Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-07 / 56. szám
D U hLAJÁJ SZENTENDREI-SZIGET 9 CSEPEL-SZ1GE1 • DUNAKESZI 9 RÁCKEVE 9 SZIGETSZENT“ MIKLÓS • FŰT • GÖD Ráfizetéses a lilzcmarhák értékesítése Csökkenő ipari megrendelések A lóversenyen nyert kastély kálváriája Az enyészet mindent elért Az elmúlt évet szerény nyereséggel zárta Kiskun- lacházán a Kiskun Termelőszövetkezet. A 300 millió forintos árbevétel mellett elért csaknem ötmilliós haszon elegendő biztosítékul szolgált ahhoz, hogy az idei esztendőt megnyugtató alapokról indíthassák. Pedig kerülhettek volna a kiskunlacháziak kellemetlen gazdasági környezetbe is, mivel az éveken át eredményesen működő iparbázisaik felbomlottak, éppen az átalánydíjas üzemeltetés megszűnésének eredményeként. Az 1020 fős tagság egyik napról a másikra 529- re zsugorodott. Az iparban dolgozók más cégekhez „igazoltak” át. Kiss János, a szövetkezet elnöke ez utóbbiakkal kapcsolatban elmondta: a növénytermesztés vette át a legfőbb alaptevékenység szerepét, s a megmaradó ipari egységek, köztük a fémtömegcikkek készítése, a műanyag termékek előállítása másodlagossá vált. Az elmúlt évben 35 millió forintnyi hitel mellett gazdálkodtak, amelyet az utolsó fillérig visszafizettek. Erre az évre 10 millió forintnyi bankhitelt igényeltek 36 százalékos kamat mellett. Ennél a közös gazdaságnál is érezteti hatását a tejpiaci feszültség. A 600 darabos tehenészet állományát 10 százalékkal csökkentették. Ebből tehenenként 15 ezer forintos káruk származott, de legalább nem kell tovább etetni őket. A partner tejipari vállalat makacsul tartja magát a 85 százalékos szerződéskötéshez, a hivatalosan rögzített árakhoz, míg a fennmaradó részt csak 3 forintért kívánják átvenni. Ebbe érthetően a téesznél nem mentek bele. A gazdaság 3 ezer 800 hektáron próbál idén is eredményeket felmutatni. Ebből háromezer hektárnyi a szántó, a többi rét, legelő, erdő és gyümölcsös. Mindössze 860 hektáron gazdálkodik Szigetbecsén az Űj Élet Tsz. Az átlagban 24 aranykorona értékű szántókon jó eredményeket értek el az elmúlt évben a kenyérgabonaféleségekből. Ezt a közös gazdaságot Nem az énekes szüli a dalt Könyv a Ferenczyekről („A bal kezed mindent tud. Evvel / beszélsz jobban, mint akik / órák hosz- szat fecsegnek.”) Toldalagi Pál Pár sor Eerenczy Béniről című versének első három sorából való ez az idézet. Nagy gonddal választottam ki, a bőség zavarában, sok jeles magyar író és költő művei közül, akiket a mester alkotásai megihlettek. Hetek óta forgatok egy könyvet. Kézbe veszem, lapozgatom, gyönyörködöm és meglepődöm. Csak egy recenziót kellene róla Írnom. Rövid anyagnak, gyors munkával. Ám erről nem lehet „csak” úgy. Nem úgy készítették elő a megjelenését, hanem láthatóan nagy gonddal, s már a papírját, betűtípusait is a témához méltó módon választották. A kötet címe A két Fe- renczy, melyet a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága adott ki. A színvonala miatt kár, hogy mindössze ötszáz példányban. Nem új művek szerepelnek benne, hanem a Ferenczyekről készült, hazai lapokban, folyóiratokban megjelent írások legjava, melyeket Ladányi István válogatott, szerkesztett 88 oldalas gyűjteménybe. Ebben a kis antológiában Ferenczy Noémi és Fe- renczy Béni születésének századik évfordulójára emlékeztek az elmúlt év végén. Mint a szerkesztő előszavában írja, a válogatás első írása 1947-ben jelent meg, az utolsó tavaly. A könyv tartalma tehát fél évszázadot ölel fel. „A tár- in ti ótogató e sorokat olvas8 va minden bizonnyal közelebb kerül hozzájuk” — véli a szerkesztő, s joggal. Nem didaktikus belema- gyarázásnak szánták, műalkotásokat adnak kézbe, mintegy példázva a köl- csöhhatásokat. Kálnoki László Virágkosár Noéminek című vers- fűzérének mindegyike mellett ott az ihlető mű reprodukciója, Menekülés Egyiptomba, Szövőnő, Napraforgók, Nővérek, Rügyező fa, Virágkosár. A hetvenéves Bénit köszöntők sorában Nagy László, Jánosy István, Hubay Miklós, Simon István, Juhász Ferenc, Toldalagi Pál, Illyés Gyula, Pilinszky János és Kormos István költeményeit és szépprózáit olvashatjuk. A Petőfi-szobor zsepiális eredetisége Nagy Lászlót, Csák Gyulát, Somlyó Györgyöt, Csoóri Sándort és Tolnai Gábort késztette méltató írásokra. Nem maradt ki a sorból Weöres Sándor, Kronstein Gábor. A tehetség öröklődéséről a felfedezés örömével olvashat egy érdekes tanulmányt a könyv lapozgató- ja, aki a 76. oldalon rátalál A Ferenczy család genealógiája című, Czeizel End- re-tanulmányra. „Nem az énekes szüli a dalt, a dal szüli énekesét.” idézi a gondolatot Nagy László; sok alkotótársával együtt csodálva, tisztelve a betegség után némán és bénultan, már bal kézzel alkotó Ferenczy Béni vasakaratát, az ember csodáját. Jó, hogy kiadták ezt a könyvet. Páratlan élmény költők, írók társaságában látni, elgondolkodni a szentendrei kincsesházban. Kovács T. István Ajándékba kapták a hátasokat Diákok lovasklubja Rendhagyó ajándéknak örülhettek tavaly karácsonykor a fóti gyermekváros diákjai. A Kaposvári Agrártudományi Egyetem ugyanis nyolc hátaslovat küldött a számukra. Az ajándék érkezését nagy izgalom előzte meg. A gyerekek Székely István fizika szakos tanár vezetésével már a nyár végén elkezdték begyűjteni a környéken a szénát, amit korábban mások mindig veszni hagytak. Egy lerobbant ho- dályból csodálatos lóistállót építettek, így az állatok egy 12 bokszból álló, fűtött „otthonba” érkeztek. A diákok maguk építettek az istálló mellé egy irodahelyiséget, öltözőt, zuhanyozót, a nyergek tárolására egy raktárát. Mindezt a gondoskodást még a profi lovasok is megirigyelhetnék. A tanítás után tanári felügyelettel folyamatosan elsajátítják a lótartással kapcsolatos teendőket, az álmo- zástól a csutakolásig. Az elmúlt hetek, hónapok során olyan tervek körvonalazódtak a lovasklubban, hogy a helyi lehetőségekkel élve az idegen- forgalom számára bentlakással önvédelmi, úszó- tenisz- és lovastanfolyamokat szerveznek. Ügy okoskodnak, hogy még ezen túl másfajta lehetőség is kínálkozik a sportolásra. Tény, hogy az adottságok rendkívül kedvezőek a gyermekvárosban mindehhez. Bár jelenleg elkelne még egy kis anyagi támogatás a lovas gyerekeknek, mivel nincs elegendő nyereg, szükség volna önitató-be- rendezésre is, de bíznak abban, hogy mégis boldogulni fognak. Tény, hogy a dolognak számtalan olyan eredménye már eddig is mutatkozott, amely pénzzel nem mérhető. A szereteted, a kötődést nem forintért adják ... V. M. (balra). Az egykori lovagteremben ruhákat szárítanak (Erdősi Agnes felvételei) szerencsére nem sújtotta az aszály, s az 51 fős tagság több mint hárommillió forintos nyereséget termelt ki. Borbély Julianna, a téesz főkönyvelője elmondta, hogy pillanatnyilag ráfizetéses a szarvasmarhatelepük. A 300 darabos állományból 101 a tehén és a borjú. Értékesítésük is mesze elmarad a kívánalmaktól. A vas- és műanyagipari termékeket készítő ipari létesítményeik megrendelési problémákkal találják szembe magukat. Neves partnereik, köztük a Csepel Autógyár, több millió forinttal tartoznak. Kintlévőségeik elérik a nyolcmillió forintot. Ennek ellenére sem tavaly, sem pedig idén, legalábbis eddig, még nem kényszerültek hitel felvételére. Az elmúlt évben a döm- södi Dózsa Tsz-ből kiváltai; az ipari egységek, s ipaii szövetkezeiként funkcionálnak tovább. A helyébe lépett Dunatáj Tsz hatezer hektáron gazdálkodik. Ennek zöme szántó, kisebb részbgn szőlő, rét, legelő. Számottevő az állat- tenyésztési ágazaton belül a szarvasmarhatartás, mintegy ezer az állomány száma. Foglalkoznak juhtenyésztéssel is. A bárányokon, tudtuk meg Bődi Ist- vánné főkönyvelőtől, sikerült jó áron túladniuk. Viszont katasztrofális a helyzet a gyapjúértékesítés terén. Az elmúlt évben igénybe vett beruházási hitelek egyebek között segítették a különböző munkagépekhez jutást, a modernebb gazdálkodást. Eddig mindössze 60 hektárnyi földet igényeltek vissza a gazdák. Az embereknek nincs pénzük, említette a főkönyvelő, s bizony kétszer is meggondolják, hogy belefognak-e a földművelésbe, (gyócsi) Hideg lenne itt mosdani A halásztelki Malonyai- kastélyt tulajdonosa állítólag lóversenyen nyerte. A helybéliek azt is tudni vélik, hogy a szerencsét hozó négylábú szobra ott állt a kastély előcsarnokában. Ma már csak a legidősebb halásztelkiek emlékeznek arra, milyen is volt teljes szépségében az épület. Ma ugyanis már csaknem visz- szavonhatatlanul az enyészeté. Sorsa — sajnos — tipikus magyar kafetélysors. Az ostrom után a környékbeliek széthordták belőle, ami mozdítható volt. Az államosítás után hatalmas bálteremmel, nagy pincével, tágas szobákkal sok méltatlanság esett meg. Volt már a Malonyai-kas- tély magtár, majd szinte karriernek lehetett tekinteni, amikor munkásszállóvá lépett elő. Persze mit csináltak volna a lakók a hatméteres belmagasságú szobákban, az impozáns méretű előcsarnokban? Nosza, vízszintesen megosztották a helyiségeket. A pincében fürdőt alakítottak ki. A műemléki szakemberek nyilván vandálságnak értékelték volna az átépítést, de tény, hogy amíg munkás- szálló volt a szép kastély, legalább valamelyest óvták az állagát. Amikor a Halásztelki Tanács visszakapta a Duna Tsz-től az épületet, működött itt KISZ- klub, laktak benne pályakezdő pedagógusok, és örököltek a kastéllyal néhány állandó lakót is. Némi iróniával elmondhatjuk, hogy a gyönyörű épület belső leépülése teljes összhangban ment végbe a környezete jóvátehetetlen tönkretételével. A Már a lépcsők sem használhatók Malonyai-kastély gyönyörűen kialakított gesztenyés park közepén állt. Ennek széleiből folyamatosan „lecsíptek” valamilyen célra. A főút felől egy maszek vendéglő épült a kastély elé, de vettek el a területből lakótelep építésére, s Van olyan oldala a parknak, ahol egy esztétikailag nem éppen épületes garázs- sor mutatja hátsó felét a kastélynak. Néhány éve megjelent egy cég, a Kastély tourist, amely nagy lehetőséget csillantott meg a tanács előtt, nevezetesen, hogy hasznosítót keres, tőkeerős külföldi vállalkozót, aki helyreállítja és üzemelteti. A cég számára meglepően előnyös szerződés született: gyakorlatilag ingyen megkapták a tanácstól a kastély kezelői jogát, sőt a hatóság arra is kötelezettséget vállalt, hogy a bent lakó családokat elhelyezi, és üresen adja át az épületet a Kastély touris ínak. A kiürítés ugyancsak elhúzódott, az utolsó lakó a közelmúltban hagyta el az épületet. Ám a cég ezután sem kezdett semmit a Ma- lonyai-kastéllyal. Az új ön- kormányzat peres úton szeretné visszaszerezni a még így is értékes ingatlant, és más hasznosító után nézni. Stoffán Antal polgármester elmondta, hogy amint Ráckevéról a megyei bírósághoz, másodfokra kerül az ügy, az ismert tévés személyiség, dr. Erőss Pál ügyvéd képviseli majd a halásztelki önkormányzatot a perben. Mindennek ellentmondani látszik Bundev Todorov Ilona művészettörténész, aki tagja a halásztelki ön- kormányzat kulturális bizottságának. Ö volt az, aki- évekig harcolt azért, hogy a kastélyt műemlékké nyilvánítsák, s aki ma is aggódva figyeli a fejleményeket, illetve azt, hogy nincs fejlemény. — Megdöbbentő az a dilettantizmus, amit ebben az ügyben tapasztalok —- mondja. — Hónapokat fecsérelt el az önkormányzat azzal, hogy ezt a keresetet a Ráckevei Bírósághoz nyújtotta be. Tudniuk kellett volna, hogy a kastély értéke miatt az ügyet első fokon a megyei bíróság fogja tárgyalni. Az is meglepő, amit a polgármester állít. Szó sincs arról, hogy ügyvédet fogadtak volna. Magam ismeretség révén szereztem az említett jogászt, de nélkülem tárgyalt vele az önkormányzat egyik képviselője, és semmiben sem állapodtak meg. Nem fontoskodni akarok, csupán aggaszt a kastély sorsa. Évek óta csak beszélnek arról, hogy kezdeni kell valamit az épülettel, s közben sorra születnek az olyan megalapozatlan és összehangolatlan döntések, amelyek lassan lehetetlenné teszik azt, hogy a Malonyai-kastély sorsa valaha jobbra forduljon. M. K. DUNATA.I HÍRLAP Vezető munkatárs: Moza Katalin. $ Munkatársak Vasvári Éva és Kovács T. István. ® Fogadónap: minden hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi Béla u. 6. pf.: síi. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-1067.