Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-05 / 54. szám
I “**-"**""-■11 1 11 I y1. J »11 \ rv Ara: » <>0 CmUii ^ _ xxxv ÉVFO' '’€ÍfírJa 1991. MÄRCIÜS 5., KEOD XXXV. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM AZ ÁR ELUN ÚSZVA NEM NŐS,A Keserű hangú beszélgetések ezek. Ami meglepő: függetlenek a pártállástól, a pártokon kívül maradástól. Az átlagpolgár azt tudatja a beszélgetések alkalmával a hírlapíróval, hogy bár erőteljesen létezik, fülsértőén hangos, szinte minden teret betölt a politika, ez a „politika” nem róla szól! Holott... Az általános várakozás éppen az volt a rendszerváltozással kapcsolatban, hogy ne szőkébb vagy tágabb elitek belügye, birtoka, kizárólagos jogosultsága legyen a helyi, az országos politika, hanem az átlagpolgáré. Az átlagpolgáré is. Ami az eliteket illeti (helyben is, országosan is), senkinek sem lehet hiányérzete. Ami viszont a politikában partnerként kezelt állampolgárt szólítaná meg, az szinte nincsen. Nemhogy partneri viszony, hanem még párbeszéd sem jött létre elit és állampolgár között. Sorozatosan hallom különböző pártok tagjaitól az értetlenkedést, hogy „mór gyűlés sincsen”, hanem tüsténkedik, intézkedik, határoz a ' „vezetőség”. Sokasodnak némely képviselő-testületi magatartási hibák, amikor a tagok töprengés nélkül lesöprik az asztalról a lakossági véleményeket. Teszik ezt úgy, hogy a falugyűlések (mert változatlanul tartanak ilyeneket), meg a közmeghallgatások alkalmával a még mindig lelkesek, naivak nagyon is bőséges adalékokkal szolgáltak arra vonatkozóan, miről mit gondol a lakosság. Sokaknak megcsappant a politizálási kedve? Csoda-e? Hiszen a remények zsugorodnak. Holott a polgár igenis aktív. Az aktivizálja, ha érzékeli, róla szól a politika. S mert róla, akkor részt kér belőle. <M) iihiiiiiiiiiii iiuiiiiiiiiiitiimnimiiiii; iiiiiiiiitiuiiiiiiiiimiiiiii ■iiuiMiiiiiiMitiimiuitmii un A bizalom iskolája (Folytatásos cikkünk a 4, oldalon) tiiiiimiiiiitiiiMiiiiui! .iiiii!iiiiiiiiiiiiiititiuiiit.uiiiiiiiiiuiiitiiimii!iiiii. un tiitii'um mi in in Csalás ellen hiSelesiiéssei Mennyit mutat a bolti mérleg? Évente mintegy 45 ezer kereskedelemben használatos mérleget hitelesítenek a Budapesti Mértékhitelesítő Hivatalban. Három megye, Pest, Nógrád és Fejér, valamint a főváros mérlegtulajdonosai egy 1976 óta érvényben levő miniszter- tanácsi rendelet alapján kétévente kötelesek hitelesíttetni a saját kereskedelmi mérlegüket. A hivatal előre kidolgozott nyilvántartás és program alapján végzi a hitelesítést és a karbantartást a tulajdonosok bejelentése, kérelme nyomán. A hitelesítést — célszerűségi okokból — legtöbbször úgy szervezik meg, hogy a hitelesítő szakember és a karbantartási végző cég képviselői folyamatos gcpkocsikörúton sorra látogatják a mérlegtulajdonosokat. Erre azért van szükség, mert ha a mérlegeket el- és visszaszállítanák, mozgatás közben ismét pontatlanná válnának a már betárált műszerek. A hazai mérlegpark — beleértve a Pest megyeit is — folyamatos korszerűsödésen megy át. A Metri- pond egyre nagyobb arányban gyárt és szállít a hazai €SyáE hesBáráfoan épül a piac Nyáron nyit a nagybani A Bosnyák tér környékén lakók a megmondhatói, a piac szomszédságában milyen áldatlan állapotok uralkodnak, a házak udvarán, a pincékben is rendszeres az üzletelés.- Remélhető, hogy most már rövid időn belül normalizálódnak a viszonyok, ugyanis a nagybani piac hamarosan új helyére, a Nagykőrösi útra költözik. Az építkezés már folyik, s annak irányítója és szervezője a Nagybani Piac Kft., melynek alapító tagja a gt/áli Szabadság Tsz. A gyáliak a földtulajdonukkal szálltak be a társaságiba, a kft.-nek rajtuk kívül a Csapi (Fővárosi Csamok- és Piacigazgatóság) s a Generál Kivitelező Mélyépítő Vállalat is tagja. A kft. igazgatója, dr. Bácsfalusi Ernő elmondta, hogy 15 hektár föld áll rendelkezésükre, melyből egyelőre most tízet építenek be. A termelők részére 36 ezer négyzetméteres hely áll rendelkezésre, 9 ezer négyzetméteren pedig raktárak lesznek. Ezeket egészítik ki a különböző kereskedelmi és szociális helyiségek. Az ígéretek szerint a termelők és kereskedők kulturált körülmények között találkozhatnak majd egymással úgy, ahogy ez más európai nagyvárosban szokás. A szakemberek úgy vélik, hogy az adásvétel folyamatai is követhetők lesznek, s ebből mi vásárlók is profitálhatunk. A tízhektárnyi földterület beépítésének költsége 730 millióra rúg. Az első kapavágást még 1989 őszén tették meg, jelenleg a készültség foka már eléri a 75 százalékot. Így minden remény megvan arra, hogy júniusban már az új helyen lehessen lebonyolítani az üzleteket. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az új piac nem lakóházak közelében épül. s könnyű lesz megközelíteni, ugyanis az autópályától nem messze helyezkedik el. A kft. igazgatójától megtudtuk azt is, hogy egy későbbi időpontban a fennmaradó területeket is szeretnék beépíteni. A még rendelkezésre álló hely egy- harmadán raktárakat, hűtőházakat, feldolgozókat kívánnak létesíteni.' A gyáli Szabadság Tsz pedig mintegy hetven hektáron agrárkereskedelmi központot akar kialakítani, és egy úgynevezett shopcentru- mot is. Ez a bevásárlóközpont a lakosság rendelkezésére állna. A tervek megvalósításához tőkés partnereket keresnek. Az érdeklődés nagy, de konkrét megállapodások még nem születtek. H. É. Petricsészében foganni (3. oldal) megrendelőknek is elektri- ronikus mérlegeket, amelyeket szintén a hivatal hitelesít. A mérlegek igen széles skálán mozognak a rajtuk mérendő súlyok szempontjából. A mérték- hitelesítő hivatal a milligrammokat is érzékelő patikamérlegektől egészen a másik végletig, a mega tonnákat mérő közúti hídmérlegekig minden típussal és súlycsoporttal foglalkozik. A hitelesítő méréseket vagy a hivatal, vagy a karbantartó cég súlyaival végzik. Ha azonban a karbantartó a saját súlyait akarja használni erre a célra, akkor évente egyszer, márciusig neki js hitelesíttetnie kell ezeket a hivatalnál. Az Országgyűlés most mérésügyi törvény elfogadását szorgalmazza. Erre nemcsak azért van szükség, mert szerte a világon minden országban törvény és nem alacsonyabb szintű rendelet szabályozza a hitelesítést, hanem azért is, mert szilárd alapokon nyugvó államrendünk szilárd alapokon nyugvó és egyértelmű, pontos mérési előírásokat követel meg, hogy a csalásoknak és a visszaéléseknek a lehetőségét is megszüntesse. Legalábbis ami a milligrammokat és a megatonnákat illeti» — kk — A Györ-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság eljárást indított Marcza- li György 23 éves polgári fegyveres őr ellen, aki szolgálati géppisztolyával és a hozzá való lőszerrel együtt vasárnap este elhagyta őrhelyét, a győri Koordinációs Raktárbázist. Személy- gépkocsi jóval fegyveresen Gyömöre községbe hajtott, mert családi veszekedés miatt felesége ebbe a községbe ment szülei lakására, és magával vitte két hónapos gyermekét is. A férj a szülök tálcásában lövöldözött — négy lövést adott le —, miközben felesége a gyermekkel a szomszédba menekült. Marczali a szomszédokra is lövéseket adott le, eltalálta az egyik szomszédot, aki könnyű sérülést szenvedett. Az ámokfutó férj a helyszínre érkező két rendőr felszólítására sem csillapodott le, belelőtt szolgálati gépkocsijuk motorterébe, majd a személygépkocsival és a leánycsecse- rhővel elmenekült a helyszínről. A rendőrök üldözőbe vették, és Győr belterületén a menekülő gépkocsi egyik kerekét kilőtték, s Marczalit elfogták. Szerencsére az üldözés közben személyi sérülés nem történt. A kisgyermeket természetesen visszaadták édesanyjának. Hányszor bont rügyet egy fa, ameddig meg kell haljon? Nem viharban és nem villámcsapástól — az ilyen halál szép halál. A fa előbb küzd. dacol, szembeszáll, s csak aztán dől el az avartengerben. A szelekciós halál a szomorú. Jön az ember, kinéz, megjelöli, aztán küldi a társát. Az ítélet-végrehajtót. A többi fa áll meredten, némán, s talán nedvagyukban már érzik: rájuk is ez a sors vár. A kivágott fa pedig megindul azon a bonyolult úton, amelyet egy nagy tudós emigyen definiált: a természetben semmi nem vész el, csak átalakul. A fából szerszámnyél lesz, bútor vagy csak tűzrevaló. Kályhában, kandallóban fog elégni, s még pattogó hangját figyeljük a hideg estében, kint, a még élő fák fázósan reszketnek. A képeket Vimola Károly fotózta a Pilisi Parkerdő- gazdaságban, a fákat sirató sorokat Matula Gy. Oszkár írta. <Jcíhat sirató parlier elő
