Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-13 / 86. szám

I uHÍT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTESm A tragédia folytatódik Naponta ezernyi kuni menekült veszti életét a zord időben Baker óvatos derűlátását homályos ígéretekre alapozza Milyen kiutat jelenthet egy jugoszláviai népszavazás ? ~y A fganisztáni harcok Offenzíva Általános PILLANATKÉP Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa, miután kézhez kapta az iraki parlamentnek azt a határozatát is, amellyel beleegyezik a tűzszüneti feltételekbe, hivatalossá tette a fegyver-nyugvást az öbölháborúban. A fegyver­mentes zónába, amely úgy jött létre, hogy Irak terüle­téből 10 kilométernyi, Ku- vaitéból 5 kilométeres sá­vot leválasztottak a határ mentén, már meg is érkez­tek az ENSZ kék sisakosai­nak előőrsei. Hamarosan követik őket a többi felkért tagállam katonatisztjeiből összeállított csoportok, s így megkezdődhet a világ- szervezet határozata alap­ján a tűzszünet megtartá­sának ellenőrzése. A többi szigorú, Bagdad­nak szabott feltétel teljesí­tése — így a vegyi fegyve­rek, a rakéták nagy részé­nek megsemmisítése — még hátravan, de már ké­szen áll az ennek ellenőrzé­sére is szükséges gépezet. Az öbölháborúban bekövet­kezett iraki vereség után kirobbant belharcokban a Szaddam Husszeinhez hű erőknek sikerült felülkere­kedniük, így a síiták lakta déli országrészben elhall­gattak a fegyverek, s itt csak a megtorló belbizton­sági erők tevékenykednek. Az északi kurdok lakta vi­dékeken viszont a gerillák a határterületeken még egy- egy stratégiai pontot ke­zükben tartanak, de valójá­ban már csatát vesztettek a számban és fegyverzetben hatalmas túlerőben lévő kormány-csapatokkal szem­ben. Tevékenységük csupán arra szorítkozik, hogy Szad­dam Husszein csapatait megakadályozzák abban, hogy lezárják az ország irá­ni és török határait, és be­kerítve a menekülőket, vér­fürdőt rendezzenek közöt­tük. A zord időjárás, az éhe­zés és a meredek hegyge­rinceken, nehezen járható ösvényeken való átkelés amúgy is nagy áldozatokat követel, s a becslések sze­rint naponta mintegy ezer­nyi kurd gyermek, asszony és idős férfi veszti életét a nagy exodusban. Azoknak a százezreknek, akiknek si­került átvergődniük a tö­rök, illetve az iráni oldalra, sem könnyű az életük, hi­szen a sebtében felállított menekülttáborokban hiány­cikk az élelem, a sátor és a takaró, s éjszakánként mélyen fagypont alá süly- lyed a hőmérő higanyszála. Eddig körülbelül egymillió százezren keltek át a he­gyeken, Iránba és Török­országba, mivel szülőföld­jükön rettenetes megtorlás­tól tartanak, s további százezrek tartanak a határ felé. BIZTONSÁGI ZÓNA? A Törökországban, Irán­ban, Szíriában, Irakban és Szovjetunióban élő mintegy 14—28 millió becsült kurd népességnek a Time című amerikai magazin szerint 18 százaléka lakik a Szad­dam Husszein által uralt országban. A bagdadi dik­tátor eddig bosszúból a je­lenleg levert felkelésért már több ezer kurdot le- gyilkoltatott, s bizonyára a mostani megtorlás felül­múlja Bagdad tervéiben az 1988. évit. Akkor ugyanis Szaddam Husszein azért, hogy az iraki—iráni hábo­rúban a kurdok Teheránt támogatták, falvaik ezreit romboltatta le, és mérges gázokat vetett be ellenük. Annak idején mintegy öt­ezren estek áldozatul e szörnyű népirtásnak. A Bush-kormányzatot az arab világ egy részében az­zal vádoljak, hogy elő­ször felkelésre biztatta az Iraki lakosságot, majd ami­kor a fegyveres akciókat Szaddam Husszeinnek si­került levernie, cserben­hagyja a legyőzőiteket az­zal, hogy „nem kíván be­avatkozni egy polgárhábo- ba". Washington egy ideig beérte azzal, hogy repülő­gépekkel ejtőernyős se­gélyszállítmányokat dobott le az észak-iráni hegyekben a menekülőknek. Amikor pedig Major angol minisz­terelnök azt vetette fel, hogy teremtsenek Észak­iakban az ENSZ felügye­lete alatt biztonsági zónát a kurdoknak, hogy így megmentsék őket Szaddam Husszein megtorlásától, az amerikai kormányzat ide­genkedve fogadta az el­gondolást. Még az sem té­rítette felülvizsgálatra, hogy az Európai Közösség luxemburgi tanácskozásán támogatták a brit elképze­lést, s 180 millió dollárnyi gyorssegélyt szavaztak meg a menekülteknek. Bush ad­dig volt hajlandó elmenni, hogy megtorlással fenyeget­te meg Bagdadot, ha a 33. szélességi fokon túl bombá­zásokkal vagy földi hadmű­veletekkel tör a kurdokra. Szaddam Husszein kor­mányzata ennek megtartá­sát megígérte, de a héten több ízben is offenzívát indított Észak-Irakban. Ezeket csak a hátvédként otthagyott kurd gerillák verték vissza. Ilyen biztonsági zónát Irakon belül csakis a bag­dadi kormány" egyetértésé­vel lehetne létrehozni — állapították meg ENSZ-kö- rökben. De Nagy-Britannia kitart javaslata mellett, mert azt hirdeti, hogy a véres megtorlás nem lehet beliigy. Az ENSZ mene­kültügyi szervezetének ve­zetői figyelmeztetnek, hogy egyszerűen lehetetlen lesz ily nagy számú embert élelmezni és ellátni a tábo­rokban. Erre jelenleg mint­egy négyszázmillió dollárt fordíthanak, s ez csak arra elegendő, hogy néhány hó­napig fedezhessék a költsé­geket. S miért kellene újabb horribilis összegeket előteremtenie a nemzetek közösségének csupán azért, mert Szaddam Husszeinnel egy véres rendszer van uralmon Bagdadban? SAMIR TŰZ ALATT dítani a közel-keleti rende­zést a holtpontról. Samir miniszterelnök beleegyezett abba, hogy Izrael regioná­lis lconferencián vegyen részt. Ez annyit jelentene, hogy a környező arab or­szágokkal és a palesztinok­kal tárgyalóasztalhoz üljön, s egy későbbi szakaszban esetleg az ENSZ égisze alatt is megtarthatnák azt a ta­nácskozást, amely szentesí­tené a térség békéjét és biztonságát garantáló szer­ződést. Washingtonban arról be­széltek, hogy a jelek szerint sikerült Izraelre nyomást gyakorolni, és így nagy diplomáciai sikert arattak. Most már csak az van hát­ra — hangoztatták —■, hogy a regionális értekezlet el­képzelését elfogadtassák a környező arab országokkal is. Baker derűlátóan nyi­latkozott kairói látogatása után is, mivel Mubarak elnök hajlott arra, hogy el­fogadja első lépésnek a re­gionális tanácskozást. Da- maszkuszban viszont rögtön felvetették, hogy a Golan- fennsíknak, amelyet Izrael megszállva tart, vissza kell térnie Szíriához, a PFSZ- nek részt kell vennie min­den értekezleten, s külön­ben is aligha várható siker más tanácskozástól, mint a világszervezet égisze alatt rendezett átfogó konferen­ciától, bár Damaszkusz nem zár ki ezt előkészítő regionális konferenciát sem. Közben Samir tűz alá ke­rült hazájában. Mint ezután bejelentették Jeruzsálem­ben: a palesztinok csak a jordán delegáció részeként vehetnének részt bármilyen regionális tárgyaláson, s közölték azt is, hogy foly­tatódik a zsidók betelepíté­se a megszállt területekre. Kairó ezek után aligha tarthat ki rugalmasabb ma­gatartása mellett, s a dol­gok lényegében ismét ugyanott varrnak, mint Ba­ker útja előtt... A HARMADIK FORDULÖ Egy hónap leforgása alatt immár másodízben utazott az amerikai külügy­miniszter Közel-Keletre. A körút kezdetén úgy tűnt, hogy Bakernek ezúttal si­került valamelyest kimoz­Belgrád és Split után csütörtökön immár menet­rendszerűen sor került a szlovéniai Brdóban a hat jugoszláv tagállam elnöké­nek harmadik csúcstalálko­zójára. Ezúttal fontos dön­tést hoztak: május végéig népszavazást tartanak ar­ról, hogy milyen legyen az eljövendő Jugoszlávia ál­lamszervezete. Az előzetes tervek szerint két elképze­lés között kell választania majd déli szomszédunk ál­lampolgárainak. Vagy meg­tartják bizonyos kisebb változtatásokkal a hat tag­állam föderációját, vagy független állammá válik a jelenlegi hat országrész, amelyet laza szálak, első­sorban a szerződésben sza­bályozott gazdasági kapcso­latok tartanak össze. Szlovénia, bár egyetérté­sét fejezte ki az elgondo­lással, figyelmeztetett, ta­valy decemberben a nép­szavazás eredményeként a vezetés hat hónapot kapott, hogy kikiáltsa önálló állami létét. Ez júniusban jár le, s ezt be kívánják tartani. A problémák tisztázására te­hát még nyilván újabb ta­nácskozásokra lesz szükség. Árkus István A kabuli rádió csütörtöki közlése szerint heves har­cok folynak az afgán fővá­ros környékén, de a kor­mánycsapatok súlyos vesz­teségeket okoztak az ellen­ségnek. Az afgán ellenzék már­cius végén — pakisztáni katonai támogatással — nagy sikert ért el egy ha­dászati jelentőségű határ­város, Hoszt bevételével, s az egyik ellenzéki csoport vezetője már akkor közölte, hogy harcosai hamarosan Kabul ellen is offenzívát indítanak. Nyugati katonai szakér­tők azonban úgy vélik, hogy az afgán fegyveres el­lenzék — legalábbis pilla­natnyilag — „még nem ké­pes” Kabul bevételére. Kurd diákok demonstrációja Elégették a diktátor képét Demonstrációt szervezett az iraki nagykövetség előtt pénteken délelőtt az Euró­pában tanuló kurdisztáni diákok egyesületének ma­gyarországi szervezete, hogy tiltakozzon Szaddam Husszein népirtó rezsimje ellen. A megmozdulást tá­mogatta az Iraki Demokra­ta Fórum, a Szabad De­mokraták Szövetségének ifjúsági szervezete és a Fi­desz is. Az iraki nagykövetség előtt összegyűlt mintegy hatvan ember felhívást akart eljuttatni a külkép­viselet vezetőjének, azon­ban a tüntetőket zárt ajtók Argentin jegyzék Kubának HstvmmüSió Havannában csütörtökön hivatalosan is megerősí­tették, hogy Argentína dip­lomáciai jegyzéket intézett Kubához, melyben azt ál­lítja, hogy a Montoneros argentin gerillaszervezet a 70-es években több mint 60 millió dollárt helyezett el a szigetországban. Argentína egyúttal kérelmezte ennek az összegnek a visszaadá­sát. Argentin sajtójelentések már a hét közepén tudni vélték, bizonyítékok van­nak arra, hogy a nyolc év­vel ezelőtt feloszlott szer­vezet vezetői Kubába me­nekítették — jórészt vált­ságdíjakból szerzett — pén­züket. Ramon Sanchez Parodi kubai külügyminiszter- helyettes csütörtökön kö­zölte, a kubai kormány nem ismeri el az argentin követelés indokoltságát, bár azt — az argentin kérésnek megfelelően — továbbítot­ták a kubai bírói hatósá­gokhoz. fogadták. A kurd fiatalok Husszein-ellenes és demok­ráciát követelő jelszavak skandálása mellett eléget­ték a diktátor fényképét, majd átvonultak a Sza­badság térre, az Egyesült Államok nagykövetsége elé. Itt a diákok vezetői nyílt levelet adtak át a nagykö­vetség munkatársának, amelyben Bush elnökhöz fordulnak. Levelükben arra kérik az VSA elnökét, tá­mogassa a kurd nép ön­rendelkezési jogáért folyta­tott harcát, hivatkozva ar­ra, hogy az ENSZ már 1948 óta beavatkozik azon álla­mok belügyeibe, áhol nép­irtás folyik. A kurd nép harcát tá­mogató Szabad Demokra­táik Szövetségéne!?: ifjúsági szervezete a Népjóléti Mi­nisztériumhoz fordult a magyarországi kurd diákok kérésének támogatására, hogy az öböl térségében amúgy is ott tartózkodó magyar orvoscsoport ve­gyen részt a kurd mene­kültek ellátásában. Romlás a felnyitás óta Mii!!érdek A bonni Gazdaság- és Társadalomkutató Intézet pénteken nyilvánosságra hozott jelentése szerint Ke- let-Németország az Európai Közösség legszegényebb vi­dékei közé tartozik. Míg 1989 őszén, a berlini fal megnyitásakor az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) a nyugatnémetnek az egyharmadát tette ki, Japán—szovjet békeszerződés A tét a Kuril-szigetek Mihail Gorbacsov szovjet államfő szerint a Szovjet­unió és Japán közötti te­rületi vitát csak lépésről lépésre lehet megoldani. A szovjet elnök ezt egy japán tévétársaságnak csütörtö­kön Moszkvában adott in­terjújában mondta, amely­ből péntek reggel sugároz­tak részleteket Tokióban. Gorbacsov az interjúban elismerte, hogy mindaddig nem lehet aláírni a szov­jet—japán békeszerződést, amíg nem rendezik a két ország között a Kuril-szi­getek miatt több évtizede húzódó területi vitát. El­mondta azt is, hogy a ha­-----• ................ t árvita befolyásolja „egy nemzet sorsát, és egy nép jövőjét”, és inkább lépésről lépésre kell megoldást ta­lálni rá, semmint egyetlen döntéssel. A megoldás lehetőségei­ről szólva emlékeztetett a szovjet—kínai határproblé­mák rendezésére, Mi.hailjGíorbacsoy ugyan­akkor késznek mutatkozott arra, hogy konstruktív tár­gyalásokat folytasson a ha­tárkérdésről a japán veze­tőkkel. Gorbacsov a jövő héten látogat Japánba. Személyében szovjet állam­fő először utazik a távol­keleti országba. Ifffliu.il r Külföldi események — [ egy mondáikon I ■■ .............................. ..............................Itvm...................—........ . .1 A szovjet kormány eltökélt szándéka, hogy a termelés növekedésétől tegye függővé a bérek emelését — jefen- tette ki Valentyin Pavlov szovjet miniszterelnök a szov­jet szakszervezetek vezetősége előtt. A Az IMF vezető testületé csütörtökön 517 millió dolláros hitelt szavazott meg a gazdasági átalakítás támogatására RoAiániának. A Tegnapi amerikai sajtójelentések szerint közeledik az amerikai és a szovjet álláspont a vitatott fegyverkorlá­tozási kérdésekben és kölcsönös a szándék a csúcstalál­kozó megtartására. A Pénteken Japánban bejelentették, hogy a Suzuki, amely a kisebb méretű autók gyártásában a legnagyobb japán vállalat április 24-én írja alá a ma­gyarországi összeszerelőüzemről szóló végleges szerző­dést. A Kilencven napnál nem hosszabb időtartamra, munkavállalás nélkül a csehszlovák s az ír állampolgá­rok vízum nélkül utazhatnak egymás országába — erről írt alá megállapodást Marian Calfa csehszlovák és Charles Haughey ír miniszterelnök tegnap Prágában. A Az európai biztonság kulcsfontosságú kérdése lehet a nemzetiségek jogainak tiszteletben tartása — jelentette ki Francois Mitterand francia köztársasági elnök azon a konferencián, amely a jövő biztonságpolitikai kérdései­vel foglalkozott. A Giulio Andreotti kijelölt olasz mi­niszterelnök tegnap a Guirinale palotában benyújtotta Francesco Cossiga köztársasági elnöknek új kormánya listáját. most már csak az egyne­gyedét. Kurt Biedenkopf, a bonni intézet korábbi vezetője, je­lenleg Szászország minisz­terelnöke a jelentést kom­mentáló sajtóértekezleten úgy vélekedett, hogy a nyu­gati és a keleti életszínvo­nal kiegyenlítéséhez még a legnagyobb erőfeszítések, azaz 9-12 százalékos tény­leges növekedés esetén ii huzamosabb ideig tetemes összegeket kell évenként a nyugati országrészből a ke­letibe átáramoltatni. Mein­hard Miegei, az intézet je­lenlegi igazgatója a követ­kező évre 180-170 milliárd márkára becsülte azt a pénzmennyiséget, amelyre a köz- és magánszférának Kelet-Névnetországban szüksége van, A kertelés nélküli állásfoglalásairól is­mert Biedenkopf azt is ki­jelentette, hogy az idei év­re biztosítottak ugyan a keleti tartományok pénztá­mogatásának forrásai, de az elkövetkezendő évekre, 1994-ig bezárólag már nem. „Éljsn Mihály király!" Bukaresti mmmhisták Több tízezren tüntettek péntek délután Bukarest­ben a kormány ellen. A Polgári Szövetség szervez­te megmozduláson a Forra­dalom terén összegyűlt tö­meg előtt beszédei mondók között volt Doina Cornea is, aki a kommunizmus el­leni harcra és az ellenzék egységére szólította fel hallgatóságát. — Nem akarunk több bolsevik elnököt! Éljen Mi­hály király! Le Iliescuval! Le a kommunizmussal! — válaszolta a tömeg. A tüntetők Iliescu elnök lemondását, a parlament feloszlatását, ideiglenes kormányt és előrehozott választásokat követelő fel­iratos táblák voltak látha­tók. Többen Mihály király portréját, valamint a mo­narchiát és Nagy-Romániát éltető transzparenst vittek. A városközpontból a tünte­tők a kormány székhelye elé vonultak. A román rádió értesülése szerint hasonló tüntetések voltak Temesváron, Iasiban és Nagyváradon is, több tízezres tömeg részvételével.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents