Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-23 / 94. szám
Táplószelén Fórum és találkozó A tápiószelei önkormányzat április 26-án (pénteken) 17 órakor lakossági fórumon várja az érdeklődőket a polgármesteri hivatal tanácstermében. Ugyanezen a napon a Blaskovich Múzeum baráti köre délután fél ötkor találkozót szervez Nyirő Gyula Budapesten élő szobrász- művésszel. A vendég az 1945-ös tápiószelei művésztelep életéről, ehhez kapcsolódó élményeiről emlékezik. Új testületi tag Megválasztották Tápiógyürgyén dr. Serfőző Katalin lemondását követően a képviselő-testület 11. tagja a törvény rendelkezésének megfelelően Kis- pál László lett. A képviselő-testület megválasztotta a szociális és falufejlesztési bizottság tagjává. Orvosi tanácsadás Tápiószecsőn a Nógrádi Sándor nyugdíjasklub helyiségében 1991. április 25- én 16 órától orvosi tanácsadást tartanak. Vérnyomás- mérés, receptírás. Visszafelé megy a világ? Nem zár be9 bérbe adták Kisebb csoportosulás a nagykátai mozi épülete előtt. Egy harminc év körüli. szabadidőruhában levő, kerékpárjára támaszkodó férfi viszi a szót. miközben a mozi kirakata mögé mutat: „Nézze meg. bezár az egyetlen mozink! Pedig Nagykáta város! Legalábbis azt mondják ..A mozi hirdetőtábláján tudtára adatik mindenkinek, hogy az utolsó előadást április 15-én tartották. „Mozink se lesz? — kérdezi a csoportban egy fejkendős, idősebb asszonyság. — Visszafelé megy a világ? Hát vegyék már tudomásul, hogy nincs mindenkinek videója, és nekünk kell ez az egy kis mozi!” Hogy valójában mit is jelent a kilencvenes évek fordulópontján a mozi egy olyan kisvárosnak, mint Nagykáta. azt jól érzékeltetik a számadatok. A tavalyi esztendőben három- száznegyvenezer forint volt a mozi vesztesége. Most, amikor a kultúrára nem áldoz a kormányzat, az ön- kormányzatoknak pedig nincs rá pénzük — érdemes a számok mögé nézni. A nagykátai mozi 1990. évi kiadása egymillió-kétFarmoson Alapítvány a gyerekekért „A falu az iskoláért” elnevezéssel a farmosi ön- kormányzat cikiusprogram- jában szerepel egy alapítvány létrehozása., Az idei költségvetésben 150 ezer forintot különítettek el azért, hogy az önkormányzat az alapítvány alapító tagjává váljon. Céljuk a számítástechnika és az idegen nyelv oktatásának segítése. Az alapítvány felvállalná az arra érdemes és rászoruló, tovább tanulni szándékozó farmosi diákok támogatását. Az alapítók közé várják mindazokat a jogi személyeket, vállalkozókat, magánszemélyeket, akik aggódnak a falu gyerekeinek jelenlegi és jövő évezredbeli esély- egyenlőségéért. Az alapítvány vagyonát és pénzügyeit a polgármesteri hivatal kezelné majd. —he— Izgalmas fordulók Nagykátai körzeti bajnokság, 1. forduló: Tápiószentmárton II.— Tápiógyörgye 2-1 (2-1). Tápiószentmárton. 150 néző. Vezette: Bartus (szükségbíró) közepesen. Tápiószentmárton II.: Laczkó, Dudok, Krajcz, Kéri, Kalacsi, Bezzeg, Tóth, Bata, Magyar, Németh, Deli. Edző: Simon János. Csere: Dudok helyett Valacz és Tóth helyett Czenki Tibor. A hazai csapat már a nyolcadik percben megszerezte a vezetést Németh J. találatával. Bábosik a vendégcsapatból remek szabadrúgásgóllal egyenlített a tizenhetedik percben. A harminckettedik percben ismét megszerezte a vezetést a hazai csapat Deli réven. A negyvenedik percben ismét Deli talált a kapuba, de a játékvezető nem adta meg a teljesen szabályos gólt. A második félidőre kissé elfáradt hazai csapat beszorult. A lelkes védelemnek köszönhetően a Tápiógyörgye csapata már TAFIÖMENTI IIT.ai.AP Vezcts munl-alárs: Matula Gy. Oszkár. * Munkatárs: Deák Attila. © Fogadónap ra-.ndcn csütörtökön io—íz óra között Nagykátán a művelődési központban. nem tudta megváltoztatni az eredményt. Gól: Németh J., Deli J., illetve Bábosi. Jók: Az egész hazai védelem, illetve Bábosi. 2. forduló: Tápióbicske— Tápiószentmárton II. 0-1 (0-0). Tápióbicske. 50 néző. Vezette: Cseli Imre (jól). Tápiószentmárton: Laczikó, Dudok, Krajcz, Kalacsi, Czenky, Bata, Tóth, Bezzeg, Magyar, Németh, Deli. A nagyon gyér számú közönség nagyon gyenge első félidőt láthatott. A két csapat játékosai mélyen tudásuk alatt játszottak. Az első félidő legizgalmasabb jelenetét egy rövid hazaadás jelentette. A második félidőben összeszedte magát a Tápiószentmárton II. és több helyzetet is kidolgozott. A sok kihagyott helyzet után végül is Deli József talált a 70. percben a kapuba. A Tápiószentmárton II., ha nehezen is, de értékes két ponthoz jutott. Gól: Deli József. _ Jók: Kiss József, Krajcz, 'Czenky, Bata. Kalacsi János 0 «•.*££ m fámmá Tsz=sss=siar^r:sxzsrzsrsessá Tápiószecsőn április 25én Kedves ellenségem (USA sci-fi), 29-én Piszkos alku (US A-kalandfilm). Május 2-án Lőtávolban 'USA-krfmi). A jegyárusítás az előadás kezdése előtt egy órával kezdődik, de előzetes ’“gyigénylést is elfogadnak. száz-tizennyolcezer forint volt, a bevétele pedig mindössze nyolcszázbetvenhét- ezer-négyszázhatvan forint Innét ered a közel 350 ezer forintos ráfizetés. — Az idén már nem kapunk állami támogatást — mondja Borhy Károlyné, a Pest Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatóhelyettese. — A nagykátai mozi a vállalatunk kezelésében működött, de a ráfizetést tovább nem tudjuk vállalni. — Miből ered a nagymérvű ráfizetés? — Azt mi is megvizsgáltuk: tény. hogy a korábbi időben kialakított struktúrán mi is több település mozijában folyamatosan igyekeztünk változtatni. Ami azt jelenti, hogy míg korábban a rendeletek nem engedélyezték a pénztárosi és üzemvezetői munkakörök összevonását, addig ma már ez lehetséges. Sajnos Nagykátán ezt nem tettük meg. Igen nagy létszámmal üzemelt a mozi: gépész, üzemvezető, pénztáros, takarító személyzet, jegyszedők. Ezt a nagy számú személyzetet sehol a világon egy ilyen kis mozinál nem lehet fizetni. — Kinek a tulajdonában van most a mozi? És valójában mi lesz a sorsa? — Az épülettel, a telekkel a helyi önkormányzat rendelkezik. Csak a gépi berendezés a vállalat tulajdona. Felvettünk a kapcsolatot az önkormányzattal, és Bodrogi Cyörgyné, Nagykáta polgármestere igen pozitív állásfoglalást tett. A mozit mindenképpen szeretnék megmenteni: szerződéses formában kívánják üzemeltetni, vagy bérbe adják. A kezelői jogokat gyakorló megyei moziüzemi vállalat minden segítséget megad ahhoz, hogy Nagykátán és a térségben ne kelljen a mozikat bezárni, állami támogatás hiányában ennél többet tenni nem tudnak. ★ Lapzárta után kapjuk a hírt: már jelentkezett is az első nagykátai érdeklődő a Pest Megyei Moziüzemi vállalatnál a mozi szerződésbe vétele céljából. A tárgyalások, a feltételek egyeztetése megkezdődött. Természetesen más jelentkezőket is szívesen fogadnak. — deák — I. ÉVFOLYAM, 35. SZÄM 1991. ÁPRILIS 23., KEDD TÁP1ÓMENTI Kjftírta MEGJELENIK MINDEN KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN, SZOMBATON A település érdekéken Takarékos költségvetés A tápiógyörgyei önkormányzat mindenre kiterjedő részletességgel és főképpen a lakosság teherbíró képességére figyelemmel állította össze az ez évi költségvetését. Az önkormányzat gazdálkodása hasonló elvekre épül, mint egy család költségvetése. „Csak a meglévő pénzzel tudnak gazdálkodni, azzal pedig csak takarékosan, hatékonyan szabad.” — vallják a györgyeiek. Bár a lakosok közül sokan helytelenítették, hogy a bölcsődét átköltöztették, de még mindig jobb megoldás, mintha — mint azt sok településen tervezik — megszüntetnék. Mint azt Józsa László polgármester a képviselő-testület előtt is hangoztatta, a döntések néha sértik a kisközösségi érdekeket, de a kritikákat vállalja. Megjegyzendő, hogy az önkormányzat 1991. évben valamennyi intézményét működteti. Az intézmények működtetésénél, különösen a bölcsőde, az óvoda, a művelődési ház-könyvtár, a gondozási központ esetében a reális és indokolt igényeket vették figyelembe. Valamennyi intézménynél az ellátott funkció költségeit az optimum körüli szintre tervezték, figyelembe véve a község nagyságrendjét, sajátosságait, pénzügyi lehetőségeit. A rendelkezésre álló 1991. évi forrásokból felújítási, fejlesztési alapot képeztek. A pénzmaradványt — mint forrást — csak fejlesztésre lehet felhasználni. A szociális támogatásokra tervezett keretek felhasználásánál fokozottan érvényesül a rászorultság elve. Indokolt esetektől eltekintve, a támogatás csak egy jogcímen adható. A költségvetés végrehajtása érdekében a képviselő- testület döntése alapján az alábbi jelentősebb intézkedéseket vezették be Tápió- györgyén: 1991. augusztus 31-ig a bőtcsődé intézményét az óvoda épületébe telepítik át. Az óvodai csoportok száma egy- gyel. csökken, a felszabaduló épületrészben normális feltételek mellett tud a bölcsőde működni. 1S>81. szeptember 30-ig a gondozási központot az eddigi helyéről Béke út, Jókai út) a jelenlegi bölcsőde épületébe költöztetik. A változások oka az, hogy mindkét intézménynél jelentős költségmegtakarítást kell elérni. Az óvodaszünet augusztus 5- től 3 hét, a későbbi időpont megegyező az általános iskolai téli szünettel. A bölcsőde az óvodával párhuzamosan tart szünetet. E két intézményében egyéb szünet nem lesz. A művelődési ház fokozatosán délutálná nyitva tartásra tér át. A veszteség ellenére továbbra is üzemeltetik a strandot. A belépők ára: gyermek (diák) 15,— Ft, felnőtt 35,— Ft. Éz évben az ÖNO bejáró tagjainak csak munkanapokon tudnak a községi (óvoda) konyháról étkezést biztosítani. Viszont segítenek abban, hogy hétvégén és ünnepnapokon teljes térítésért a szociális otthonból ebédet kapjanak. Hasonlóan biztosítják az étkezést a szociális étkeztetésben részt vevőknek is. Az étkezési térítési díjak az új jogszabályok alapján az alábbiak: bölcsőde 40,— Ft/nap; óvoda 33,— Ft/nap; napközi teljes ellátás 46,— Ft/ nap; napközi ebéd 26,— Ft/nap; felnőtt ebéd 34,— Ft/nap; ÖNO gondozottak teljes ellátás 67,50 Ft/nap, csak ebéd 2»,— Ft,nap. A gyermekintézményekben az étkezési dijak támogatására az alábbi összegeket tervezte az önkormányzat: bölcsőde 23 ezer forint, óvoda 180 ezer forint, általános iskola 163 ezer forint. Ezen összegek az intézmények javaslatai alapján kerülnek felosztásra. A gondozási központ által fenntartott ÖNO-ban a bentlakók költségtérítését növelni kívánják — eddig 20,— Ft/fő/nap térítést fizettek. Idén ezt a térítést a nyugdíj 50 százalékában kívánják meghatározni. D. A. Pályázott a lakosság A jobb utakért Kókán a polgármester, a jegyző és a képviselő-testület tagjai megtárgyalták az útépítési pályázatok előterjesztését az április huszonnyolcad! ki rendkívüli ülésre. E hónap tizenötödike volt a határidő az útépítések pályázatának benyújtására. Hat utca pályázott. Az önkormányzat a felajánlások összegét és a jelenlegi mostoha útállapotokat figyelembe véve sorolta be az utcákat. Első a Felsővásártér páros számú oldala — 76 o alád részvételével —; 518 ezer forintot ajánlottak fel. Második az Új utca — minden lakosa részvételével — 150 ezer forint felajánlással. Harmadik a Csapás utca — 39 család társult — 200 ezer forint felanjálással. Negyedik a Felsővásártér páratlan oldala — 49 család társult — 238 ezer forint felajánlással. Ötödik a Kútlapos utca — társult 29 család —, felajánlásuk 145 ezer forint. Hatodik a Major utca — 14 család társulásával — 70 ezer forint felajánlással. Az önkormányzat részéről hárommillió forint, lakossági felajánlásokból egymillió-háromszázhu- szonegyezer forint jut útépítésre az 1991-es évben. Samu B. Gábor Pótolják, ami nevelésükből kimaradt Túra és magyarságtudat Az 1849-es tavaszi hadjárat gödöllői hadműveletének útvonalát járta végig a közelmúltban egyetemisták egy csoportja. Valamennyien az Agrártudományi Egyetemen tanulnak, de a határainkon túli területekről — Erdélyből, Kárpátaljáról, a Felvidékről és a Vajdaságból — érkeztek Magyarországra, Gödöllőre. Az emléktúrát a néhány hónapja alakult Kárpátok Kör szervezte. Gödöllőn a temetőben rótták le kegyeletüket, Isaszegen a múzeumot és emlékművet látogatták meg. Kókán megkoszorúzták a Kossuth- emléktáblát., Nagykátán megkeresték a honvédsírokat. A túra céljáról, a Kárpátok Kör tevékenységéről kérdeztük a csoport vezetőjét. Péter Csongort, aki gépészjelölt, és Maros- vásárhelyről érkezett. — A beilleszkedés, ismerkedés, tapasztalatszerzés meggyorsítása végett aiakultunk. A mi nevelésünkből kimaradt a magyarságtudat megalapozása: történelmi ismereteink, kulturális élményeink hiányosak vagy egyoldalúak. Szeretnénk ezt mielőbb pótolni, s úgy gondoltuk — húsz-egynéhányan az egyetemen tanulók közül —, hogy egy jól működő közösség segítségével szervezettebben megy a dolog, összeállítottunk egy laza munkaprogramot, amelyben szerepelt a túra. Tervezzük Juhász Gyula meghívását egy beszélgetésre, felvettük a kapcsolatot a pécsi Romén-—Magyar Baráti Társasággal, a gödöllői múzeummal. Nem elzárkózni altatunk, éppen ellenkezőleg: nyitott a kör. — Arra törekszünk, hogy értékeink s ne előítéletek a’apján ismerjenek, ítéljenek meg bennünket honfitársaink — ezt már Székely József Csíkszeredái gazdászjelölt mondta. — Igyekszünk bebizonyítani hogy nem a zsebükben akarunk kotorászni, hanem a tudatukból kérünk. — Milyenek a tapasztalataik? — Néhány jelenség számunkra szokatlan, torzulásnak tűnik a hazai (magyarországi) ünneplési szokásokban. Többnyire amolyan derék polgári majális- hangulatot éreztünk méltóságteljes tiszteletadás, megemlékezés helyett Gépzenével, sült hurkával, sörrel. Egyébként csodálattal töltenek el bennünket az anyaországi eredmények. Otthon az édesapám által vezetett szarvasmarha telepen 4200 liter tejet ad egy tehén évente, ami nagyon jónak számít. Itt, a nagykátai tsz-ről kaptunk tájékoztatót, ahol hallottuk, hogy már a 4800 litert adó állatokat is kivágják! Bizony ezt nehezen értjük! — Itt bemegyek az üzletbe: széles a választék. Nálunk lenne ugyanígy, nem rágódnánk annyit! — szólt közbe Barkaszi Ferenc elsőéves gazdászhallgató, aki Kárpátaljára, a Beregszász melletti kis faluba: Beregsomba való. — Én nem tanultam magyar történelmet. ezért különösen hasznos volt a túra. A nagykátai tsz-ben Fejős Gábor elnökhelyettes nem csupán a helyi gazdaságot mutatta be, sűrűn hivatkozott az egész ágazat dilemmáira is. Sok szó esett az agrár szakemberek jövőbeni szerepéről. Felvetődött például: „Az agrárértelmiség miért hagyja, hogy hozzá nem értő emberek irányítsák a mező- gazdaságot Magyarországon?” A kérdésekből kiérződött: határainkon túl élő honfitársainkat ehhez, hasonló otthoni problémák foglalkoztatják. S marad belőlük addig is, amíg hazakerülnek. De azt már nekik kell megoldaniuk. ...... ... Jtótli). i
