Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-11 / 84. szám

Váltás az életmódban is Egészség és üzlet I. ÉVFOLYAM, 30. SZÄM 1991. Április 11., csütörtök TÁPIÖMÉNT! xz/tíwfn MEGJELENIK MINDEN KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN, SZOMBATON Friss péksüteményt várnak Szerdánként rozscinó A közelmúltban a nagykátai városi önkormányzat kép- viselő-testiilcte előtt számolt be a Dcl-Pest Megyei Sütő­ipari Válalat 201. számú üzemének vezetője, Varga Sándor a térség kenyérellátásáról. Az üzem ellátási te­rületéhez tartozik Nagykátán kívül Tápiószentmárton, Pánd, Szentmártonkáta, Szentlőrinckáta közel nyolcvan- négy kereskedelmi egysége. De vajon hányféle kenyer­es süteményféleséggel látják cl a települések lakóit? BEMUTATÓ Mátkatál A tápiószecsöi Damja­nich Művelődési Ház és szövetkezetek aranyér­mes hagyományőrző együttese április 14-én, vasárnap délelőtt 9 óra­kor szakmai bemutatót tart a már nagy sikerrel bemutatott Mátkatál cí­mű műsorából. A műsort a Budavári Idegenforgalmi Hivatal kérésére újítják fel, mert a nyár folyamán szeretnék külföldi turis­ták részére bemutatni a Karmelita udvaron. Be­léptidíj: 30 forint. Nyug­díjasoknak, diákoknak — elővételben — 16 fo­rint. Minden hagyo- mánytisztelöt szeretettel várnak. Színház Szecsőiek Pesten A tápiószecsői Damja­nich Művelődési Ház szín­házbarátok köre április 14-én, vasárnap délután népes létszámmal tekinti meg a Fővárosi Operett Színházban Csiky Ger­gely—Fényes Szabolcs örökszép zenés játékát, a Nagymamát. A főszereplő: Németh Marika. Albertirsán április 7-én játszották le a körzeti lab­darúgó-bajnokság két mér­kőzését 300 néző előtt, akiknek fele kókai volt. A hazaiak ifjúsági csapata piros-kékben, a kókaiak kék-fehér színben vonultak pályára. A vendégcsapat Smid Zoltán, Gedei Ferenc góljaival és egy öngóllal — a hazaiak részéről Lévai Ferenc szépített — 3-1 arányban győzött. A me­8 'G&ffirJqp Jó negyedszázaddal ez­előtt szinte sokkot kaptak a nyugati országok lakosai, amikor elolvasták Toffler Néma tavasz című köny­vét. Toffler arra figyel­meztetett, hogy a kémiai szerek megbontják a bioló­giai egyensúlyt, s az em­ber léte is veszélybe kerül. Akkoriban a Rajna Európa szennycsatorriájaként „üze­melt”, London a szmogban fulladozott. A vészharang nem kon­gott hiába. Drasztikus szi­gorításokat hoztak nemzet­közi és nemzeti szervezetek az autógyártásban éppen úgy, mint a mezőgazdaság­ban. De keleten semmi sem történt. A környezet- védelem néhány különc hobbija volt csupán. Ma London levegője az egyik legtisztább az öreg konti­nensen, Németországban háttérbe szorulnak a szin­tetikus gyógyszerek, s a termelő több pénzt kap a bioalmáért, mint a tíz-ti- zenkétszer permetezettért. Magyarország most kezd eszmélni. Nagykátán talp­masszázst folytatnak, ter­mészetgyógyászati rendelő nyílt, Tápiószelén Baji Bé­la permakultúrás gazdálko­dásba kezdett, a könyvtá­rak csak előjegyzéssel köd­zőny legjobbja Mészáros László volt. A felnőttcsapat mérkő­zése követte az ifikét. Al- bertirsa csapata fekete-fe­hérben, Kókáé pirosban lé­pett pályára. Végeredmény 0-0. Demkó Attila az első félidő végén 11-est hibá­zott, amitől függetlenül Klement István és Rogo- zonszki László mellett a mezőny legjobbja volt. A bajnokság élén 3 ponttal Kóka csapata vezet a má­sodik Albertirsa előtt. A játékvezető jól vezette a mérkőzést. Samu B. Gábor csönzik Maria Treben köny­veit, egyre többen böngé­szik az Elixir vagy a Bio­kultúra című folyóiratokat. Néhány kiskertben kom- posztot készítenek, hígított trágyalével locsolnak, tea­főzettel és kenőszappan­spiritusz keverékkel per; meteznek. Tóth János nagykátai la­kos hobbitelken és bérelt földön termel zöldárut: sárgarépát, zöldséget, ubor­kát. A burgonyát már­cius végén ülteti, mert így egy-két permetezést meg tud spórolni. A Szabad Földben olvasott egy hol­land módszerről: az ubor­ka talaját 5-6 cm vastagon szecskázott szalmával te­ríti. Kevesebbet kell locsol­nia és nincs gondja a gom­babetegségekkel. Gál István a Nagykátai ÁFÉSZ növényvédő szer boltját vezeti. Kapható ná­la bio-sec, bio-kili, bio-fit, biohumusz. A kertészkedők inkább a hagyományos sze­reket viszik, az újak alig fogynak. Igaz, nincs vagy csak igen szerény a kör­nyezetbarát anyagok pro­pagálása. ö abban bízik, hogy a most épülő gazda- bolt többet tesz majd a „szelíd gyógymód” érdeké­ben. Szegedi Pál Vasárnapi tánc Régi hagyományt eleve­nít fel a Tápiómente Együttes Baráti Köre áp­rilis 14-én 15 órakor a Nagykátai Művelődési Köz­pontban. Szokás volt ré­gen, hogy a vasárnapi nagymise után nem men­tek azonnal haza a fiatalok — pedig néha bizony jó messzire kellett volna gya­logolniuk —, hanem együtt maradtak beszélgetni, szó­rakozni. S ezeknek az együttléteknek bizony min­dig tánc lett a vége . Most ezt a hagyományt kívánják feleleveníteni Nagykátán, és a Tápió­mente táncegyüttes fogad­ja szeretettel a tagokat, az érdeklődő gyerekeket, fia­talokat és idősebbeket. A fiatalok számára táncos, zenés, játékos foglalkozást szerveznek az együttes tagjai. Ez idő alatt az idő­sebbek a Kossuth Klubban „nosztalgiázhatnak”. Nos, ahogy a képviselő- testület tagjai is megtud­ták, négyféle kenyér- és huszonhatféle süteményfé­leség között válogathatnak. Az is tény viszont — hang­súlyozta az üzemvezető —, hogy a kereskedelmi egysé­gek nem mindenből rendel­nek, Így például az egészsé­ges táplálkozást elősegítő rozskenyérből a tapasztala­tok szerint alig-alig van igény a térségben. A képvi­selő-testület tagjai közül többen is ennek az ellenke­zőjét bizonyították, és élén­ken érdeklődtek: tulajdon­képpen hol és mikor is kap­ható a térségben rozske­nyér. Annyit elárulhatunk: Nagykátán szerdánként az I. számú ABC-ben és a sü­tőipari üzem mintaboltjá­ban vásárolható. A továbbiakban az üzem­vezető szólt arról is, hogy jelenleg négy gépkocsival oldják meg a termékek szállítását. Az utóbbi idő­ben azonban megszaporod­tak a maszek boltok és ve­gyeskereskedések, akik szá­mára jó hír, hogy saját gépkocsival is szállíthatnak. Bemehetnek a sütőüzem te­lepére, és így a nagykeres­kedelmi árból három száza­lék kedvezményt kapnak. Kérdésként vetődött fel, hogy előfordulhat-e, hogy a sütőipar is létszámcsökken­tésre kényszerül. Megtud­hattuk, hogy jelenleg ötven fővel üzemelnek és mintegy negyvenöt-ötven mázsa ke­nyeret és húsz-huszonötezer darab süteményt sütnek. Hétvégeken természetesen ez a mennyiség a másfél­kétszeresére nő. Az utóbbi hónapokban a korábbi munkaerőgondok megszű­nőben vannak, de továbbra is gondot okoz a szakkép­zetlenség. Semmiképpen nem sze­retnék a munkaerőt csök­kenteni, sőt most vezették be a zsemlemorzsagyártást négy dolgozóval. Ez év ja­nuárjában sikerült huszonöt százalékos bérfejlesztést végrehajtani. Viszont egyre többet követelnek a dolgo­zóktól, akiknek képzettségi színvonalát vállalaton be­Az idén is megrendezték — mint minden évben —• Porpáczy Aladár, a híres kertész és növénynemesí­tő tiszteletére a fertődi or­szágos szakmai versenyt. A róla elnevezett szakközép- iskola szervezésében az or­szág minden tájáról érkező versenyzők az újonnan fel­iüli továbbképzéssel szeret­nék emelni. Felmerült a képviselő- testület előtt, hogy a fo­gyasztói igények is változ­nak, és vajon a minőségi követelmények megfelel­nek-e az elvárásoknak. Vá­laszként elhangzott, hogy a minőségvizsgálati rendszer folyamatosan működik. A vállalat központi minőség­ellenőrzési csoportja ha­vonta nyolc-tíz alkalommal szúrópróba-szerűen ellenőr­zi az üzemet és a kiszállí­tásra kerülő termékeket. Természetesen nem ma­radhatott el a friss péksü­temény iránti igény felve­tése sem. Varga Sándor üzemvezető elmondotta: tervezik, hogy a kereske­delmi egységekkel közösen kidolgoznak egy szakaszos termelési és kiszállítási ter­vet, ami elősegítené a tér­ség frissebb termékkel való ellátását. avatott kollégiumban kap­tak helyet. Nekünk, diákoknak na­gyon tetszett ez a modern épület. Az első nap egy kellemes kirándulással kez­dődött: megtekintettük a kastélyt és Fertőd egyéb nevezetességeit. A verseny másnap 8 órakor emlékbe­széddel indult, majd egy­perces néma felállással adóztunk a vetélkedő név­adójának. A verseny második nap­ján sok tapasztalatot gyűj­töttünk. Felmérhettük a többiek tudását, segítséget kaptunk a szakmai érett­ségire való felkészülés­hez, ugyanakkor remekül éreztük magunkat, és kel­lemes emlékekkel lettünk gazdagabbak. Reméljük, hogy ennek a versenynek nagyobb lesz a jelentősége, szakmai megbecsülése. Sze­retnénk megköszönni Túri Lajosnak, a fertődi iskola igazgatójának és a szerve­zőknek, hogy szívesen lát­tak bennünket. Azt kíván­juk, hogy jövőre ugyanitt találkozhassanak az ország legjobb kertésznövendékei A nagykátai Damjanich János Gimnázium és Ker­tészeti Szakközépiskolából indult versenyzők nevében: Pőcz Matild, Bellik Tünde, Farkas Anita TAPIÖMENTI hírlap Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. ® Munkatárs: Deák Attila. 9 Fogadónap minden csütörtökön 10—12 óra között Nagykátán a művelődési központban. VÁLLALKOZNI KELL! A térség településeit járva gya­korta halljuk panaszként: ez az a megye, ahol még vállalkozni sem érdemes! Nincs infrastruktúra, nincs tőke, nincs fogyasztó. Az elkövetkező he­tekben több olyan riportot is olvashatnak, amely a térség vállalkozóiról szól. Az egyik híres és példaértékű vállalkozó Nagykátán a Ravenna fagylaltozó és saláta­bár tulajdonosa. A képünkön látható létesítményre — amely kívül-belül a legkénye­sebb ízlést is kielégíti — egy Tóalmáson tartózkodó floridai házaspár hívta fel az újságíró figyelmét, Ök vallják: nemcsak Pesten, de külföldön sincs párja a Raven­na készítményeinek. Ök mindenesetre hetente megfordulnak itt. (Deák Attila felvétele) El gon dől kod la tó Nyitás kell Egyre gondterhelteb- bek a gazdák. Ügy ér­zik, végképp magukra maradtak, s ha mégis élni akarnak, akkor ma­guknak kell rövid időn belül átalakítani a me­zőgazdaságot. Sokan kö­zülük vallják, hogy a jövő a farmergazdálko­dásé. Most nem érdemes ennek vitatni a tulajdo­ni vagy jogi oldalát, in­kább érdemesebb elgon­dolkodni azon, hogy lesz-e elegendő tőkéjük a leendő farmereknek. Mert sokan nem gon­dolnak arra, hogy a mai falusi porták többsége nem alkalmas komo­lyabb gazdálkodásra. Sajnálatos, hogy a ta­nyák elsorvasztása, a majorságok tönkretétele fékezőleg hat a farmer- gazdaságok kialakulá­sára. A leromlott, össze- rombolt gazdasági épü­letek modern farmköz­ponttá alakítása is igen sok pénzbe kerülne. De a legnagyobb töke a gé­pek vásárlásához kelle­ne. Ezek a gépek, beren­dezések drágák, a keleti importból megszokott árszínvonalhoz képest esetenként kétszeres-há­romszoros áron kapha­tók. Igaz, korszerűbbek, hatékonyabbak, mint az eddig használatosak. Sőt, ma már különösebb korlátozások nélkül be­szerezhetők, importjuk liberalizált. A kétségkívül vonzó előnyök azonban csak akkor válhatnak reali- zálhatóvá, ha bekövet­kezik a valóságos piaci nyitás. Ahogyan az ex­port szabadabb, a felvá­sárlás, a kereskedelem monopóliumoktól men­tesebb lesz, úgy igazít­hatják majd a termelők az áraikat a piachoz. Persze mindettől még nagyon messze vagyunk. Addig csak elmélkedhe­tünk arról, hogy a ked­vező feltételek hatására hogyan lehetne körülte­kintő beruházással, kel­lő szakértelemmel foko­zatosan megújítani az elavult mezőgazdasá­gunkat. KATT Labdarúgás Káka az élen D. A, Olvasói levél Emlékverseny diákszemmel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents