Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-18 / 90. szám

LIS 18.. CSÜTÖRTÖK XXXV. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM Valaha a jövő éttermé­nek számított, ma pedig di­vatjamúlt ócskaság lett Amerikában az ételautoma­ta. Illetve csak volt, leg­alábbis New Yorkban. A Horn and Hardart Com­pany ugyanis a napokban bezárta utolsó félautomata ,.éttermét”. Piacgazdaság magyar módra Ha nem fogy a tej, emeld az árát! A hét elején a cscmegeüzletekbe betérő vásárlókat kellemetlen meglepetés érte: jó néhány helyen minden előzetes bejelentés nélkül ismét emelkedett a tej és tej­termékek ára. Az árváltozás a Ve Hmegyei boltokba beme­rő vevőket is érinti, hiszen a budapesti és a ceglédi tej­ipari vállalat szintén emelt árat, s az Elelcster forgal­mazó kft. szerint a többi vidéki szállító cég ugyancsak; hasonló lépésre készül. Tupirozzuk a nemzef idegeit Kincskeresők járják be a földhivatalokat (Cikk a 2. oldalon) Te tarteid nekem, én tartozom neked . Az ársrófolás azért is meglepő, mert nemrégiberi még boldog-boldogtalan ar­ról olvashatott, hallhatott szomorú sirámokat, hogy mennyi ae. eladhatatlan tej, vaj, sajt. Az egyszeri vevők ebből arra következtettek, ha sok van valamiből, s nem kajkodnak utána, ak­kor azt feltehetően olcsób­ban lehet megkapni. Ná­lunk azonban a dolgok egy kicsikét másképp működ­nek. Elfogadható magyará­zat — régesrég megszokhat­tuk már — nincs, a terme­lők a ..begyűrűző’’ energiá­ét* csomagolóanyag-költsé­gekre hivatkoznak, míg a kereskedők arra, nekik ér­vényesíteni kell a szállítói emeléseket. A Nyugat-Pest Megyei Élelmiszer-kereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztá­lyán Telckes Imre főosz­tályvezető elmondta, az emelést már hetek óta re­besgették, s úgy van az, ha az egyik cég növeli az árat, a másik vállalat sem akar lemaradni mögötte. A növekedés — igyekezett megnyugtatni a főosztály­vezető — csak 10-20 száza­lékos. Az is igaz, a forgal­mi statisztikák azt mutat­ják, a vevők az ilyen „cse- kélységre’’ is roppant érzé­kenyen reagálnak. A fo­gyasztás erősen visszaesett, hetven százalékkal adnak el kevesebb árut, mint ta­valy ilyenkor. Ha nem megy a bolt — mondta Te- lekes Imre —, az üzletek­nek nincsen fedezetük ar­ra. hogy árengedményes vá­sárokat rendezzenek. A helyzetet a forgalmazó vállalatok alkalmazottai sem értik. A Váci Élelmi­szer-kiskereskedelmi Vál­lalat egyik árfelelőse is el­panaszolta, hogy a januári fogadkozások ellenére a tejipari áremelkedések szin­te folyamatosak. A Vác környéki üzletekben — aho­vá a Közép-Magyarországi Tejipari Vállalat szállít — egyelőre még a régi áron kaphatók a tejtermékek. A KTV ugyanis még nem emelt, de ez az állapot már csak két hétig tart, május 2-án ők is beállnak a sor­ba, követve a Bp. Tejipari Vállalatot. Azokban a bol­tokban, ahova Pestről.szál­lítanak — Kerepeslarcsa, Fót, Dunakeszi — már most is -magasabbak az árak. Május 2-ától egyébként a KTV-n kívül még a vác- szentlászlói Zöldmező Tsz — népszerűbb nevén a Gal- gatej — is drágábban ér­tékesíti termékeit. Az új lista szerint — tette hozzá az árfelelős — egy kiló trappista sajt már 258 fo­rintba kerül, drágább, mint a hús, amit mostanság ol­csóbban kínálnak a vevők­nek. Érthető, ha nem kap­kodnak utána, s magyará­zatképpen az árfelelős is csak a Tejipari Vállalat körlevelét ismételhette, amely a megnövekedett költségekre hivatkozik. Kételyeinket a Ceglédi Tejipari Vállalat igazgató­ja, Pintye Attila sem tudta eloszlatni. A ceglédiek egy­előre a tej. vaj. tejföl árát változatlanul hagyták, csak a kakaóét, a kefirét és a túróét emelték. Az utóbbiak a legenergiaigényesebb ter­mékek —■ magyarázta az igazgató —, majd hozzátet­te, hogy amíg a csomagoló­anyag és az energia árát szabadon növelhetik, addig nem járható út, hogy ők ne emeljenek. Inkább vállalják annak a kockázatát, hogy a fogyasztás csökken. Az igazgató, talán biztatáskép­pen, elmondta, ha kizöldiil a határ, még több tejet ad­nak a tehenek, s akkor ta­lán még árcsökkentés is lesz. Persze, csak akkor, ha az valóban eljut a fogyasz­tókhoz, amelyért a termelő- vállalatok már nem tudnak kezeskedni. Az egyre növekvő infláció mellett úgy gondolom, a vevő­ket egyre lcev-ó.sbé érdekíli — inkább bosszantja — a terme­lők és kereskedők egymásra mutogatása, hiszen a számlát a vásárlóknak kell megfizetniük. Azoknak, aikKk egyre kevésbé értik, mttyeh piac az. ahol nem a kereslet—kínálat határozza meg az árakat. H. £. A Magyar Nemzeti Bank, illetőleg a kereskedelmi bankok jelzései alapján az ipari és kereskedelmi vál­lalatok adósságállománya egészében csökken, és egyensúly kezd kialakulni az érintett körben — mondotta Guidesi Gábor, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes ál­lamtitkára. A tárca illetékese kifej­tette: a magyar gazdaság a keleti kereskedelem össze­omlása és a strukturális problémák miatt igén ne­héz helyzetbe került, ami­nek egyik' kifejezője, hogy szinte valamennyi vállalat tartozik egy másik cégnek, miközben neki sem fizet a vele kapcsolatban álló partner. A vállalati „sor­ban állás", a körbetartozá­sok nagyságát 200-300 mil­liárd forintra becsülik, ám az összeget pontosan nem lehet kimutatni, mert a kereskedelmi bankok nem adnak részletes felvilágo­sítást ügyfeleik anyagi helyzetéről. Az adósságlánc felszámolására még az el­múlt évben készült egy koncepció, ám nem valósí­tották meg. A korábbi elképzelések csupán banktechnikai és pénzügytechnológiai műve­letekre irányultak. Mivel a koncepció nem nyúlt a strukturális problémákhoz, csak átmeneti megoldás született volna. Most vi­szont a gazdaságban bein­dult egészséges folyamatok miatt — úgy tűnik — kü­lön beavatkozás nélkül is „zsugorodik" a vállalati adósságlánc. Az államtit­kár-helyettes véleménye szerint normális gazdasági működés esetén 100-120 milliárd forintnyi kintle­vőség, a vállalatok közötti átmeneti tartozás még egészségesnek tekinthető. Egyelőre a vállalatok ennél nagyobb összeggel tartoz­nak egymásnak összessé­gében, ám a kormány kö­vetkezetes monetáris poli­tikájának eredménye már megmutatkozik. A tavalyi­hoz képest kiterjedt a vál­lalati felszámolás kezde­ményezése, a tartósan fize­tésképtelen cégek így kies­nek. (Az idén március Sí­ig összesen 253 csődeljárá­si indítvány érkezett a Fő­városi Bírósághoz.) Érezteti a hatását a pri­vatizáció is, amelyet álta­lában két lépcsőben haj­tanak végre. Az első lép­csőben, ha a eég adósságot cipel, a külföldi befektető a cég likviditását igyekszik helyreáilítani, kifizetve az adósságot, vagy annak egyr részét. Guláesi Gábor ugyanak­kor kifejtette azt is: az egészséges tendenciával szemben érvényesülnek el­lentétes hatások is. Az egyik ilyen, hogy a kelet­európai piac elvesztésével abszolút értékben nőit a termelővállalatok eladóso­dása, mert bevétel nélkül termeltek, termelnek egy ideig. A másik probléma, hogy a nagyvállalatok kft.-két, rt.-ket alakítanak, ezek ve­szik át a nyereséges -tevé­kenységet, míg a vállalat adóssága a központban marad. A maradók 'közpon­tot — funkciójának elvesz­tése miatt — viszont előbb- utóbb fel kell számolni. Erre tömegesen már e nyá­ron sor kerülhet. A Megyei önkormányza­tok Szövetsége támogatja a világkiállítás megrendezé­sét, és sürgeti az azzal kap­csolatos mielőbbi érdemi döntést. A megyei önkor­mányzatok részt akarnak vállalni az Expo rendez­vényeiből, a vidéki idegen- forgalmi, kulturális és egyéb programok megszer­vezésének koordinálásából. Egyebek között ebben álla­podtak meg szerdán Szé­kesfehérvárott a megyei önkormányzatok vezetői­nek tanácskozásán, ahol Haráth Etele államtitkár, a világkiállítás kormánybiz­tosa, valamint fízilvásy István, a 23 szervezetet tö­mörítő világkiállítási íó­Az első automatát 1902- ben helyezték üzembe Phi­ladelphiában. Akkoriban az emberek igen vonzónak találták az új szórakozást: pénzt dobáltak egy nyílás­ba, és kis üvegablakon át vehették ki az ennivalót. 89 év alatt ez a játék unal­massá vált: az üvegajtaja fiókból kivehető falatok pe­dig önmagukban már nem jelentenek vonzerőt. Egy 1991-es éttermi ka­talógus szerint az utolsó ételautomatának az emléke jobb az emberek emlékeze­tében, mint a benne kap­ható ennivaló. Kedvelői ká­véjáért, makárónlájért, sajtjáért és egyéb olcsó nosztalgia választékáért lá­togatták. Ellenzői szerint nem más, mint egy kivén- hedt masztodom. a metró­ban való étkezés „minden bájával”. A harmincpontos skálán az ételautomata csupán nyolc pontot kapott. A Horn és Hardart Company több sikertelen eladási kí­sérlet után döntött a „kij- korszaki” vendéglátóipari egység bezárásáról. Zselju Zsefev Budapesten Szerda délelőtt hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Zselju Zselev, a Bolgár Köztársaság elnöke. Az államfőt útjára elkísér­te felesége. Maria Zseleva is. A bolgár államfőt ünne­pélyes külsőségek között, katonai tiszteletadás mel­lett Göncz Árpád, a Ma­gyar Köztársaság elnöke fogadta a Kossuth Lajos téren, majd a két állam­fő megbeszélést folytatott a Parlamentben. Délben An­tall József miniszterelnök­kel találkozott Zselju Zse­lev, délután pedig Szabad György, az Országgyűlés elnöke adott ebédet a bol­gár államfő tiszteletére. A felsőbb szintű megbe­széléseket, találkozókat partnertárgyalások egészí­tik ki. rum főtitkára tájékoztatta a résztvevőket az. Expo megrendezésével kapcsola­tos kérdésekről, gondokról. A tanácskozás résztvevői annak a véleményüknek is hangot adtak, hogy az el­múlt időszakban túlságo­san sok szó esett a világki­állítás megrendezésének anyagi és egyéb nehézsé­geiről. kockázatáról, s csak keveset szóltak arról, hogy a rendezvény óriási lehető­séget biztosítana szamunk­ra értékeink bemutatására, propagálására. Éppen ezért lenne fontos, hogy a dön­tés ne a politikai csatáro­zások eredményének a függvénye legyen. az ár ellen úszva ALAPÍTÓ Ha egy eset lenne, ha kettő, akkor üsse kő. Nem kellene furcsállanam. Volt ilyen, van ilyen. An­nak idején annak az egy pártnak támadt sereg­nyi alapító tagja. Mármint akkor, amikor mar ér­demes volt azoknak is az alapítók közé tüleked­niük, akik a valóságban a tájékán sem jártaik az eseményeknek, de talán még azt sem tudták, miit akarnak azok az alapítóik... Megismétlem tehát, volt ilyen, nem különlegesség hazai viszcmvaink között az utólagosan elsők közé lépkedés, lépte­tés. Azért némi gonoszkodás persze rejlett bonnem, amikor tavaly arról kezdhettem olvasni, ki min­denki volt ott Monoron és Lakitelken ... Mosta­nában azonban a gonoszkodó fálmosolyt a neve­tés váltotta fel. Ment amennyi emberről most már kiderül, hogy ott volt I.akitelken, az alapító atyák-anyák között, annyinak a föléről, negyedé­ről sem tudhattak a rendezők. Azok a rendezők, akik — gondolták volna akkor, hogy valamilyen új nemesi oklevél lesz némelyek számára? — pon­tos listát állítottak össze a résztvevőkről. Ez a lista most már némelyek számára maga a legteljesebb feleslegesség. Rövid időn belül az ötödik helyen hallottam, az illető — aki éppen szónokolt, aki a gyűlésre érkezeit, aki most a Par­lamentben képviselő, akinek a szavait idézték stb. — „alapító tag"! Ott volt... Nem volt ott! Most már szeretett volna ott lenni, de mert leg­alább ebben — még? — nem írható újra a törté­nelem, az érintett tehát fogja magát, s előlépteti csekélységét alapítónak, aki ott volt, aki... Ja­vaslom, áhítat, szervilis hajlongús helyett forgas­suk néha azt a névsort... (M) Lapkésziiés sötétben Négyórás áramszünet Tegnap délután háromnegyed öttől áramszünet volt a budapesti belváros azon részében, »ahol szerkesztőségünk is dolgozik. Az elektromos energiaszolgáltatás csak fél kilencre állt helyre, így a Pest Megyei Hírap is megle­hetősen szokatlan körülmények között készült. Hogy békeidőben órákon keresztül nem sikerül meg­szüntetni egy ilyen zavart — hasonló helyzetre még idő­ssé* munkatársaink sem emlékeznek­He politikai csaták döntsenek

Next

/
Thumbnails
Contents