Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-25 / 70. szám

Építkezők örömére A nyugat-európai országokban jól bevált gjakorlat. hogy a benzinkutaknál számos szolgált itísbai részesül a vásárló, hiszen az erős versenyben mindent megtesznek a vevők megnyeréséért. A 4-cs főút mellett Cegléd határában tavaly megnyitott ben­zinkutat üzemeltető Mobilitás Kft. — e szellemben — szabad területén fűrészárut kínál, az eddigi tapasztalatok szerint a környéken építkezők örömére (Apáti-Tóth Sándor felvétele) SZERDÁN Hangverseny Március 27-én, szerdán 18 órakor a Kossuth Művelő­dési Központ kamaratermé­ben a zeneiskola ifjúsági fúvószenekarának hangver­senyét Hümpfner Károly vezényli. A Szabadság filmszínház­ban március 25-től 27-ig, hétfőtől szerdáig 6 és 8 óra­kor Fél lábbal a paradicsom­ban, színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. Fősze­repben: Bud Spencer. A fagyok múmiával Paprikát vetnek A fagyok elmúltával az Arany János Tsz kertésze­tében is rögtön hozzáláttak a palántanevelő ágyások készítéséhez. A múlt évek­hez hasonlóan, a szövetke­zet részben saját haszno­sításra, valamint eladásra nevel néhány konyhakerti növényfajtát. Az utóbbi mozzanat azok számára ér­dekes, akiknek nincs mód­juk házilag előállítani az ültetnivalót. — Idén milyen növénye­ket tudnak adni a kerté­szeknek? — kérdeztük Nagy Ferencet, a részleg vezetőjét. — Ismerve a terményfel­A feketerigó Régi görög legenda szerint a feketerigó ere­detileg sárga tollú volt, de egy gonosz vadász elpusztította, mert nem volt hajlandó olyankor fütyülni neki, amikor a tojásokon ülve kot- lott. Azóta a sárgarigó özvegyei fekete tollaza­túnk ... Szép legenda, de nem több történet­nél. A nevezetes sárga lábú rigó az ereszem alatt fészkel. Az abla­kom előtt újabban csak a hímet látom, az el­szórt morzsákat szedege­ti össze. A bokrok alatt az avar száraz leveleit ügyesen forgatja, emel­geti, mert alatta finom rovarhús rejtőzik. Az ászkák, olykor fürge fülbemászók vagy földi- giliszták tűnnek el nagy hirtelenjében a fekete- rigó sötét begyében. Kizárt dolog, hogy a kóbor macskák el tud­ják kapni a feketerigót, mert nagyon óvatos, félénk. Az etetéssel sem lehet odaédesgetni a ri­gókat, inkább flegmán tudomásul veszik az eledelt, s a nagy lako­ma után irány tovább. Bodzabokor alatt kü­lönösen szeret időzni a feketerigó, a sűrű ágak a szelet megszelídítik, ragadozók a légből nem tudnak lecsapni rájuk, a kóbor kutyák sem férhetnek könnyen hoz­zájuk. A feketerigóról van egy másik tévhit is — a legendán kívül —, ne­vezetesen, sok gyümöl­csöt fogyaszt, ezzel kárt tesz a kertekben. Nos, a begyvizsgálatok arra utalnak, hogy inkább rovarokkal élnek, csak ritka esetben dézsmál­nak gyümölcsöt is. A költési időszakban ked­velik a cseresznyét és a bodzát, de a szőlőbe kevésbé repülnek, szin­te a seregéllyel egyezve meg a gazdag prédán. S. D. vásárlásban jelentkező problémákat, több soron fontolóra kellett most ven­ni, egyáltalán mit érdemes elvetni. Végül is úgy dön­töttünk, itt a gazdaságban csak paradicsomtermesztés­re fogjuk be az ágazat rendelkezésére álló terüle­teket. Ezt a régi gyakorlat szerint részesművelésbe, pontosabban részes szedés­re akarjuk kiadni. , Ehhez szorgalmas kívülállók je­lentkezését is várjuk. — Információnk szerint a kiskertekből a paprikafé­lék számíthatnak viszony­lag biztonságos értékesí­tésre, a termesztők érdek­lődése is ezt támasztja alá. E meggondolásból fehér és paradicsompaprikát, vala­mint almapaprikát ve­tünk az itteni környezet­hez alkalmazkodó fajták közül. Színház b Március 26-án, kedden 19 órakor a Kossuth Művelő­dési Központ színháztermé­ben Én összeíéltem ma­gam ... címmel Gálvölgyi János önéletrajzi kabaréját láthatja a publikum. CEGLÉDI XXXV. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM 1991. MÁRCIUS 25., HÉTFŐ impozáns a megújult posta Megértőén tűrték A ceglédi 1-es számú körzeti postahivatal kívül már korábban megszépült. A napokban befejeződött a belső tér átépítése. Impo­záns látvány fogadja a betérő polgárt. A belbecs nyugodt, meghitt hangula­tot áraszt. Az átadás apro­póján beszélgettünk Nagy László hivatalvezetővel. LÉNYEGES ÉRV — A kívülállónak hosz- szúnak tűnt a rekonst­rukció. — Feszítő gond volt számunkra az épület át­építésének szükségessége. Tulajdonképpen éveken át érlelődött a gondolat. Az­tán 1986-ban -a posta felső vezetése is belátta, hogy tovább nem odázható el a kivitelezés. Annál is in­kább, mivel dolgozóink kedvezőtlen körülmények között végezték teendőiket. Ugyanakkor az utóbbi idő­ben eltökélt szándék ná­lunk az üzleti tevékenység fejlesztése — ennek kere­tében új szolgáltatások be­vezetése —, s az ezekhez szükséges tárgyi feltétele­ket nem tudtuk volna meg­teremteni a régi belső tér­ben. Na és persze az is lényeges érvnek számított, hogy a lakosság elhanya­golt, kultúrálatlan helyen vette igénybe a szolgálta­tásainkat. Végül is felső vezetésünk elindította a létesítmény teljes felújítá­sát. — Éspedig több ütem­ben ... — Először a tetőszerkeze­tet cserélték, majd a külső homlokzatot újították fel. És 1988 második felében kezdődött el a belső átépí­tés. Elkészítették az eme­leti fertályt, ahol a háttér- apparátus tevékenykedik. Ezt. követően 1989-ben hoz­záfogtak a közönség ré­szére fenntartott tér ki­alakításához. A generálki­vitelező — fa- és rézmun­kálatok kivételével — a Cegléd és Környéke Építő­ipari Kisszövetkezet volt, nem okoztak csalódást. — Ki miként viselte ezt a kényszerű kellemetlen­séget? — Az átépítés alatt nem szakadt meg a szolgáltatás folyamatossága. Még azt is meg merem kockáztatni, hogy a korábbihoz képest talán a színvonal sem esett vissza. Az állványok, aljzatbeton-felbontások, por, piszok igencsak próbára tették a munkatársaink idegeit, akik megértőén viselkedtek. A legnagyobb elismeréssel szólhatok a lakosság türelméről és fe­gyelmezettségéről. Nem reklamáltak ez idő tájt, ha éppenséggel sorba kel­lett állni a helyszűke miatt. Továbbra is kérném a megértést, mert a kivitele­zés második üteme még hátra van. Ez különösen a fiókbérlőket, csomagfor­galmat, a kézbesítőket és a hírlapszolgálatot érinti majd jelentősebben. A LEGSZÜKSÉGESEBBET — Mikor indul a foly­tatás? — A lehető legrövidebb időn belül. Ehhez a Gubo- dy utcai létesítményt is­mét át kell alakítani —■ minimálisan — az új funk­ciónak megfelelően, az el­engedhetetlen biztonsági és munkavédelmi előírások szerint. Csak a legszüksé­gesebb változtatást vé­geztetjük el és máris át­költözünk. S ezzel egy idő­ben elkezdődhetnek a mun­kálatok. — Van-e remény arra, hogy még ebben az évben befejezik? — Mindent elkövetünk azért, hogy a hivatal vég­leges rekonstrukciója az esztendő végére befejeződ­jék. ŐRIZVE AZ EREDEM — Máris elhangzott — legalábbis úgy tudom — afféle vélemény, hoby minek ez a nagy flanc. Alighanem rosszulesett e kijelentés önöknek. — Valóban, a megnyi­tás első óráiban megje­gyezte valaki; hogy szük­ség volt-e erre a flancra. Mi tagadás, kellemetlenül érintett bennünket. Az épü­letnek van egy jellegzetes stílusa. Ezt az eredetiséget mindenképpen szerettük volna megőrizni. Ezért is ragaszkodtunk a hagyomá­nyos építészeti elemekhez. A létesítmény 1927-28-ban készült. Azóta ez az első komolyabb felújítás, amit nem rövid távra szántunk. — Miféle új szolgáltatá­saik vannak, lesznek? — Elsősorban az osztrák, az egykori NSZK-betéte könyvek kezelése, a Duna Hitelbank-kártyák kész­pénzkifizetése, az Eurocsek- kek beváltása számít új­donságnak. A közeljövő­ben szeretnénk fénymáso­lással is foglalkozni. Ter­veink között szerepel *— most dolgozzuk ki •— kü­lönböző könyvek, kiadvá­nyok terjesztése. Sőt, vető­magok árusítása is. F. F. Kedden Március 26-án, kedden délután 3 órakor a Kos­suth Művelődési Központ B épületében az MSZMP ceglédi szervezete tartja soron következő gyűlését. Tájfutás Előbbre léptek A CVSE-Bem tájfutó­szakosztálya a múlt évihez képest kilenc hellyel lépett előre, és harmincharmadik lett. A fiúk egyéni ranglis­táján Kovács László 15., Dömök István 40., Kovács Zsolt 119., míg a lányoknál Gábor Ages 72., Szigeti Eri­ka 83., Szathmári Judit 85. helyen végzet . A március 15-i Sparta­cus Kupán az újonc női 17-es kategóriában Csömör Erika a dobogó legmaga­sabb fokára állhatott. A Kőbánya Kupa eddig meg­tartott két fordulójában a fiú 17/b kategóriában Dö­mök István 1., a 13/b-ben Gábor József 2., Öcsai Sán­dor 3., a 21/b-ben Kovács László szintén 3. lett. A női 13/b-ben Nagy Krisztina 2.-ként teljesítette a távot. A szilvanemesítő új könyve Megvalósult ötletek Kezemben tartok egy csinos kis könyvet, amely­nek gépirata nem több 50 flekknél, de hát nem a ter­jedelem az érdekes, hanem szerzői. Dr. Tóth Elek és felesége, Erzsiké asszony írta. Budatétényi kertjük létesülésének,' felvirágozá- sához vezető küszködésük­nek a rövid története a Kertész praktikák legújabb kötete. Dr. Tóth Elek 1971-től a ceglédi kutatóállomás mun­katársa volt, nyugdíjasként menekült ide, s itt folytat­hatta tovább kedves gyü­mölcse, a szilvának a ne- mesítési és fajtakutatási munkáját. Talán megen­gedhető e sorok írójának, hogy elárulja, épp Tóth Elekkel készült 1980-ban a Szilva című könyvük, s a végleges nyugdíj beköszön­tőig bizony sűrűn diskurál- tunk szilváról, kutatásról, pénzügyi nehézségekről. A kis kötet címlapja megrázó. E tudós, idős em­ber, küszködve a látáskor­látozottság problémájával, a legfőbb szövetséges jobb­ján — a kertben dolgozik tavaszidőben, a nárciszok és a tulipánok mellett. A té- tényi Tusculum története 1940 táján kezdődött. Valaki szólt a már akkor neves kertészoktatónak. hogy van egy üres telek. Kő és szik­ra. A nagy gaz ijesztőan ha­tott a kertészházaspárra, de nem engedtek a restség­nek; 50-60 teherautónyi ter­mőföldet hozattak, s csak azután indulhatott meg az építőmunka. A támfala« rézsűkre bi­zony szükség volt, nem mészhabarcsba, hanem ta- lajelegybe illeszkedtek a kövek, ahol a kövek közé sziklamövónyeket telepítet­tek. Precíz emberek Tóthék, ugyanis a milliméteres pa­pírt sem szégyellték elő­venni, hogy az „ő kertjük” valóban szép és harmonikus lehessen. A virágok, a cser­jék ugyanúgy méltó helyük­re kerültek, mint ahogy nem feledkeztek meg a szükséges gyümölcsfákról sem. Részben a konyhai szükséglet kielégítése, rész­ben a szeretett szilvafács- kák elhelyezése alkotta azt a komplett feladatot, ame­lyet a sikeres gyümölcsfa- telepítésekkel, -oltásokkal elértek. Különösen azóta nagyobb az egymásrautaltsága az idős házaspárnak, hogy Le­ad bácsi szemét megtámad­ta a hályog. A szerző pél­dát mutat, lehet így is, sze- retetben és megértésben a megváltoztathatatlan bajjal dacolva, megnyugvással él­ni. A növénytelepítési, met­szési, ápolási tudnivalók, a betakarítási teendők, a ká­rosítok elleni sajátos Tóth- stratégia titkai, valamint a szőlőmetszés, a veteményes- és dísznövónyikert főbb munkálatai megtalálhatók a Kertész praktikák ezen fü­zetében. Olyan magától ér­tetődő, praktikus ismerete­ket írtak le Tóthék, hogy ezért minden laikus ker­tésznek is ajánlani lehet. Igaz viszont, a folyama­tos munkák miatt a házi­kert tulajdonosának kevés ideje marad, hogy a kertje szépségében zavartalanul gyönyörködhessen. Ennek oka már más, szociológiai munka és feladata lehet. Philemon és Baucis azon­ban a maga sajátos mód­szerével jelet hagyott a mostani kötettel. Burányi Dezső CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munka" társ: Rozgonyi István. • Postacím: Cegléd, Pf. 19. 27Ü1. Telefax és telefon: (20) íi-ioo. • Telex: 22- 6353 . 8 Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Kö­zönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csü­törtök, péntek 9-től 12-lg, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-763. *'<P%í>IgP **

Next

/
Thumbnails
Contents