Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-01 / 51. szám
UQA„VIDÉKI BUDAÖRS 0 ERD • SZÁZHALOMBATTA • PILISVOKOS VAU 0 BUDAKESZI 0 B1ATOI BAGV 0 TÖRÖKBÁLINT 0 PILI8CSABA 0 PAXV 0 ZSÁMBÉK 0 SOLVMAB 0 TAR.NO 0 NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ 0 PERBAT. © TOK 0 TINNYE 0 t?RÖM Kinn a bárány, benn a farkas Amíg az olaszok elviszik mindet... Még *z önkormányzati vá- laqxtási 1»hö járat finisében ráérvén te me sí a« SZDSZ és a v Fidesz az első „szabad hordó- futónoklatokat” a fővárosi Bla- ha Lujza téri Aluljáróban. Nagyon tetszett az ötlet, mert ak- . kor nem pártprogramot igyekeztek az arra járó polgárok fejébe sulykolni, hanem jobbára olyan emberek kezébe nyomták a mi&rofóiit, akiknek komoly mondanivalójuk volt a széles nyilvánosság számúra. Legjobban egy szabolcsi asszony szónoklata ragadta meg a figyelmemet, aki a parasztgazdaságok katasztrofális helyzetéről számolt be a s -ka- dalomnak. ö már akkor arról panaszkodott, hogy a hízó libák ezreit vágjak le, mert el- .. fogyott a töméshez való kukorica, a tejet nem tudják eladni, vagy csak nagy veszteséggel, h a birkagyapjú báláinak ezrei állnak raktáron több mint fél év óta! A szabolcsi asszony sirámai ismerősek voltak, hi- • szén hasonló bajok mutatkoztak Pest megyében is. Az akkori hordószonoklaiok óta élteit néhány hónap, s történt egy s más — elég, ha csak a gazdák sztrájkjaira, a földfoglalásokra, vágy á tej körüli cirkuszokra gondolunk. Közeledik a rendszerváltás első beígér t legnehezebb esztendejének tavasza, miközben a privatizáció, a kárpótlás, a „íöld- - osztás” kérdéseinek jó részét nem sikerült megnyugtatóan rendezni. Ezekkel a meg nem válaszolt kérdésekkel állítottam be egy tinjiyei gazdához abban a hiszemben, hogy megtudom tőle, mit vár a tavasztól azok után, hogy már neki is javasolták: vágja le a tehénállománya egy részét, ha nem tudja megfizetni a magas takarmányárakat, s nem képes jó áron eladni a tejet. Nos, ez a gazda már semmit sem vár, semmiben nem hisz. Tartja a jó törzsállományát, amíg el nem fogy minden takarmánya, mert nem képes és nem is akarja megváltoztatni életformáját. Bizony nem volt jó hangulatban a tinnyei gazda. Ezért lepett meg Bojt Imre, a juhász látszólagos há- nyavetisége, jó kedélye, amikor Tinnye és Piliscsaba között Bibók Balázs tanyáján találkoztam vele. Én úgy tudtam, hogy Bibó úr Bajt Imre büszkén mutatja a két ritkaságszámba menő tarka „kospalántát” (balra). András István káprázatos gyorsasággal körmöli az öreg birkákat, hogy a gombás fertőzés nehogy felüsse fejét a nyájban (jobbra) (A szerző felvételei) a toki Egyetértés Tsz-től bérli a területet, ahol hatszáz birkát nevelnek a két nagy akolban. Bojt úr szerint a tanya már magán- tulajdon, Azonban nem ez veit a lényeg, hanem az, hogy ők mindössze hárman látják el a hatszázas nyájat, amelyben neki, a juhásznak is vannak birkái. Tehát ő nemcsak bérmunkás, hanem résztulajdonos is. Bojt úr elégedett, mert jól fizetnek az olaszok a bárányokért, s mert nincsenek köztük „vattaemberek”, mint a téeszek ben. Nem fél attól, hogy vállalkozásuk veszteséges lesz. Sem ő, sem emberei nem félnek a tavasztól, mert ha egy 8 ezer forintba kerülő anyajuh évente háromszor-négyszer fial. akkor megvan a hasznuk a. bárányokon — legalábbis, amíg az olaszok elviszik mindet. Ám amikor arról faggattam, hogy mi lesz a juhtej, a gyapjú sorsa, már nem volt olyan virágos a kedve. Régóta nem fejik az állatokat, a tej a birkáknak kell. Különben sincs jó ára a juhtejnek, akárcsak a gyapjúnak, amiért jó, ha annyit kapnak, hogy kifizetik a birka- nyírókafc. Húsvétra kiürítik az aktokat, akkor jönnek az olaszok a bárányokért. Aztán újra kezdik a megmaradó anyaállománnyal és kosokkal, hogy megint eladni való bárányokat neveljenek a külföldi vásárlóknak — mert itthon már nincs fizetőképes kereslet. És jön a tavasz. Amikor talán mégiscsak lesz valamiféle földosztás, és a bérelt kaszáló, legelő valódi tulajdonosai helyet — vagyis földet kérnek majd. Aszódi László Antal Gazdaságot nyomorító hitelek Tiszta lappal indulnak A felvett hitelek és a miad tetemesebb kamatterhek alatt görnyedeznek Pest megye mezőgazdasági nagyüzemei. A pátyi központú Zsámbéki Medence Técsz elmúlt évi hiteleinek nagysága megközelítette a 180 millió forintot, míg a kifizetett kamatoké a 40 millió közelében volt. A három településre kiterjedő mezőgazdasági nagyüzem tagsága az elmúlt év végén kifejezte azt a szándékát, hogy a szövetkezet a régi, az összevonás előtti területekre szakadjon szét. Így április 1-jétol Zsámbékon, Biartarbágyon és Pályon új szövetkezetek alakulnak. Nagy István, a Zsámbé- ki Medence elnökhelyettese elmondta, hpgy a gépek elosztása, illetve a vagyonfelosztás javában tart, s •etek a teendők március 31-ig befejeződnek. ,A már emiitelt tetemes hitelek érthetően nagy tehertételt jelentenek a számukra. Csakhogy sikerült vevőt találniuk egy 52 hektáros és közel negyvenhektárnyi földterületükre, s ezek eladási árából rendezni tudják az 199i-re áthúzódott tartozások törlesztését. A termőföldek eladásába, a tartozások kiegyenlítésébe beleegyezett a három részre szakadt téesz tagsága. s így április elsejétől valóban tiszta lappal foghalnak hozzá gazdálkodási elképzeléseik valóra váltásához. A Zsámbéki Medence Téesz tavaly 404 millió forintos árbevételt könyvelhetett el, s ennek elérését a csaknem félezres tagságának köszönhette. Mivel egyre gyarapodik a szövetkezetnél a nyugdíjasok száma, így a jövőben a korszerű megmunkálógépeknek, a jól megválasztott termék- profilnak, a bel- és külpiacon egyaránt eladható takarmány- és kenyérgabona- féleségeknek lesz csak lét- jogosultságuk és meghatározó szerepük. A toki Egyetértés háza táján még nem tűntek fel a szétbomlásra utaló viharfelhők, s így idén még a Telkit, Budajenőt, Perbált, Tinnyét és Tököt magában foglaló négyezer hektáros közös gazdaság próbálkozhat meg egy, a tavalyinál eredményesebb esztendővel. Vr. Nagy Mihály, az Egyetértés elnöke nem éppen rózsás hangulatban arról adott számot, hogy a napokban megtartott küldöttgyűlésükön, amelyen az elmúlt év gazdasági mutatói voltak terítéken, nem sok jóval biztathatta tagságát, a hallgatóságot. Az emlékezetes aszály, elvitte minden reményüket, s így hosszú évek után első ízben veszteséges esztendőt zártak. Náluk 50 milliós hitel mellett gazdálkodtak. Súlyosbította pénzügyi helyzetüket, hogy 30 milliós banki kamatot is ki keltett volna fizetniük, de ennek egy részét kénytelenek. voltak áthozni erre az esztendőre. Tökön nemcsak a növénytermesztés „mutatott fel” igen gyenge eredményeket. Beszűkült az ipari ágazat is, amelyik pedig mindig nyereséges volt. Melléküzemágaik általában - szolgáltató tevékenységet láttak el, többnyire bérmunkában. s amíg 1980-ben 19 millió forintos fedezeti összeggel zárhatták az evet, tavaly már mindössze egymillióra futotta. Tökön erőteljesen aktivizálják magukat a kisgazdák. Ennek tulajdonítható, hogy a téesz egyre-másra köti meg a földet igénylő gazdákkal az előszerződéseket. Eddig már mintegy 100 Hektárnyi terület került ki a nagyüzemből, hogy azokon a kilépő tagak, a helybéli kistermelők megalakítsák a maguk kisszövetkezetéit. Akadályozza a további szerződések kötését az, hogy még mindig nem született mag az új szövetkezeti és földtörvény, s változatlanul parlamenti és párt viták kereszttüzében áll a kárpótlás kérdése. A toki Egyetértés már említett négyezer hektáros földterületéből h áromezret tesz ki a kimondottan növénytermesztésre való szántóföld. Tinnyén találhatóak a leggyengébb aranykorona értékű területek. A szövetkezet elnöke utalt arra, hogy a tagság több mint nyolcvan százaléka nem kívánja vissza á földjét, s nyugodt körülmények között akarnak a jövőben dolgozni. Erre az évre nem terveznek nyereséget, hiszen van mit törleszteniük a bankok felé. Számukra most a megkapaszkodás, a közös .vagyon megőrzése a cél. (gyócsi) Kertészkedcknek Melegágy fertőtlenítése Február végén, március elején szokták megkezdeni a korai palánták neveléséhez szükséges magok elvetését a melegágyakba. Aki nagy, fűtött fóliasátorban neve! palántát, bizonyára isméri a palán taneveiéivel járó munkák csínját-bínját. Azok, akik csak a saját kertjük részére egy-egy kis — trágyával fütött — melegágyat készítenek, sokszor követnék el ólyári hibákat, amelyek miatt a palántanevelés sikertelen lesz. A ló- tetű például előszeretettel húzódik be télre a jó meleget adó trágyadombba, ezért mielőtt a trágyát belerakjuk a melegágyba, terítsük szét és adagonként ellenőrizzük. A trágya fölé kerülő földben is lehetnek Biatorbágyi vendégváró (Hancsovszki János felvétele) Kútba cselt német gyógy túrák Battai gyerekek Kőszegen „Szívem szerint minden gyereket elküldenek négyhetes klímaváltozásra, évente legalább egyszer.” — mondta legutóbbi beszélgetésünk alkalmával dr. Benedek László, a százhalombattai városi rendelőintézet orvosigazgatója. Majd hozzáfűzte: ,.— Nem azért, mert a városban születtek, hanem mert egyébként is szükségük lenne rá! Fizikailag le kellene terhelni őket.” A doktor űr komolyan gondolja, amit mond. Mint pulmológus gyermekorvosnak bőségesen nyílt alkalma közelről látni görcsösen köhögő vagy láztól csillogó szemű kicsiket az elmúlt évek során. Még a tavalyi esztendőben is a volt NDK erdőségeibe, sóbarlangjába kísérget- te a város krónikusan asztmás gyerekeinek leginkább rászoruló 25-30 fős csoportját. Ezeket az „üdüléseket” komplex terápiaként alkalmazta segítőtársaival: a sókúra és gyógyszeres kezelés előnyeit párosítva a fizikai megterheléssel, szinte kierőszakolták a gyerekek legyengült védekezőrendszerének megerősödését. A gyógyüdülések áldásos hatása abban mérhető, hogy a . benne részesített gyerekek mintegy fél-egyéves periódust tudtak átvészelni komolyabb visszaesés nélkül. Igaz, ezért alapos „kiképzésen” kellett átesniük, néha . órákig gyalogoltak körbe a sófal körül. Sajnos a németországi változások miatt ez a korábbi gyakorlat már nem folytatható: túl költséges lenne. A lehetőségek felkutatásában azonban többen is segítségére siettek. Ezekben a napokban például a történelmi emlékeiről és kedvező klimatikus viszonyairól egyaránt nevezetes ha- túrváros, Kőszeg üdülő- szanatóriuma ad otthon; 38 battai harmadik osztályos kisdiáknak. Az úgynevezett „erdei iskola” öt lete Dörnyei Tamástól, á városi szabadidőközpont vezetőjétől származik, aki a megvalósításában is oroszlánrészt vállalt. A kis csoportot, amely február 17. és március 2. között két hetet tölt a nyugati végek jó levegőjű erdőségében, szülők és pedagógusok is elkísérték. Napjaikat állandó orvosi felügyelet mellett töltik, délelőtt tanulással, azután sok mozgással és játékkal. Üres óráikban pedig Kőszeg múltjával és műemlékeivel ismerkednek; A . kútba esett német gyógytúrák pótlására is akadt jelentkező, a Magyar Sízők Egyesülete, amely úgy tűnik, eredeti profilját tágabban értelmezi. Ugyanis több külföldi lehetőség megszervezésére vállalkozott: szóba jött például a romániai Szováta vagy Kárpát-Ukrajna, de más eshetőséget sem zártak ki. Ráadásul az utazási irodákénál jóval kedvezőbb árakat kínálnak, olyan feltételekkel, amelyek a szülői kíséretet is lehetővé teszik. Erre korábban tudniillik nem volt mód. A doktor urat hallgatva csak azt fájlalom, hogy minden battai gyereket nem vihet magával. Pedig tavaly is pontosan 336 csöppség született a városban. Vajon hánynak lesz szüksége rá? Szilasi György különféle rovarok. A nyáron vagy ősszel halomba gyűjtött jó minőségű földbe szívesen rakják petéiket a cserebogarak, de a cserebogárpajorok is behúzódnak ide, A magvetés előtt ajánlatos a melegágy földjét 0,2 százalékos Zimb vagy Or- thocid-oldattal megöntözni, hogy a palántafejlödést gátló gombákat is elpusztítsuk. Ennek elmulasztásakor előfordulhat, hogy a kikelt palánta szára — ott, ahol a földdel érintkezik — elrothad, a palánta a földre dől és elpusztul. Kedvez a gombák fejlődésének az is, há a melegágyban a magokat túl sűrűn vetjük, emiatt a kikelt palánták egymást gátolják a fejlődésben, felnyurgulnak, elsatnyulnak, a gyönge, erőtlen palántákkal pedig könnyen végez a betegség. A kikelt palántákat ne öntözzük hideg vízzel, langyosítsuk fel a melegágy alatt lévő hőmérsékletre. Kelés után ügyeljünk arra is, hogy a melegágy fedelén levő üveg — vagy fólia — mindig tiszta legyen, mert a sáros, piszkos fedélen a napsugár nem hatol át, pedig a kis növénynek nagy szüksége van a napfényre. A kedvező hőmérsékletű melegágyban gyorsan elszaporodnak a földibolhák és a levélleivek, amelyek ellen rovarölő szerekkel kell védekezni. Ugyanis a különféle gombabetegségeknek is kedvez a melegágy hőmérséklete és nedvessége, ezért többször is ellenőrizzük a melegágyat, és ha gombát vagy rovaro- 4;at észlelünk benne, azonnal permetezzük meg a palántákat rovarölő vagy gombaölő szerrel. Széli László Érd BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. O Munkatársak: Fekete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. 0 Fogadónap minden hétfőn IIS' óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. 6. PL: 311. Ír. sz.: UK. Telefon: 138-4761, 1384067.
