Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-23 / 69. szám
Megegyezés minimálbérről Április 1-jétől 7000 forint a minimális bér — erről állapodtak meg az Erdekegr :ztető Tanácsban. A munkavállalók több mint 22 százaléka keresett idáig Magyarországon 7000 forintnál kevesebbet. Nagyarányú kompromisszumkészségről tett tanúbizonyságot a munfoaadói és munkavállalói oldal az Érdekegyeztető Tanács pénteki ülésén. A munkaadók — többheti számítások után — végső javaslatként a jelenlegi 5800 forintos minimálbér 6800 forintra emelését tartották elfogadhatónak. A munka- vállalók számításai viszont azt bizonyították, hogy 8000 forint alatti keresetek nem lehetnek Magyarországon, mert nettóban már ez a pénz is alig fedezi a minimális kiadásokat. Kompromisszumként Schamsula György, a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára azt javasolta, hogy a tárgyalófelek tegyék félre a presztízsszempontokat és állapodjanak meg a 6900 forintban. A munkaadók ennek megvitatására külön tárgyalást kértek, majd bejelentették: igen nagy vita után, több érdekképviselet jelentős kompromisszuma révén elfogadják nem is a 6900, hanem a 7000 forintot. A kormány részéről is elfogadták a 7000 forintot, de hangsúlyozták, hogy az első lépcsőben a költségvetés nem képes külön finanszírozni a költségvetési területek dolgozóinak minimálbér-emelését. A tárgyalófél ok megállapodtak abban, hogy az elfogadott minimálbér-emelés teljesítésének feltételeiről a munkáltatók és a munkavállalók további tárgyalásokat kezdenek. CEGLÉD KATONAI KÖRZETKÖZPONT az Ki kell igazítani eltorzult struktúrát A Magyar Köztársaság ü) honvédelmi alapelveinek és követelményeinek kidolgozásáról, a hadsereget érintő, küszöbönálló nagyszabású átszervezésről tájékoztatta az újságírókat pénteken Für Lajos honvédelmi miniszter, alá a minisztérium más vezetőivel együtt kötetlen beszélgetésre hívta meg a hazai sajtó vezető képviselőit. A miniszter vázolta is ezeket az alapelveket. Eszerint: Magyarország katonai doktrínája kizárólag védelmi jellegű legyen, arra épüljön, hogy bármilyen konfliktust mindenekelőtt politikai eszközökkel kell rendezni, és katonai megoldás csak a legvégső esetben lehetséges. A legfontosabb aiupelvek közé tartozik továbbá, hogy nincsenek és a jövőben sem lehetnek az ország területén tömegpusztító fegyverek; katonai erőnket olyan szinten kell tar tani, hogy senki ne érezhesse magát fenyegetve általa. más kifejezéssel: honvédelmünket az ország elégséges védelmének elve szerint kell felszerelni és működtetni. A miniszter és vezető munkatársai részletesen szóltak arról, hogy mi tette szükségessé a honvédség átalakítását. E tényezők közül kiemelték a VSZ katonai szervezetének megszűntét, illetve azt, hogy a korábban e szervezetbe szorosan betagozódott magyar hadsereg struktúrája elkerülhetetlen torzulásokat szenvedett, így például íúi- méretezetté vált a hadvezetés, a kiszolgáló, ellátó alakulatok aránya, és egyes területeken, például a légierőnél rendkívül elmaradottá vált a haditehnika. Sürgető változtatásokra van szükség a honvédség irányítási rendszerében és struktúrájában is. Így a többi között tervezik a veHa nem kell, lezs'irozzák Eladó az ajándék November 19-i lapunkban adtuk hírül: az Omszki-tó partján bontják a magyar internacionalista, Ligeti Károly emlékművét, mert a szobor alatti pince beázott, s a szigetelése másként nem lehetséges. Akkor a kalapá- csos-vésős szoborbontók azt mondták: míg nem jelentkeznek érte adományozói — az Omszk megyeiek — akik nagy kegyelettel őrzik Ligeti emlékét, majdcsak elhelyezik valahol az alkotást. © Mi lett az emlékmű sorsa? — A kérdésre Vámos Attila. Budakalász polgármestere válaszolt. — Ha volna rá vevő, akkor megválnánk tőle. A visszaszállítására nem is gondolunk, ez 1,5-2 millió forint lenne, inkább utat építünk a tóparton ebből a pénzből, s így megkerülhetjük a faluközpontot. © Egyáltalán: önöké a szobor? Hiszen Omszk megye ajándékozta Test megyének... — Nézze, ha a Sztálin- szobor mintájára ledöm- tötték volna, akkor ezt senki sem firtatná. Minden az önkormányzatok tulajdonába ment át, miért épp ez az emlékmű lenne kivétel? ... © Es van rá vevő? Hirdetik? — Nem, nem hirdetjük sehol, de magánúton ketten is érdeklődtek. Műkereskedelemmel foglalkozó ügynökségek képviselői, akik külföldre szeretnék eladni a szobrot. Ám az üzletet még senki nem kötötte le. © Mennyiért adnák el az emlékművet? — Ügy egymillió forintra taksálom az árát, a gránitlapokkal együtt, de ha komolyra fordul az ügy, akkor meg kell becsültet- ni az értélkét. Ne gondolja, hogy értéktelen ez a szobor. A Szovjetunióban készült, s igazán jó munka. Ráadásul nem afféle szériadarab, hanem egyedi, történelmi ritkaság, nincs belőle több Magyarországon, csak másolatot lehetne csinálni róla, de az kevesebbet érne. Még az is lehet, hogy ha egymillióért adnánk, elkótyavetyélnénk .., © Ezek szerint ön sokra tartja? ■— Igen. És az évek teltével csak nő az értéke. © Lehet, hogy eljön az idő, amikor újra felállítják? — Lehet. Ha most nem akad rá vevő, akkor lezsírozzuk és eltesszük, megőrizzük. A hulladékhasznosító vállalatnak azonban semmiképp sem adnánk el; három-négy tonna öntöttvas áráért... © És mi a tervük az emlékmű helyével? Másikat állítanak föl? — A területrendezés dönti majd el, mi is legyen ott. Talán motel vagy étterem állhatna a dombon ... V. G. P, zérkar létszámának csökkentését, a vezérkar és a honvédség parancsnoksága általi kettős irányítás kiküszöbölését. A honvédséget három nagy igazgatási kerületre tagolják, amelyek kapcsolódnak a Tata, Kaposvár és Cegléd székhelyű három szárazföldi hadtesthez. Az idejétmúlt szerkezetet várhatóan hármas csapattagozódás váltja fel, eszerint szükség esetén* azonnal hadra fogható dandárokat, békeidőben a kiképzést végző alakulatokat, valamint úgynevezett „lekeretesitelt” alakulatokat hoznak létre — ez utóbbiak csak mozgósításkor kelnek életre. A miniszter a beszélgetés során többször is hangsúlyozta: az átalakítás nagy erőfeszítéseket követel a honvédségtől, s igényli a közvélemény megértő támogatását, rokonszenvét is. Annál is inkább, mivel nemcsak a honvédség működésének hazai feltételei nehezek, hanem bonyolultak, „törékenyek” a külső körülmények is, s mindez nagyon megfontolt, körültekintő, nyugodt katonapolitikát, tervezőmunkát követel. A minisztérium elképzeléseit a parlamenti pártokkal is egyezteti, mielőtt a kormány s majd az Ország- gyűlés elé terjeszti. ★ Für Lajos hangsúlyozta azt is, hogy a közvélemény megnyerésében számít az újságírók segítségére. Hogy ezt feltehetően meg is kapja, az összefügg a Honvédelmi Minisztérium sajtóbarát munkastílusával. A régebben meglehetősen zárkózott főhatóság ugyanis manapság egyre eredményesebben érteti meg magát és törekvéseit a nyilvánossággal. S miközben más kormányszervek rendre csak panaszkodnak a sajtóra, Für Lajos csapata példát mutat arra, hogy lehet másként is csinálni: a gondolkodási folyamatba beavatva tájékoztatni, a kényes kérdések megválaszolásától sem elzárkózva, a valóságos problémákat megosztva a rádió, a tv, a lapok képviselőivel. A tegnapi beszélgetés jellegzetes mozzanata volt, amikor — megjegyezve, hogy persze, lehetnek igazi hadititkok — a minisztérium egyik vezetője, egy ellenőrzés kapcsán, a katonai cenzorról tételezett fel túlbuzgóságot, és nem az újságíróról illetéktelenséget. Vajha ezt a szemléletmódot azokon a helyeken is elsajátítanák, ahonnan hetekig tart a legparányibb információt is megszerezni... (bpa) A cél — a vadkárok csökkentése Puskások valutája A Pest megyei vadász- társaságok pénteken megtartott közgyűlésén 127 küldött vitatta meg az időszerű kérdéseket. A múlt évi tevékenységekről elhangzott beszámolóban, külön hangsúlyt kapott, hogy fokozott figyelmet fordítottak a vadkárok csökkentésére. Ennek érdekében tavaly 1870 szarvast és 3800 vaddisznót lőttek ki és az előző évekhez képest 25 százalékkal több szarvas, illetve őz esett a vadászok áldozatául. A közgyűlés megvitatta a készülő vadászati törvény előrelátható hatásait a vadállomány kialakítására, valamint a társaságok ezzel kapcsolatos további feladatait. Napirendre került a vadász-idegenforgalom kérdése is. Jelenleg már 46 — főként magánvállalkozó — foglalkozik olyan idegenforgalmi programok kialakításával, amelyeknek középpontjában a vadászat áll. A hagyományos külföldi kapcsolatok mellett bővíteni kívánják a vadász-idegenforgalmat Franciaországgal és a Benelux államokkal is. Az a cél, hogy vonzó programokkal növeljék a forgalmat, s fokozzák a vadász- társaságok bevételét. Ezzel az összeggel pótolják az elmaradt támogatásokat. A vadász-idegenforgalom növelését egyébként az is lehetővé teszi, hogy az elmúlt hónapokban az egykori úgynevezett kormányterületeket is, szabaddá tették a külföldi vadászok részére. K. Z. A HÉT HÍRE SIVATBÁBU Pécs fogadta az ötnapos nemzetközi germanisztikai konferencia szakembereit. © Veszprémben került sor A mezőgazdaság jelene és jövője című tudományos ülésre. • Egerben rendezte meg az IBUSZ a külkereskedelmi szakembereinek kétnapos tanácskozását. © Miskolc volt a helyszíne a takarékos magánépítésről tartott fórumnak. © Kecskemét vendégei voltak A tanyák távlatai elnevezésű- országos értekezlet résztvevői. © A hét híre az is, hogy Debrecen adott otthont a divatszimpóziumnak. BotdoíJ békeidők! Mondjuk, úgy hatvan éve. Amikor minden olyan szép és jó volt. Azt olvashatjuk például az akkori Magyar Hírlap 1931. február elsejei számában: „Az Országos Stefánia Szövetség védőintézetei által különösen azoknak az anyáknak, akiknek csecsemői vannak, 1000 személy számára osztatott ki ingyentej .... 2300 garnitúra csecsemőkelengyét osztottak szét. A kormányzóné 11 000 gyermeket látott el ruhaneművel és 13 000 gyermek számára osztottak ki, részint új cipőt, részint pedig megtal- paltatták a régit.” Ezek szerint akkor divatban volt a talpaltatott cipő ... Ami azt illeti, napjainkban is divatos. Csak éppen még nincsen kormányzóné, aki talpaltatna. Ami késik, az nem múlik. Bizakodhatunk tehát. Tragikus évet éltek meg tavaly a megye divatból élő vállalatai és szövetkezetei. Cégek soránál felével, harmadával csökkent a termelés, ma termelők jelentős csoportjánál egy-két hétre akad megrendelés. A gyapjú és gyapjú típusú szövetek előállítása 1990-ben 12 I millió négyzetméterrel (27 százalékkal) volt kevesebb, mint 1989-ben. Pedig már akkor is kisebb volt, mint az azt megelőző évben. Ügy látszik, kezd divatba jönni, hogy levetkőzünk ... A férfiöltönyök forgalma 40 Százalékkal esett vissza, hiszen jó még az a régi kopottas, célszerű divat a patina. Akár a gyermekek esetében is,. hiszen a fiú és leányka alsóruházat termelése 55 százalékkal (!) csökkent, azaz a szülők (nagy része) inkább kenyérre, tejre, villanyszámlára, kamatadóra költenek,'mintsem új in- gecskére, nadrágocskára. Fura világ. Egy szösszenet erejéig annak idején (1989 novemberében) közhírré tettem a lap hasábjain, mekkora felzúdulást keltett a kisvárosban, amikor a szőrmeüzlet kirakatában egy bundát 187 ezer forintért kínáltak ... Azóta szerencsénkre bővült a kínálat. Tavaly ősszel például gyönyörű, hímzett ú>. habundácskákat lehetett megvásárolni öt-hat esztendősöknek szinte ingyen, 18—21 ezer forintért. Hja, a divatra áldozni kell. Tavaly a ruházkodási cikkek •árindexe 23,3 százalékkal volt magasabb az 1989. évinél. S ha az 1980. évi kiskereskedelmi eladásokat nézzük, akkor háromszorosára!!) nőtt a ruházkodási cikkek árszínvonala. Talány lenne akkor, miért zuhant egyetlen esztendő alatt (összehasonlító áron számolva) tizenkilenc százalékkal a ruházati cikkek forgalma? Tavaly ugyanis ekkorát léptünk lefelé. Ma a megyében, a nyugdíjasok háztartásait nem számítva, a paraszti foglalkozásúak családjaiban költik a legkevesebbet ruházkodásra, a legtöbbet pedig a szellemi foglalkozásúaknál. A paraszlcsalád egy főre jutó ilyen kiadásai negyven százalékkal kisebbek, mint a szellemi foglalkozásúaknál* Szabad ebből arra következtetni, hogy előbbieknél nincsen kellő igény a divatos öltözködésre? Na persze, az öltözködésre legtöbbet kiadó szellemi foglalkozásúak sem kimondottan divatbábák ... Nemzetközi összehasonlításban rendkívül keveset (összes kiadásaink hét százalékát) költünk öltözködésre. A megnehezedett megélhetési körülményeknek elsőként a kultúra, majd az öltözködés esett/esik áldozatául. Családok tíz- és százezreiben jönnek rá, a szegénység divatjának bábuivá váltak, és ez keserves felismerés. Az eddigi havi (egy főre számított) 500-540 forintos kiadás sem nyújtott fedezetet arra, hogy, divatbábuk legyenek, ám napjainkra ez az összeg is tarthatatlanná vált. Amit persze nem szabad azzal azonosítani, hogy nincsen kereslet a legdivatosabb, legdrágább holmikra is. A szakmai nyelv ezt úgy jelöli: a kereslet differenciálódik. Ki a legújabbat keresi és vásárolja meg, ki meg azt kutatja, hol a kormányzóné, aki megtalpal - tatná a gyerek cipőjét... Mészáros Ottó Várhatóan napokon belül megszületik a megállapodás arról, hogy az Ikarus menynyi autóbuszt exportál Iránba még az idén. A túr-* gyalások már a Ijefejező szakaszban vannak. A megbeszéléseken szó van városi, távolsági és luxusautóbuszok szállításáról. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának tájékoztatása szerint az öbölháború gyors befejezése kedvezően hathat a magyar—iráni kereskedelem alakulására. Az élelmiszer- és a gépipari export egyaránt növekedhet. Magyar vállalatok előrehaladott tárgyalásokat folytatnak egy timföldgyár építéséről. Amennyiben ez a beruházás megkezdődhet, lényegesen megnő a magyar gépipari kivitel a térségbe. De igen jó piacnak ígérkezik az idén a közel-keleti ország a magyar élelmiszer. termékek számára is. VárTolón megvethetik a lábakat Megy mé kánba hatóan az idén Magyarország nagyobb mennyiségű búzát tud értékesíteni Iránban. Az Agrimpex két évvel ezelőtt szállított utoljára gabonát, mégpedig akkor 40 ezer tonnát. A múlt évben azonban az aszály miatt szünetelt az export, nem volt mit eladni. Az idén az Agrimpex szakemberei arra számítanak, hogy kedvező lesz a termés, és így a korábbi 40 ezer tonnánál is többet tudnak értékesíteni Iránban. A Terimpex üzletkötői marhahús exportjáról folytatnak megbeszéléseket. Magyarország marhahúst még nem szállított Iránba, ha létrejön az üzlet, akkor a magyar húsexportőröknek sikerül Közel-Keletnek ebben a térségében megvetni a lábukat. Amennyiben az üzletkötések a várakozásoknak megfelelően alakulnak, úgy a Magyarországról Iránba irányuló szállítások értéke 1991-ben elérheti, sőt meg is haladhatja a 300 millió dollárt a múlt évi 122 millió dollárral szemben. A magyar import tavaly viszonylag kis összegű volt, 1,4 millió dollár körül alakult, Iránból elsősorban mazsolát vásároltak a magyar cégek. Az idén elképzelhető, hogy az import számottevően növekedni fog, amennyiben sikerül megegyezni jelentősebb nyersolaj vásárlásáról. A tárgyalások az olajimportról már decemberben megkezdődtek, ám a háború miatt félbeszakadtak. Várhatóan. a megbeszélések Magyarországon folytatódnak, mivel a minisztérium képviselői szerint a magyar vásárlók készen állnak a megbeszélésekre.
