Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-07 / 56. szám

B U &AJ/I D ÉK I BUDAÖRS 0 ÉRD 0 SZAZHALOMBATTA • PILISVÖRÖS V AR 0 BUDAKESZI © BIATOR- BAGV 0 TÖRÖKBÁLINT 0 PILÍSCSABA 0 PATY 0 ZSAMBEK 0 SOLYMÁR 0 TÁRNOK 0 NAGYKOVÁCSI 0 BUDAJTENO 0 PERBAL 0 TÖK 0 TINNYE 0 ÜRÖM Március 11-én Érden Felteszik az i-re a Mederbe terelve Tinnyén sole gondot ckozoit eddig — különösen a nagy esőrések után — a meredek pártáidul ikrái lezúduló eső­víz elvezetése. Most megkezdték a hordalékviz elveze­tésére szolgáló csatorna építését (Hancsovszki János felvétele) Szíves meghívás Wettenberghől A zsámbékiak kapcsolata Nem Érd az egyetlen vá­ros Pest megyében, mely­nek az önkormányzati tes­tület által jóváhagyott költ­ségvetése még nincs. Vi­szont a gazdasági és pénz­ügyi bizottság elkészítette már javaslatát a testület­nek. Ebben körvonalazódik, hogy milyen bevételekkel, s kiadásokkal számolhat a város. A fejkvóta szerinti állami támogatás összegé 526 millió 263 ezer forint. A: 1989-ben befolyt szemé­lyi jövedelemadó ötven százalékát kapják meg, ez pedig 24Ö millió 404 ezer forint. S aztán számolhat­nak azzal is, hogy a város gazdálkodási alapja kiegé­szül tízmillió-ötszázezerrel, a telek-, az építmény- s a gépjárműadókból. Az úgy­nevezett működési bevéte­lek — építési bírság, böl- csődés, napközis térítési Meghívót hozott a posta Budakeszi lakóinak. Az in­vitálás március 5-re szólt a helyi művelődési házba, ahol a Teleport Industries Magyarország Rt. képvise­lői és angol építészek vár­ták az érdeklődőket. Kí­váncsiskodó pedig bőven akadt, hiszen aznap este tele volt a kultúrház. Ért­hető, elvégre Közép-Kelet- Európa első médiakikötőjé- nek építész mestertervével ismertették meg a lakossá­got. A telepőrt ugyanis Budakeszi határában épül, ami minden bizonnyal is­mertté teszi majd a fővá­ros melletti falu nevét. A meghívásos nemzetkö­zi tervpályázaton első díjat nyert építészcsoport a vi­lág számos pontján letette már a névjegyét. Társasá­guk tervezőinek munkáját dicséri Sydneyben az ope­raház, a londoni metróál­lomások, a cambridge-i egyetemi könyvtár, az olaszországi futball-vb egy stadionja, Ilong-Kong egyik banképülete, hogy csak néhányat említsünk a budakeszieknek bemutatott diaképek közül. SZAJTflTVfl Fejfák Közhely, mert világjelen­ség: egyre több a teljesen magára maradó ember. Amikor közfiiak valaki végső nyugovóra tér, ak­kor . . . Szájtátva hallom, hogy akkor bizony meg­szaporodnak az önkor­mányzat gondjai. Ahol be­szélgetünk, azon a telepü­lésen is rövid idő aiatt öt, ún. szegényjogú temetés költségeit kellett kifizetnie a községi pénztárból az ön- kormányzatnak. Kegyelet- sértően hangzik, de igaz: a pénzt máshonnet kellett el­venniük, hiszen nem ké­szülhettek fel öt ilyen szomorú kötelezettségre. A teljesen magányosak, a mindenféle hozzátartozó nélkül elhunytak, a haj­léktalanok utolsó útjának költségeit a közpénztár fe­dezi, s ez természetes, van­nak olyan társadalmi kö­telezettségek, amelyekről díjak például — 142 millió 578 ezret hoznak. A Dél- buda Térségi Víz- és Csa­tornamű Társulat önként - ötmilliót' ajánlott fel a városnak a szennyvíztelep bővítésére. Ezt az alapot Tárnok nagyközség az együttműködés, a közös cél jegyében tízmillióval megtoldotta. Az ingatlanok eladásából is befolyik a vá- ■ rosi kasszába a számítások szerint 282 millió 227 ezer forint. Ebből az összegből pótolhatják azt, ami a gaz­dálkodás feltételeihez hiányként jelentkezik ma meg. Tekintélyes kiadásokra számíthat a város az idén. Hiszen az úgynevezett mű­ködési feltételek biztosítá­sára — az iskolák, a gimná­zium, a rendelőintézet, a könyvtár létezéséhez — 566 millió 83 ezerre van szük­Az angol tervezőnőt hallgatók először talán megmosolyogták a tényt, miképp mutatja be diákon a falu határában kiszemelt zöld területet, hiszen azt a helybéliek nyilván jobban ismerik nála. Ám hamar rá kellett döbbenni; ezzel az aprólékos módszerrel éppen . azt kívánták érzé­keltetni, hogy alaposan körülnéztek, s számukra éppoly fontos a fáj. mint az ott élőknek. Hogy milyen is lesz a te­leport Budakeszi határá­ban, arról ma még csak a tervrajzokból meríthetünk ismereteket. Az elképzelést volt hivatott segíteni az a meghívó mellé tett hírle­vél is, amelynek illusztrá­ciói a. világiban már műkö­dő teleporlokon készültek. Ilyen hírlevelet egyébként az idén még 2-3 alkalom­mal találnak majd Budake­szi lakói a postájukban.-Nos, az állampolgárok kérdéseiből, érdeklődésé­ből úgy tűnt; a beruházás kedvező fogadtatásra ta­lált a faluban. nem lehet vita. Gyakran a szociális otthonok lakói közül is ezen a módon kell elbúcsúzni attól, aki után az „örökség” néhány ruha, személyes tárgy, de az sem ritka, hogy az elhunyt cse­kélyke tulajdona még a te­metés költségeit sem fedezi a lehetséges és későbbi ér­tékesítés után. Ott, a végső pontnál de­rül ki, mennyi a magányos ember közöttünk, s mennyi az annyira szegény, hogy még halála költségterhei sem tudja fedezni egy élet eltelte után. A zátonyra fu­tott életek, a mindennapos nélkülözéssel eltelő évek milyen tömege húzódik meg vajon a tény mögött, hogy a megyében egy év­tized alatt megkétszerező­dött az ún. egyszemélyes háztartásoknak a száma?! A magukra maradt embe­rek, azok az „egy szál ma­gamban állok” alapon élők vajon mit gondolnak, mi­ként éreznek? S közülük is a legelesettebbek mire szá­míthatnak? A szegényjogú temetésre? MOTTÓ pontot? seg. Ahhoz, hogy a polgár- mesteri hivatal működjön — az olt dolgozók a bérü­ket megkapják, s az. önkor­mányzati képviselőtestület tagjai pedig fisztelctdíjukat —, 241 millió 389 ezer forint kell. S aztán a felújítások is pénzt követelnek, mégpedig a hivataloké, az intézmé­nyeké: 23 millió százezrét. A fejlesztési alapból a fo­lyamatban lévő vagy in­duló beruházásokra — ren­delőintézet, gimnázium kol­légiumi szárnya, a VI-os ’ iskola bővítése, a szenny- ’ víztelep bővítése a maga 75 milliójával — 369 millió 400 ezret emészt fel. S persze mint a jó ,.háztartásban”, itt is tartalékolni kell a költségvetésből a rendkí­vüli, előre nem látható fi­zetnivalókra, mégpedig 17 milliót. Egyszerű maíemn- tikapélda az egész, össze­adás: 1 miilárd 216 millió 972 ezer forint a kiadás. Megegyezik a bevételekkel. S természetesen az adós­ságot is törlesztenie kell a városnak. Tavaly tizenkét­milliót, vett fel Érd .— te­hát 1990. év elején — a he­lyi lakásépítések támogatá­sára. A töke s kamata mára 30 milliós törlesztési köte­lezettséget ró a városra, ab­ból a százvalahány milliós adósságból, amit a korábbi években összeszedtek. Ugyanakkor az elképzelé­sek valóra váltásához új is­kola építésére s még egy sor beruházás jellegű fel­adat elindításához céltámo­gatás is kellene. Ügy 150 milliós összegben. Ez azon­ban bizonytalan szerintem, mint a kutya vacsorája, hi­szen nincs olyan Pest me­gyei város, település, amelynek kasszájába ne kellene egyenként ugyan­ennyi! fefreridan marad, ds... A csedáta kicsit várni kell A Nagykovácsi Polgár Egylet az élmúlt év végén felhívással fordult a falu lakóihoz. Ebben az állt, hogy jó volna minél hama­rabb három új vízcsapot felszerelni a temetőben, hogy a szeretteikhez kijá- . róltnak, a sírokat gondozók­nak ne kelljen több száz méterről, esetleg otthonról kannákban cipelni a vi­zet; Ehhez á munkához kér­ték azoknak a segítségét, akik az elképzelésekkel egyetértenék, illetve néhány ólát áldoznak arra, hogy a régi vízvezetékáfkokáf be­temessék.­Mint. a Polgár Egylet egyik tagjától, megtudtuk, annak érdekében, hogy a dolgok a megfelelő meder­be kerüljenek a továbbiak­ban. természetesen levelet küldtek- a polgármesteri hi­vatalba. . November, végi keltezésű írásukban cé­loztak arra. hogy az építési munkákat még a tél bekö­szönte előtt jó lenne elkez­deni, és ha lehet, befejezni. Dr. Schmidt Imre polgár- mesterhez intézett levelükbe a következőket is beleírták: kérjük hozzájárulását, hogy a Nagykovácsi Polgár Egy­let saját erőforrásai fel­használásával, a község la­kosainak közreműködésével kibőtnthssse a sírkerti víz­vezetéket. S még hozzátet­ték, hogy a munkát saját szervezésükben kívánják elvégezni. A polgármesteri hivatalból napokon belül megérkezett a várva várt levél a következő válasszal: „A temetőben végzendő vízvezeték-építés feltétele, hogy a megépítendő háló­zatról 1:500 vagy l:20U-as léptékarányú terv kerüljön beadásra három példány­ban, továbbá a hálózat szakszerű szabvány szerinti kiépítését vízvezeték-sze­relő kisiparos vagy arra jo­gosult szervezet (például PVCSV) nyilatkozatával tanúsítsa.” Ehhez az egylet nem fű­zött megjegyzéseket. Tudo­másul vették: ez a dolgot: menete, rendje. A temetői vízvezeték megépítésére várhatóan ebben az évben fog sor kerülni. Mindeneset­re megnyugtató-, hogy a Pol­gár Egylet nem veszi le napirendjéről ezt az ügyet sem. Azt mondják az ér­deklődő lakosoknak, amit a szlogen, vagyis hogy: a le­hetetlent teljesítik, de n csodákra egy kicsit várni Zsámbék 1983 óta tartott kapcsolatot Wettenberggel, azzal a német településsel, ahová egykor a zsámbéki svábokat kitelepítették. A nyolcvanas évek elején azonban nem járt dicséret a partnerkapcsolatok építge- téséárt. Zink Imre polgár- mester, a település akkori tanácselnöke mondja is, bi­zony állt ő akkoriban a sző­nyeg szélén azért, amiért kommunista vezetőket ho­zott olyan helyzetbe, hogy kapitalista küldöttséget vol­tak kénytelenek fogadni. Az évek során aztán la­zult a szigor, mígnem 1988- ban a két település közötti barátságot okirattal is „szentesítették”. Zsámbék volt az országban az első község, amelynek hivatalo­san jegyzett kapcsolata volt a nyugati féltekéhez tarto­zó Wettenberggel. Azóta évről évre küldöttség jön és mégy, a kapcsolat első­sorban kulturális jellegű. Most megérkezett Wetten­berg polgármesterének, Gerhard Schfnidtnék a le­vele, amelyben több csopor­tot hív meg Zsámbékrói. Eszerint május 1—5. között a zsámbéki öregfiúk labda- rúgócsapat.át látják vendé­gül, míg kilencedikére egy történelmi piacra válnak delegációt. A küldöttség tagjai azok lehetnek, akik a piacon majd árusítanak is magyar hurkát, kolbászt, öregbítik a hazai borok hír­nevét. megismertetik a lán­yos ízét vagy a magyar népművészet alkotásait. A bevételt természetesen ha­zahozzák, gyarapítva ezzel is a falu kasszáját. A következő találkozóra május 17—21. között kerül sor, ez alkalommal az ön­kormányzat tagjait, illetve húsz zsámbéki tűzoltót hív­tak meg látogatóba. Wetfenberg polgármeste­re gondolt a fiatalokra is, hiszen tizenöt gyereknek biztosítanak üdülési lehető­séget a Bádeni-tónál. Olyan 12—16 évesek jelentkezését várják, akik még nem vol­tak Németországban, illetve külföldön. Erre az utazásra július 29. és augusztus 11, között kerülhet sor. Ugyan­akkor az általános iskolából harminc gyereket hívtak meg Wettenbergbe június 16—25-ig. A látogatásokat természe­tesen viszonozni is béli, egyelőre annyi biztos, hogy a német iskolások július 24—augusztus 7. között tartózkodnak majd Zsám- békon. Több német zenekar és táncegyüttes is jelezte, hogy szívesen venne részt a Zsámbéki szombatokon, s töltene el néhány napot a történelmi településen. —s. —r. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. © Munkatársak : Fe­kete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. 0 Fo­gadónap minden hétfőn 14— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somo­gyi B. u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1146. Telelőn: 138-4761, 138­4067. Hírlevél Budakeszinek Mesteri mesterterv Varga Edit kell. .. M. I. A Tinnyén nevelt pekingiek Nj'olc éve foglalkozik Miskolci Tibor tinnyei gazda tény észkacsa tartással. A hosszú évek munkája eredményeként mára már 30!) szárnyas adja az állomány gerincét. Ed­dig a tojásokat adta el, most új helyzet állott elő, és ennek következtében saját kel­tetőt kelleit üzembe helyeznie, hogy napos, illetve előneveltként tudja értékesíteni a pekingi kacsákat (Hancsovszki János felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents