Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-23 / 69. szám
I. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM 1991. MÁRCIUS 23., SZOMBAT BUDAÖRS • ÉRD • SZAZHALOMBATTA BAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA ( • NAGYKOVÁCSI • BUDA.IENÖ • • PILISVOKOSVAK « BUDAKESZI • BIATOR- » PATY • ZSAMBEK • SOLYMÁR • TÁRNOK PERBÁL ft TÖK * T1NNYF. « L'RÖM A helytartó nem jön Budaörsre Az üzlet kútba eset t A pokol... (gépig) vezető út is jó szándékkal van kikövezve. Ez a kissé megtoldott mondás jutott az eszembe, amikor hírül vettem, hogy Végh Antal Üj -Idők Színháza és a budaörsi művelődési központ között mégsem jött létre az egyezség, mert az író so- kallotta a szóban kialkudott hatvanezer forintos díjat. Március 16-án írták volna alá a szerződést, ám erre nem került sor annak ellenére, hogy a színészstúdió a hónap elején már a budaörsi intézmény íalai között működik. Néhány napja arról adtunk hírt, hogy a művelődési ház igazgatóját, Kosa Pált névtelen levélben fenyegették meg; ha befogadja Végh Antalt és A helytartó című darabot, akkor pokolgépet helyeznek el az épületben. Sem Kosa Pál, sem pedig Végh Antal nem tulajdonított különösebb jelentőséget a dolognak, s március 18-i lapunkban mindketten úgy nyilatkoztak, hogy rendszeres színi előadások lesznek a művelődés házában, sőt Végh Antal azt is elmondta, hogy újságíró-stúdiumot is akar működtetni az intézményben. Kosa Pál jóhiszeműen már március elejétől otthont adott a színi- növendékeknek, mit sem törődve azzal, hogy e lépése a fenyegetőzőik:?) -nek nem tetszett. Öt csak a Sátorból indultak portyára Hármasban szép az élet Nehéz elhinni, pedig így Igaz, az 1962-ben született Csvercskó István kemény kilenc év fegyházat tud maga mögött, tavaly szabadult amnesztiával. Pely- hedző bajuszú emberkéket nem szoktak így „megmá- zsákii”, vagy ha mégis, annak alapos oka van. Csvercskó tíz évvel ezelőtt betört egy vidéki kávézóba, majd, hogy a nyomokat eltüntesse, felgyújtotta a presszót. Kis híján tömeg- katasztrófa lett a tűzijátékból, mivel a lángok a környező házakra is átterjedtek. Hát ezért volt annak idején olyan szigorú a bíróság az alig tizennyolc éves Csvercskó Istvánnal. A cső kijárt illetőségű börtönobsitosnak esze ágában sem volt jó útra térni, szabadulása után nem éppen áldásos tevékenysége színteréül Bicskét és környékét választotta. Amikor már túl meleg lett a talaj a lába alatt, „átkeveredett’’ Budaörsre, pontosabban a környező hétvégi házakat szerencséltette látogatásaival. Csvercskó nem buta gyerek, még télre sem húzódott be hosszú időre egy- egy ilyen épületbe, ám mert valahol mégis kell lakni, az egyik hétvégi házból ellopott egy sátrat. Ekhós kocsikon vándorló őseinek génjeit hordozza magában, mit neki mínusz 'tízfokos hidegben sátorban aludni. Még társakat is lelt a nomád élethez, előbb Gulyás Csaba, úgyszintén büntetett előéletű bicskei lakos, majd N. Rozália kiskorú költözött be a szel- lős lakásba. Ettől kezdve a két férfiú mindenben osztozott. A Budaörs / környéki portyák •zsákmányán és Rozálián is, aki nem csupán a háztartást látta el, de ő lett az egyszemélyes hárem üdvöskéje is. Addig jár a korsó a kútra, amíg eltörik. Avítt igazság, de mindig bizonyítást nyer. Ami a bizonyítást illeti, Iklódi Tamás rendőr alhadnagy, a Budaörsi Rendőrkapitányság nyomozója már hét rendbeli betörést bizonyított a Csvercskó—Gulyás duóra, de még nem zárta le a dossziéjukat, hátha most a tavasz érkeztével befut még néhány bejelentés hétvégi házak ügyében. Addig is — az ördög nem alszik — a két úr a rendőrség vendége, kosztot-kvártélyt kapnak a sátornál, jóval komfortosabb, de kevésbé lakályos fogdában. (—niatula—) Vállalkozók Vörösváron Nyit a Halastó kemping 1 Szóltében-hcsszában bejárva Pilisvörösvárt magam is meggyőződhettem arról, hogy az új vállalkozói szellem ezt a települést sem kerülte el. Egyre- másra nyílnak a kereskedelmi, vagy szolgáltató tevékenységet folytató üzle8 «Kiírjon tek, hol családi vállalkozásban, hol vegyes tulajdonú kft.-k formájában. Szombaton délután 15 órakor például a Halastó Camping Kft. nyitja meg kapuit a vörösvári tavak szomszédságában. Ez a kemping magyar—német vegyes vállalkozásban jött létre,, mint megtudtam Krupp Lászlótól, Pilisvö- rösvár polgármesterétől. A. L. A, megígért hatvanezer forintos bérleti clíj sarkallta, mert a ház működtetéséhez minden fillérre szüksége van. — Az üzlet kútba esett, mert Végh Antal március 16-án közölte: hatvanezer forintról szó sem volt, ő csak tízezret tud adni. Azzal vádolt, hogy én ki akarom őt rabolni, s ha nem fogadom el a feltételeit, akkor megnézhetem magam, mert nem sokáig maradok igazgatója a háznak — állítja Kosa Pál. Végül is nincs abban semmi különös, ha egy üzlet nem köttetik meg. De visszaélni egy intézményvezető jóindulatával, bizalmával, nem szép dolog. Ráadásul tizenhét színinövendéknek kell két hét után ismét helyet keresni. Olyan fiataloknak, akik már befizették a stúdium félévi díját. Nem kevesebbet, mint személyenként 25 ezer forintot. A fiatalok azt mondják, hogy fogalmuk sincs róla, hová mennek majd Budaörsről, hol és mikor folytathatják a tanulást. Kosa Pál öreg róka a szakmában, s nyilván nem először tárgyalt a kultúr- ház ügyeiről. Aligha képzelhető el tehát, hogy másról informálta volna a sajtót, mint amiről a partnerével tárgyalt. A helytartó tehát nem jön Budaörsre, az ügy a művelődési központ felrobbantásával fenyegetőzőik?) nélkül is megoldódott. — te — Az érdi városvédőnek neve is lehetne öntsünk tiszta vizet a pohárba „Szervezni kéne a tavaszi nagytakarítást” — írja egy városvédő, mégpedig Érdről. De hogy kinek is kellene szerveznie, az éppúgy nem derül ki a levélből, mint ahogy az sem: a város köztisztaságáért joggal aggódó „városvédőt” hogyan is szólíthatnám? Egy bizonyos, visszanéz a múltba, abba a korszakba, amikor a náp- Irontaktívák egymással versengve szervezték városrészenként a tavaszi társadalmi munkát, hogy nevüket beírhassák a legjobbak könyvébe. Persze ilyen könyv nem létezett... Bármennyire is nem szeretem a névtelen levélírókat — mert hiszen nagyon sokszor keli leírnia az embernek a nevét ahhoz, hogy NEVE legyen —, a városvédő aggodalmai nem teljesen alaptalanok. Hiszen ta- vaszodván maholnap nyakunkon az idegenforgalmi szezon — még akkor is, ha a vállalkozók erőfeszítései ellenére sem igazi még a felkészültség Érden —, már tegnap ténni kellett volna valamit a tét nyomainak eltávolításáért. Mondom, vallom, írom ezt akkor is, ha — levélírónkhoz hasonlóan! — nem vagyok köztisztasági szakember. Támpont híján nem számolom, mennyibe kerülne • vállalati szinten egy mindenre kiterjedő, alapos nagytakarítás. Mely helyenként a kátyúzással is párosulna. Meg az elvitt, leszerelt, eltüntetett, tönkrement szemetesek pótlásával, a felborogatott, kőből készült virágtartók talpra állításával, betelepítésével. Összejönne négy nulla, az előtte álló szám meg kétjegyű lenne. Mert hiszen Érd nagy város, a kertes családi házas beépítés miatt óriási területen fekszik . . . Üton-utfélen lapátra kerülhetné a szemét, az illegálisan lerakóit sitt és törmelék, s a csatornázatlan városrészek miatt az árkokat, az átereszeket sem ártana megszabadítani felesleges, oda nem illő tér-, Keiktől. De ki is csinálja? Az önkormányzat erre hivatott vállalata? Gondolom, ez egyszerűen a pénz hiánya miatt járhatatlan megoldás. Akkor, amikor, például a villamos energia árának tetemes emelése miatt majdhogynem megháromszorozódott a város villanyszámlája. Sohasem hittem a kampányok egyedül üdvözítő voltában. Nem, mert egy- egy kampányt nagy-nagy csend, semmittevés követett. Kampány helyett a mindennapi munkák híve vagyok. S itt nem a pártállam korába nyúlnék visz- sza példáért, a népfront idejére, hanem oda. ahonnan a tavaszi nagytakarítások ötletét ők maguk is vették. Abba az időszakba, amikor a magyar falvak, települések, városok lakói tavaszodvári, húsvétra készülődvén lapátra tették a tél minden maradékát. Amikor lcimeszellék a házakat vakító fehérre, kitisztították az árkokat, az átereszeket — az új életre készülve. Kampány és parancsszó nélkül. Egyszerűen tették a megtisztulás jegyében. Valami ilyesmire kellene nekünk is adni a fejünket. Télűzű, tavasz- és húsvétváró hétköznapjaink során, öntsünk tiszta vizet a pohárba: míg keressük, hogy kinek is lenne dolga a nagytakarítás. Addig seperhetünk a magunk portáján. s előtte, valamint az utcánkban is. S aztán az általunk teremtett rend s tisztaság fejébe másoktól is megkövetelhetjük a rendét, a környezet védelmét. Ha ide egyszer végre eljutunk, akkor a burgenlandi kis falucskák utcáit róva nem gondolunk arra, hogy egy más világba csöppentünk! Varga Edit Kié a Buda Vidéki ÁFÉSZ? Nevesítik a vagyont Kellemes környezetben, kulturált hangulatban töltötték estélyüket Tinnyén a Buda vidéki ÁFÉSZ közgyűlésének résztvevők A budakeszi központból érkező Kátkai Mihály bemutatkozása a tanácskozás légkörének meghatározója lett. — „Se úr, ve eíy'társ nem vagyok! Tagtársak vagyunk itt valameny- uylen. Legalább a szövetkezeti mozgalmat tegyük politikamentessé !’• — kezdte mondandóját Kátkai úr. A csaknem százfőnyi hallgatóság megelégedéssel vette tudomásul,, hogy rendkívül jó eredménnyel zárta a szövetkezet az 1990-es évet. A 60,4 millió forint nyereségből több mint 50 ezer forintot a tinnyei polgárok kaptak. Ebből a pénzből Erdei László, a települési igazgatóság helyi képviselője javaslatára 10 ezer forintot tartalékolnak, 5 ezret pedig a helybeli kulturális élet patronálására szánnak. Elhangzott az is, hogy az új szövetkezeti törvény szerint az ÁFÉSZ vagyona kizárólag a tagságé lehet. Ezért a közeljövőben sor kerül az osztható vagyon Aztán jön a csalódás... Csanda a Bécsi út mellcti öreg barátom mondogatta hajdanában, hogy soha m keressek logikát az emberek cselekedeteiben. Azt hiszem, egy kissé pesszimista volt, amikor s ahányszor „kinyilatkoztatta” ezt a „szentenciát”. Tapasztalataim szerint olykor azért mégis'mintha igaza volna. Legalábbis, ha az ember romboló képességének új meg új megnyilvánulásaival találkoztam, hajlamos vflltam arra, hogy igazat adjak idős barátomnak. „Tanítása” nemrég az ürömi vasútállomáson jutott az eszembe, amikor a közeli Bécsi út (10-es főút) dupla készülékes nyilvános telefonfülkéjével kínlódtam — eredménytelenül. Sürgős telefonálnivalóm volt, hát kétségbeesésemben a fülke melletti gyógyszertárban kértem segítséget. A főnöknő készségesen megengedte, hogy használjam hivatali telefonját, ám kiderült, nincsenek bekötve crossbarhálózatba! Meglepett a dolog, hiszen a patika még a főváros III. kerületében vah. Nem maradt más hátra, mint megköszönni a segíti A telefonkészülék bezúzott burkolatának látványa mintha azt sugallná, hogy tényleg nincs értelme egyes emberek bizonyos cselekedeteinek! (A szerző felvétele) teni akarást, s várni az ürömre induló sárga buszra. S közben elgondolkoztam azon, hogy milyen veszélyes is egy forgalmas helyen mindkét telefon, megrongálása. Ugyanis ott lehet átszállni az ürömre, Pilisboros jenére, Solymárra tartó sárga buszokra, s a fővárosi 18-as kék buszra. Az ürömiek, amíg föl nem épül a saját patikájuk, oda járnak gyógyszerért, a vasútállomáshoz. Mindenki úgy tudja, hogy ott, azon a helyen, a Bécsi út mentén, akár életmentésre is alkalmas " telefonfülkét találnak, ha a szükség úgy kívánja. Aztán jön a csalódás, a félórás várakozás akár egyik, vagy másik irányba menne is busszal a póruljárt polgár, a következő telefon- fülkét keresve! Az időveszteség azonban pótolhatatlan, kivédhetetlen következménnyel is járhat! Ez csapda a javából! Ezért nem értem, hogyha egyszer nem a pénzes persely tartalma kellelt a vandál rongálónak, akkor mi öröme lehetett abban, hogy „csak" egyszerűen használhatatlanná telt két készülékét?" A. L. A. nevesítésére, amely a tagsági viszonyban ledolgozott évek száma, az aiaprészjegy összege, illetve a szövetkezeti vagyon növekedésének figyelembevételével pont- rendszer "alapján valósul meg. A nevesítés a települések saját vagyonának üzletrész formájában való felosztását jelenti. Az üzletrész a szövetkezeti vagyont megtestesítő értékpapír, amely évenként részesedésre jogosít, és a szövetkezet tagjai között adható, vehe- tő, valamint az ÁFÉSZ által visszavásárolható. A pontos létszám nyilvántartásának rendezéséhez a tagság segítségét is kérték a vezetőség megbízottai. Ugyanis a Buda Környéki ÁFÉSZ 27 település „gazdája”. Szóba került még az is, hogy a tagság és a dolgozók (alkalmazottak) hosz- szú távú tőikeérdokeltségei a szövetkezeti rendszer keretei között már nehezen biztosíthatók. A jövő útja az új gazdasági életben a részvénytársasági forma lesz. Ezen az estén a szövetké- zeti mozgalom rendszerváltásának számos jelét tapasztalhatta a tagság, kezdve onnan, hogy a közgyűlés szervezői felkészültek a tagság fogadására. Aligha túlzás azt állítani (sejtetni); hogy a tinnyeiek ezután mór korántsem csak a közgyűlést' színesítő tóm bola sorsolása miatt jelennek majd meg hasonló összejöveteleken. Bár anyagiakban és szerencsében szűkös napjainkban talán az sem mellékes, hogy ki nyer. Kovács Gabriella Piliscsaba Virágvasárnapi koncert A Megváltó hét szava a keresztfán című Haydn- művet adja elő a Budapesti vonósnégyes március 24-én, vasárnap 16 órától Piliscsa- bán, a klotildligeti templomban. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. 9 Munkatársak: Fekete Ildikó, Aszódi Lászlu Antal, virág Márton. 9 Fogadónap minden hétfőn 14— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. Vili., Somogyi B. u. S. PL: 311. Ir. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 1384067.
