Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-10 / 83. szám

I. ÉVFOLYAM, 57. SZÄM 1991. ÁPEXUS 10., SZERDA BUDA.VIDEKI budaörs • £an • szAzhalombatta 9 pilisvörösvää « budakeszi • biator­BAGY • TÖRÖKBÁLINT 9 PILISCSABA 9 PÄTY 9 ZS A MISÉK 9 SOLYMÁR 9 TÁRNOK O NAGYKOVÁCSI 9 BUDAJENO 9 PERBAI • TÖK 9 TINNYJB 9 tlRÖM Segélyre, megoldásira váró érdiek A lakótelep#ámyfkában szerényen húzódik meg: az érdi csa­ládsegítő »küzpomt egyemeletes épülete. Ki nem szerül támoga­tásra, istápolásra, annak fel sem tűnik, naponta'hányán és há­nyán fordulnak meg itt. Az árak áradatának sodrában vergő- dők, a fizetnivalókkal pénz hiányában reménytelenül küszkö­dök. Innen remélve az utolsó szalmaszálat, melyben megka­paszkodhatnak. Kamatadók, törlesztenivalók, meg a munka- nélküliség bajija ide az embereket. Az „ügyfélforgalom?” Tarnóczi Istvánné, a c.sa- . Jádsegítő központ vezetője a naplóban lapoz. Hamar kiderül, hogy a naponta öt- venen bekopogtatok közül átlag tizenegy, ki először kapaszkodik íel a szűk fa­lépcsőn — segítséget rer mélve. Nem annyira jó szó­ra várva — bár az is elkél! —, mint inkább anyagi tá­mogatásra. Hiszen az ár­emelések miatt olykor nincs miből eltengődni egyik fizetéstől a másikig. Ha van fizetés ... Rsüéelet nélkül Mert egyre többen ma­radnak állás nélkül, miköz­ben a fizetnivalók tömege még véletlenül sem hagyja el őket. S mint mindig, most is a jog hézagaival kell szembenézniük a se­gélyt remélőknek, a család- segítőknek. Hiszen ki ko­rábban az alkalmi munká­ból csak-csak megélt, ma már hiába vár a kenyeret adó alkalomra. Nem kap­hat munkanélküli-segélyt s ha leesik a lábáról, or­vosi ellátást sem. Ellátat­lan emberek — helyzetüket ez a címke jellemzi. No meg kísérő társuk, a teljes kilátástalanság. Nincs jobb helyzetben az a család sem, ahol az egyik szülő a gye­rekek miatt háztartásbeli. Hiába növekedett meg a család kiadása a kamatadó, az adósságok, a fizetni­valók, az árak miatt oly­annyira, hogy az apa kere­setéből szinte semmi sem marad. Mehetnének a gyámügyhöz? Aligha, hi­szen, ha az egyik szülő ház­tartásbeli: gyámügyi se­gély nem jár. S ha a csa­ládfenntartó munkanélküli lesz? Írva vagyon, akkor sem segíthet a gyámügy ... Mint ahogy a határeset­ként emlegetett dyslexiás gyerekek szülei is támasz nélkül maradnak. Mert gyerekeik folyamatos munkára nem alkalmasak. S az a szülő, kinek két, ilyen betegségben szenvedő gyerek eltartásáról kell gondoskodnia, bármily ne­héz is helyzete, állami tá­mogatásra nem jogosult! Esetek s emberi sorsok, napló lapjain sűrítve. Van, aki a kiutat abban látja, ön­kezével vet véget életének, míg a másik elkeseredésé­ben azt hajtogatja: rabol vagy betör ... A tél, melyet magunk mögött hagytunk, nem volt -túl szigorú, sem túl ke­mény. De szigorú s kemény volt annak, ki hétszámra nem tudott a kiskályában befűteni. S a családsegítők is időben szétosztották a téli tüzelőt. Így aztán a jó ismerősöktől kikoldult — mert a Tüzép-telep is üres volt — zsáknyi szénnel, kis fával megpakolt Trabant vihette a gondoskodást, a meleget nem is egy helyre. „Csakhogy nem ez a klasz- szikus értelemben vett csa­ládgondozás. segítség"’ — fűzi a példához megjegy­zését Tarnóczi Istvánné. Az éden sem jut Mi tagadás, nem egysze­rű dolog manapság elkese­redett emberekkel szót ér­teni. Hisz haragjuk a még jó módban élők ellen for­dult.. Nem azt látják, hogy a vállalkozó kockáztat, munkahelyet teremthet, munkát adhat — csak azt nézik, hogy jól él... Mi­közben amott a hidegvízre­valót is nehéz előteremte­ni... S az árak dagadnak, a bérek apadnak. Az idén sem jut több embernek szén, mint tavaly segély­ként. Nem, mert ugyanaz a mennyiség, amit kivittek, már kétmillióba kerül. Ha van egyáltalán a telepen. S a támogatásra szorulók tüzelőjének beszerzése a rendelkezésre álló keret jó részét felemészti a család- segítő gazdálkodásából. Így aztán előfordulhat, hogy a készpénzes támogatások le­hetősége a nullával válik egyenlővé. Kétszer annyian A napló vall arról is — melyet a helyzet felmérésé­nek szándékával is vezet­nek —, hogy április 3-ig hatszázan, kétszer annyian, mint egy évvel korábban, kopogtattak a családsegítő­nél. Ezek kilencvennyolc százaléka anyagi gondjai­nak megoldásához kért se­gítséget. Az önkormányzat szociálpolitikai osztályán négyszáz segély kérelem vár aláírásra. Vár, mert min­dig a végveszélybe kerültek helyzetének megoldása ke­rült előtérbe. S talán az is jelzésértékű, hogy a gyám­ügynél háromszor annyian jelentkeztek, mint egy év­vel korábban. Nem a klasszikus család- védelem, családsegítés' ma a segítséget kérők problé­mája, hanem a mindennapi betevő falat előteremtése. A családi kapcsolatok anomá­liái, azok megoldása ma mellékes. A mit eszünk, miből fizetünk kérdése nem tűr halasztást. A többi rá­ér... Csak az a kérdés, meddig? S meddig kell a megoldásra várni, mikor jutunk Európába? Mert mintha most nem arrafelé menetelnének a szegények gyarapodó tömegei. Varga Edit Noha még csak az ibolya meg néhány korai virág nyí­lik a szabadban, Érden a Völgyi úton Thaly Péter vi­rágkertész ii vegházaiban már nyár van. Szedik a ger- berát, a szegfűt, sok más virág is pompázik a mestersé­ges nyárban (Hancsovszki János felvétele) Nemcsak A Független ökológiai Központ, valamint a Leve-i gő munkacsoport szervezé­sében nemcsak pedagógu­soknak szerveznék össze­jövetelt. április 15-én, hét­főn délután négy órai kez­dettel Budapesten a III. ke­rület, Miklós tér 1. szám alatt. Ezen a rendezvényén Az él meny központú kör­nyezetvédelmi nevelés ta­pasztalatai Ausztriában címmel tart előadást Monica. Lieschke bécsi környezet- védő, pedagógus. A szerve­zők minden érdeklődőt vár­nak. A megértést tolmácsok segítik. Önkormányzati ülés Budaörs képviselő-tesíüle- te április 12-én, pénteken 17 órakor ülést tart a vá­rosháza földszinti nagy­termében. Napirendre ke­rül a város közrendjének és közbiztonságának'' hely­zete. Budaörsön bontogatja szárnyát Megalakult az Iskolaszövetség Felnőttek és gyerekek, szülők és pedagógusok több mint egy esztendeje igye­keznek hozzászokni az új szervezeti és működési for­mákhoz, kísérletekhez. Az iskolaszék, a nyolcosztályos gimnázium, a két tannyel­vű iskolák senki számára nem ismeretlen fogalmak. Ellenben az Iskolaszövetség, mely alig egy hónapja ala­kult meg, még csak most kezdi „szárnyait bontogat­ni”. Az új csoport céljairól, elképzeléseiről kérdeztük Tóth Bélát, a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium igazgatóját, aki maga is tagja volt az előkészítő bi­zottságnak. Mint megtudtuk, jó né­hány hónappal ezelőtt az Országos Pedagógiai Inté­zet felhívást intézett vala­mennyi oktatási intézmény vezetőjéhez. Ebben a kö­vetkezőkkel indokolták az Iskolaszövetség . mielőbbi megalakítását: A rendszer­váltás új erőtérbe helyez­te az iskolákat, óvodákat. A közoktatási kormányzat és az önkormányzat új szereposztásban irányítja az oktatást. Ebben kell megtalálni az intézmények és vezetőik érdekérvénye­sítési, koordinációs szerve­zetét. Az előkészítő bizottság­ban részt vevő iskolaigaz­gatók úgy fogalmaztak: egyszerűen arról van szó, hogy szükség lenne egy olyan, gazdaságilag, jogi­lag önálló, független szer­vezetre. amely védi. kép­viseli az intézmények — és vezetőik — érdekeit. •— Fontosnak tartjuk, hogy ne születhessenek közoktatást érintő döntések nélkülünk,- Hogy ne legye­nek az iskolák politikai harcok színterei, Hogy nyilvánosságot kapjon min­den újító kezdeményezés, pedagógiai kísérlet. Hogy a szakmai önállóság mel­lett gazdaságilag is önállpk legyünk. Hogy segítsük a tudományt a „Nemzeti Alaptanlerv” kialakításá­ban, vagy például, hogy kö­zösen tarthassuk a kapcso­latot más országok iskolái­val, gyermekeink külföldön is tapasztalatokat szerezze­nek — mondta az előkészítő munkákban részt vevő igazgató, aki az alapszabá­Pilisvörösvár Aláírásokat gyűjtenek Mint arról lapunk más helyén már beszámoltunk, a Magyarországi Németek Szövetsége is támogatja azt az igényt, hogy az 1947 előtt kitelepített, kifosztott né­met nemzetiségre is kiter­jedjenek a leendő kárpót­lási törvény paragrafusai. Ezzel sokan 'egyetértenek á Pilisvörösvár lakosságának kétharmadát kitevő nemze­tiségiek közül is, mint azt megtudtuk. Botzheim Ist­ván polgármester a közel­múltban Salgótarjánban ta­lálkozott Hambuk Gézával; a Magyarországi Németek Szövetsége főtitkárával, aki elmondta neki, hogy: Vö­rösvárról eddig több mint négyszáz támogató aláírást juttattak el hozzá. Márián Az aláírásgyűjtő íveket a Pilisvörösvári Német Kul­turális Egyesület, valamint a helybeli tánckar, zene­kar és az énekkar — me­lyek, szintén egyesületi for­mában tevékenykednek — tagjai hordták utcáról ut­cára. Az aláírásgyűjtésnek ezt a módját támogatja a helyi önkormányzat, még­pedig azért, mert el akar­ják kerülni a „felülről ve­zérlésnek” még a látszatát is. Botzheim István annak a meggyőződésnek adott hangot az aláírásgyűjtéssel kapcsolatosan, hogy az ilyen és ehhez hasonló szervezkedésekből a hata­lomnak — mármint a he­lyinek — ki kell maradnia. Szerinte ezek az akciók igazán akkor lesznek hatá­sosak, ha maguk a polgá­rok kezdeményezik, szerve­zik. A. L. A. Van, aki ki-, más (elpakolt A legutóbbi hétvégén Bu­dakeszi szemét tengerré vált. Az ide érkező kirándulni vágyó emberek hamar fel-: ismerték, hogy ez nem a ha-, nyagság jele. Lomtalanítási akció volt. A kerékpártól a PVC-csőig sok hasznos és haszontalan dolog lepte el a füves útszegélyeket. Volt, aki talicskaszámra hal­mozta a kidobnivalőkat. Szinte egymás után hűtő- szekrényekbe botladoztak a kíváncsiskodók, lehet, hogy annyira pesszimisták az itt lakók, hogy már jövőre nem lesz mivel megtölteni azok tártalmát, vagy még futotta a „górenjék"-re? Az élelmesebb je, alighogy ki­kerültek a „kincsek” az ut­cára, máris megkezdte a guberálást. Így gazdára ta­lált a rossz radiátor, az el­használódott padlószőnyeg, hogy a legközelebbi nagy­takarításnál talán új gazdá­ja adjon túl rajta. Ki tud­ja? (Erdősi Ágnes felvételei) lyok és a működési cél­rendszer megfogalmazásá­nál szintén ott volt. Majd hozzátette: — az Iskolaszö­vetség alakuló ülését Bu­dapesten tartotta a Szent István Közgazdasági Szak- középiskolában. Számtalan oktatási intézmény vezető­je és pedagógusa vett részt ezen a találkozón. Pest megyéből egyelőre Budaörs, onnan is a gim.- názium tanárai döntöttek úgy, hogy csatlakoznak a szervezethez. Bíznak ab­ban, hogy ennek segítségé­vel az egész iskola érde­keit is képviselni tudják, s természetesen az önkor­mányzatokkal szorosabb kapcsolatot alakíthatnak ki. Tóth Béla elmondta még, hogy az ország minden tá­ján működnek úgynevezett regionális csoportok. Azon­ban a fő szándékuk, hogy egyelőre városonként, tele­pülésenként alakítsanak szövetségeket. Nem elkép­zelhetetlen, hogy a közeljö­vőben egy Buda-környéki Iskolaszövetséget alakíta­nak. A már működő csopor­tok képviselői legközelebb néhány hét múlva találkoz­nak Szekszárdon, ahol a kis iskolák, kisebb létszá­mú, kevesebb gyereket fog­lalkoztató középiskolák helyzetéről, jövőjéről esik szó. Nyugdíjasok klubja A solymári és a környék­beli nyugdíjasok minden hétfőn tartják klubösszc- jöveteleilíet a településin levő Apáczai Csere János Művelődési Házban. A hét első napja mindig kikap­csolódás az idős emberek­nek. Az ilyen alkalmakkor este hat órától sokszor ki- lenc-tizig is együtt töltik szabadidejüket, beszélget­nek, énekelnek. 3UEA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. 9 Munkatársak: Fe« Hete Ildikó, Aszódi László Antal, virág Márton. 9 Fo­gadónap minden hétfőn 14— óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somo­gyi B. u. í. Pf.: 3U. ír. sz.: HM. Telefon: 13S-*7«1, 131­Nyarat idéző virágok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents