Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-07 / 56. szám
Ha kavics vagyok a fogaskerekek között... Győzelem-keserű szájízzel Hosszú vajúdás után hétfőn a leendő főigazgató személyéről foglaltak állást a Zsámbéki Tanítóképző Főiskolán. A küldött- gyűlés zárt ajtók mögött hozott döntést, 81 szavazatból hatva- nat Hoványi Lajos, az intézmény eddigi megbízott főigazgatója kapott. öten pályáztak a poszt betöltésére, ám az egyik jelölt még a szavazás előtt kilátásba helyezte visszalépését, mert megalázónak tartotta a nyelvi vizsgáztatást. A nyilvános meghallgatáson minden érintett a megbízott főigazgató fejére olvasta, hogy Hoványi Lajos funkciójában, egyben potenciális pályázóként nem maradt kívül a szavazás előkészítéséből, sőt lerövidítette a pályázók önéletrajzát. — Minden pályázó programja csorbítatlanul került a nyilvánosság elé. Előre nem ismertettük a teljes beküldött önéletrajzot, annak bizalmas jellege miatt — csupán száraz életrajzi adatokat hagytunk ki —, az eddig is bevált és követett eljárás és gyakorlat szerint — érvel Hoványi Lajos. — E döntést egyébként nem egyedül hoztam meg, hiszen tanszékvezetői értekezleten ismertettem a minisztériumi levél tartalmát, s akkor abban állapodtunk meg, hogy utánanézünk: másutt hogyan kezelik a pályázatok bizalmas részét, a jelöltek személyiségi jogainak védelmét. Nos, való igaz, hogy a tanszékvezetőktől utóbb nem érkezett reflexió, de a személyzeti ügyekkel foglalkozó kolléga és magam is olyan információkat kaptunk idegen főiskoláktól, hogy ők hasonlóképp járnak, járnának el. Utólag hajlok a megállapításra: talán mégsem kellett volna megtenni, mert ezzel is támadási lehetőséget adtam azoknak, akik nem látnak szívesen a főigazgatói székben. 9 Milyen körülmények között vállalta el annak idején a megbízott főigazgatói posztot? — Tavaly júniusban kérdeztek meg, vállalnám-e? Akkor igent mondtam, de októberben, miután Stark Ferenc ellen bizalmatlan- sági indítványt nyújtottak be, ott sem voltam azon a szavazáson, amikor egyetlen többletvoks döntött személyem mellett. Pedig, ha akkor is megkérdeznek, talán nemet mondok ... Tisztában vagyok vele, hogy hivatalba lépésem első napjától ellenszenvvel viseltetik irántam a tanszékvezetők egy része, a tanulmányi hivatal vezetője, a szakapparátus néhány dolgozója, a gazdasági igazgató, s közéjük tartozik a főtitkár is. A test- nevelési tanszék ugyancsak kőkemény, hangos ellentábort alkot. A múltban számos mulasztás történt, s ez az, amiben szerintük én nem vájkálhatok. Rövid idő leforgása alatt Hoványi Lajos a második ember, aki a főiskola élén áll. Sajnos az ő nevét egy kínos ügy tette ismertté. Nagy nyilvánosság előtt jelentette be tavaly novemberben, hogy hivatali szobájában őt az intézmény főtitkára, Domokos Kázmér megütötte. Szó áll szemben szóval,, hiszen a főtitkár azt állítja, hogy nem került sor tettlegességre. Az ügy nem maradt a főiskola falain belül, ami mindkét szereplő, nem utolsósorban az oktatási intézmény hírnevének ártott. A napokban munkaügyi, később polgári per is lesz a dologból. — Állításom nem tudom tanúval bizonyítani, s azzal is tisztában vagyok, hogy a két külön per egyik bírája sem köteles elfogadni közvetett bizonyítékaimat, azaz lehet, hogy elveszítem a pert. Ha a főtitkárt visszahelyezi hivatalába a bíróság, akkor lehet, hogy én felállók a székemből, mert a történtek után abszurd helyzet állna elő. Tanárként azonban ezt az iskolaévet mindenképpen befejezem. A főtitkár urat magam függesztettem fel állásából december 28-án, mert november 20- tól hiába vártam ez ügyben a minisztérium intézkedését — állítja Hoványi Lajos. ® Miért döntött úgy, hogy benyújtja pályázatát, hiszen azzal, amit most elmondott, nyilván korábban is számolt? — Nem tudhattam előre, kik pályáznak majd, s lesz-e olyan jelölt, akinek a koncepciója alapján pezsTetszik, nem tetszik, Mátyás királyt nem román vitézek éltetik. Magyar az mindegyik a honfoglalás két szakaszban ment végbe, a torockói völgyet mindjárt az elején Ákos nemzetségének egy része szállta meg. A szlávok behódoltak, beolvadtak, rajtuk kívül más nációról nem tesz említést a história (nem is tehet, a románok csak a XVI. században kezdenek átszivárogni, vajdáik kegyetlensége elől menekültek Erdélybe), arról viszont igen, hogy a központi magyar királyság megalakulása után Szent István Erdélyt, s benne Torockót saját királyi birtokának nyilvánította. Torockó a vasművesség által vált ismertté, s olyan nevek fémjelzik múltját, mint Bethlen Gábor és Apaffy Mihály. Iskolájában tanult és tanított Brossai Sámuel és Kriza János, a két neves polihisztor. Évszázadokig városi ranggal bírt, oklevelét 111. Endre bocsátotta ki. Ma csupán község, nem egészen ezren lakják. Ebből nyolcvanan betelepült románok. Templomuk van, papjuk nincs. Az enyedi pópa jár ki háromhetenként misézni. Matula Gy. Oszkár (Folytatjuk) dűl az élet, elindul a reform a főiskolán. Ha ilyen programmal találkozom, visszavonom a pályázatomat. Mert azt azért nem akartam, hogy személyem legyen kavics a fogaskerekek között... ® önnek elsöprő többséggel szavazott bizalmat a küldöttgyűlés, de miért kellett ezt a döntést ilyen sokáig halogatni? — Mert az előző alkalommal óvást jelentettek be. Arról volt ugyanis szó, hogy a küldöttgyűlés szavazatát a főiskolai tanács változtatás nélkül jóváhagyja. Az óvás lényege pedig az volt, hogy a főiskolai tanácsot nem lehel alárendelni a küldöttgyűlésnek. Azóta megjött a minisztériumi állásfoglalás, miszerint jogsértés nem történt, tehát mi március 4-én bevezettük a szervezeti és működési szabályzatba, hogy a küldöttgyűlés — mely létszámát tekintve nagyobb — bizonyos kérdésekben, például a főigazgató-választásban erősebb fórum. Ezután került sor a voksok leadására. Nem tagadom, az eredmény engem is meglepett... Amikor leültem a tanár úrral beszélgetni, arra gondoltam, hosszú idő óta vajúdó ügy végére teszünk pontot a megjelenő írással. Sajnos' erről szó sincs, hiszen Hoványi Lajos maga mondta: lehet, feláll a székéből, ha elveszti a pert. (Amennyiben persze egyáltalán kinevezik. A minisztert ugyanis nem köti a főiskolai testület szavazása, és Hoványi úr a pályázati kiírás követelményeinek sem felel meg egyértelműen.) Csakhogy a főiskolának már régóta szüksége lenne a kinevezett főigazgatóra. Különösen szomorú, s nehéz a helyzet azért, mert a Szent Kereszt irgalmas rend nővérei bejelentették igényüket egykori zsámbéki ingatlanaikra, köztük a főiskola épületére is. Igaz, e kérdésben nincs még döntés, de a művelődésügy zsebében cincog a krajcár. És mennyivel egyszerűbb lesz majd verdiktet mondani, ha az oktatási intézmény élén nem áll erős,.a főiskola érdekeit védeni képes vezető. Fazekas Eszter E&öissömb es fa®$ES®sz3€edésh®2Z Segítve a börtönből szabadultat Az elmúlt év vége óta működik „A szabadság- vesztésből szabadultak társadalmi beilleszkedésének támogatására” elnevezéssel létrehozott alapítvány, amelyet a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága szervezett. Célja, hogy differenciált módon, pénzzel segítse a börtönből szabadultakat, akik munkát vállalnak és nem szüntetik meg családi kapcsolataikat. A kölcsön maximális összege 200 ezer forint lehet. A felvett pénz visszafizetésének határideje — a kölcsönszerződésben foglaltak értelmében — öt éven belül határozható meg. Információk szerint az alapító intézmény egyszeri szociális segélyt ad annak a rászorulónak, akinek életkora, egészségi állapota miatt nehézségekbe ütközik a társadalomba való visszailleszkedése. A hatmilliós alaptőke, amivel az alapítvány nyitott, adományokkal növelhető. A témával kapcsolatban megkérdeztük a Tököli Fiatalkorúak Börtönét és Fogházát, a 'Vácott levő büntetésvégrehajtási intézetet, valamint a Mária- nosztrán működő fegyházat és börtönt. TÖKÖL, VINCZE TA- MÄS EZREDES: — Az alapítványról, s az abban foglaltakról tájékoztattuk az elítélteket. Az igényfelméréseknek még nagyon az elején tartunk. Tömeges jelentkezésről eddig nem számolhatok be. Az már most tény, hogy a nálunk levő minden negyedik fiatal családi gondokkal találja magát szembe. Háttérkapcsolatuk —- már ami a családhoz, a hozzátartozókhoz való kötődésüket mutatja — bizony kívánnivalókat hagy maga után. Mindenesetre alaposan értékeljük a szociális segélyt igénylők jogosultságát, s ezeket megküldjük az országos parancsnokságnak. VÁC, VÖRÖS FERENC EZREDES: — Eddig legalább húszán jelezték, hogy számítanak a meghirdetett kölcsönre. Az alapítványt rendkívül hasznos dolognak és nemes kezdeményezésnek tartom, annál is inkább, mivel köztudottan az utógondozás nehéz helyzetben van, s annak eredményessége „nyomon követhető’’. Szükség van a társadalmi összefogásra, s büntetésüket letöltők anyagi támogatására. Manapság, amikor lakásproblémák, munkahelyi és elhelyezkedési gondok nehezítik meg sok ezer ember életét, a civilek közé visszakerülőknek ez az összeg egyfajta biztatást, támaszt is jelent ahhoz, hogy valahogy zavartalanabb legyen a társadalmi visszailleszkedésük. MÄRIANOSZTRA, KOVÁCS GÉZA ALEZREDES: — Beszélgetésünk időpontjáig mindössze egyetlen személyről tudok, aki jelezte, hogy érdeklődik a támogatás iránt. Azzal tisztában kell lennünk, hogy maga az alapítvány még csak egy csíra, olyan kezdeményezés, amelyre érdemes odafigyelni, s amely alapítvány összegét a jövőben gyarapítani szükséges. Alapos vizsgálat után a személy, az elítélt hasznos tulajdonságait kell figyelembe venni annak elbírálásához, hogy részesülhet-e a kiírt támogatásból!? A parancsnokok azt is elmondták, hogy az igénylők kéréseit, illetve a velük kapcsolatos jellemzési anyagot megküldik a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának, s ott dől el, -hogy kik részesülhetnek a kölcsönből. Gy. L. Tava szód ik a megyeházán Tanácskozó tanácsnokok Tavaszodik. Ügy tűnik, a megyeházán is. Sorra- rendre megtartották első üléseiket az önkormányzati közgyűlés bizottságai, méghozzá helyből távolugrással: rögvest érdemi kérdéseket tárgyalva. Példának okáért a népjóléti bizottságban arról esett szó, hogy ahány vízszolgáltató tevékenykedik a megyében, az mind más vízdíjat szed, a skála köbméterenként 10 forinttól 25-ig terjed, akik fizetik, meg töprenghetnek arról; ők miért épp ennyit? Az oktatási-művelődési bizottságban arról vitáztak, kell-e Pest megyében pedagógiai intézet, s hogyan pénzeljék a lehetséges három változat valamelyikét, amihez a minisztérium életét és vérét adja, de zabbal sajnos nem szolgálhat ... A területfejlesztési és környezetvédelmi bizottság sem bajmolódott puhább dióval, mint azzal: a leállított vízlépcsőépítéshez kapcsolódott volna az Ipoly-rendezés, amivel most már ugyan mi is legyen ... A megyei közgyűlés nyolc bizottságának élén álló honatyák új titulust kaptak: tanácsnokit. S a nyolc tanácsnokot tegnap találkozóra invitálták a közgyűlés és hivatala vezetői. Mint ismeretes olvasóink előtt, a megye főjegyzője dr. Erdélyi László lett, aki pályázatában az önkormányzati hivatal új szerkezetét vázolta fel. S mint ugyancsak ismeretes: a mai napig sem született meg az önkormányzati hivatalok tevékenységét szabályozó törvény. így (egyelőre átmenetileg, de az is lehet, hogy tartósabban) megalakult az új szerkezetű hivatal. Létszáma a korábbi 280 helyett csupán 60 körüli, ha nem számítjuk az önállóan tevékenykedő egyszemélyes intézményt, a megyei főépítészt, azután a 102 tagú gazdasági ellátó szervezetet, amely továbbra is működtetni hivatott a megyeháza épületeit, s ellátja majd az odaköltöző új hivatalokat is, valamint az ugyancsak részben önállóan gazdálkodó hatfős jogtanácsosi irodát. Ahogyan a tegnapi találkozón elhangzott, jó néhány feladatot még nem testáltak senkire, gazdátlanul pedig nem maradhatnak olyan ügyek, mint a munkanélküliség, a vízlépcső, a világkiállítás, a sport és a fővárossal való kapcsolattartás. Tán nem is maradnak. A jelek biztatóak, jön a tavasz, az élénkülés évada ... V. G. P. A kép&iseié i&vcasE&fa Adjanak földet a nincsteleneknek — Gondolatban voltam már fideszas, voltam kisgazda és szabaddemokrata is — mondja az MDF-es Vona Ferenc, Ráckeve országgyűlési képviselője. — Most, viszont már oda jutottam, hogy mindenképpen lépni kell valamit. □ Ezek szerint ön sem értett egyet a szabaddemokraták hétfői javaslatával, hogy várjanak a törvénnyel addig, amíg a tulajdonviszonyok alapelveit tisztázzák. — Elkésett szerintem ez a javaslat, hiszen ezzel a régóta húzódó kárpótlási vitával olyan várakozást gerjesztettünk, ami miatt most már lépéskényszerben vagyunk. Valamit mindenképpen tennünk kell. O ön fölszólalt a plenáris ülésen az általános vitában, s úgy tudom, módosító indítványt is beterjesztett. Ebből arra gondolok, hogy rájött a megoldásra. — Ügy látom, s felszólalásomnak, módosító indítványomnak is az a lényege, hogy a működésképtelen, halt állami tőkének kell tulajdonost szerezni. Ebben persze nincs vita, a vita lényege, hogy ezt hogyan csináljuk. □ Mi az ötlete? — Már 87-ben fölvetettem itt a Parlamentben, hogy elkerülhetetlen az országos érdekekre figyelő privatizálás. De a privatizálás, s nem a reprivatizá- lás. A földet azonban ki kell venni ebből a csomagból, mert az egészen más műfaj. A föld esetében el tudom fogadni az 50 hektáros határt, onnan kezdve a degressziót, a kárpótlási jegyek javaslatom szerint a jegybanki kamat szerint kamatozzanak, és öt évig ne csak háromig. Ezen kívül szerintem nagy hiba lenne, ha a volt tulajdonosok kárpótlása közben megfeledkeznénk arról a 800-900 eaer téeszdolgozó- ról, akiknek semmijük sem volt, s most is csak a két kezük a tulajdonuk. Az ő munkájuk is növelte a földek, a téeszek értékét, én nekik is biztosítanék másfél hektárnyi földet. □ Félő, hogy mire a vitát eldöntik a képviselők, addigra nem lesznek se téeszek, se kiosztható-visszaad- ható földek. — Ha sikerül a tulajdonviszonyokat tisztázni, s ha tudunk garanciát adni arra, hogy a tulajdon szent és sérthetetlen, akkor a téeszek biztosan nem lesznek az átalakulás ellen. □ Amennyiben megvárják, s nem alakulnak még előbb részvénytársasággá például. — Ilyen törekvések nincsenek az én körzetemben. A téeszelnökök egyetértenek mifelénk abban, hogy kell a tulajdonos. Aztán, ha akarnak, szövetkezzenek a tulajdonosok, ha nem akarnak, gazdálkodjanak egyénileg. □ És akarnak? — Nagy igény van a földre Alsónémedi, Dabas, Bugyi, Lacháza, Ráckeve, Dömsöd környékén. Nagyon várják a földet, a törvényt. Mindenki azt mondja, hogy a jelenlegi helyzet az, ami tarthatatlan. □ És ha nem lesznek megelégedve a törvény nyújtotta lehetőséggel? — Tökéletes igazságot nem tudunk szolgáltatni, bár törekszünk rá. Nagyon remélem, hogy a kárpótlási törvény vitája után nem lesz az egymillió-háromszázezer várakozó helyett egymillió elégedetlen. □ Meddig szándékoznak még vitatkozni? — Gondolom április közepére meghozzuk a törvényt. J. A.
