Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-13 / 86. szám

I. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM 1991. Április is., szombat D U NAJÁJ ^amop SZENTENDREI-SZIGET • CSEPEL-SZIGET MIKLÓS i • DUNAKESZI » FŐT m GÖD • RÁCKEVE • SZIGETSZENT­Reggeli az árnyékszék mellett A büfés perelni akar Kemény hangú, helyenként kifejezetten durva és sértő, In­dulatokkal teli levelet kapott szerkesztőségünk a közelmúlt­ban. Írója — Telek Sándor ráe- kevel lakos — Kocsmát rejt a tákolmány című rövidke, fényképes cikkünkre reagált másfél oldalas levélben. Telek urat az késztette felháborodott hangú sorainak megírására, hogy szóvá mertük tenni; vé­leményünk szerint semmi szük­ség nincs arra, hogy Ráckeve városában az autón vagy HÉV- en érkezőket egy tanyasi ár­nyékszéknek tűnő tákolmány fogadja az lit mellett. A hul- lámlemezekből és deszkákból ácsolt melegedőkalyiba miatt, szinte látni sem lehetett a mö­götte levő utánfutós büfét, Te­lek úr tulajdonát, amely egyébként százlépésnyi távol­ságon belül immáron negyedik vendéglátóipari helyként kínál­ja, leginkább folyékony táplá­lékkal a betérőket. Telek úr levelében előre­bocsátja, hogy a február 26-án megjelent írásunk csak március 20-a táján ke­rült a kezébe, mégis állítja, hogy a cikk megjelenése óta csökkent a forgalma, s emi­att jogi képviselője útján becsületsértési és kártérí­tési pert kíván indítani. Különös dolgok esnek meg olykor az újságíróval. Történt ugyanis, hogy né­hány héttel ezelőtt ripor­tunk alkalmával megáll­tunk Ráckevén a HÉV-állo- másnál, reggelizni. Elsétál­tunk a büfékocsihoz, és anélkül, hogy bárkinek be­mutatkoztunk volna, két pár virslit vettünk, összesen száznyolc forintért. Miköz­ben ettünk, nézelődtünk a büfé környékén. Á pattanó rügyek, az éledő természet képe szinte elandalított, amikor hirtelen a rideg va­lóság ébresztett: a büféko­csi mögött karnyújtásnyira, a mélyebben fekvő telken hevenyészett árnyékszéket pillantottuk meg. A virsli megállt a levegőben, a falat szinte kifordult a szánkból. Talán, mert nagyon vizuá­lisak vagyunk és elképzel­tük, milyen illatok és légy­zümmögés közepette lehet itt nyári kánikulában be­kapni egy pár virslit vagy meginni egy pohár sört. Telek úr büféjéről akkor készült a fenti fénykép. A virslireggeli pénteken volt, hétfőn pedig megérkezett a mérges levél a lap főszer­kesztőjéhez, amelyben rész­letesen beszámol Telek Sán­dor arról, hogy „gépkocsi­val jött az újságíró, aki egy szőke hölgy volt, főtt virslit és italt rendeltek először, amit természetesen jó étvággyal elfogyasztot­tak. Gondolom az ilyen trükkök nem öregbítik a hírlap tekintélyét ’. Nos, kedves Telek úr! Elnézést kérünk, amiért be­tértünk önhöz és első cik­künk miatt megrendült for­galmát növeltük. ígérjük, nem fog előfordulni többet, legalábbis, amíg a budi ott áll a büfékocsijuk mögött. De valószínűleg azután sem állnánk meg enni önnél. Sejtem, hogy Telek Sán­dort mi dühíti annyira, hi­szen levelében azzal vádol­ja meg lapunkat, hogy va­lakinek a felbujtására reg­geliztünk nála. Rajtunk ke­resztül üzeni valakinek, hogy „elkészültek az építé­si tervek és a közeljövőben erre a helyre, polgármesteri engedéllyel korszerű, a táj jellegzetességének megfele­lő épületet fogok felépíte­ni". Nos, megkérdeztük dr. Kulcsár István ráckevei polgármestert, aki ugyan­csak megdöbbent Telek úr állításán. Ö ugyanis nem adott és nem is fog enge­délyt adni a tájba illő épü­letre. És még kevésbé tet­szik neki az a kis építmény, amély jelenleg ott éktelen­kedik a Telek-féle büféko­csi háta megett A polgár- mester másban is cáfolni volt kénytelen a levélben leírtakat, nevezetesen, Te­lek Sándor nem önkor­mányzati, legföljebb taná­csi engedéllyel rendelkezik. Aligha tévedek, ha azt mondom: kemény kenyér­harc közepébe csöppen­tünk a ráckevei HÉV-állo- másnál. Négy azonos pro­filú műintézet működik iit néhány lépésnyi útszaka­szon belül. Három büfé mellé eg.v negyediket meg­nyitni bizony a magyar em­ber alkoholizálási szokásait ismerve is kockázatos do­log. A hivatal patthelyzet­be került, de a hatályos jogszabályok értelmében gyakorlatilag az önkor­mányzatoknak sincs semmi beleszólásuk abba, hogy hány italmérés, vendéglő vagy bolt működik a tele­pülésükön. A büfékocsik tu­lajdonosainak is ki kell ad­ni az engedélyt. Ami néhány éve a gom­ba módra szaporodó pavilo­nok ügye volt, az ma a bü­fékocsik problémája. Min­denütt megjelennek, törté­nelmi városközpontokban, műemléki tereken, festői szépségű helyeken és nagy szolgáltatóházak, butikso­rok mellett, sokadik kon­kurenciaként. Móza Katalin Kilenc nap a fóti óvodára Az iskolavitát elnapolták Ügy érzem magam, mint egy színházban — jegyezte meg egy vendég a l'óli önkormányzat szerdai ülésén. Ez­zel arra akart célozni, hogy nekünk könnyebb, mert pá­holyból szemlélhetjük a képviselők nehéz munkáját, akik a késő esti órákban üllek tárgyalóasztalhoz. Ezúttal rendkívüli tanácskozásra, mert legutóbb több kérdés ma­radt lezáratlanul. Akkor is az idő rövidsége mialt, mert mint az egyik képviselő megjegyezte: — Nem vagyunk grófok, reggel dolgozni megyünk. Jó lenne időben végez­nünk. Ez az idő azonban így is 11 óra 36-tól, majdnem 22 óráig tartott. Az a polgár, aki a való­ban nézőtérszerűen sorba rakott székek egyikén ülve figyelhette az eseményeket, ma azt állapíthatta meg: A fóti önkormányzat saját ma­gához képest igen sokat fej­lődött. A FŐKÉ FELLEBBEZ Éles pengeváltásokra azért most is sor kerül, mint ahogy azt az ülés megkezdésekor tapasztal­hattuk. A napirendek előtt azért kért szót az egyik képvi­selő. meri az egyik értekez­leten az Ökumenikus Kul­turális Egyesület képviselő­je úgy vélte; manipulált számok alapján döntött az iskola vitáról a képviselő- testület. Ö ott visszautasí­totta, noha ezt a polgármes­ternők kellett volna meg­tennie. Mérei Sándor polgármes­ter ezzel kapcsolatban el­mondta a véleményét, mi­után a tervezett hatodik napirend ellen emeltek szót. Azt kifogásolta a kiválasz­tottak egyike; Nagy Sándor képviselő javaslata szerint a testület vizsgálja felül az 1. sz. általános iskola egye­sületi-kezelésbe adását visz- szavonó döntését. Nem helyesli — mondta, hogy amit egyszer már el­döntötték, azt egyesek ál­landóan visszapörgetik ab­ban bízva, hogy akad olyan határozatlan testületi tag, aki megmásítja a szavaza­tát. így nem lehet haladni, s a választók előtt lejárat­ják a testületet. Erre meg Nagy Sándor válaszolta azt, hogy ő a FÖKE és a választói kérésére adta be a fellebbezését. Szavaztak. Az eredmény; a témát el­napolták. Ügy látszott pedig, hogy ez sokaknak okozott csaló­dást. A rendkívülinek szánt megbeszélés is nyilvános volt, s közönsége jórészt a két tábor, az állami, meg az egyházi iskola pártolóiból gyűlt össze. Második napi­rendként be kellett érniük a különben érdekes témá­val. Milyen szempontok és eredmények alapján fizes­sék ki a költségvetési üzem vezetőinek prémiumát és mi legyen az üzem további sorsa? Több tárgy még lévén, az ülést nem zárták be, s kevéskét elidőztek a nagy- község vezetői az új hely­ségnévtábla készítése fölött is, amit későbbi időre ha­lasztónak. Erre azért lesz szükség, mert felújítják a korábban kialakult kapcso­latokat San Benedetto olasz kisvárossal. Ha létrejön a megállapodás, a testvérvá­rosi minősítés a táblára is rákerül. Továbbá lesz majd Szent Benedek utca, mert odakint is neveztek el ut­cát Főiről. ÚJSÁG ÉS INGYENKONYHA Érdekes vita bontakozott ki az alapítványok és egye­sületek támogatásáról, me­lyek között most a Jakab István vállalkozó által tá­mogatott Emberség-alapít­vány ingyenkonyhájának szavaztak meg évi, idősza­kos támogatású 120 ezer fo­rintot, az étel Budapestről történő napi szállítási költ­ségeinek térítésére. Jakab István finanszírozza a Czi- bor Valéria főszerkesztésé­ben nemrég megjelent Fóti Hírmondó című helyi lapot is, melynek magas költsé­geihez szintén havi részle­tekben, évi 330 ezer forint­tal járulnak hozzá a község pénzéből. A helyi sportegyesületnek még 1,7 millió forintra len­ne szüksége a zavartalan működéshez. Így keveset ál­dozhat a tömegsportra. Mel­lette szükségesnek látszott az Egészséges Fóti Ifjúsá- gért-alapitvárny létrehozása, amire 150 ezer forintot adott az önkormányzat. NÉPFŐISKOLA­ALAPÍTVÁNY Ugyancsak 150 ezer fo­rinttal járultak hozzá a Népfőiskola Baráti Kör-ala­pítvány támogatásához. Ez a feltétele, hogy a központi pályázat elbírálásakor is pénzre számíthassanak. Számtalan, a szakbizott­ságok hiányát mutató rész­letkérdések bogozgatására kényszerítő ügyek után az oktatási és kulturális bizott­ság javaslatára határoztak úgy Foton: Április 19-ig minden iskola átszervezési javaslatáról dönteni kell, mert különben nem tud ják előkészíteni az ősszel kez­dődő tanévet. A jövőben minden új intézmény alapí­tására, átszervezésére vo­natkozó javaslatot a tárgy­évet megelőző december 31-ig kell beadni az önkor­mányzathoz. E szerint ki­lenc napja maradt a római katolikus egyháznak, hogy a 10-én beadott kérelmét elbírálják, önkormányzati tulajdonú, de egyházi szel­lemű intézményként szeret­né elnyerni a község egyik óvodáját. Kovács T. István Tíz forint a fizetésből Ma már a Vöröskereszt­nek is szponzor kell. Így mondja Molnár Sándorné, a dunakeszi szervezet vá­rosi titkára,, akinek az iro­dájában ott látható a jel­legzetes fehér üveggömb, benne pár darab százforin­tossal. Magyarországon, és így természetesen nála is, mindig gyűjtenek valami­re. Elfogadnak pénzt, ru­Délegyházán Munkaügyi A január óta működő — Dunavarsánnyal közös — ügyvédi szolgáltatás bebi­zonyította, amit jó ideje sejtettek Délegyházán, ne­vezetesen ; a lakosság igény­li, s megelégedéssel fogad­ja a helyben történő ügy­intézést. Március 18-tól a fényképész szintén rendel­kezésükre áll a lakóknak — minden hétfőn négy és öt óra között —, április 9-én, kedden pedig megkezdő­dött a munkaügyi szol­gáltatás is. Ez utóbbi, amely kéthetente tart fogadóna­pot a munkanélküliek patronálására, s az egyéb munkaügyi kérdésekkel kapcsolatos informálásra és tájékoztatásra hivatott. S hogy igénylik Délegyháza szolgáltatás lakói, azt jelzi, hogy az el­ső ügyfélfogadáson máris huszonhat munkanélküli jelentkezett. A hivatalos nyilvántartásban huszon­nyolc munkát kereső sze­mély szerepel, ez a lakos­ság összlétszámához viszo­nyítva nem elhanyagolható arány. Elsősorban az ő gondjuk megoldását segíti a hivatal munkalehetősé­gek felajánlásával. A lakosságot a jövőben is megpróbálják helyben „kiszolgálni”, a tervek sze­rint Délegyházán bonyolít­ják majd a személyi iga­zolványok és az útlevelek cseréjét is. Ezt a szolgál­tatást május végén szeret­nék kezdeni. Felfelé a Dunán Egy itveggömb története hát,, ki mivel szolgál. Túl sok ma már a segélyre szo­ruló és az igénylő. Húsz­szor annyi adomány is el­kelne, mag sok olyan pél­da, mint a Tranzit Kft, által tavaly produkált, s általunk is ismertetett. Igazgatójuk, Kovács Barna az egész havi fizetését át­adta januárban. Kovács László helybeli pékmester két gyermeke családi pót- . lékát fizeti be a nálánál jobban rászoruló öregek ja­vára. A szervezet most épp a Szegények megsegítéséért alapítvány létrehozásán fá­radozik. Május 8-án, a Vö­röskereszt világnapján gyűjtést rendeznek. Üzemi, munkahelyi közösségeket hívnak fel arra, hogy 10 forintot mindenki ajánljon fel a fizetéséből. A hozzá­járulás különben is adó­mentes. Tavaly 400 rászorulón segített a Vöröskereszt. Jutott pénz tű/.károsult csa­lád azonnali támogatására, nyugdíjas néninek tüzelő vásárlásra, sok-sók gyors segélyre. Ám így is csak annyira, amennyire a gyó­gyító csöppek segítenek ét nem mulasztani, csupán enyhíteni a betegséget. K. T. I. (CS. KOVÁCS LÁSZLÓ GRAFIKÁJA) DUNATAJ HÍRLAP Vczető m 11 nkatárs : M ózß Katalin, f) Munkatársak! Vasvári Éva és Kovács 1*. István. O Fogadónap: min­den hétfőn 12—16 óráig szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi Béla u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Te­lefon: 138-4761, 138-4067. —i. —a.

Next

/
Thumbnails
Contents