociáldemokratákra!” ré­gi, 1947-es jelszóból vezeti le, és azt az álláspontját fejti ki, hogy Magyarország ma erős „balközép” mozga­lomra vár, mely egyszerre humanista és plebejus, a bérből és fizetésből élők fe­jével gondolkodik és ra­gaszkodik az emberi sza­badságjogok teljességéhez. Egy ilyen mozgalom — bárhogy is nevezzék — szo­ciáldemokrata lesz, fogal­mazza meg a publicista, akinek — nyilván munka­társaival együtt — erős bel­ső meggyőződése: csak azért is lesz magyar szo­ciáldemokrácia! , B. A. két, a filozófia alapjait, valláselméletet, hadtörté­nelmet, hadijogot, hadi- gazdálkodást tanítunk. Ezek egy részét fakultatí­van. ® S roi maradt kötelező? — A filozófia alapjai, a közgazdasági alapismere­tek, a politikaelmélet és a politológia. De például azt, hogy a hallgató etikát sze­retne-e tanulni, vagy val­lástörténetet — maga dönt­heti el. O Változott-e a tanári kar? — Igen, a tanári ltar is cserélődött az iméntieknek megfelelően, s a tantárgy- struktúra maga is változik tovább, mert a hároméves képzési rendszerről ősztől át kívánunk térni a négy­évesre. Ehhez az alapdoku­mentumokat most készít­jük, éppen a múlt héten ír­ta alá az órakereteket a hadügyminiszter és a mű­velődési miniszter, ugyan­is az oktatásnak van polgá­ri vetülete is, a végzősök polgári diplomát is kapnak. Talán mondanom sem kell: ezzel szigorodik a felvételi eljárás is, melynek során a nyelvtudásra, az általá­nos műveltségre és a fizi­kai fejlettségre fektetünk súlyt. Ó Milyen nyelvtudás szükségeltetik ahhoz, hogy felvegyék a jelentkezőt? S kötelező lesz-e a diplomá­val a nyelvvizsga? — A felvételnél inkább a nyelvkészség, az idegen nyelv elsajátításának ké­pessége kívánatos. De a fő­iskolai diploma minimális feltétele az alapfokú nyelvvizsga legalább egy idegen nyelvből. Nálunk angol, német, orosz, fran­cia és szeptembertől olasz is tanulható. O Változott-e a hallgatói létszám? Hisz’ maga a had­sereg e tekintetben „visz- szavonulóban van”, s nyil­ván tiszt sem kell annyi mint korábban ... — Már két évvel ezelőtt egyharmadára csökkentet­tük a beiskolázottak szá­mát, akkor csak száz hall­gatót vettünk fel az öt fegyvernemre. A hatodikat, a határőrökét nem számí­tom, ez a Belügyminiszté­rium hatáskörébe tartozik. Tehát 10—15 elsőévest ve­szünk fel egy-egy fegyver­nemre, a következő oktatá­si évben is. V. G. P. A Hungahib malacokat utaztat Az export útja A sertéstartók szerint semmi előrelépés sem ta­pasztalható a meghizlalt állatok forgalmazásában. A vágóhidakon még mindig teljes a telítettség, a hús­ipar képtelen megszaba­dulni a felhalmozott kész­letektől. Ezért valósággal unikumként hat az az érte­sülés, miszerint Herceghal­szín ing és a mindehhez dukáló pöttyös csokornyak­kendő alatt, hamisítatlan angol hidegvért hord. A hozzá tartozó humorral. Míg az ülésteremben a kormánypártok módosítják a kormányt, T. G. M. a büfé­ben különórát tart. Balján a hűséges sétapálca, jobb­jában a csésze fekete — végtére is, nem echte an­gol ő —, jobbra egy szer­vusz, János bátyám, a ba­rátaim Gazsinak szólítanak, balra egy több száz éves par­lamenti demokráciában ho­nos kifejezés, egy művelt angol is belesápadna, olyan akcentussal. Jobbra elme­séli parlamentünk és kor­mányunk legfőbb "hibáit, Szentágothay János jobbra dől a nevetéstől, balra el­meséli, hogy a sétapálcán kívül még mennyi játék­szere van a fiúknak — jobbról-balról sápadnak a nők. Miniatűr esszék kávé­zás közben a kormányzás hovatovábbjáról meg a csúzlik fölülmúlhatatlansá- gáróL Majd T. G. M., mint egy igazi úriember, fejet hajt, elnézést kér, és ezüsttel be­rakott sétapálcájának tár­saságában fölkeresi a nagyérdemű törvénykezést. Szavazásra időzítve megje­lenését, hiszen a pontosság királyok, lordok és az ő udvariassága. Értelmi fogyatékosok pe­dig ezentúl is lesznek. Kló­ba a rendszerváltás, hiába a demokratikus parlament egyes képviselőinek kapá­lózása, gyogyósok voltak, vannak, sőt sajnos lesznek is, amíg ember él a földön. Eme sajnálatos tényt saj­nos, tudomásul kell ven­nünk. Nemcsak azért, mert az Értelmi Fogyatékosok Érdekvédelmi Szövetsége fölháborodott azon a kép­viselői nyilatkozaton, amqly szerint ez a szerve­zet a pártállam maradvá­nya lenne. Bár azon is el­gondolkozhatunk, hogy ho­gyan jut egy kormánypárti képviselő, nevezetesen az MDF-es Halász István kép­viselő eszébe, hogy a hü­lyeséget a pártállam talál­mányának titulálja. Mikor is ősidők óta ismert tény, hogy a zsenik, a hülyék és a bolondok rendszerektől függetlenül, társadalmi be­rendezkedésre fittyet hány­va jönnek a világra. És él­nek benne. És ha jól körülnézünk, nem is kell Halász István­tól olyan messzire menni, hogy meglássuk, az értelmi fogyatékosok száma nem csökkent a rendszerváltás óta. Legföljebb ebben is tisztábban látunk, mint annyi minden másban. S hogy érdekvédelmi szerve­zetük nem működik az új rendszerhez alkalmazkod­va? Hogy a régi pártállami módszereket követik, ami­kor valószínűleg még két ajánló kellett, hogy vala­kit fölvegyenek a társaság­ba? Ebben igaza lehet a honatyának. Szerintünk is változtatni kéne a módsze­reken. Hatékonyabban, pártszerűbben, többpárt- szerűbben kellene működ­tetni az értelmi fogyatéko­sok szervezetét. Hogy mi­nél előbb a végére járjunk a rendszerváltásnak, s min­denki az őt megillető hely­re kerüljön. Protekciótól mentesen. — jakubovits — Már amikor dolgoznak Budaörsön néhány hét múlva beköltözhetnek a bol­dog tulajdonosok az úgynevezett Épinves sorházak utol­sónak épült családi házaiba. Pontosan 49 épület áll már, s zárja körül a tízemeletes panelóriásokat. A tágas, 3—5 szobás, barátságos otthonoknak áruk is van, hiszen 3 és fél, 4 és fél millió forintért lehetett megvásárolni őket. Jelenleg az alvállalkozó — a helyi BÉKÜ — emberei az utolsó simításokat végzik a sorházak körül — már ami­kor dolgoznak (Hancsovszki János felvetéle) mon a Hungahib Sertés­hús-termelési Rendszer az idén Görögországba és Olaszországba exportál ál­latokat. Ebben a hónap­ban, bartellüzlet keretében a Cseh és Szlovák Köztár­saságba szállítanak 25-30 kilogrammos malacokat. A herceghalmiak sorozatos tárgyalásokat folytatnak további exportlehetőségek­ről is. Ennek köszönhetően minden eshetőség megvan arra, hogy Hollandiába, Jugoszláviába, a Szovjet­unióba és Romániába is szállítsanak a Hungahib- állományból. Ilyen értékesítési lehe­tőségek közepette készül a tizenöt éves múltra vissza­tekintő Hungahib a május 15-én tartandó jubileumi partnertalálkozóra Herceg­halmon. Az eseményen dr. Neszmélyi Károly, a Föld­művelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára a magyar agrárgazdaság át­alakulásának és fejlődésé­nek programjáról tájékoz­tatja majd a részt vevő szakembereket. Ez a ren­dezvény lehetőséget ad an­nak elemzésére, hogy mi­lyen jövő előtt áll a hazai sertéstartás, s ezen belül is milyen távlatok nyílhatnak a Hungahib további hazai és nemzetközi térnyerése előtt. A témával kapcso­latban dr. Csire Attila, a cég genetikus szakembere elmondta, hogy a tanács­kozást követően az érdek­lődők kiállítás keretében megismerkedhetnek a ter­melési rendszer üzemeiben készülő takarmánykeveré­kek gyártósoraival, a tar­tástechnológiai berendezé­sekkel. Megtekinthetik a Hungahib tenyészállatait, valamint a kistermelők számára ajánlott farmer- gazdaság modelljeit. Ciy. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents