Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-12 / 85. szám

Puskával verébre? Két úr kétségbe vonta az önérzetemet, sőt az is elhangzott; nem vagyok tisztában a személyiségi jogaimmal. Ama két úr Dabasról keresett fel, s elém tettek egy tenyér­nyi sajtpapírt, mely azt hirdeti magáról, ő a Kisgazda Híradó. Hátul, az impresszumban — nem szégyenük — ez áll: kiadja a Független Kis­gazdapárt dabasi szer­vezete. Mindenkit mun­kája is minősít. A lapocska — jobb hí­ján nevezzük annak — többek között a szemé­lyemet is gombostűre tűzte egy ízetlen írás­ban. Név nélkül. Alá­írásra már nem futotta a virtusból. A két úr mindenkép­pen arról akart meg­győzni, hogy ez az ano­nim glossza — merény­let ellenem. Személye­met sérti. Arról van ugyanis szó, hogy Dobá­son szeretnék megfilme­síteni a Keresztapa cí­mű maffiás film harma­dik részét, s ennek egyik főszerepét nekem szán­ták. Na nem azért, mert olyan sokra becsülnek, hiszen szerintük kifeje­zetten olcsó figura va­gyok, amiből viszont az következik, hogy be­érem kevés gázsival. Jó­val kevesebbel, mint te­szem azt Marion Bran- dó. — De miért pont a Keresztapát — kérdez­tem az uraktól. — Tudtommal Dobá­son nincs maffia. — Még nincs. De a legjobb úton haladunk, hogy legyen — „nyug­tattak” meg a vendégek. Megköszöntem az in­formációt. Eddig csak hóbortos népboldogítók­ról és hordószónokokról tudtam. Meg obskúrus táncművészekről, akik utcanévtáblákon ropják a kánkánt (ez a legújabb dabasi módi). — Szóval? Vállalja? — nézett rám a két úr várakozóan. — Dehogy vállalom! Nem vagyok én filmszí­nész. — Nem a filmet. A sajtópert! Azt sem vállalom. Ki bolond verébre puskával vadászni? (— matula —) i. Évfolyam, 39. szAx FOGY AZ ERDŐ? Az ócsal „Silvanus” erdészeti kft. tevékenységét az utóbbi időben egyre többen kifogásolják. A polgármester az erdő- felügyelőséghez továbbította a panaszokat, válasz egyelőre nem érkezett. A lakosság két szempontból támadja a kft.-t: túlságosan sok fát vágnak ki és nem ugyanazt a fajtát — je­len esetben akácot — ültetik a kivágottak helyére. Schultheisz József ügy- kinek nagyon szívesen vá­laszolok. Tudja — teszi hozzá —, az út menti fásí­tást is mi, végeztük, de azért egy jó szót nem kap­tunk. Az sem tűnik fel sen­kinek, hogy elsőként min­dig a friss ültetvényt tesz- szük rendbe. És nézze csak meg az utcai fákat! Még az ősszel felajánlottuk, hogy aki igényli, annak a háza elé — az utcára — díj­mentesen fát ültetünk, azóta sem jelentkezett sen­ki. Öcsán a lakók aggódnak, nehogy az önkormányzati tulajdonbavétel előtt el­fogyjon az erdő, de másutt tapasztaltam az ellenkező­jét is: a téeszek féltik er- deiket a föld régi tulajdo­nosaitól, nehogy kivágják, mondván, nem ők ültették. A gyanakvás kölcsönös. Hasznos leime, ha a vádas­kodást végre párbeszéd vál­taná föl. 1991. Április 12., péntek vezető igazgató készséggel válaszolt kérdéseinkre. — Kft.-nk 1980 óta léte­zik. öt téesz és négy állami gazdaság erdeit gondozzuk. Ugyanúgy, mint eddig, üzemtervi előírások szerint gazdálkodunk, amit az er­dőfelügyelőség rendszere­sen ellenőriz. • Miért ültetnek az akáco­sok helyére nyárfákat? — Ugyanarra a terület­re nem lehet többször egy­más uitán ugyanazt a fajtát ültetni. Amikor — hang­súlyozom, az üzemtervi előírások alapján — tarvá­gást végzünk, talajmintát küldünk az agrokémiai la­borba, ahol a vizsgálatok alapján javaslatot tesznek, melyik fajnak felel meg a legjobban. Persze több le­hetőség közül választha­tunk. • ide, az irodába nem ér­kezett panasz? — Nem. Pedig minden­er—ed Csongor és az alkohol Kaszált a Dacia A közlekedés alapvető normái a világ minden ré­szében egyformák, s vonat­kozik ez elsősorban az al­kohol és volán közti össze­függésre: aki ivott, az ne vezessen! Ügy látszik a Hargita megyéből elszármazott Csí­ki Csongornak más az el­képzelése, netán azt hitte, a magyar KRESZ-ben az alkohol fogyasztásának más az elbírálása. (Egy javaslat az illetékeseknek: az átte­lepültek részére be kelle­ne vezetni a KRESZ-vizs- gát. Akkor is. ha van jogo­sítványa.) Csiki a minap jól feltöl­tött a garatra, majd beült az apja tulajdonként Ro­mániában bejegyzett 1— HR—6859 .forgalmi rend­számú Daciába, s Buda­pestről Gyálra repesztett. Utasa is volt, méghozzá földi. Kovács József, aki Székelyudvarhelyről tele­pült át Felsőpakonyra. A két góbé alighanem sokáig nem felejti el a gyáli Körö­si úton balul végződött szá­guldást. — Sógor, ezt azért nem kellett volna — mon­daná, Tamási Áron Ábelje, ha történetesen ő ült vol­na a Daciában, mely fejre állt. lekaszált néhány árok­parti akácfát, majd újra négykerékre fordult, me­netiránnyal szemben, az út közepén. Mindezt néhány másodperc alatt. Szeren­csére ez idő alatt egyik irányból sem volt forgalom. Tetőzve a szabálysértést, Csiki eltávozott a hely­színről, sorsára hagyva a totálkáros kocsit és utasát. A helyszínre riasztott rendőrök viszont beérték, majd bekísérték alkohol- vizsgára. Az eredmény 2,6 ezrelékes alkoholszint, ami már súlyos alkoholos be­folyásoltságnak számít. Csi­ki Csongor budapesti la­kos minden valószínűség szerint nagyon gokáig nem fog kocsit vezetni. M. Gy. O. DÁMkS\ MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN, SZERDÁN, PÉNTEKEN, SZOMBATON Közösségi kórház Örkényben A lakosság méltányolja az erőfeszítéseket Örkény önkormányzata sokáig váratott a falugyűlésre, az utolsók közt tartották meg a dabasi körzetben. Egy­részt ez is motiválta a nagyszámú érdeklődést, Kovács István polgármester telt ház előtt számolt be az elmúlt év eredményeiről és az idei év elképzeléseiről a lakos­ságnak. A tájékoztató kiemelte, 1990-ben eddig még soha nem tapasztalt fejlődés ment végbe a községben. Átadásra került a szakosí­tott orvosi rendelő, labo­ratóriummal, fizikoterápiá­val és nőgyógyászattal. Az országban elsőként kiala­kították egy ötágyás utóke­zelő kórházat NINCS AKADÁLY A szakközépiskola tanu­lói birtokba vehették az új, 120 férőhelyes kollégiumot. Az alsó tagozaton sem pa­naszkodhatnak, róluk is gondoskodtak, rövidesen át­adnak hat új tantermet, melyet a gyógypedagógiai iskolások részére emeltek. Elkészült 4,5 kilométer­nyi szilárd burkolatú út. Negyvenhat család része­sült lakásépítési és -vásár­lási támogatásban, illetve kapott kamatmentes köl­csönt. Túri Mihály jóvol­tából egy emlékművel is gazdagodott Örkény, melyet a II. világháborúban eleset­tek emlékére emeltetett a mecénás. A tavalyi ered­mények közt jegyzik a víz­műbővítést is, az új kút beüzemelése után előrelát­hatóan hosszú évekig nem lesz vízgondja Örkénynek. A számadás után Ko­vács István rátért az idei Szeretnek sakkozni Ha igaz, egy hagyomány alapjait rakták le az Örké­nyi sakkozók, ez évtől két nagy megmérettetést ren­deznek, tavasszal és ősszel. Az első versenyt nemrég tartották a Piac téri büfé­ben, ami nyilván nemcsak bennem idézi fel a hajda­ni kocsmák hátsó termé­ben zajló ferbli-, dominó-, sakk- és biliárdcsaták em­lékét, s a döngölt kuglipá­lyákon guruló, golyók csat­togó hangját. De szép idők is voltak! Az Örkényi saikikviadalon tizonketten vettek részt, köztük két igazi nagyme­nő. Peron Jani és Reiter Albin bácsi (korukat ille­tően mindkettőjüket meg­illeti a „bácsi”). Reiter Al­bin rászolgált a hírére, tisztelői most sem . csalód­tak, r.T ss Ferencet (II.) és Horváth Dezsőt (III.) megelőzve, ő lett az első helyezett. A díjakat Kéri László adta át. A verseny iránti érdek­lődésből következtetve Ör­kényben nagyon népszerű a sakk, a sötét és világos kockás táblák mellett jól megférnek a különböző pártokhoz tartozó embe­rek, és nincs szerepe a kor­nak sem. Végre valami, amiben közös nevezőn va­gyunk! r»ABASI HíaCAP Vett., inunUatárs: Matula f sislíár. 9 Munkatárs: F • Edit. © Fogadónap i íy-tfün 14-től 17 óráig £ -.erkesztöségben. Ci- mi : Kp. Vili. Kcr„ Somo- rn S. u. 6. sz. Pf.: 311, ír. sí. 114«. Telefon: 138-23S8/283 Hétvégi labdarúgás Szombat 14.30 és 16.30. Gyál—Inárcs. (Felsőpako- nyon) Serdülőmérkőzések: 16.30. Örkény—Hernád, Kakucs -Űjhartyán, Dabas SE— íabas ÉKÜ, Inárcs—Üjlcn- yel. Vasárnap 14.30 és 16.30 Öcsa—Táborfalva, Dabas 2KÜ—Fclsőpakony. 18.30-kor. Tatárszent- Työrgy—Alsónémedi. Reflexió sportügyien Monori import Irreális lett a megyei másodosztályú labdarúgó-baj­nokság a déli csoportban. Dr. Geicwen Ferenc, a mono­ri labdarúgócsapat pénzügyi mecénása és edzője, NB I-es kapcsolatai révén úgy megerősítette a monori csa­patot, hogy a déli csoporthoz tartozó csapatok szinte le­hetetlen helyzetbe kerültek. Milyen esélyük is lehetne a több száz első osztályú és minimum harminc váloga­tott mérkőzést „megélt’* budapesti „idegenlégiósokkal** szemben?! Minden futballbarát jól emlékszik még Elekes, Jancsi­ka, Bodnár, Schmidt, Kerekes, Varga játékára, akik a Csepel, FTC, Dózsa, Vasas és Honvéd színeiben fociztak. Amíg a megye többi csapatában egy-két idegen játszik, addig a monori csapatban jó, ha akad egy-két hazai já­tékos. A többi „importcikk”. E tény ismeretében nem csoda, ha az amatőr fiatalok kedve elmegy a focitól. No és milyen a profikkal szembeni bírói magatartás? Az egyik vasárnap így intette meg a harmadik durva szabáiytalankodás után a mérkőzést vezető bíró Jancsi­kát: ...ne rugdosd már ezt a szegény fiút. Csak a váll- veregetés hiányzott, különben barátságosan n^osolygott. Tény, és ezt senki sem vitathatja, hogy ezek a 32-37 éves nagy rutinnal rendelkező játékosok fölébe maga­sodnak a megyei másodosztályban játszó amatőröknek. Elfogják tőlük a fényt, mint tölgy a, bokortól. Az is elgondolkodtató: vajon az ilyen mesterségesen összehozott csapat neon gátolja-e az alulról jövő tehet­ségek felszínre törését? És ez érvényes nemcsak Mono- ron, hanem mindenütt, ahol ilyen etikailag is vitatható módszerekkel próbálnak „igazi” futballt csinálni. A leírtak ódiumát vállalva hadd írjam ide az egyik jólértesült monori szurkoló megjegyzését is: A Varga Józsi húsz rongyot kap havonta, Vajon a többi volt él­vonalbeli játékos mennyit kap? És honnan telik mind­erre Monornak? Jó volna tudni. Tunncr Pál évre. Elsők között szólt ar­ról a két alapítványról, amit az önkormányzat tett, hasonló szándékot jelentett be az általános iskola, va­lamint a sportegyesület is. Az önkormányzat szívesen fogad minden indítványt, így várják a lakosság kez­deményezését a község út­hálózatának további kor­szerűsítésére és a közvilá­gítás bővítésére. Ez évben kerül sor a sze­méttelep áttelepítésére, és hosszabb távú elképzelés van a szennyvíztároló megépítésére is. Úgy tűnik, a lakosság, kívánságának megfelelően a gáz tovább­építésének sem lesz akadá­lya, az érintett utcák lakói időben tájékoztatást ' kap-, nak. HELYI ADÓK Nagy érdeklődés előzte meg a helyi adó kivetésé­nek kérdését. Kovács Ist­ván örömmel közölte, hogy a testület úgy döntött, a lakás- és telekadót nem ve­zetik be. de tovább vizsgál­ják a kommunális és ipar­űzési adó kivetésének kér­dését. A. munkanélküliség­re való tekintettel a köz­munka bevezetésére is sor kerül. Felkészülnek az idő­sek és szegények esetleges ingyenes étkeztetésére. A polgármester beszá­molója után sorban kér­tek szót a polgárok. A víz­szolgáltatással kapcsolat­ban azt kifogásolták, hogy az áremelésről nem kaptak egyértelmű tájékoztatót. Több felszólaló foglalko­zott a vagyonvédelmi cso­port munkájával, kérve a község lakosságát, jelent­kezzenek a csoportba, hisz ezzel saját biztonságukat is szolgálják. A közbiztonság megoldásában a rendőrség­nek, az önkormányzatnak és a lakosságnak közös fel­adatai vannak. Az önkor­mányzat már megtette az első lépést. Egy személyt főállásban a helyi rendőr­állomáson foglalkoztat, ez­zel is segítve a rendőrség munkáját (rögzíti és to­vábbítja a lakossági beje­lentéseket). VELÜNK A LAKOSSÁG Az utcák rendjének meg­őrzése legyen minden pol­gár önként vállalt köteles­sége — hangoztatták töb­ben is. A polgármesteri hi­vatal hajlandó közterület- foglalási engedélyt kiadni az utcákon tárolt építő­anyag és a parkoló jármű­vek részére, de aki nem kér engedélyt, az vitesse el a sódert, homokot,. geren­dát a háza előtti közterü­letről. Érdekes módon Ör­kényben is felpan aszolták a kóbor kutyák elszaporodá­sát. de arról nem esett szó, hogy van-e gyepmestere a községnek. Szóba került itt is a tele­fonellátás, sokan jelezték igényüket. Egyre több ma­gánvállalkozás indul, autós kertmozit. benzinkutat, üzletet, kozmetikai szalont, játéktermet kívánnak lé­tesíteni. Az önkormányzat nem zárkózik el. de az en­gedélyek megadása előtt kikéri az ott élők vélemé­nyét. Az Örkényi falugyűlésre nem volt jellemző a vehe­mens hangvétel, úgy tűnt, a lakosság elismeri és mél­tányolja a községatyák erőfeszítését, mely a, telepü­lés fejlődését szolgálja. Eh­hez a polgármester még annyit tett hozzá: — Jó érezni, hogy a la­kosság velünk van, munká­val, ötlettel segíti a mun­kánkat. És ez így természe­tes. Közösen jóval köny- nyebb a fejlődéshez vezető utat kikövezni. Matula Gy. Oszkár *r A * Uj könyvesbolt nyílt Múzsák és Fortuna Ügy hírlik, néhány Pest megyei településen meg­szűnt a könyvkereskedés,- lévén, hogy csökkent a mú­zsák ihlette termékek irán­ti kereslet. Sejtem, a könyvpiac pangása össze­függ a negatív előjelű, több ismeretlenes életszínvonal- egyenlettel. A megoldást is­merjük: a kenyeret, húst meg kell venni. A könyv, színház, mozi nem életszük­séglet. A fentiek ismeretében különösen megörültünk a hírnek, Örkényen új könyv- üzlet nyílt az Ady utcában. A kínálat sokszínű, a bestsellerek mellett az igé­nyesebb kiadványokról is gondoskodtak, lexikonok­ról, szótárakról és szak­könyvekről minden té­mában. Mellesleg Fortuna asz- szony is helyet kapott az üzletben totó. lottó, sors­jegy és bongó képében. Az árukapcsolás e bizarr for­mája jó ötlet, szerencsét elsősorban azoknak kí­vánunk, akik a sorsjegy melljj __ könyvet is v,ásás­nak. J L

Next

/
Thumbnails
Contents