Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-07 / 56. szám

Ha kavics vagyok a fogaskerekek között... Győzelem-keserű szájízzel Hosszú vajúdás után hétfőn a leendő főigazgató személyéről foglaltak állást a Zsámbéki Tanítóképző Főiskolán. A küldött- gyűlés zárt ajtók mögött hozott döntést, 81 szavazatból hatva- nat Hoványi Lajos, az intézmény eddigi megbízott főigazgatója kapott. öten pályáztak a poszt betöltésére, ám az egyik jelölt még a szavazás előtt kilátásba helyezte visszalépését, mert megalá­zónak tartotta a nyelvi vizsgáztatást. A nyilvános meghallgatá­son minden érintett a megbízott főigazgató fejére olvasta, hogy Hoványi Lajos funkciójában, egyben potenciális pályázóként nem maradt kívül a szavazás előkészítéséből, sőt lerövidítette a pályázók önéletrajzát. — Minden pályázó prog­ramja csorbítatlanul ke­rült a nyilvánosság elé. Előre nem ismertettük a teljes beküldött ön­életrajzot, annak bizal­mas jellege miatt — csupán száraz életrajzi adatokat hagytunk ki —, az eddig is bevált és követett eljárás és gyakorlat szerint — érvel Hoványi Lajos. — E döntést egyébként nem egyedül hoztam meg, hi­szen tanszékvezetői érte­kezleten ismertettem a mi­nisztériumi levél tartalmát, s akkor abban állapodtunk meg, hogy utánanézünk: másutt hogyan kezelik a pályázatok bizalmas részét, a jelöltek személyiségi jo­gainak védelmét. Nos, való igaz, hogy a tanszékveze­tőktől utóbb nem érkezett reflexió, de a személyzeti ügyekkel foglalkozó kolléga és magam is olyan infor­mációkat kaptunk idegen főiskoláktól, hogy ők ha­sonlóképp járnak, járnának el. Utólag hajlok a megál­lapításra: talán mégsem kellett volna megtenni, mert ezzel is támadási le­hetőséget adtam azoknak, akik nem látnak szívesen a főigazgatói székben. 9 Milyen körülmények között vállalta el annak idején a megbízott főigaz­gatói posztot? — Tavaly júniusban kér­deztek meg, vállalnám-e? Akkor igent mondtam, de októberben, miután Stark Ferenc ellen bizalmatlan- sági indítványt nyújtottak be, ott sem voltam azon a szavazáson, amikor egyet­len többletvoks döntött személyem mellett. Pedig, ha akkor is megkérdeznek, talán nemet mondok ... Tisztában vagyok vele, hogy hivatalba lépésem el­ső napjától ellenszenvvel viseltetik irántam a tan­székvezetők egy része, a tanulmányi hivatal vezető­je, a szakapparátus né­hány dolgozója, a gazda­sági igazgató, s közéjük tar­tozik a főtitkár is. A test- nevelési tanszék ugyancsak kőkemény, hangos ellentá­bort alkot. A múltban szá­mos mulasztás történt, s ez az, amiben szerintük én nem vájkálhatok. Rövid idő leforgása alatt Hoványi Lajos a második ember, aki a főiskola élén áll. Sajnos az ő nevét egy kínos ügy tette ismertté. Nagy nyilvánosság előtt je­lentette be tavaly novem­berben, hogy hivatali szo­bájában őt az intézmény főtitkára, Domokos Kázmér megütötte. Szó áll szemben szóval,, hiszen a főtitkár azt állítja, hogy nem került sor tettlegességre. Az ügy nem maradt a főiskola fa­lain belül, ami mindkét szereplő, nem utolsósorban az oktatási intézmény hír­nevének ártott. A napok­ban munkaügyi, később polgári per is lesz a dolog­ból. — Állításom nem tudom tanúval bizonyítani, s az­zal is tisztában vagyok, hogy a két külön per egyik bírája sem köteles elfogad­ni közvetett bizonyítékai­mat, azaz lehet, hogy elve­szítem a pert. Ha a fő­titkárt visszahelyezi hiva­talába a bíróság, akkor le­het, hogy én felállók a szé­kemből, mert a történtek után abszurd helyzet állna elő. Tanárként azonban ezt az iskolaévet mindenkép­pen befejezem. A főtitkár urat magam függesztettem fel állásából december 28-án, mert november 20- tól hiába vártam ez ügyben a minisztérium intézkedé­sét — állítja Hoványi La­jos. ® Miért döntött úgy, hogy benyújtja pályázatát, hiszen azzal, amit most el­mondott, nyilván korábban is számolt? — Nem tudhattam előre, kik pályáznak majd, s lesz-e olyan jelölt, akinek a koncepciója alapján pezs­Tetszik, nem tetszik, Mátyás királyt nem román vitézek éltetik. Magyar az mindegyik a honfoglalás két szakasz­ban ment végbe, a torockói völgyet mindjárt az elején Ákos nemzetségének egy része szállta meg. A szlá­vok behódoltak, beolvad­tak, rajtuk kívül más ná­cióról nem tesz említést a história (nem is tehet, a románok csak a XVI. szá­zadban kezdenek átszivá­rogni, vajdáik kegyetlen­sége elől menekültek Er­délybe), arról viszont igen, hogy a központi magyar ki­rályság megalakulása után Szent István Erdélyt, s benne Torockót saját ki­rályi birtokának nyilvání­totta. Torockó a vasművesség által vált ismertté, s olyan nevek fémjelzik múltját, mint Bethlen Gábor és Apaffy Mihály. Iskolájában tanult és tanított Brossai Sámuel és Kriza János, a két neves polihisztor. Év­századokig városi ranggal bírt, oklevelét 111. Endre bocsátotta ki. Ma csupán község, nem egészen ezren lakják. Eb­ből nyolcvanan betelepült románok. Templomuk van, papjuk nincs. Az enyedi pópa jár ki háromheten­ként misézni. Matula Gy. Oszkár (Folytatjuk) dűl az élet, elindul a re­form a főiskolán. Ha ilyen programmal találkozom, visszavonom a pályázato­mat. Mert azt azért nem akartam, hogy személyem legyen kavics a fogaskere­kek között... ® önnek elsöprő több­séggel szavazott bizalmat a küldöttgyűlés, de miért kellett ezt a döntést ilyen sokáig halogatni? — Mert az előző alka­lommal óvást jelentettek be. Arról volt ugyanis szó, hogy a küldöttgyűlés sza­vazatát a főiskolai tanács változtatás nélkül jóvá­hagyja. Az óvás lényege pedig az volt, hogy a főis­kolai tanácsot nem lehel alárendelni a küldöttgyű­lésnek. Azóta megjött a minisztériumi állásfoglalás, miszerint jogsértés nem történt, tehát mi március 4-én bevezettük a szerve­zeti és működési szabály­zatba, hogy a küldöttgyűlés — mely létszámát tekintve nagyobb — bizonyos kér­désekben, például a főigaz­gató-választásban erősebb fórum. Ezután került sor a voksok leadására. Nem ta­gadom, az eredmény en­gem is meglepett... Amikor leültem a tanár úrral beszélgetni, arra gon­doltam, hosszú idő óta va­júdó ügy végére teszünk pontot a megjelenő írással. Sajnos' erről szó sincs, hi­szen Hoványi Lajos maga mondta: lehet, feláll a szé­kéből, ha elveszti a pert. (Amennyiben persze egy­általán kinevezik. A mi­nisztert ugyanis nem köti a főiskolai testület szavazása, és Hoványi úr a pályázati kiírás követelményeinek sem felel meg egyértel­műen.) Csakhogy a főisko­lának már régóta szüksége lenne a kinevezett főigaz­gatóra. Különösen szomo­rú, s nehéz a helyzet azért, mert a Szent Ke­reszt irgalmas rend nő­vérei bejelentették igényü­ket egykori zsámbéki in­gatlanaikra, köztük a főis­kola épületére is. Igaz, e kérdésben nincs még dön­tés, de a művelődésügy zsebében cincog a krajcár. És mennyivel egyszerűbb lesz majd verdiktet monda­ni, ha az oktatási intézmény élén nem áll erős,.a főisko­la érdekeit védeni képes vezető. Fazekas Eszter E&öissömb es fa®$ES®sz3€edésh®2Z Segítve a börtönből szabadultat Az elmúlt év vége óta működik „A szabadság- vesztésből szabadultak társadalmi beilleszkedésé­nek támogatására” elnevezéssel létrehozott alapít­vány, amelyet a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága szervezett. Célja, hogy differen­ciált módon, pénzzel segítse a börtönből szabadul­takat, akik munkát vállalnak és nem szüntetik meg családi kapcsolataikat. A kölcsön maximális összege 200 ezer forint lehet. A felvett pénz visszafize­tésének határideje — a köl­csönszerződésben foglaltak értelmében — öt éven be­lül határozható meg. Infor­mációk szerint az alapító intézmény egyszeri szociá­lis segélyt ad annak a rá­szorulónak, akinek életko­ra, egészségi állapota miatt nehézségekbe ütközik a társadalomba való visszail­leszkedése. A hatmilliós alaptőke, amivel az alapítvány nyi­tott, adományokkal növel­hető. A témával kapcsolat­ban megkérdeztük a Tököli Fiatalkorúak Börtönét és Fogházát, a 'Vácott levő büntetésvégrehajtási inté­zetet, valamint a Mária- nosztrán működő fegyházat és börtönt. TÖKÖL, VINCZE TA- MÄS EZREDES: — Az ala­pítványról, s az abban fog­laltakról tájékoztattuk az elítélteket. Az igényfelmé­réseknek még nagyon az elején tartunk. Tömeges jelentkezésről eddig nem számolhatok be. Az már most tény, hogy a nálunk levő minden negyedik fiatal családi gondokkal találja magát szembe. Háttérkap­csolatuk —- már ami a csa­ládhoz, a hozzátartozókhoz való kötődésüket mutatja — bizony kívánnivalókat hagy maga után. Minden­esetre alaposan értékeljük a szociális segélyt igénylők jogosultságát, s ezeket meg­küldjük az országos pa­rancsnokságnak. VÁC, VÖRÖS FERENC EZREDES: — Eddig leg­alább húszán jelezték, hogy számítanak a meghirdetett kölcsönre. Az alapítványt rendkívül hasznos dolog­nak és nemes kezdeménye­zésnek tartom, annál is in­kább, mivel köztudottan az utógondozás nehéz helyzet­ben van, s annak eredmé­nyessége „nyomon követ­hető’’. Szükség van a társa­dalmi összefogásra, s bün­tetésüket letöltők anyagi támogatására. Manapság, amikor lakásproblémák, munkahelyi és elhelyezke­dési gondok nehezítik meg sok ezer ember életét, a ci­vilek közé visszakerülők­nek ez az összeg egyfajta biztatást, támaszt is jelent ahhoz, hogy valahogy za­vartalanabb legyen a társa­dalmi visszailleszkedésük. MÄRIANOSZTRA, KO­VÁCS GÉZA ALEZRE­DES: — Beszélgetésünk időpontjáig mindössze egyetlen személyről tudok, aki jelezte, hogy érdeklő­dik a támogatás iránt. Az­zal tisztában kell lennünk, hogy maga az alapítvány még csak egy csíra, olyan kezdeményezés, amelyre érdemes odafigyelni, s amely alapítvány összegét a jövőben gyarapítani szük­séges. Alapos vizsgálat után a személy, az elítélt hasznos tulajdonságait kell figyelembe venni annak el­bírálásához, hogy részesül­het-e a kiírt támogatás­ból!? A parancsnokok azt is elmondták, hogy az igény­lők kéréseit, illetve a ve­lük kapcsolatos jellemzési anyagot megküldik a Bün­tetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának, s ott dől el, -hogy kik részesül­hetnek a kölcsönből. Gy. L. Tava szód ik a megyeházán Tanácskozó tanácsnokok Tavaszodik. Ügy tűnik, a megyeházán is. Sorra- rendre megtartották első üléseiket az önkormányzati közgyűlés bizottságai, még­hozzá helyből távolugrás­sal: rögvest érdemi kérdé­seket tárgyalva. Példának okáért a népjóléti bizott­ságban arról esett szó, hogy ahány vízszolgáltató tevé­kenykedik a megyében, az mind más vízdíjat szed, a skála köbméterenként 10 forinttól 25-ig terjed, akik fizetik, meg töprenghetnek arról; ők miért épp ennyit? Az oktatási-művelődési bi­zottságban arról vitáztak, kell-e Pest megyében peda­gógiai intézet, s hogyan pénzeljék a lehetséges há­rom változat valamelyikét, amihez a minisztérium éle­tét és vérét adja, de zab­bal sajnos nem szolgál­hat ... A területfejlesztési és környezetvédelmi bi­zottság sem bajmolódott puhább dióval, mint azzal: a leállított vízlépcsőépí­téshez kapcsolódott volna az Ipoly-rendezés, amivel most már ugyan mi is le­gyen ... A megyei közgyűlés nyolc bizottságának élén álló honatyák új titulust kap­tak: tanácsnokit. S a nyolc tanácsnokot tegnap talál­kozóra invitálták a közgyű­lés és hivatala vezetői. Mint ismeretes olva­sóink előtt, a megye főjegy­zője dr. Erdélyi László lett, aki pályázatában az önkor­mányzati hivatal új szerke­zetét vázolta fel. S mint ugyancsak ismeretes: a mai napig sem született meg az önkormányzati hi­vatalok tevékenységét sza­bályozó törvény. így (egye­lőre átmenetileg, de az is lehet, hogy tartósabban) megalakult az új szerkeze­tű hivatal. Létszáma a ko­rábbi 280 helyett csupán 60 körüli, ha nem számítjuk az önállóan tevékenykedő egyszemélyes intézményt, a megyei főépítészt, azután a 102 tagú gazdasági ellátó szervezetet, amely tovább­ra is működtetni hivatott a megyeháza épületeit, s ellátja majd az odaköltöző új hivatalokat is, valamint az ugyancsak részben ön­állóan gazdálkodó hatfős jogtanácsosi irodát. Ahogyan a tegnapi talál­kozón elhangzott, jó né­hány feladatot még nem testáltak senkire, gazdát­lanul pedig nem marad­hatnak olyan ügyek, mint a munkanélküliség, a víz­lépcső, a világkiállítás, a sport és a fővárossal való kapcsolattartás. Tán nem is maradnak. A jelek bizta­tóak, jön a tavasz, az élén­külés évada ... V. G. P. A kép&iseié i&vcasE&fa Adjanak földet a nincsteleneknek — Gondolatban voltam már fideszas, voltam kis­gazda és szabaddemokra­ta is — mondja az MDF-es Vona Ferenc, Ráckeve or­szággyűlési képviselője. — Most, viszont már oda ju­tottam, hogy mindenkép­pen lépni kell valamit. □ Ezek szerint ön sem értett egyet a sza­baddemokraták hétfői javaslatával, hogy vár­janak a törvénnyel ad­dig, amíg a tulajdonvi­szonyok alapelveit tisz­tázzák. — Elkésett szerintem ez a javaslat, hiszen ezzel a régóta húzódó kárpótlási vitával olyan várakozást gerjesztettünk, ami miatt most már lépéskényszer­ben vagyunk. Valamit min­denképpen tennünk kell. O ön fölszólalt a ple­náris ülésen az általá­nos vitában, s úgy tu­dom, módosító indít­ványt is beterjesztett. Ebből arra gondolok, hogy rájött a megoldás­ra. — Ügy látom, s felszóla­lásomnak, módosító indít­ványomnak is az a lénye­ge, hogy a működésképte­len, halt állami tőkének kell tulajdonost szerezni. Ebben persze nincs vita, a vita lényege, hogy ezt ho­gyan csináljuk. □ Mi az ötlete? — Már 87-ben fölvetet­tem itt a Parlamentben, hogy elkerülhetetlen az or­szágos érdekekre figyelő privatizálás. De a privati­zálás, s nem a reprivatizá- lás. A földet azonban ki kell venni ebből a csomag­ból, mert az egészen más műfaj. A föld esetében el tudom fogadni az 50 hektá­ros határt, onnan kezdve a degressziót, a kárpótlási jegyek javaslatom szerint a jegybanki kamat szerint kamatozzanak, és öt évig ne csak háromig. Ezen kí­vül szerintem nagy hiba lenne, ha a volt tulajdono­sok kárpótlása közben megfeledkeznénk arról a 800-900 eaer téeszdolgozó- ról, akiknek semmijük sem volt, s most is csak a két kezük a tulajdonuk. Az ő munkájuk is növelte a földek, a téeszek értékét, én nekik is biztosítanék másfél hektárnyi földet. □ Félő, hogy mire a vitát eldöntik a képvi­selők, addigra nem lesznek se téeszek, se kiosztható-visszaad- ható földek. — Ha sikerül a tulaj­donviszonyokat tisztázni, s ha tudunk garanciát adni arra, hogy a tulajdon szent és sérthetetlen, akkor a téeszek biztosan nem lesz­nek az átalakulás ellen. □ Amennyiben meg­várják, s nem alakulnak még előbb részvénytár­sasággá például. — Ilyen törekvések nin­csenek az én körzetemben. A téeszelnökök egyetérte­nek mifelénk abban, hogy kell a tulajdonos. Aztán, ha akarnak, szövetkezzenek a tulajdonosok, ha nem akarnak, gazdálkodjanak egyénileg. □ És akarnak? — Nagy igény van a földre Alsónémedi, Dabas, Bugyi, Lacháza, Ráckeve, Dömsöd környékén. Na­gyon várják a földet, a tör­vényt. Mindenki azt mond­ja, hogy a jelenlegi hely­zet az, ami tarthatatlan. □ És ha nem lesznek megelégedve a törvény nyújtotta lehetőséggel? — Tökéletes igazságot nem tudunk szolgáltatni, bár törekszünk rá. Nagyon remélem, hogy a kárpótlá­si törvény vitája után nem lesz az egymillió-három­százezer várakozó helyett egymillió elégedetlen. □ Meddig szándékoz­nak még vitatkozni? — Gondolom április kö­zepére meghozzuk a tör­vényt. J. A.

Next

/
Thumbnails
Contents