Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-20 / 92. szám
'HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS] A rendezés nehéz munka Iraki területeken létesítenek menedéktéhorckat a kardeknuk Az EK résit kíván venni a közel-keleti békeértekezleten Gorbacsov tokiéi útja csekély haladást eredményezett ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP A bagdadi rendszer, amelyet nem is olyan régen a világ negyedik katonai hatalmának tartotta, és a térség eseményeinek alakításában meghatározó szelepre pályázott, az öbölháborúban elszenvedett veresége után, szemmel láthatóan csak arra törekszik, hogy biztosítsa túlélését. Ezért naprakész pontossággal teljesíti a szigorú fegyverszüneti egyezmény előírásait, s határidőre juttatja el az ENSZ szerveihez mindazokat az információkat, amelyek nukleáris anyagainak és vegyifegy- ver-készleteinek elhelyezésére vonatkoznak, s készséggel szolgáltat tájékoztatást arról is, hogy hol találhatók azok a 150 kilométernél nagyobb hatótávolságú föld—föld rakéták, amelyek megsemmisítését a fegyverszüneti egyezmény az ENSZ ellenőrzése melleit előírja számára. Mint Bagdadban hangsúlyozták: a világszervezet megfigyelői szabadon mozoghatnak Irakban, s kívánságaikat készséggel teljesítik. Menynyire más ez a magatartás, mint amikor az öbölháború előtt Szaddam Husszein kormányzata azzal fenyegetőzött, hogy az egész térséget, sőt az agressziója ellen felsorakozott országokat is csatatérré változtatja, vegyi fegyvereivel, illetve terrorcselekményei sorozatával! Szaddam Husszein még abba is beleegyezett, hogy az amerikai hadmérnökök Eszak-Irakban a török és iráni határ mentén helyeket jelölnek ki a több mint másfél millió kurd menekült számára. Ezeket a menedékeket a bagdadi rendszer tiszteletben tartja, de a cél persze az, hogy a kurdok visszatérhessenek eredeti lakóhelyükre. Szaddam Husszein amnesztiát ígért a visszatérőknek. Eddig a másfél millióból százezren bíztak ebben az ígéretben, és mentek vissza szülőföldjükre. A diktátor, akinek nemzetközi bíróság elé állítására háborús bűnei miatt mind több kezdeményezés történik, az Egyesült Államokban és az Európai Közösség országaiban, most belső pozícióinak helyreállítása végett, készséges a szövetségesek iránt, amelyek katonai vereséget mértek csapataira. ÜJABB INGÁZÁSOK A szövetségesek úgy ítélik meg, hogy ez a lélegzetvételi szünet, amely Irak katonai fenyegetésének eltűnését jelenti, alkalmat ad arra, hogy az egész térségben megteremtsék egy új biztonsági rendszer alapjait, s megszüntessék a meglévő feszültségi gócokat. Új elem, hogy ebben a munkában az Európai Közösség a korábbinál meghatározóbb szerepet kíván vállalni. A tizenkettek már részleges sikert értek el e törekvésükben a kurd me2 Lívián nekültügyben. Washington ugyanis eleinte idegenkedéssel fogadta azt az EK- javaslatot, hogy létesítsenek védett övezetet Irak területén az üldözötteknek. Attól tartott ugyanis, hogy ez egy jövendő Kurdisztánnak lehet a magja. S mivel 14— 28 milliónyi kurd 18 százaléka él csak Irakban, s 52 százalékuk Törökországban, 24 százalékuk Iránban, 5 százalékuk Szíriában és 1 százalékuk a Szovjetunióban található, új feszültségi góc keletkezhet — vélték —, amely destabilizálhatja az egész térséget. A menekültek drámai helyzete nyomán azonban az amerikai kormányzat kénytelen volt belátni, hogy az öbölháborúban vele szövetséges európai államok elgondolását a védett zónáról meg kell valósítani. Az Európai Közösség, ha már csapatokkal vett részt az öbölháborúban, nem kíván kimaradni abból a regionális konferenciából sem, amelyet Baker amerikai külügyminiszter szer- vezget utazásaival. Annál kevésbé, mivel Szíria és Libanon még a második \ ilágháború után jó ideig francia befolyási terület volt, s Egyiptom, Irak, Jordánia, Jemen és a Szueztől keletre lévő számos vidéken Nagy-Britannia számot tartott arra, hogy beleszólhasson az események alakulásába. Amikor tehát e héten Baker hat hét leforgása alatt immár harmadszor a Közel-Keletre utazott, hogy előkészítsen egy regionális tanácskozást, az Európai Közösség felszólította: érje el, hogy ezen a megbeszélésen képviseletet kaphasson. Az amerikai külügyminiszterhez közel álló körök szerint Baker addig nem utazik vissza, míg a tervezett konferencia eljárási ügyeit nem véglegesíti. Ez annyit jelent, hogy addig kíván ingázni Izrael és az arab országok között, amíg nem rögzítik a tanácskozás dátumát és részvevőit. Azt már Jeruzsálembe való megérkezése után sikerült elfogadtatnia Samirral, hogy az eljövendő regionális konferencián Izrael és a környező arab országok, valamint a Szovjetunió és az Egyesült Államok mellett ott lesz az Európai Közösség delegációja is. Izraeli kormánykörökben azonban világossá tették, hogy az Európai Közösségnek csupán egyetlen szavazatot szánnak. A PALESZTIN KÉPVISELET Ez azonban csupán periferikus probléma, s legfeljebb az Európai Közösség számára presztízskérdés. A rendezés kulcskérdése az, hogy ki képviselje a megszállt területek palesztin lakosságát, s 'hogy milyen eljövendő alakulatban éljenek ezeknek a vidékeknek a lakosai. Izrael elképzelése szerint Júdea és Szamária ősi zsidó tartományok, csak korlátozott autonómiát kaphatnak Jeruzsálem fennhatósága alatt. A bibliai geopolitikai terminusokban gondolkodók legfeljebb addig mennek el, hogy az Izrael államon belüli palesztin önkormányzat a külügy, a hadügy és pénzügy kivételével kiterjedhet bizonyos helyi ügyekre. Baker második körútja felfedte, hogy a helyi palesztin vezetők csak a Palesztin Felszabadítási Szervezet részvételével képzelik el a regionális konferenciát, és teljes önrendelkezést akarnak, mint végeredményt. Izrael viszont a helyi lakosság vezetőit egy Jordániával közös delegációban kívánja látni, s csak ezzel a küldöttséggel kíván az arab államok mellett leülni a tárgyalóasztalhoz, s ki akarja zárni az ENSZ-t a tanácskozásból. Szíria viszont a világszervezet égiszéhez ragaszkodik, s az egyiptomi külügyminiszter legutóbbi nyilatkozata ehhez hasonló volt, megtoldva azzal, hogy a PFSZ-t nem lehet kirekeszteni a rendezésből. Baker számára rossz előjel, hogy Samir nem úgy gondolja, hogy a regionális konferenciát a nemzetközi átfogó tanácskozásnak kellene követnie. Szerinte, miután a helyi tárgyalás lezajlik, azt kétoldalú megbeszélések folytatják Izrael és arab szomszédai között, s ezek véglegesítik a rendezést. A SZIGETEK ÜGYE Ami a Szovjetuniót illeti, befolyásolási szerepe a közel-keleti rendezésben meglehetősen elhalványult. Moszkva pillanatnyilag kénytelen beérni azzal, hogy jelenlétét nem vonják kétségbe sem egy regionális, sem pedig egy esetleges átfogó, az ENSZ égisze alatt megtartandó nemzetközi értekezleten. Gorbacsov ezt az alkudozási időszakot, amelyben az ingázó Baker játssza a főszerepet, arra igyekezett kihasználni, hogy Japánnal rendezze a Szovjetunió viszonyát. Ezt a célt szolgálta a szovjet elnök tokiói látogatása. Gorbacsov, amikor belső helyzete meggyengült, több ízben folyamodott ahhoz a taktikához, hogy külpolitikai sikerekkel erősítette meg pozícióit. Moszkvából a Gorbacsov-látogatás előtt olyan hangok hallatszottak, hogy a „területet beruházásokért” elv alapján zajlik le a szovjet elnök tokiói utazása. Eszerint a Szovjetunió hajlandó lenne visszaadni Japánnak azt a négy szigetet, amelyet a második világháború során foglalt el, és változtatott a szovjet Távol-Kelet szerves részévé. Cserébe viszont Tokió megnyitja az utat a hatalmas befektetésekhez a szovjet gazdaságba, s bőségesen bánik a hitelnyújtással. A maratonivá vált tokiói tárgyalások azonban csak csekély eredményt hoztak. Gorbacsov még az 1956-os szovjet ígéretet sem volt hajlandó megerősíteni a két kisebb sziget visszaadásáról, s csupán a tárgyalások kapuja maradt nyitva a „területi vita” előtt. Ezt szovjet részről úgy értékelték, hogy magában rejti az áttörés lehetőségét. De egyelőre elmaradnak a japán hitelnyújtások, s Gorbacsov amúgy is szűk belső mozgástere, amely megakadályozta, hogy Tokióban látványos haladást érjen el, ezután sem bővül. Árkus István ANTALL JÓZSEF Á TIRA TA A javaslat kiállta az alkotmányossági próbát László Balázs a tegnapi kormányszóvivői sajtótájékoztatón azt közölte az újságírókkal, hogy az SZDSZ- nek a kárpótlási törvényhez kapcsolódó beadványáról hozott alkotmánybírósági döntést a kormány tudomásul vette. Antall József miniszterelnök pénteken átiratot intézett Szabad Györgyhöz, az Országgyűlés elnökéhez, hogy a döntés nyomán a Parlament a jövő héten folytassa a kárpótlási törvénytervezet megvitatását. Kiss Gyula munkaügyi miniszter, a Független Kisgazdapárt al- elnöke szerint immár nincs akadálya annak, hogy az Országgyűlés a lehető legrövidebb időn belül határozatot hozzon e kérdésben. A tájékoztatón kifejtette: az Alkotmánybíróság döntésével nyilvánvalóvá vált, hogy azok az alapelvek, amelyeken a törvénytervezet nyugszik, megfelelnek a magyar alkotmányosságnak. A megszületendő törvény elősegíti azt a belpolitikai stabilitást, amely nélkülözhetetlen a tulajdonviszonyok átalakításához. Bogdán Tibor igazságügyi államtitkár az alkotmánybírósági határozat „kulcsgondolatának” nevezte, hogy „a testület nem tanácsadója az Országgyűlés-, nek, hanem bírája a parlamenti törvényalkotó munka eredményének”. Az államtitkár szerint a tervezet az alkotmányossági próbát kiállta, igaz, ez nem jelenti azt, hogy bizonyos részletkérdésekben nem lehetnének alkotmányossági viták. Kiss Gyula egy kérdésre válaszolva elmondta: megkezdődtek az előkészületek a megyei kárrendezési hivatalok felállítására, már gondolkodnak a kárpótlási jegyek grafikai tervein, s hozzáláttak a végrehajtáshoz szükséges pénzeszközök elkülönítéséhez. A miniszter szerint az egyéb feltételek, a többi között a pénzügyi hitelrendszer miatt még évekig eltart, amíg letisztulnak a tulajdoni viszonyok. A szóvivő elmondta azt is, hogy a kormány, miután az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a személyi szám hasz-; 'nálatának megkövetelését, felkérte a minisztériumokat és az országos hatáskörű szerveket: haladéktalanul mérjék fel, milyen változta-1 fásokra van szükség nyilvántartásaikban. A Belügyminisztérium vezetésével — a javaslatok feldolgozására, a kormányzati előterjesztés kimunkálására — ad hoc bizottság jön létre. A fegyverekről nem eseft szó Magyar-horvát kormányfői találkozó Antall József kormányfő és Franjo Tudjman, Horvátország magyarországi látogatáson tartózkodó köz- társasági elnöke délelőtt plenáris tárgyalást tartott a Parlamentben. Az igen szívélyes, baráti légkörű beszélgetésen Antall József elégedetten nyugtázta, hogy a Horvátországban élő, mintegy 25 ezer lelket számláló magyar kisebbség számára biztosítják kisebbségi jogaikat. Ennek viszonzásaként is PohaÉövics mégsem szabálytalankodott? A Független Kisgazda- párt elnöksége pénteki ülésén meghallgatta Po- hankovics István ipari minisztériumi államtitkárt, a volt pártigazgatót. Erre azután került sor, hogy Oláh Sándor főtitkár az ülés napirendje előtt a volt pártvezető párttagságának felfüggesztését javasolta, mivel ellene az utóbbi időben több — eddig meg nem erősített — vád hangzott el, miszerint engedélyezte 10 millió forint átutalását a pártkasz- szából egy szakszövetkezetnek, amelynek ő is tagja. Pohanfcov.ics ügyéit az Országos Ellenőrző Bizottság is vizsgálja, amely szombaton hozza nyilvánosságra e vizsgálatok eredményeit. Oláh Sándor az elnökségi ülés utáni rögtönzött sajtótájékoztatón kijelentette: „nagy valószínűséggel az vélelmezhető, hogy Pohankovics pénzügyi szabálytalanságot nem követett el. Az is egyértelmű, hogy személy32 érdeke nem fűződött ahhoz, hogy a párt pénzét támogatásként a szakszövetkezetnek átutalják.” Az elnökség ugyaniakkor intézkedett, hogy megfelelő jegyzőkönyvek hiányában meghallgassák azokat a volt elnökségi tagokat, akik e döntésben szerepet vállaltak. Ezektől a személyektől a párt főügyésze írásos nyilatkozatot szerez be. A párt csütörtöki sajtótájékoztatóján Ómolnár Miklós szóvivő felvetette Györgyi Árpád, az Ellenőrző Bizottság elnöke feddhetetlenségének kérdését. Györgyi Árpád pénteken a sajtóban cáfolta, hogy bármilyen fegyelmi ügy miatt szüneteltette volna néhány évvel ezelőtt ügyvédi tevékenységét. Az elnökség pénteken elhatározta, hogy erre az ügyre a következő ülésen visszatér, de a nagy választmány előtt nem hoz határozatot, mert el akarja kerülni azt a látszatot, hogy a testületet nagyválasztmány előtt bárki hangulatkeltéssel vádolhassa. Magyarország biztosítja, hogy a korábbi egységes délszláv szervezet helyett most a szerbek, horvátok, szlovének külön szövetségekben tevékenykedhessenek. Ami az államközi kapcsolatokat, párbeszédeket illeti, a magyar kormánynak a jugoszláv szövetségi kormány a partnere — szögezte le Antall József. Ugyanakkor Magyarország érdekelt a különlegesen jó kapcsolatok fenntartásában közvetlen szomszédaival, Horvátországgal és Szerbiával. Ezt jelzi például a zágrábi főkonzulátus létrehozása. E gondolathoz kapcsolódva Tudjman elnök úgy vélekedett: a kapcsolatok fejlesztését jól szolgálná egy budapesti horvát kulturális-gazdasági képviselet felállítása. A Tudjman elnök által javasolt intézmény egyfajta horvát érdekképviseletként funkcionálna a magyar fővárosban. Az MTI tudósítójának értesülése szerint a magyar kormányfő és a horvát elnök megbeszélésén nem került szóba a közelmúltban heves bírálatokat kiváltott horvátországi magyar fegyverszállítás ügye. Csak 46 ezer aláírás elfogadható A EakäsiiiteSkamatol eletess elten A lakáshitelkamatok emelésének visszavonását szorgalmazó népi kezdeményezés utolsó állomásához érkezett, a döntés az Országgyűlés kezében van. Az Országos Választási Bizottság jelentésében — az Állami Népesség-nyilvántartó Hivatal aláírásokat hitelesítő vizsgálata alapján — csupán a tényeket közli. A törvény betűjét tekintve pedig a tény az, hogy több mint 60 ezer vizsgált aláírásból mindössze 2510 adat hiteles. A további 43 652 csak elfogadható. A többit nem minősítették. Papp István, az Ország- gyűlés elnöki titkárságának vezetője az MTI munkatársának elmondta: az OVB jelentésének ismeretében a Parlament dönti el, hogy elfogadja-e hitelesnek az aláírásokat, adott esetben az „elfogadhatókat” is. Megítélése szerint azonban az már politikai kérdés, hogy több tízezer aláírást figyelmen kívül hagy-e a plénum pusztán formai hibák miatt, avagy sem. A népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény értelmében egyébként 50 ezer hiteles aláírás szükséges ahhoz — népi kezdeményezés esetében —, hogy az Országgyűlés kötelezően napirendjére tűzze a kérdést. Ennél kevesebb, de tízezernél több hiteles aláírás esetén csupán mérlegeli. hogy napirendre-tűzi-e a témát. A Parlament a nanirendre tűzésről vita nélkül határoz. Ha úgy dönt, hogy tárgyalja az ügyet, akkor az illetékes szakbizottságokra — ez esetben a költségvetési és az alkotmányügyi bizottságra — hárul majd a feladat, az állásfoglalás-javaslat elkészítése a plénum számára.
