Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-11 / 84. szám

NEM ZÁRNAK BE - KARCSÚSODNAK Kisebb létszámmal Pest megye közgyűlése soron következő ülésén egyet­len nnpiremii pontot vitatnak meg: a költségvetést. A rendszerváltás után a megye feladat- és hatásköre aäa- po-san átalakult, ex rányomja bélyegét a pénzügyi terve­zésre is. Az irányító funkció megszűnésével párhuzamo­san megszűnt ugyanis a megye pénzosztó szerepe is. Idén tehát másként terveznek, mint eddig: alaposan megfontolják« mit támogatnak, illetve milyen fenntartá­sokat vállalnak a helyi önkormányzatok egészében, de legalábbis részben. Legutóbb a művelődési és oktatási bizottság elé két megyei intézmény — a művelődési központ és a könyv­tár — további sorsa került: megszüntetik, nem támogat­ják tovább? Ezek a kérdések foglalkoztatják az embe­reket. Sőt, néhánvan már azt tervezgetik, hogyan lehet­ne más területekre átirányítani az itt felszabaduló pén­zeket „megigényelni”. K két kérdéses sorsú intézmény a Fest Megyei Pedagógiai Intézet és a Pest Megyei Mű­velődési Központ és Könyvtár, vezetőiket megkerestük tehát a bizottság ülése előtt. @ Mi a véleménye jelen­legi bizonytalan helyzetük­ről — kérdeztük dr. Szivi Józsefet, a Pest Megyei Pe­dagógiai Intézet igazgató­ját. — E két intézmény eseté­ben a megye közgyűlésének kell eldöntenie, hogy a te­rületi önkormányzatoknak és iskoláknak milyen szol­gáltatásra van szükségük. Mi magunk természetesen amellett foglalunk állast: a mi munkánkra szükség van. 6 Ügy tudom, a közgyű­lés aszerint dönt majd, hogy a helyi önkormányza­tok vállalják-e, hogy amennyiben szükségesnek Ítélik ezeket a szolgáltatá­sokat, anyagilag is hozzájá­ruljanak a fenntartásához. •— Vártam a kérdést, de mégis az a véleményem, hogy a közgyűlésnek kell ebben dönteni. Hiszen, ha s megyei önkormányzato­kat képviselő testület arra szavaz, hogy a Pedagógiai Intézet maradjon, de finan­szírozzák a helyi önkor­mányzatok, akkor feltehe­tőleg a helyi önkormányza­toknak már nem lesz érde­kük, hogy mi fennmarad­junk, tehát az intézet meg­szűnik. # Arra nincs lehetőség, hogy önfenntartókká válja­nak? — Elvileg van, hiszen a közgyűlés' nem szüntethet meg minket, csak az anyagi támogatását vonhatja meg tőlünk. Ha önfenntartókká válnánk, sok nyitott kérdés maradna. A szolgáltatá­sainkért ebben az esetben mindig az fizetne, aki igénybe- veszi. Ugyan­akkor tisztázatlan, hogy a közvetlen költségeket vagy működési költségeket fizet­tessük meg ügyfeleinkkel, és közülük is kivel. O Mit veszítene a megye, ha az intézmény megszűn­ne? NÉPFŐISKOLA ÉS OH KORMÁNYZAT Évszázados nemzeti mozgalom A Magyar Népfőiskolái Társaság kedden nyilvános tájékoztatót tartott a nép­főiskolái mozgalom helyze­téről. Szigeti Tóth János, a társaság titkára elmondta, hogy a népfőiskola a nem­zeti felemelkedés és társa­dalmi önállóság megterem­tésének szellemi fegyvere­ként nőtt mozgalommá a XIX. századi Dániában. In­nen terjedt el az egész skandináv térségben, Eurór pa nagy részében és az észak-amerikai kontinen­sen, s ma i« az iskolán kí­vüli művelődés egyik leg­jelentősebb intézménye Európában. A korabeli magyar prog­resszió nagy reményeket fű­zött a népfőiskolák hazai megvalósításához a 30-as évek válságba jutott ma­gyar paraszttársadalmában. A két világháború között a magyar népfőiskolák szé­les körű, elsősorban vallás- erkölcsi alapon folyó álta­lános és nemzeti nevelést folytattak, emellett direkt gazdasági jellegű képzése­ket is. A népfőiskolákat 1943- ban betiltották, a 80-as évek elején lendült fel is­mét a mozgalom, kezdet­ben akadályoztatások, üldö­^irtop zések közepette, míg végül a kulturális kormányzat helyt adott működésűiknek. Az egypártrendszer idején a pluralizmusért folyó küz­delmet tűzték célul, a rend­szerváltás után pedig párt- semleges, illetve pártok fö­lött álló intézménnyé ala­kult. Igaz. hogy ma már pártok és egyházak is szer­veznek népfőiskolákat, ám a mozgalom eredeti sajá­tossága azonban mégis az, hogy nem kötelezi el ma­gát semínilyen szervezet­hez, hanem pártpolitikai szempontok figyelmen kí­vül hagyásával, közvetle­nül az önkormányzatokhoz kötődik. Ezzel egy időben létrehoz­tak kifejezetten önkor­mányzati típusú kurzusokat Is, ahol a közigazgatás át­alakítását segítő, európai és nemzeti hagyományokon alapuló, korszerű önkor­mányzat megteremtését célzó, jogállamisággal kap­csolatos ismereteket és készségeket fejlesztő prog­ramokat kínálnak. Ezek a népfőiskolák segí­tik az új önkormányzati el­vek és gyakorlat megisme­rését, az állampolgári kö­zösségek közvetlen közéleti részvételét és érdekérvé­nyesítését a képviselő-tes­tületi tagok, polgármeste­rek, választott tisztségvise­lők és a helyi társadalom közötti jó együttműködést. — Ez a mi legnagyobb bajunk, hogy ez csak hosz- tzú távon derül majd ki. De adódnak már most is aktuális problémák, ame-, lyekben segítséget tudunk nyújtani. Legfontosabb fel­adatunk a tantárgyi méré­sek és a feltehetőleg ki­alakuló egységes vizsga- rendszer kidolgozása lenne. J öle nleg például olvasás, történelem és vallástörténet oktatásához állítunk össze segédanyagokat. Pályavá­lasztási tanácsadónkat mintegy ötven szülő keresi fel naponta. Reménykedem tehát, hogy ezek az érvek mindenkit meggyőznek majd, hogy koordinatív és szolgáltató jellegű felada­tokra a jövőben is igény lesz. Dr. Végh Károly, a Pest Megyei Művelődési Köz­pont és Könyvtár igazgató­ja elmondta, hogy helyze­tük stabilizálása érdekében a közelmúltban kidolgozott egy javaslatot az általa ve­zetett intézmény működte­tésére. Mint elmondta, ed­dig őket a Pest Megyei Ta­nács finanszírozta, és tevé­kenységükbe a városnak — Szentendrének — nem volt beleszólása. Az új önkor­mányzatok kialakulása so­rán tárgyalásokat folytatott úgy a városi, mint a me­gyei önkormányzattal. Eb­ből kiderült, hogy az eddigi állapot tovább már nem tartható fenn, mivel egy­részt Szentendre is na­gyobb beleszólást kíván a területén lévő művelődési otthon ügyeibe, másrészt a megyei önkormányzat nem kíván városi szintű tevé­kenységet dotálni. Az ön- kormányzati törvény lehe­tőséget ad, és ezen belül azután tisztázni lehetne, ki milyen feladatot vállaljon, és ki milyen arányban fi­nanszírozza a működésüket. — Legnagyobb félelmünk — mondotta dr. Végh Ká­roly —, hogy sem a megyei, sem a városi önkormány­zatnak nem lesz erre ele­gendő pénze, a javaslat el­utasítása pedig hatalmas visszaesést okozna a szak­mai munkában. Fontosnak tartom ezért, hogy a két önkormányzat tárgyaljon egymással, intézetünk pe­dig tárja fel belső erőit,' hogy ne legyen a szakmai színvonalban visszaesés. Diczák Péter, a Pest Megyei Művelődési Köz­pont könyvtárigazgatója el­mondta, szóbeszéd formájá­ban már sokféle elképzelés­ről hallottak. — Tudomásom szerint más megyékben nem szű­nik meg a megyei könyv­tár, remélem, erre nálunk sem kerül sor. Tragédia lenne, hiszen akkor Pest megye egész könyvtári hálózata széthullana. Tevé­kenységünknek nagy része ugyanis megyei jellegű, könyvtárosok és könyvtá­ros asszisztensek részére tanfolyamokat, községi könyvtárosok, olvasószolgá­latosok, gyermekkönyvtáro­sok, zenei könyvtárosok és számítógép-kezelők részére továbbképzéseket szerve­zünk. Gyűjtjük a megyei nyomdák köteles példá­nyait, itt van a megye hely történeti gyűjteménye is. Bevezettük a könyvtárközi kölcsönzés lehetőségét is; ha városi yagy községi könyvtárból kérőlap érke­zik, akkor elküldjük a kért művet, hogy kikölcsönöz hessék. Budapesten ennek a formának nincs jelentő­sége, hiszen, ha az olvasó az egyik könyvtárban nem kapja meg a kért könyvet, át tud szaladni egy másik­ba. Vidéken azonban létfon­tosságú. A megyei könyv tárak körében szaktanács- adás formájában koordi­náljuk a nemzetiségi könyvellátást, segítjük a — német, szerbhorvát és szlo­vák nyelvű — nemzetiségi irodalom népszerűségét — mondta Biczák Péter. Időkőxhcn * milveltidési és oktatási bigottság kialakí­totta álláspontját. A két bemutatott intézmény sorsat együtt tárgyalták a Perit Megyei Sportiroda, a Pest Me­gyei Levéltár és» a múzeumok költségvetési kérelmével. E három terüle«en a létszám- és költségigényeket szin­te változtatás nélkül elfogadták, illetve elfogadásra java­solják majd a közgyűlésnek. A Pedagógiai Intézettel kapcsolatos állásfoglalás szerint az intézet új struktú­rává^ de tovább működhet, július 1-jétöl csökkentett lét- •zámmal és költségvetéssel. A Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár ügyé­ben elfogadták az Igazgató javaslatát, hogy a megyei és a szentendrei önkormányzatok kezdjenek tárgyalásokat, •ót ennek gazdasági és szakmai fettételeinek egyezteté­sére 3 tagú ad hoc bizottságot hívtak életre. Állásfog­lalásuk alapján az intézménynek már idén 20 milliós költségcsökkentést javasoltak, dr. Végh Károly igazgatót pedig felszólították, júniusig dolgozza ki profilváltásuk szakmai koncepcióját. Állásfoglalásukkal egybecsengett dr. Tóth Béla minisz­tériumi főosztályvezető üzenete, amely már az Ülés vé­ge felé érkezei* meg. Eszerint a művelődési Wvtélménye­ket érintően ésszerűbb megyei érdekeket szolgáló, ugyanakkor kisebb létszámmal és kisebb költséggel mű­ködő egységek létrehozására kell törekedni. HARMADSZORRA RÁÁLLT Egyedül nem Több ízben hírt adtunk róla: megalakultak Pest ■megye önkormányzati köz­gyűlésének bizottságai, megkezdték munkájukat, és megválasztották vezetőiket. A bizottságok elnökei a tanácsnokok. Most, hogy befejeztük az új önkor­mányzati hivatal irodave­zetőit bemuitató sorozatun­kat, szeretnénk olvasóinkat megismertetni a tanácsno­kokkal is, betűrend, szerint elsőként dr. Asztalos Ist­vánnal, aki a közművelő­dési-oktatási bizottság el­nöke, az Aszódi Múzeum igazgatója. Rövid beszélgetésünk so­rán arra kértük dr. Aszta- ■ los Istvánt, szóljon néhány szót önmagáról, illetve az általa vezetett bizottság ed­digi munkájáról, eredmé­nyeiről. — Aszódi lokálpatrióta vagyok, annak ellenére, hogy Budapesten születtem, és itt végeztém tanulmá­nyaimat is a .tanárképző főiskolán, illetve az.Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar—történelem sza­kán. Aszódon lassan har­mincadik évé működöm, először gyakorló tanárként, majd tíz esztendeig iskola- igazgatóként. * — A múzeumot, amely­nek egyébként alapítója vagyok, 1958 óta vezetem. Szinte a semmiből hoztuk létre, egy teremben kezd­tük a mimikát. Azóta már az egykori gimnázium egész épületét betöltöttük, sőt a Galga mentén több helyen kisebb falumúzeumokat létesítettünk. — Bizottsági munkám­mal érdekes módon kerül­tem kapcsolatba, mivel már korábban elhatároztam, nem akarok közéleti fel­adatot vállalni. Pártnak so­ha tagja nem voltam, egész életemet a tudományos munkán alt szenteltem. Elő­ször az országgyűlési vá­lasztások előtt kerestek meg a különböző pártok, meg­próbáltak rábeszélni,. jelöl­tessem magam országgyű­lési képviselőnek. Nem vál­laltam. Azután a helyha­tósági választások előtt próbáltak rávenni, induljak az aszódi képviselő-testületi tagságért, de ezt is elhárí­tottam. Végül megválasz­tottak a megyei önkor­mányzat közgyűlésébe. Amikor erre ráálltam, még . nem sejtettem, milyen nagy feladatra vállalkoztam. A bizottság tagjává, majd an- ' nak elnökévé azért válasz­tottak, mert régóta jód is- . merem a megyét, és mivel tanítottam is, és a közmű­velődésben is dolgozom, egyformán értek mindkét területhez. Az általam vezetett bi­zottság 9 tagú, főként pe­dagógusokból áll, bár jo­gász is található soraink­ban. Megalakulásunk óta még csak három ülésünk volt, az elsőn a munkánk hogyanjával, a másik ket­tőn a költségvetéssel vol­tunk elfoglalva. Igen f«- . szített a munkatempó, ren­geteg a napirend, és sok kérdésben keli döntenünk. Ügy vélem, az országnak most meg kell újulnia, eh­hez azonban az emberek belső gondolkodását is a megváltozott, új rendszer­hez kell igazítani. Az okta­tást és a közművelődést ennek megfelelően kell át­formálni, de nem rombol­va, hanem a jót megőrizve, mindig az embert tekintve. Végig kell járni az utat, hogy az ország ismét Euró­pába érjen. NE CSAK A VITABÁN Közös nagytak Szob és Ipolydamásd pol­gármesteri hivatala és a szobi Polgár Kör április 13-ra „Egy nap Jpolyda- másdért” illetve április 20- ra „Egy nap Szobért” cím­mel egynapos faluszépítő, takarítóakciót szervezett. A kezdeményezés célja, hogy a két falu lakosságát ne csak a vitákba, hanem a közös munkákba is be­vonják, ugyanakkor mind­két településen szebb, euró­paibb faluképet hozzanak létre. A szervezőbizottság mind­két napon 9 órakor várja az önkéntes jelentkezőket az adott polgármesteri hi­vatal előtt. Innen csopor­tokba szerveződve indulnak majd a közterületekre és az úgynevezett ,-senki föld­jére”, hogy elvégezzék az előre egyeztetett, megbe­szélt tennivalókat. KALAPOT LE. Pénteken — április 5-én — 10 órakor tartotta alakuló Xüiését a Pest Megyei Munkaügyi Tanács a megyei önkormányzati hivatalban. A munkaügyi tanács a fog­lalkoztatási törvény alapján létrejövő, és a megyei foglalkoztatási központ mellett működő társadalmi tanácsadó testület. Munkavállalói, munkáltatói és önkormányzati oldalból all. KONFERENCIÁK Együtt könnyebb A Duna Menti Országok Munkaközösségének kultú­ra, tudomány, sport munka- csoportja a közelmúltban tartotta ülését St. Pölten- ben, hogy soron következő feladatairól tárgyaljon. Pest megyét dr. Végh Ká­roly, a megyei művelődési központ igazgatója képvi­selte. A vezető önkormányzati tisztségviselők tanácskozá­sa április 12-én Luxem­burgban Tesz, amelyen Pest megye képviseletében dr. Erdélyi László főjegyző vesz majd részt, a vezetők kon­ferenciáját pedig május 15 -17-én tartják Belgrádban, amelyre dr. inezédy János, Pest megye önkormányza­tának elnöke utazik. A munkaközösség célja, a térségben élők békés együttműködésének, a Du­na mente sokoldalú fejlesz­tésének elősegítése. Külö­nös figyelmet fordítanak a gazdaság, a közlekedés, a természet- és környezetvé­delem, az idegenforgalom, valamint kulturális és tu­dományos kérdéseikre. Az oldalt írta: Szegő Krisztina Fotó: Erűősi Agnes

Next

/
Thumbnails
Contents