Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-12 / 85. szám
Tévedni emberi, da ennyit... Kinek a kárára? Szerencsére nem teljesen védtelenek o vevők még a mai inflációs időkben sem, amikor a kereskedők és az eladók plajbásza időnként vastagabban fog a megengedettnél. A tíz deka kolbász egyre rövidül, miközben a mérleg meg mind többet mutat alatta. Hogy ne kerteljünk, a pénz rohamos értéktelene- dése a kereskedőket csalásra ösztönzi. A vevők védszentje, a piac és a kereskedelem árgus tekintetű állami őre évek óta az Országos Kereskedelmi és Piac-főfelügyelőség, amely tervszerűen és folyamatosan ellenőrzi a kereskedelem tisztaságát, a követelmények betartását. A felügyelőség minden évben más-más, időszerű, több témakörben végez országos vizsgálatokat, a megyei szintű places kereskedelmi felügyelőségeknek pedig ajánlások formájában javasolja, hogy a saját területükön milyen témakörben vizsgálódjanak. A Pest Megyei Kereskedelmi és Piacfelügyelőség idén az első félévben három témakörben tervez felméréseket. A gyorsétkezőhelyek, a mérlegek és a mérések, valamint a faiskolai lerakatok helyzetét járja körül. Szorongást természetesen csak azok számára okozhat a hír, akiknek vaj van a fejükön. A tisztességes, becsületes kereskedők aligha alszanak nyugtalanul ezután, lesve, mikor csap le rájuk az ellenőrzőbrigád. A Pest megyei felügyelőség tavaly egyebek közt a közétkeztetés helyzetét mérte föl megyeszerte. Vizsgálódása nemcsak az üzemi étkeztetésre, hanem a szociális és nevelőotthonokra is kiterjedt. Foglalkozott az anyagnormákkal, a higiénés feltételekkel, a térítési díjakkal, és azzal, hogy az áremelkedés ellensúlyozására milyen kényszer szülte, de jó megoldásokat alkalmaznak a megyében. Az egész ország közétkeztetésének helyzetével a napokban foglalkozik az Országos Kereskedelmi és Piacfelügyelőség. A főfelügyelőség Budapest és tíz megye — Pest megye nem szerepel köztük — 219 munkahelyi étkezdéjének és 120 nevelő- és szociális otthonának tapasztalataiból szűrte le elszomorító következtetéseit. Ezek kísértetiesen hasonlítanak a korábbi Pest megyei tapasztalatokhoz. Az országos felmérésből néhány sarkalatos szakaszt kiragadva: anyagi okok miatt tovább csökken a vállalati étkezést igénybe vevők száma, ma már csak minden hatodik dolgozó eszik munkahelyén. Jobbak a tapasztalatok ott, ahol nem a vendéglátó vállalat, hanem a munkahely működteti a konyhát, mert így a díjak alacsonyabbak. Baj van a normaárakkal, ezeket gyakran nem rögzítik írásban, legfeljebb az ételek és a nyersanyagok összetételét, de az értékét nem. Ez szá mos visszaélésre ad alkalmat A nevelő- és szociá lis otthonokban észlelt hiányosságok miatt a főfelügyelőség nem élhetett retorziókkal, mert bírságolási joga ott nincsen. Ezért a* önkormányzatokat tájékoztatták a problémáról, de — mint ezt Mátrai Lajos, az OKPF vezetője hangsúlyozta — a reagálás mérsékelt volt, sőt több esetben el is maradt. A Pest megyei önkormányzatok számára mindez figyelmeztető lehet, hogy ha ők a segítő szándékú vizsgálatok ellenére nem intézkednek, a településükön lakó vevőknek aligha lesz jobb dolguk a jövőben, mint korábban. Kocsis Klára HOZUTOH VÁÍÍI&LKOZÓKNRK Kátyúban az igazgatóság is A téli időjáráiS szerencsére nem volt szélsőséges. A Pest megye útjaiért felelős Budapesti Közúti Igazgatóságot aligha állította megoldhatatlan feladatok elé, bár útfenntartásra, üzemeltetésre a korábbi éveknél jóval kevesebb jutott. Valójában mi a tél mérlege a közutakon? — kérdeztük Dávid Tivadart, az igazgatóság fenntartási és üzemeltetési osztályának vezető főmérnökét — A téli burkolatkárokat jelenleg mérjük fel, a javítási munkákkal párhuzamosan, összefoglaló, pontos adatokat még nem tudunk. Annyi bizonyos, hogy az átlagos tél és az eddigi csapadékosnak nem mondható tavasz ellenére jelentősek a Pest megyei burkolatrongálódások. Az alapjában véve kedvezőnek mondható tél után közúti igazgatóságunk nehéz időszak elé néz. Jelentős szervezeti, tevékenységi átalakítást kell végrehajtanunk igen korlátozott éves anyagi erőforrásokból. Az átalakítások célja, hogy igazgatóságunk — akárcsak a többi — ésszerűbb, kisebb működési költségű szervezetté váljon, s ezáltal a lehető legjobban tudjon alkalmazkodni az alakuló, magánerőre is építő piacgazdasághoz, egyúttal ki tudja használni az útszakmában kialakulófélben lévő versenyhelyzetet. A Budapesti Közúti Igazgatóság a jövőben is szeretné megtartani magának az útkezelés és az útgaz- dálkodás alapvető tevékenységeit, de csak azokat, amelyeket nem lehet magánvállalkozóknak átadni. Szándékozunk megőrizni az utak nyilvántartási, műszaki gazdasági adatainak kezelését, a fejlesztési stratégiák kidolgozását, egyszóval az útgazdálkodást. Ezenkívül nem akarjuk leadni a közutakkal kapcsolatos létesítmények működési engedélyeztetését és szalcszerűségi garantálását. Pest megyében például igen nagy a vállalkozók érdeklődése üzemanyagtöltőállomások létesítésére. Nekünk kell döntenünk, hogy a közlekedés-biztonság és a jó üzemeltetés érdekében ezek hol és milyen elhelyezéssel épüljenek. Ugyancsak nem engedjük ki a kezünkből a folyamatos útellenőrzést, a közúti közlekedést zavaró hibák — kátyúk, táblák, tartozékok, rongálódások stb. — gyors kijavításának feladatait és a téli üzemeltetést. Nem utolsó sorban közúti igazgatóságunknak kell biztosítania ezentúl is az utak fejlesztésére, fenntartására fordítható pénzek hatékony felhasználását. Ezt korrekt versenyeztetéssel és szigorú műszaki ellenőrzéssel fogjuk elérni. — Vannak-e már vállalkozóik? — Például a burkolatjel- festést már tavaly is külső vállalkozókra bíztuk. Idén is nyilvános versenytárgyalást hirdetünk erre a munkára. Így ki tudjuk választani a legolcsóbban dolgozókat, a legmegfelelőbb minőségi munkát végzőket. Szervezeti átalakulásunk folyamat, amelyet jelentősen befolyásol, hogy a piacgazdaság egésze miként fejlődik. Ennek függvénye, hogy mikorra alakul ki az útfenntartási munkákra szakosodó vállalkozóink tábora. — A tavaszi munkákra van-e pénzük? — Az útalapból finanszírozhatjuk az útfejlesztést, a fenntartást és az üzemeltetést, ám erre az évre kevesebbet kaptunk mint tavaly. Ennek oka, hogy az útalapot jelentő üzemanyag árába beépített összeg nem változott. Az infláció és az előző évhez képest várhatóan csökkenő üzemanyag-fogyasztás következtében ez a változatlan összeg valójában jelentősen kevesebb pénzt jelent. Ilyen körülmények közt fontos, hogy kis ráfordításokat igénylő gyorsjavításokat végezzünk, az utakat és közvetlen környezetünket folyamatosan tisztán tartsuk és rendezzük. A közúti közlekedésben résztvevőknek idén csak így tudunk a hiányzó anyagiak ellenére is valamit nyújtani. K. K. Nem jönnek az autók Keletről Trabantból átnlüib az Opelba? Teljes a tanácstalanság a hazai autópiacon, de úgy is mondhatnánk, káosz van. Azt minden autós érzi, hogy végérvényesen elmúlt egy korszak a hazai automobilizmusban, de hogy milyen köszönt be ezután, egyelőre alig-alig sejthető. Pontosabban szólva a jövő körvonalát itt-ott már ki lehet venni. Az egyik nagy változás, hogy a szocialista autók abszolút fölénye egyszer és mindenkorra véget ért. A keleti márkák drasztikus megdrágulása oda vezetett, hogy a Merkur az év első három hónapjában alig a tizedét adta el a máskor szokásos mennyiségnek, és kérdéses, hogy a hitelre árusítás meghozza-e a vevők kedvét. A keleti típusokkal ugyanis csak az egyik baj, hogy sokba kerülnek. Az alkatrészek még az autókénál is jelentősebb áremelkedése mellett az alkatrész-utánpótlás teljes bizonytalansága riaszt el mind több vevőt. A keletnémet autógyárak már bizonyosan nem gyártanak több Wartburgot és Trabantot — négyüteműt sem —, ez látszik a lényegében megszűnt hazai keresleten. A lengyel kisautó is valószínűleg utolsó gyártási évében van, hiszen hamarosan a FIAT Micro váltja fel. A Volkswagen megvette a Skoda gyárat, és jóllehet, a márkanév megmarad. az új autó valójában Volkswagen lesz. A Lada sorsáról egyelőre kevés a hír, ám szinte biztosra vehető, hogy a szovjet belpolitikai viszonyok konszolidálódásával sor kerül a togliatti autógyár teljes rekonstrukciójára, nagy valószínűséggel már vegyes vállalati keretek között. Azaz a keleti autók utánpótlása egy-két éven belül várhatóan minimálisra csökken. A hazai kereslet visszaesése nagyrészt ezt a bizonytalanságot tükrözi. Meg persze egy széles középréteg elszegényedését is, hiszen százezerszámra vannak olyan családok, amelyek az új árakon nem is gondolhatnak arra, hogy tovább autózzanak. Természetesen a megnövekedett költségekben jelentős része van a mind drágább benzinnek, és a várhatóan egekbe szökő biztosítási díjaknak. A szakértők szerint az elkövetkező' egy-másfél évben igen nagy lesz a használt nyugati gépkocsik kínálata. Ennek egyik oka, hogy a Közös Piac rendkívül szigorú környezetvédelmi normákat vezet be, amelyek a mielőbbi autócserére ösztönzik az ottani járműtulajdonosokat. A keleti használt autók ára várhatóan gyorsan fog esni, mert a használt nyugatiak ára akár jelentősen alacsonyabb is leljet a jelenleginél. Mindenesetre az inflációhoz képest mindenképpen olcsóbbá válnak a használt nyugati autók. A jómódú középrétegbe tartozók igen rövid idő alatt lecserélik keleti kocsijaikat, annál inkább, mivel a tehetősség leplezése lassan kimegy a divatból. Az új Fordok, Opelek, Volkswagenek, Renault-k iránt mind nagyobb az érdeklődés. Az autópiachoz értők azoknak is szolgálnak némi vigasszal, akik a mostani horribilis beszerzési és fenntartási költségek miatt úgy érzik, hogy talán örökre le kell mondaniuk a gépkocsiról. Várhatóan másfél-két év elteltével a magyar gazdaság túljut a holtponton, és megindul a növekedés. Az autóimportőrök egybehangzó véleménye szerint a kilencvenes évek közepétől a magyar utakon túlnyomórészt már — jóllehet, főleg használtan behozott — nyugati kocsik futnak, és a mai tra- bantosok, Polski FIAT-osok zöme Volkswagenbe és Opelbe ül. P. É. Roncsautók a gabonában Tüzelőnek sarcolt útszéli fasor Még januárban, Csömör határában, a kerepestar- csai Szilasmenti Tsz szántóföldjét szegélyező út széli akácost, eleddig ismeretlen személyek elkezdték ritkítani. Eddig mintegy 40-50 darab, jobbára 10-15 centiméter átmérőjű akácfákat vágtak ki, s a nyomokból ítélve utánfutóval fuvarozhatták a felhasználás helyszínére. Fűzi Gábor, a szövetkezet környezetvédelmi előadója szerint az eltulajdonított fiatal akácfák tüzeléshez kenhettek. A kárt ugyanis abban az időszakban fedezték fel, amikor országszerte általános volt a szénhiány. Ezeket a fákat a tsz azért gondozta, hogy egyfajta védösávot alkossanak a termőföld és az út között. Az esetet a tsz földügyi csoportja jelentette a környezetvédőknek, illetve a mezőgazdasági nagyüzem jogászának. Amikor a közelmúltban megtartották a helyszíni ellenőrzést, puskás mezőőrt is vittek magukkal, mondván, hátha a fegyver elriasztja a garáz- dálkodókat. Nyakon csípni ugyan egyet sem tudtak közülük, de azt megállapíthatták, hogy az okozott kár több tízezer forintnyi. Fűzi Gábor, többéves tapasztalatai alapján — korábban a tsz növénytermesztési főESssaüombóS vetnek. Vecsésen Honti János még nem tudja, hogy az övé lesz-e szülei egykori földje, a falu határában levő másfél holdas terület. Mégis, ebben a bizonytalanságban, bízva a jövőben, a család segítségével elültették tegnap a kicsírázott burgonyát. (Hancsovszki János felvétele) ágazatvezetője volt — elmondta, hogy a közös gazdaság erdei, s különösen a törpefenyő-ültetvények már régtől fogva vonzzák a tolvajokat. Bár rendszeresek a rendészeti ellenőrzések s az őrjárat, ám akik a környékre merészkednek, kitűnő helyismerettel rendelkeznek, s tudják', hogy mikor lehetséges kivágni a fákat. Az említettek szinte eltörpülnek a környezet- szennyezők által okozott károkhoz viszonyítva. A négy települést érintő tsz- földek hosszúsága megközelíti a 25 kilométert. Ekkora távolságon egyszerűen képtelenség eredményesen felügyelni. Itt aztán, akik nem akarják a portájukon képződött sittet, szemetet az ilonatelepi, egykori sóder- bányába hordani, azok egyszerűen a gabonaföldeken vagy más növényi kultúrákban lerakodva szabadulnak meg az autógumiktól, a roncs járművektől és más hulladéktól. Fűzi Gábor szólt arról, hogy évente, májusban, heteken át több teherautó bevonásával kénytelenek felkutatni a szemétkupacokat, a járműroncsokat, s azokat elszállítani. Az ismert energiaárak mellett a Szilasmenti Termelőszövetkezetnek a mostani májusi nagy- takarítás is majd több százezer forintjába kerül. A környezetvédelmi előadó arról is említést tett, hogy eddig legalább negyven esetben kaptak rajta olyan embereket, akik nem az Ilonatelepen lévő szemét- tárolóba, hanem mellé hordták a szemetet. Egyszerűen nem hajlandók a hulladék köbméteréért, annak elhelyezéséért pénzt áldozni, 70 forintot kiadni a szemétjegyre, helyette a legegyszerűbb megoldást választják. Eddig mindössze eayetlen sz.emélyt sikerült 5GÓ forintra megbüntetni. Ügy tűnik, az idevonatkozó törvény teljesen hatástalan. (gyócsi) *&ßUm
