Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-27 / 72. szám

1991. MÄRCTUS 27., SZERDA t XXXV. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM ' | Ár«; 8,00 foria* 1 ■ ......... ................................ A református egyház nyitott szívvel várja imád­ságra II. János Pál pápát a debreceni Nagytemplom­ba — erről Kocsis Elemér, a tiszántúli református egyházkerület püspöke le­vélben értesítette a város önkormányzati testületét. A püspök egyúttal cáfolta azokat a korábban sajtó­ban megjelent megbé­lyegző híreszteléseket, mi­szerint a református pres­bitérium nem szívesen lát­ná a katolikus egyházfőt a kálvinista Róma jelképé­ben, a Nagytemplomban. Földbe kerül a mag. A jó idő. no meg a -mezőgazdasági munkák szokott ideje kicsaiogatta a földekre az erő- és munkagépe­ket. Így aztán benépesül — ha lassan is — a határ, egyre több helyen búgnak fel a vetőgépek. Érden, a Benta Völgye Termelőszövetkezet tábláin, földjein is megkezd­ték a tavaszi árpa és a zab vetését. Jól előkészített magágyba hullik a mag az SPC vetögépbőJ. Most már csak az van hátra, hogy az időjárás is kedvezzen, s a jó előkészítés hektáronkénti hozamokban meghozza a várt eredményt, (Uancsovszki János felvétele) A NAGY SZÉS2MK K&KA LES ÁST Sok kicsi sokra megy A megyei ipát vállalatok közül egyre többen kerül­nek válsághelyzetbe, s sza­porodik azoknak a telepü­léseknek a száma, ahol ne­héz, vagy szinte lehetetlen munkát találni. Mára már Vác és környé­ke is neuralgikus pontnak számít, ha a munkanélküli­ség kerül szóba. Akadtak gyárait, ahol már ideiglene­sen vagy véglegesen be­csukták a kaput, máshol egyelőre még csak a létszá­mot csökkentették. Ha pár évvel ezelőtt — amikor elő­ször hallottunk arról, hogy Magyarországon is előfor­dulhat gyárbezárás — pél­dául Vácott kellett volna arra tippelni, kik lesznek az első áldozatok, akkor az ipari üzemek közül biztos, hogy a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár helyi egysége sok szavazatot kapott volna. S lám. milyen az élet, míg az egy-két évvel ezelőtt még sokkal sikeresebbnek szá­mító szomszéd, a Bélésszö­vőgyár már bezárt, addig a Fonógyári Kft. — időköz­ben a vállalat átalakult — még talpon van. Igaz, sportnyelven szólva a bennmaradásért alaposan meg kell küzdeniük, hiszen annak, aki manapság a tex­tiliparból akar megélni, minden rosszra fél kell ké­szülnie. A szovjet export befagyásával a szóba jöhető piac igencsak kicsire zsu­gorodott, s az életben ma­radásért kemény termék- és árcsatákat kell vívni. A váci Fonógyári Kft.- ben, úgy látszik, felveszik a kesztyűt, s megpróbálják bizonyítani létük jogossá­gát. Pál Erika ügyvezető igazgató elmondta, hogy bár a veszteségeiket har­madára csökkentették, még mindig mínusszal zárták a múlt évet. Tisztában van­nak azzal, hogy az idén ezt el kell tüntetniük, hiszen nincsen aki a veszteségeket kompenzálja. Egyelőre a pénzügyi ne­hézségeket sikerült áthidal­niuk, de közben törik a fe­jüket, miveV lehetne növel­ni az eredményüket. Ha­gyományos profiljuk a kártoltfonal-gyártás, de ma már a hosszabb távra szóló, nagy mennyiségű megrendelések kora lejárt. A nagyvállalatok helyett inkább csak kisebb szövet­kezeteknek szállítanak, illetve saját boltjukon ke­resztül értékesítik termé­keiket. Ezenkívül belefog­tak a kereskedelmi tevé­kenységbe is, a gyáron be­lül például kilós ruhát áru­sítanak. Újfajta fonaltípus­sal is kísérleteznek, kártolt technológiával készítenek műszál alapanyagból finom fogású kézi és gépi kötőfo­nalat — készülve a nyárra, most éppen pasztellszínek­ben gyártják a pulóverre valót. Termékeiket inkább a belföldi vevőknek szán­ják, bár külföldiek is ér­deklődtek e fonalak iránt, s most drukkolnak, hogy létrejöjjön az üzlet. A kft. közel kétszáz em­bernek ad munkát, de a gyár életben maradására — hangsúlyozta az igazgatónő — garanciát senkinek nem tud adni. A legnyomósabb érv ugyanis csak az ered­ményes gazdálkodás lehet. H. É. LEVÁGJÁK Sertéshúsimport? A sertéspiacon jövőra megváltozhat a helyzet, vagyis hazánk, amely eddig jelentős exportot bonyolí­tott le, jövőre sertéshús- importra kényszerülhet — fogalmazták meg azon a sertéstenyésztési tanácsko­záson, amelyet nagyüzemi állattenyésztők és kisterme­lők részvételével rendeztek Debrecenben. Aggasztónak ítélték, hogy azok a magánterme­lők, akik az ország sertés- állományának csaknem 60 százalékát mondhatják ma­gukénak, most megszünte­tik a sertéshizlalást, és le­vágják az állatokat, mert aki ma sertéshizlalással foglalkozik Magyarorszá­gon, az 500—3000 forint kö­zötti ráfizetéssel állít elő egy hízót. A világon min­denütt államilag támogat­ják a tenyésztést, nálunk ex nem gyalcorlat. A vágóhi­dak már nem tudják fo­kozni a vágás ütemét, a hűtőházak tele vannak, és az exportszállítás is akado­zik. A mennyiség csökkenésé­vel — éppen az export nö­velése érdekében — javul­nia kell a minőségnek. En­nek érdekében a közeljövő­ben öí regionális laborató­riumot alakítanak ki a hús­termékek vizsgálatára, eby bői egyet Debrecenben. BELPOLITIKAI KRÓNIKA i..n.i»ui I ...»■■ m*j ni«»,,' will .......... ■■ i. ■■... Vinjnyjfr E lárverezik a csődbe jutott pátrohai téesz vagyonát. Ci­pőfelsőrész-készítő üzemüket egy szovjet cég vásárolta meg. 0 Magyarországra érkezeit Lans Mancus, a Szövet­kezetek Nemzetközi Szövetségének elnöke. Ma Fótra, a Vörösmarty Tsz-be látogat. 0 A Bács-Kiskun és Békés megyei sertésliizlalák szerződésszegés címén pert indí­tanak a Húsipari Vállalat ellen. 9 Tömegesen települ­nek külföldre a magyar tudományos kutatók. E folya­mat megállításának lehetőségéről tanácskozott az MTA elnöksége. 0 A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vizsgálata igazolta, hogy biztonságos a paksi atomerő­mű. & Tajvani segítséggel regionális vállalkozásfejlesz­tési központ alakul Budapesten. 0 A magyar külgaz­dasági vezetőit véleménye szerint tárgyalásaik ered­ményeként rövidesen javul a szovjet partnerek fizetési képessége, s ez jelentősen javítja a csőd szélén álló szá­mos keleti exportra termelő magyar cég helyzetét. 0 A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége messzemenően támogatja a Becs—Buda­pest világkiállítás megrendezését — jelentették be tegnapi közlemény ükben. A gazdasági kabinet keddi ülésén megtárgyalta a magyar—szovjet áruszál­lításokban leginkább érde­kelt vállalatok helyzetéről készült szakértői felmérést. A szakértői bizottság 24 —• főként gépipari, vegyipari — vállalat szovjet export­szállítások elhúzódása, el­maradása miatti helyzetét tekintette át, s arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy a szállítások elhúzódása miatti többletköltség egy ré­szének költségvetési átvál­lalása lényegében nem se­gít az érintett vállalatok­nak. Többségüknél — amennyiben a szovjet fél fizetését biztosító akkredi­tívek megnyílnak — a pénzügyi helyzet normali­zálódik, az ilyen ^követelé­sekre a bankok kedvező (maximum 14 százalékos), úgynevezett export-előfi­nanszírozási hitelt folyósí­tanak. Amennyiben a szovjet partner a fizetést hosz- szabb ideig nem tudja biz­tosítani, és így nem kerül­het sor £ kiszállításra, a legtöbb vállalat esetében jelentős termeléscsökken­tésre, néhány esetben emiatt létszámleépítésre is sor kerülhet. Fizetőképes kereslet hiányában azon­ban a vállalatok csak sa­ját vagy banki kockázatra folytathatják a termelést. A vizsgált vállalatok ed­dig is óvatos termelési po­litikát folytattak, és néhány vállalat már részleges ered­ményt ért el a piacváltás­ban. A piacváltás straté­giáját az érintett vállala­toknak maguknak kell ki­alakítaniuk. A kormány a szovjet fél­lel folytatja a magyar— szovjet áruforgalomban ki­alakult fizetési problémák feloldása érdekében a tár­gyalásokat. Ezt követően a gazdasági kabinet ismé­teltein áttekinti a kérdést. Ha elmarad a kiszállítás Nyakunkon az áru AZ ÁS ELLEN ÚSZVA VÁDAK Évtizedeken át leírtam, le kell írnom most is: megnyomorított megye ez. Itt az iparpolitika, a foglalkoztatáspolitika, a háttérágazatok fejlesztése mindenkor alárendeltje volt annak, mi a jó a fő­városnak. mire van szüksége Budapestnek. Kiszol­gálómegye: ez volt a „rang”. A segédmunkás-had­sereg nagyon is kellett a képtelenség határáig fej­lesztett budapesti iparnak, ám semmit sem számí­tott ez a sereg abban a pillanatban, amikor köz­lekedési eszközre ült, amikor otthont kívánt a feje fölé, amikor vásárolni akart, gyermekét taníttatni kívánta ... A huszadik század végén a megye agglomerációs övezetének sok településén középkori állapotokkal kell szembenézni. S most, amikor a képviselő-tes­tületek egyre gyakrabban találkoznak a helyben lakó, de nem itt munkanélküliekké lettek csapa­taival, mind sűrűbben záporoznak a vádak.’A vá­dak, hogy nincs helyi foglalkoztatáspolitika, miért nem tanultak ezek az emberek, akkor nem lenné­nek munkanélküliek, hogy ne teheteílenkedjen az önkormányzat a minimális alapszolgáltatások miatt, hanem határozza meg a fontossági sorren­deket... különben is: felejtsük el az olyan fogal­makat, mint az agglomerációs övezet. Felejtenénk, ha felejthetnénk. Csakhogy itt van­nak a következmények, a több évtizedes (a század húszas éveiben megkezdett, s 1945 után is folyta­tott) megnyomorítás, gyarmatosítás következmé­nyei. Amiket senki sem óhajt vállalni: a hivatalo­sok közül. Vállalja tehát a polgár, az, aki korábban is áldozata volt a hatalom döntéseinek. Hiszen megszokhatta már, ő a vesztes. Politikasok toplistája £■ j / fORCflü A véges: h*bvä** ^ ( CBéSI (A jtalííiko«A ítétmsrőűéfiérnl éc «saertségéről szAló, elsőként » í**esí Sie*yeí Hírlapban megjele- »ő köavéiemény-tntdiíá? eredménye a 3. oldaton.) ;;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents