Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-07 / 56. szám

Nyugdíjba ment a fiú is Száz év a sekrestyében CEGLÉDI (P­Albertirsa fejlődni akar Terveznek, dolgoznak Cegléd öreg katolikus temploma hosszú ideje áll a város központi terén. Vén falai megérezték az idők változását. Helyreállítot­ták toronysisakját, négy számlapú óráját, piros pa­lával fedték be a tetejét, megújultak a mennyezeti freskók és új köntöst ka­pott kívül. Talán a nyolc­vanegy esztendős Vézner Imre ismeri a legjobban a templom körüli régi dolgo­kat, hiszen ötvenöt éven át sekrestyéskedett e falak között. Ha hozzávesszük, hogy édesapja negyvenöt évig állt az egyház szolgá­latában ugyanilyen feladat­körben, évszázadnyi időt töltöttek el ketten ugyan­abban a sekrestyében. — Hogyan választotta ezt a hivatást? — kérdeztük Vézner Imrét. — Szüleim tizenegy gyer­meke közül a legkisebb lé­vén, otthon maradtam. Ki­tanultam a molnármester­séget, dolgoztam is benne, amíg 1935-ben el nem sze­gődtem édesapám helyére. Nem volt nehéz megtanul­ni, hogy mi a dolgom, hi­szen kisgyerekként minist- ráltam, felcseperedve a sekrestyében segédkeztem. Albertirsán Panaszkodó védőnők Két gyermekorvos dolgo­zik napjainkban Albertir­sán. A nagyközség gyer­meklétszámát tekintve ez elegendőnek tekinthető. A napi rendelések mellett ha­táskörükbe tartozik a heti tanácsadás, az oltások meg­szervezése, a gyermekek mérése és a védőnők fog­lalkoztatása. A központi ügyeleti rendszerben is dolgoznak, mert nem szeretnének el­szakadni a felsőbb szakmai irányítástól és a kórházi háttértől. A védőnők vi­szont panaszkodnak, hogy hasszú évek óta csak há­romszáz forint a területi munkáért járó összeg. En­nek felemelését várják az önkormányzattól. Ma délután Előkészületi mérkőzés A március végi bajnoki rajtra készülő Agrokontakt SE NB I/B-s férfi kézilab­da-együttese a Cséfiai Ku­pán már lejátszott kilenc mérkőzést követően a ter­vek szerint további nyolc előkészületi mérkőzést ját­szik. Március 6-án, szer­dán 13.30-kor a városi sportcsarnokban a D. Kő­olaj ellen lesz az első küz­delem. A játék jó erőfel­mérőnek ígérkezik, hisz a csoportjában mindkét gár­da az élmezőnyben áll. A sérülteken kívül Dávid és Vántus továbbra sem játsz­hat. Ugyanakkor hazai kö­zönség előtt is bemutatkoz­hat az Elektromosból iga­zolt Pásztor István. V. L. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. ® Munka­társ: Kozgonyi István. 9 Postacím: Cegléd, Pf. 19. 270a. Telefax és telefon: ! (20) 11-400. @ Telex: 22­0303. 9 Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó vállalat Kö­zönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csü­törtök, péntek 9-töl 12-ig, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-703. Amikor az egyháztanács megválasztott, gazdája let­tem a templomnak. Tud­nom kellett, mi hol van, mikor és mire használan­dó. Nekem kellett észben tartani, mikor milyen mi­seruhát kell telvenniük az atyáknak. így például a Mária Terézia idejéből származó, aranyszállal át­szőtt díszes papi öltözetet a karácsonyi nagymisére készítettem elő. — Ilyen hosszú idő alatt nyilván sok főnöke volt. — Nyolc plébános, ötven­kilenc káplán és hittanár fordult meg ez idő alatt a plébánián. Bevallom, én mindig a káplánok pártján álltam. Csak az utolsó fő­nökömnél volt nehéz a döntés — mondja tréfásan —, hiszen mielőtt plébános lett, káplánként is itt mű­ködött. Kiszel Mihály esperes­plébános veszi át a szót. — Imre bácsi hatalmas tapasztalata nagy segítség volt mindnyájunknak. Van­nak helyi szokások, ame­lyek egy adott egyházköz­ségben alakultak ki. A kör­menet, a litánia apró rész­letei sajátos gyakorlat sze­rint folynak. Az újonnan érkezők tőle tudhatták meg ezeket a fontos részleteket. Ismét Vézner Imréhez szól a kérdés: — Régen Cegléden, ha valakinek haragosa volt, így szólt: „öze Mátyás mondja ki a neved!’’ Mit jelentett ez? — A háború előtt Öze Matyi bácsi volt a haran­gozó. Amikor halott volt, mise után egyet, kettőt vagy három verset csendí­tett, aszerint, hogy asszony, férfi vagy gyerek halt meg. Utána a torony erkélyéről hangosan kikiáltotta a ha­lott nevét — idézi fel a ré­gi emléket. A ceglédi tanyavilágban és a hobbikertekben lassan éled a természet. A nagy­üzemekben nem foglalkoz­nak a kézi munkaigényes zöldségfélék termesztésével, a kiskertekben viszont kedvelt időtöltés, ami hoz is a konyhára. A tavaszi veteményezés előtt a vető­mag- és gazdaboltokban megélénkült a forgalom. A választék bőséges a Pesti és Budai úton, az Al­szegi és Körösi úton, a Szív utcában. A belváros­ban a Hanga Kft. Kossuth téri áruházában ugyancsak foglalkoznak paradicsom, paprika, uborka, borsó és egyéb zöldségféleségek magvainak árusításával. Ha Havonta húsból Hatan kétmilliót Áprilisban lesz egy éve, hogy a ceglédi Kossuth Fe­renc utcában megnyílt az Opál Rt. és a Penomah kö­zös húsáruháza. A hat dol­gozó igyekszik minden vá­sárlói igényt kielégíteni. A ceglédi húsüzemből napon­ta kapják a friss szállít­mányt. Cseh Márton üzlet­vezető — aki 35 éve dolgo­zik az élelmiszer-kereskede­lemben — elmondta, hogy az elszegényedő emberek és a tartósan emelkedő hús­árak mellett is havonta ál­talában , kétmillió forintot forgalmaznak. A jámbor humor a nehéz időkben sem hagyta el az embereket, amikor egyesek csak az est leple alatt sur­rantak be a templomba es­küvőt, keresztelőt tartani. Volt, hogy a misét többen hallgatták a sekrestyéből, mint ahányan a padokban ültek, mert tiltották a templomba járást. Amikor a gazdák a téeszbe kény­szerültek, állítólag a kö­zös magtárt 'dézsmálót így faggatta a pap a gyóntató­székben : „Aztán morzsolt vagy csöves volt a zsák­ban?” — Én ilyesmit nem hal­lottam — tiltakozik az idős egyházfi, semmi dolgom sem volt a gyóntatószék körül, a sekrestyében vol­tam, vagy perseiyeztem. Ez a perselyezés különös színezetet kapott az idők folyamán. Fiatal korában feszélyezte, öregségére vi­szont a kisgyerekek szere- tetétől megszépült. „Csak egy puszit akarok adni” felkiáltással szaladtak utá­na az apróságok. — A hagyomány azt kí­vánná, hogy az utód is a családjából kerüljön ki. — Egyetlen fiunk — bár eminens diák volt — csak nehezen tanulhatott tovább. Jelenleg adjunktus a Kan­dó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán, örül­tem volna, ha elvállalja, mert el tudná látni a teen­dőket, de rá már nem szá­míthatok. így egy fiatal­ember betanításában segéd­kezek. Az egyháztanács úgy határozott, hogy Vézner Imre élete párjával holta napjáig használhatja a szolgálati lakást, és bért sem kell fizetnie. Az atyák továbbra is számítanak ta­pasztalataira. Tamasi Tamás az illetékes bankok kamat­mentes zöldhitelt adnának — ami nyugaton jól bevált forma —, akkor a zöldség­termesztési kedv még in­kább fellendülne e vidé­ken. Az idei költségvetését a közelmúltban elfogadta az albertirsai önkormányzat. Néhány módosító javaslat is helyet kapott benne. Dr. Kiss Tibor polgármesterrel (47 éves) arról beszélget­tünk, hogy miként működ­tetik az intézményrend­szert, és mivel gyarapszik az idén a 11 ezer 300 lakosú nagyközség, ahonnan sokan járnak Budapestre dolgoz­ni. — ön jogász, rutinos közigazgatási szakember, hiszen közel húsz éve dolgozik az államigazga­tásban. Az idei terveket milyen alapkoncepció alapján állították össze? — Alapvető szempont volt a tervezésnél, hogy valamennyi intézmény fo­lyamatos, zavarmentes mű­ködését a jövőben is fenn­tartsuk. Az elkezdett beru­házások kivitelezését to­vább folytatjuk, s mielőbb igyekszünk befejezni. A halaszthatatlan felújításo­kat elvégezzük. Pénzügyi stabilitásra törekszünk, ezért több mint tízmillió forintot tartalékolunk. — Mennyi pénzből gaz­dálkodik a polgármesteri hivatal ebben az évben? — A költségvetésünkben 186 millió forint szerepel. Ebből az intézmények mű­ködési kiadásai 126 millió forintot emésztenek fel. Fejlesztési célok megvaló­sítására 41 millió forint jut. Felújításra csak nyolcmillió forint marad. A többi pénzt — miként jeleztem — vá­ratlan kiadásokra tartalé­koljuk. — A teljesség igénye nélkül: mivel gyarapszik az idén Albertirsa? — A csatornázás első üteme befejeződött. Kezdő­dik a második szakasz. Eh­hez adunk 5,2 millió forin­tot, míg az érdekeltségi hozzájárulásunk kétmillió forint lesz. Befejeződik az új egészségügyi központ és két orvosi lakás építése, amire közel négymillió fo­rint jut. A gyógyfürdő fej­lesztésére, új medencék építésére hatmillió forintot költünk. Kilátásban van egy gyógyszálló építése, melyhez tőkeerős finn part­nerrel kívánunk társulni. A Galamb utcai kút kialakí­tását befejezzük. Ha ka­punk hozzá állami céltá­mogatást, akkor 2,7 millió­ba, ha nem, akkor 5,4 mil­lió forintba kerül — sorolja a polgármester, majd foly­tatja. — A kiskörzeti szemétte­lep építése végéhez közele­dik. Ehhez a környező te­lepülések közel tízmillió fo­rintot adnak, nekünk 6,7 millió forintot kell előte­remteni. A telep évtizedek­re megoldja Albertirsa, Ceglédbercel, Pilis, Dán- szentmiklós és Nyáregyháza szemételhelyezési gondjait. A kiadások érzékeltetésére csak azt említem, hogy há­rom konténer megvétele 300 ezer forintba kerül. De szemétszállító gépkocsikra is szükség van. A parkok karbantartása 2,5 millió fo­rintba kerül, a parkírozók kialakítására hárommillió forint jut. Három alapít­ványt is támogatunk. A jól tanuló közép- és főiskolá­sokat félmillió forinttal kí­vánjuk támogatni. Az Al- bertirsáért alapítványra 200 ezer forintot szánunk. A Kinizsi önvédelmi alapít­vány félszázezer forintot kap. Bővül a villanyhálózat, számítógépet veszünk, ter­veket készítettünk, és hitel­kamatokat fizetünk vissza, így áll össze a kép. — A nyolcmillió forin­tos felújítási összegből nem lehet valami sok dolgot csinálni. Mire futja? — A Vörös Hadsereg utat négymillióból korszerűsít­jük. A polgármesteri hiva­tal és az egészségház fel­újítása fél-fél millió forint­ba kerül. A Tanács úti isko­la tetőj ének kicserélése 2,2 millió forintot emészt fel. A művelődési ház színpadá­nak korszerűsítése 350 ezer forintba kerül. Az ir- sai evangélikus temető ra­vatalozójának modernizálá­sa 300 ezer forintot igényel. — A lakosságot igen­csak érdekli, tervezik-e terheik növelését, vagyis helyi adók bevezetését. — Az idén nem tervez­zük. Kezdetben úgy gondol­tuk, hogy a mezőőri szol­gálatot megszervezzük, és a lakosság fizeti, de erre nincs jogszabályi lehetőség. Jövőre viszont kommunális adó bevezetésére lehet szá­mítani. Ugyanis még sok utat és járdát kell építe­nünk, hogy utolérjük ma­gunkat. A tartalékhoz nem akarunk hozzányúlni, csak szeptemberben óhajtjuk el­dönteni, hogy mire is költé­sük. Ügy tűnik: Albertirsán nem kukoricáznak. Tervez­nek és dolgoznak. Rozgonyi István Cegléden Rágyújtott, bennégett Az elmúlt napokban vi­szonylag gyakran riasztot­ták a ceglédi tűzoltókat. Pilisen a Huba utcában egy infralámpa okozott tüzet, és egy gazdasági mellék- épület leégett. Monoron á piactéren Juhász Vedres Sándor büféjébe égő ben­zinespalackot dobtak, és mintegy 10 ezer forint kár keletkezett. Cegléden a Kossuth La­jos utcában ittasan do­hányzott és elaludt Kovács Mihály 40 éves alkalmi munkás. Bennégett a szo­bában. Abonyban egy régi vályogház szobája és kony­hája kiégett a fűtőberende­zés hibája miatt, a kár 40 ezer forint. Ladában utaztak Lángiék „kialudtak” Egy héttagú autótolvaj- banda után nyomoz a ceg­lédi rendőrség. Az idén januárban és februárban a városban a Lada 1500-as személygépkocsik ellopásá­ra szakosodtak. Eddig nyolc gépkocsi eltulajdoní­tását sikerült reájuk bizo­nyítani. Az előzetes letar­tóztatásban levő 19-20 éves fiatalok Budapesten, Szolnokon és Gyöngyösön is loptak autókat. A vezé­rük hángi Sándor bünte­tett előéletű tápiószőlősi lakos volt. Lángiék egyha­mar nem „lángolnak”. iírlan 5 Ha piac, nem csak primőr Sokasodnak a piacokon a külhonból érkező árusak. Lassan elkélnek az esernyők és ballonok a ceglédi piacon (Erdősi Ágnes felvétele) Mag már kapható Élednek a kertek

Next

/
Thumbnails
Contents