Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-04 / 53. szám

Szabad-e az örökségbe nyúlni? A genetika kockázata A minap konferenciát tartottak Gödöllőn a másfél éve épült Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpontban. Dr. Balázs Ervintől, az intézet főigazgatójától azt kér­deztük: hol is tart ma a genetika? — Idegen géneket tud bejuttatni, működtetni pél­dául állati szervezetekbe. Ki tud cserélni hibás géne­ket jóra, s mesterséges gént csinálni, ami azt jelenti, hogy új tulajdonságokat képes előállítani. @ Jóságos ég! És nem fél a jövőtől, hisz ez kész sci-fi. — Nem. Elvileg volna mitől tartanom. Az ügynek ugyanis vannak katonai vo­natkozásai. A genetika al­kalmas arra, hogy biológiai fegyvert állítson elő, pél­dául olyan betegséget okozó baktériumokat, amelyek az eddigieknél ellenállóbbak a gyógyszeres kezelés hatásá­nak. így új járványok ke­letkezhetnének. De az atomenergiáról is tudjuk: használható áramtermelés­re és rombolásra is. A kés is alkalmas eszköz annak, aki embert akar ölni. 9 No és az ön tudomá­nya? Nem fenyeget újabb katasztrófákkal? — Amit mi teszünk, az nem más, mint amit eddig is tettek az emberek. Pél­dául keresztezéssel, neme­sítéssel állítottak elő új faj­tákat. 9 Azaz kisebb rizikóval? — Intézetünkben felelős­ségteljes emberek dolgoz­nak. Nem hiszem, hogy a világon bárki is elfogadna tudományos eredménynek egy olyan beavatkozást, amelynél nem ismeri pon­tosan, hogy az adott gén, amit például más élőlény­be ültetünk át, milyen tu­lajdonságot vagy tulajdon­ságokat határoz meg, mi a vegyi összetétele, milyen á benne lévő anyagok sor­rendje. Ez a tudományág stratégiai. Arra törekszik, hogy ne elsősorban mennyi­ségi, hanem minőségi ered­ményeket hozzon a mező- gazdaságban. Például, hogy olyan takarmányburgonyát állítson elő, amelynek gu­mója sok fehérjét tartal­maz. Vagy olyan új nö­vény- és állatfajtákat, ame­lyek gyorsabban válnak fo­gyasztásra alkalmassá, esetleg kevesebb veszteség­gel és vegyszerhasználattal termeszthetők, mert ellen­állóbbak ... ® Tételezzük fel, hogy senki nem követ el bűnt. De történhet hiba? — Az okozható kár, de a haszon is nagyobb. Van viszont egy izgalmas jelenség: a természet nem veszi „jónéven” a szélsősé­ges beavatkozásokat. Egy példa: Amerikában tilta­koztak a környezetvédők, amikor a korai eperültetvé­nyekre úgynevezett jég- magképző baktériumokat permeteztek. Ezek a ter­mészetben is előfordulnak, s az általuk létrehozott vé­kony jégréteg a még na­gyobb fagytól, a saját faj­hőjétől óvja meg a termést. Nos, az adott területen egy év múltán megvizsgálták, hogy a kipermetezett bak­tériumok milyen számban találhatók. Meglepetéssel tapasztalták, hogy vissza­állt a permetezés előtti egyensúly. Nem szaporod­tak el. 9 Megváltoztatják az élőlények tulajdonságait, anyagcseréjüket is. Ez nem rejt veszélyt? — Nem hinném. Csak a természetben meglévő anyagokkal dolgozunk, s csak olyasmit teszünk, ami akár a természetben is vég­bemehetne, legfeljebb las­san. Ami megváltozik, az rendszerint fehérje, s az em­beri táplálékban a szervezet­be jutva szétbomlik alkotó­elemeire, azokra, amik más sorrendben elrendeződve eddig is a szervezetünkbe jutottak, s alkotóelemeikre bomlottak ... Több veszélyt jelent a monokultúra, mert szűkíti a gének sokfélesé­gét, s ezért még a termesz­tést, állattartást is kiteszi a veszélynek, hogy egy jár­vány egész fajok, fajták ki­pusztulását okozhatja. 9 Nyugat-Európában s az amerikai földrészen mégis sokan tüntetnek az ellen, ahogyan a genetiku­séból sem áll meg. Ellen­ben azt kérik az útvonal lakosságától, hagy az elha­ladáskor ünnepélyesen is fejezzék ki tiszteletüket zászlókkal. a harangok nvegkondításával. BOLDOGGÁ AVATÁS Mindszenty bíboros hamvainak mariazelli ki- hantol-ását, mint valameny- nyi ausztriai eseményt, a Mindszenty-alapítvány irá­nyítja. A koporsó felvé­telénél jelen lesznek a bol­doggá avatást intéző egyhá­zi személyek is. A kérdésre, hogy hol tart a boldoggá avatás ügye, az érseki tit­kár úgy tájékoztatott, hogy a néhány éve indított folya­mat új szakaszához érke­zett azzal, hogy a magyar egyház szabadon, a saját törvényei szerint működhet, s ennél fogva a boldoggá avatási processzus sem tör­ténhet ettől függetlenül. Is­meretes, hogy a boldoggá avatást a bécsi érsek kez­deményezte, mert egyház­jogi szempontból ő volt il­letékes, ugyanis egyházme­gyéjének területén halt meg a bíboros. Hosszú eljárással kell számolni, hiszen pél­dául teológiai szempontból át kell vizsgálni valameny- nyi írását, ezt össze kell foglalni, majd le kell for­dítani és csak aztán lehet elküldeni Rómába. A mun­kálatok tartanak, de még Igen sok tennivaló van hát­ra addig, amíg a Vatikán­ban székelő szentté avatási kongregáció foglalkozhat az üggyel. Ismeretes, hogy Mind­szenty József mariazelli sírját sokan keresték fel. Ebből a szempontból sem közömbös tehát, hogy Esz­tergomban hol jelölték ki a bíboros végső nyughelyét. A Mindszenty-alapítvány döntésének megfelelően — a hercegprímás végakarata szerint — az érseki sírok közé helyezik el, egy ki­emelt helyen. NAGY ELŐDÖK A kripta történelmi sze­mélyek környezetében van, itt nyugszanak bazili­kát építtető elődök. Az alapítvány fontos­nak tartotta, hogy a maria­zelli kápolna után egy má­sik kápolna legyen a bíbo­ros nyughelye; így a kije­lölt helyet a zarándokcso­portok is könnyen megkö­zelíthetik, elhelyezhetik vi­rágaikat, koszorúikat. A Mindszenty bíboros temetését előkészítő városi és egyházi hatóság meg­egyezett abban, hogy az ese­mény előtt részletesen tá­jékoztatja a résztvevőket Esztergom és a magyar ka­tolikusok e megkésett gyászünnepségéről — fejez­te be nyilatkozatát dr. Né­meth László esztergomi ér­seki titkár. K. E. sok beavatkoznak az élőlé­nyek természetes fejlődésé­be. — Sok ebben a demagó­gia. Aki megismerkedik a kutatásainkkal, aki tudja, mivel is foglalkozunk, nem fog a fejlődés útjába állni. Különben is: csak nevetni tudok, amikor Brigitte Bardot ocelotbundában vé­di a fókákat, vagy amikor egy német környezetvédő hölgy a tévéből szónokol gyapjúpulóverben, amihez legalább öt birkát kellett megnyírni. 9 Egyáltalán: van vala­miféle szabályozás arra nézve, hogy meddig mehet­nek a kísérletezésben? — Most készül a jogsza­bály, ami egybe fog esni az Európai Gazdasági Közös­ség tavaly áprilisban ki­adott szabályzatával ar­ról, hogyan lehet kísérle­tezni a genetikailag módo­sított szervezetekkel, és milyen feltételek mellett lehet azokat kijuttatni a szabad földre. • Akkor jelenleg szabad a vásár? — Nem. A hazai állami szponzorok — a Tudomá­nyos Akadémia és az OMFB — csak akkor ad­nak pénzt a kutatásra, ha a már érvényben lévő ha­sonló amerikai szabályokat betartjuk. 9 S ezek mit tiltanak? — Minden olyan kísérle­tet, ami az emberekre és a környezetre közvetlen ve­szélyt jelenthet. V. G. P. SZÁJTÁTVA Táncpartner Még két esztendeje is bo­londnak nézték volna azt az embert, aki azt meséli, egy kapitalista sóhajtozik a szakszervezet után. Most pedig ennek vagyok a szem- és fültanúja. Szájtátva hall­gatom a vegyes vállalat igaz gaíóját, aki azt szeretné, ha cégénél tevékenykedne a szakszervezet. Valamelyik, bármelyik, neki mindegy, csak legyen. Amikor meg­vásárolták a céget, azt hal­lotta első jajszónak, na majd kiűzi ő a szakszerve­zetet . . . ! Most meg . . . ! Most meg: nem kell az embereknek. Az ott dolgo­zók nem akarnak hallani róla. Tisztes béreket fizet­nek. Ez a tisztes annyi, mint a másfélszerese a vá­ros többi, hasonló munkát adó vállalatánál elérhető­nek. Az emberek elégedet­tek. Az elégedettség viszont feleslegesnek tünteti fel a szakszervezetet, mert hi­szen az a bérharcnak lenne a kerete . . . Csak a bérharcnak? Való­ban ilyen egyszerű ez? Va­lóban nem lenne, nincsen más teendője a szakmai szerveződéseknek? Nem csodálkozom persze azon, hogy a munkavállalók ön­érdekfelismerési mechaniz­musa ilyen. Nem fejlődhe­tett ki. Nem engedték, s értelme sem volt, hiszen a politikai-gazdasági környe­zet nem nyújtott módot a valóságos szakszervezeti te­vékenységre. Azon azonban csodálkozom, hogy a tulaj­donos képviselője, az igaz­gató hiányolja a „táncpart­nert’», mert ahogyan állítja, a vállalatvezetésnek meg­van a maga koreográfiája, s őt rendkívül zavarja, ha nem tudja, ki a partnere, van-e egyáltalán?! Eljöhet az az idő, amikor ő már nem emlegeti, a dol­gozók viszont nagyon is hiányolják majd egységes fellépésük kereteit? Eljöhet az az idő. Csak az lesz a baj, hogy akkor már késő lesz kapkodva szervezkedni. MOTTO Nem igazi üzletember, aki nem ruház be Sakk, Match, Duna Füszért Mi lehet a közös Garri Kaszparov és a Duna Füszért élelmiszer-nagykereskedelmi vállalat között? A válasz jobbára csak belga füleknek érthető, és így hangzik: az, hogy a Louis Delhaize cég mindkettőbe beruház. Az esemény színhelye Brüsszel egyik elegáns, álomszerű üzletpalotákkaí teleszórt külvárosa volt, egy ötödik emeleti csupa üveg tanácsterem. Itt je­lentette be Pierre Delhaize úr, a oég legfőbb tulajdo­nosa, ez az őszülő hajú, kö­zépmagas, igen határozott beszédű belga üzletember, hogy szponzorálja az im­már hagyományos linaresi nagymestertorna idei, min­den eddigit felülmúlóan te­kintélyes mezőnyt felsora­koztató versenyét, s hogy megvásárolta a Duna Füszértet. A Louis Delhaize-csoport több áruházhálózatból áll: a Cora-nagyáruházak (hi­permarketek), a Match-szu- permarketek, a Profi élel­miszer-diszkontáruházak, a Louis Delhaize-boltháló- zat, a Bricoman ezermes­terboltok és a Le Éhesnoy éttermek mind hozzá tar­toznak. (Igaz, hogy Bel­giumban a Delhaize név az oroszlános jelképpel ellá­tott élelmiszer-áruházak hálózatát idézi fel, ezek azonban a család egy má­sik ágának kezében van­nak.) WáHsaBkozók göröngyös ösvényen Itt bombaüzlet, amott csőd Április elsején lesz egy éve, hogy életbe lépett az egyéni vállalkozói tör­vény, amellyel lényegesen egyszerűsödött a kisipari és magánkereskedői tevé­kenység engedélyeztetése. Mivel a megyeházán az igazgatási osztály megszűnt, ezért központi nyilvántartás nem áll rendelkezésre arról, hogy Pest megyében az el­múlt tizenegy hónap alatt hányán lettek vállalkozók. Így hát a helyi önkormány­zatoknál érdeklődtünk, az egyszerűsített ügyintézés mennyire lendítette fel a vállalkozói kedvet. Az ipa­ri és kereskedelmi előadók véleményéből adunk közre néhányat. Tökölön Vukovné Kovács Erzsébet elmondta, hogy tavaly a vállalkozók még hozzájuthattak a kedvez­ményes kamatozású újra­kezdési kölcsönhöz, amely négyszázezer forintra rú­gott. Azóta ez megszűnt, s helyette nincs más. Az E- alap minimálisan ötmilliós hitele pedig nem kifejezet­ten a kisvállalkozóknak szól. Tökölön egyébként manapság a legdivatosabb a nagy diszkontáruházak mintájára nyitott bolt. Tu­lajdonosaik portékájukat — csomagolt élelmiszereket, konzerveket, dobozos üdítő­ket — nagykereskedelmi áron szerzik be, s valamivel olcsóbban árusítják, mint a kiskereskedelmi áron for­galmazók. Egyesek es­küsznek arra, hogy ez bombaüzlet, sokan úgy vélik, a palackozott italok eladása is szépen hoz a konyhára. A kisebb tőkével rendelkező befektetők közül többen teherautót vásárol­tak s fuvarozást vállaltak. A szolgáltatóipar fehér folt­jai azóta sem tűntek el a község képzeletbeli térképé­ről, cipész például nincsen, igaz, víz- és gázszerelő hét is dolgozik a faluban. Kállai Imréné szerint Ta- hitótfalun nem nőtt meg ugrásszerűen a vállalkozók száma, s szolgáltató tevé­kenységre sem sokan adták a fejüket. Igaz, vannak olyanok, akik boltot vagy vendéglátóhelyet szeretné­nek nyitni, s éppen tanfo­lyamra járnak, hogy a meg­felelő képesítést megszerez­zék. Ha végeznek, elképzel­hető, hogy ők is a helyi vál­lalkozók táborát erősítik majd. Budakalászon Horváth Ferencné arról számolt be, hogy sokan — kőművesek, taxisok, épületburkolók — már visszaadták a vállalko­zói igazolványukat. Az elő­adó szerint azért ment gajra az üzletük, mert nem volt elég tőkéjük, magas kamatra vettek fel hitelt — a haszon is elmaradt, ami­ből ezt fedezhették volna. Mások — például egy ci­pész — már ki sem váltot­ták az engedélyt, mondván, az adó olyan magas, hogy amellett lehetetlenség megélni. Budakalászon ma­napság a sláger a vásáro­zás, a vegyesbolt működte­tése, s a gázprogram hírére a víz- és gázszerelők száma is emelkedett. Budakeszin a polgármes­teri hivatalban Bihari Jó- zsefné pontos adattal szol­gált. Tavaly április óta 180 vállalkozói igazolványt ad­tak ki. Az igénylők harminc százaléka saját tevékenysé­gét bővítette, például a he­lyi iparosok rászoktak, hogy termékeiket saját maguk értékesítsék. Voltak olya­nok is, akik amikor meg­tudták, mennyi társadalom- biztosítást, illetve adót kel­lene fizetniük, bele sem fog­nak a tervezett vállalkozá­sukba. A polgármesteri hivata­lokban arról is érdeklőd­tünk, bevezetik-e az ipar­űzési adót. Igenlő választ sehol sem kaptunk, igaz, több helyen még a költség- vetés sem készült el, s nin­csen végleges döntés az adókról sem. Hargitai Éva Pierre Delhaize középmé­retűnek nevezi saját cso­portját, amely Belgiumon kívül Franciaországban, Luxemburgban, legújabban pedig Spanyolországban és Magyarországon rendel­kezik érdekeltségekkel. Delhaize úr szerint manap­ság nem igazi üzletember, aki nem ruház be Közép- Kelet-Európában, még ha nem is várhat azonnali hasznot. Ami őt illeti, Ma­gyarországra összpontosítja e térségben a rendelkezé­sére álló erőforrásokat, és a Duna Füszért eddigi nagykereskedelmi tevé­kenységével felhagyva ki akarja építeni az ország egyik legnagyobb kereske­delmi elosztóhálózatát. Igaz, aligha lesz képes megtartani a Duna Füszért eddigi 1405 alkalmazottját, bár éppen azért igyekszik. Csakhogy — emlékeztet Pierre Delhaize úr — a cég luxemburgi leányvállalata ugyanakkora forgalmat 103 alkalmazottal valósít meg. (A Duna Füszért belga frankra átszámított tavalyi forgalma 4,7 milliárd, pro­fitja 35 millió volt.) A Louis Delhaize-csoport belépésével létrejött ve­gyes vállalat a Duna Füszért eddigi öt diszkontáruházát már márciusban Profi né­ven üzemelteti, az első fe­lében további tizenötöt nyit, az év végéig számukat 30- ra növeli. Tárgyalások folynak egy pesti Match Aruház jövő évi megnyitá­sáról is, és Pierre Delhaize Cora-hipermarket és Bri- coman-hálózat megterem­tését is tervezi. Ezért a 400 millió belga frankos része­sedés, mondja, csak a belé­pő, további beruházások kö­vetkeznek. A cél az egyik legnagyobb — ha nem a legnagyobb — hálózat ki­építése mindegyik kategó­riában, de legalábbis „do­bogós hely” kivívása. Amiből persze az is lát­ható, mi a különbség a Duna Füszért utóda és Garri Kaszparov között: az üzleti életben az első három hely valamelyike is megtisztelő siker, Garri számára kizá­rólag az első hely fogadha­tó eL Baracs Dénes Palackba zárt élet Nem új hír, csak tény: Pest megye településein jó né­hány helyen az ivóvíz nit- ráttartalma igen magas. Emiatt csecsemők egyálta­lán nem fogyaszthatják, mert egészségükre több mint káros — veszélyes. Vitték már lajtkocsival, majd ta3»kokba zárva a: életet jelentő vizet a cse­csemőknek. Most a Felső­babád! Állami Gazdaság Bádi víz néven palackozza a tiszta artézi vizet, s szállít­ja azokra a településekre, ahol a kutak vize szennye­zett. (Vimola Károly felvétele) ^álíflE ^

Next

/
Thumbnails
Contents