Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-20 / 66. szám

Közelebb a világhoz Egy lépessel közelebb kerüli a nagyvilághoz Bag lakos­sága, miután a múlt bélen nyilvános távhívó állomást szereltek fel a község központjában, a Hősök terén, az emlékmű szomszédságában, az önkormányzat döntése nyomán (Balázs Gusztáv felvétele) Olvasóink fóruma Hol vannak az üstök? Ezt kérdezik a gödöllői kistermelők és a hobbiker­tészek. mert a gödöllői pá­linkafőzőé nem üzeme), la­katosműhellyé változtatták. Ac egyetlen lakossági főz- dét ki szüntette meg, és hol tannak az üstök? Erre a kérdésre választ kell adni, mert az önkormányzatnak nincs többmillió forintja új pálinkafőzőé létesítésére. A megszüntetett pálinka­főzőé Gödöllőn a Blaháné úton, a kis templomtól a harmadik házban volt, né­hai Simon Vince tulajdoná­ban az államosításig. A gödöllői gyümölcster­melők a főzetni való cefré­jüket most kénytelenek vi­dékre szállítani. Egyszer megbeszélni a főzetés idő­pontját, utána fuvarost fo­gadni és a cefrét odaszállí­tani. Ez a két út. ha például az aszódi főzdét vesszük alapul, oda és vissza: 48 ki­lométert jelent. Nem jól van ez így! A gödöllői pálinkafőzőére nagy szükség van. Ezért azt eredeti állapot szerint mi­előbb helyre kell állítani azoknak, akik azt megszün­tették. Polgár József Gödöllő Hallássérültek Kirándulás Autóbuszos kirándulásra utaznak ma, március 20-án a gödöllői hallássérültek klubjának tagjai Budake­szire és a Mezőgazdasági Múzeumba. Komolyan gondolja ? Fáiig nyílt levél Hétről hétre több levél érkezik szerkesztőségünk­be és ez igen örömteli je­lenség számunkra. Abban nincsen változás, hogy né- hányan nem merik vállalni nevüket a leírtakhoz. A leg­utóbbi példa már napok óta foglalkoztat. Miért is? Természetes, hogy személyhez szóló, név­telen levelet nem közlünk le. Az is természetes, hogy a leírtak mégsem kerülnek azonnal a papírkosárba, ha­nem elgondolkodtatnak. Ilyen lehetőséget nem sza­bad kihagyni", a névtelen levélíróval vitatkozni -tá­rnád kedve a :. szerkesztő­nek. Az a gyanúm viszont, hogy a levélíró talán éppen engem ugratna, há nyilvá­nosságot adnék sorainak. Mert mit is ír (mint ..a város pedagógustársadal­ma-') bevezetőül ? „Tisztelt Polgármester Űr! Őszintén örültünk, ami­kor Önt választották rneg városunk polgármesteré­nek. (A testületének Össze- . tételét már kevésbé tekint­jük legitimnek.)'’ Akt. valamennyire is tá­jékozott, ilyet nem ír le. Először is a testület tagja a . polgármester is. Másod­szor: a testület választotta a polgármestert. Kevésbé legitim testület választott legitim polgármestert?! A névtelen szerző, az így valójában csak félig nyílt levél írója egy vezetői ki­nevezést sérelmezett, A levél végén kérte la­punkat, hogy „nyílt levelün­ket a városunk életéről szóló Gödöllői Hírlapban megjelentetni szívesked­jen A felkérés megtisztelő, a minősítés — „városunk éle- télőr Szóló" — hízelgő. Ám aláírás nélkül kevés. Vajon miért nem írta alá? Tudja, hogy nincsen igaza. Ez az egyszerűbb eset. Ak­kor többet nem fog keres­ni. Fél, pedig igaza van? Ebben az esetben is előfor­dulhat, hogy elhallgat, de arra is van remény, hogy tényleg megszólal a város pedagógustársadalma. Ezért íródott a szerkesztő — hi­te szerint — valóban nyílt levele. Balázs Gusztáv y4 Száza etil? Szil (eh eónaj von \ ézek ki szobámból az 1 ablakkal keretezett vi­lágra. Az aranyeső, téli ba­jából lábadozva, már rü­gyeit .bontogatja, bár egyik ágán ott függ a jeges szele­ket megelőzve kiakasztott szalonnaszeletke. Ma ér­zem először a tavasz távoli leheletét, ami feltámasztja \ szülőfalum erdőit, ligeteit, szántóit, rétjeit. Délután a temetőben jár­tam, s döbbenten fedeztem fel, hogy már csak apám, anyám és nagyszülőim sír­ját jelöli meg kereszt, s alakjukat őrzi otthonomban néhány fénykép. Milyen lehetett dédem, - üköm, szépapám, szép- anyám? Nézem hatvankét éves ar­comat. Mi maradt belőlük bennem, az erdőrengeteg­ből az egyetlen fában? Is­kolás koromban kidöntöt­tünk egy száraz akácfát tüs­köstül az öreg templom mö­gött, és csontvázba akadt a csákány. Talán az én ösö­GÖDÖLLOI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. g A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv, C Munkatárs: pillér Éva. • Postacím: Gödöllő, Pf. 11. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-írtl © Szerkesztősé­gi fogad líra: hétfőn 10-töl 13 óráig.!® Hirdetésfelvé­tel: luur) .»napokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben. mé, talán a padszomszédo- mé, Angyal Ferié vagy a hátam mögött ülő Szovics Mihályé? Gyerekes borzon­gással vihogtunk. A csonto­kat Földes István tanító úr visszatemettette velünk. Most gondolok rá: oszlo­pot kellene oda állítani, s lenne az az Ismeretlen Előd sírja. Halottak, napján elbo­rítanál: krizantémmal, gyer­tyákat gyújthatnának, ser- cegne a viaszmáglya a no­vemberi éjszakában. Emlékezni tisztességes és jó. Falumban este köszön­tik a százéves Varga Sándor- né, született Szadeczki Mar- gitot. Tóth Judit tanuló éne­kel. Dénes Dezsőné verset mond. Az asszonykórus dalai hangzanak fel. Deme Fe­renc saját versével köszön­ti az ünnepeltet, s aztán Tercsik Gábor, a nyugdíjas­klub elnöke szól, majd Tóth Tibor polgármester mondja az ünnepi köszöntőt: — Margit néni 1891. március 3-án született. A mára meg­tört, összeaszalódott Vargá- né legnagyobb érdeme, hogy élete túlmutat önmagán. Be* épült a családba, a rokon­ságba, baptista közösségébe. Nem vitt véghez nagy dol- golcat, csak szolgált, s nem jellemezte más, mint a szép, pontos munka, a rendben tartott kert, a gonddal ne­velt gyerekek. Életszükség­lete volt, hogy másoknál többet adjon, többet vállal­jon, s a kötelességszerűnél többet dolgozzon, az átla­gosnál mélyebben higgyen. A százéves fa hatalmas törzsét, erdőnyi lombkoro­náját áhítattal és tisztelet­tel csodáljuk, s kutatjuk, gyökerei meddig nyúlhat­nak, merre ágazhatnak a föld mélyében. Megszoktuk már, hogy az ilyen évfordulók híreiben olvassuk: — jelen volt har­minc ükunoka, húsz déd­unoka, tizenöt unoka, me­nyek, vök, gyerekek soka­sága. Varga Sándornét egyetlen unokája — Hortobágyi Ti­bor — s annak felesége — Hortobágyi Tiborné, szüle­tett Bagó Erzsébet —, vala­mint egyetlen dédunokája — Hortobágyi Krisztina — vette körbe, mint a százéves öreg fa élő ágai. Megdöbbentem ... Horto­bágyi Tibor elmondta, hogy a nagymama az 1. világhá­borúban maradt özvegy. Férje tüdölövést kapott. Há­rom gyermekéből kettőt el­ragadott a halál, s a fiatal • • Ae GODQLLOI XVIII. ÉVFOLYAM, «ti. SZÁM 191)1. MÁRCIUS 20., SZERÖ V Gáz vált, termálvíz van! Levegőbe repült a fúrófej A Gödöllői Hírlapban jelent meg a térség olaj-, illet­ve szénhidrogén-kptatásáról írás, a többi között azt ál­lítva. hogy Gödöllő. Veresegyház, Csornád neve a ha­zai kőolajkutatás történelrr- ben kisbetűvel (sem) jel­zett. Igaz, itt-ott termálvizet találtak, de az olajosok at­tól többre becsülték volna a szénhidrogént. Mielőtt gépbe ültem vol­na, felütöttem a lexikont, nehogy melléfogjak, és föld­gáz címszó alatt azt mazso­láztam ki, hogy, .. a kő­olajmezőkhöz kapcsolódó nagy gazdasági jelentőségű hidrogéngázokat nevezik földgázmk. Ezen fel báto­rodva írom meg ifjúkori emlékeimet: : hadiözvegynek egyetlen lá­nya maradt, Varga Piroska, akit felnevelt, s aki férjhez ment Hortobágyi Imréhez. Varga Sándornénak a test­ijére s annak a férje is ko­rán elhunyt, s árvájukat, — Szadeczki Pált — vette magához és saját gyermeke­ként indította az életbe, és kísérte el a sírhoz, mint ahogyan elkísérte leányát és nejét is. . Kísértetiesen szörnyű, ré­misztő tud lenni az élet. Va­lamikor gyerekkoromban volt egy visszatérő, ismétlő­dő álmom .- ismeretlen, meg­lepő falu a határunkban, amelynek lakói számomra idegenek, mégis jó, hogy őt szomszédságunkban élnek, ám valamilyen ok miatt so­ha nem jutok be a házaik közé, csak leskelődök befe­lé kíváncsi izgatottsággal, világfelfedező gond’dal és várakozással. így néztem az ünnepelt százéves nénikét a héviz- györki művelődési házban, amikor köszöntötték, ami­kor átvette az ajándékot, a virágokat és Göncz Árpád köztársasági elnök jókíván­ságait kifejező levelét, mi­közben nem tudtam másra gondolni, csak a postásra, aki minden hónapban kivi­szi Varga Sándorné részére a havi 5150 forintos nyugdí­jat. Fercsik Mihály 1934 nyarán a Veresegy­ház községhez tartozó Viczián-telepen, a téglagyár tőszomszédságában mély­fúrást végeztek. Reteken ő hőség volt és mi gyakran karikáztunk ki, hogy meg­bámuljuk a fúrógép műkö­dését. A fúrási munkálato­kat az 52 éves Pávay-Vaj- na Ferenc főgeológus ve­zette, akinek a nevéhez, mint annak idején suttog­ták, a lillafüredi sikertelen fúrás és a Palota-szálló balul sikerült helykijelölé­se fűződik. . , A robusztus, nagydarab ember eléggé szenvedett a hőségben, egymás után itta a söröket, nagy gyönyörű­ségünkre — és irigységünk­re. Szerencsésen jelen vol­tunk annál a nagy ese­ménynél is, amikor a fúró­fej a levegőbe repült és sisteregve, nagy tömegben tört föl a mélyből a föld­gáz. Óriási ünneplés, üdv­rivalgás volt! hatalmas, szinte teljesen üres föld alatti üreget fúr­tak, meg, ami azután a ké­sőbbiekben tároló lett: a hajdúszoboszlói földgázt, amit vezetéken hoztak a főváros számára, ebbe a tárolóba préselték és Buda­pest gázellátásának része lett, és — tudtommal — jelenleg is az. Jól járt egy- pár környékbeli utca is, mert már annak idején gázhoz jutott. A második világháború után" ismét kutattak a kör­nyék gázkincse után és áll­ták a fúrókutak a dombvo- • nulat mentén, így a Cso- mádi út folytatásában lévő Csonkáson is. A kutatások azonban ekkor se járlak si­kerrel. A vácszcntlászlói fúrótorony (Balázs Gusztáv felvétele) Az öröm azonban nem sokáig tartott. Nemsokára kiderült, hogy a talált föld­gáz mennyisége nem jelen­tős. Mindenesetre csőveze­tékbe terelték és levitték az Örszentmiklós-Vácboty- tyán MÁV -megállóhelyhez, ahol három tartály vagon­ba gyűjtötték és egy kis- mozdony szállította el, ha jól emlékszem, az István- telki főműhelyig. (40 éven át handlernak tiszteltük.. .) Amikor már ez sem volt gazdaságos, rendelkezésre bocsátották Margittal Zol­tán mérnöknek, a Viczián- téglagyár bérlőjének, aki a földgázt csöveken az égető­kemencébe vezette és — amíg a kút teljesen ki nem merült — olcsón égette a téglát. Földtani utómérésekkel megállapították, hogy egy Isaszeg Kispályás foci Az isaszegi csata évfor­dulóján, április 6-án a he­lyi községi sportkör kispá­lyás labdarúgótornát ren­dez környékbeli amatőr csapatoknak. Nevezni ápri­lis 2-ig lehet a sportkörben (Rózsa u. 2.), a díj 1000 fo­rint. A győztes vándorserle­get vihet haza. Kimkötés .Szenlpéteri Zsigmontl költi» lesz a Gödöllői Művészetbará­tok* Körének vendége március 24-eu a művelődési központ 12-13-as termében. A délelőtt 10 órakor kezdődő találkozón a poéta Kunkötés című köteté­ről beszélget a szerzővel Bares János költő. Vcrsmondással közreműködik Körömi Gábor és Hegyi Attila. '. Olajat, földgázt tehát nem találtak, viszont a Já­rások felszínre hozták már 1934-ben egy értékesnek tetsző anyagot: a kaolint! A kaolin nemes agyagfaj­ta, ami mocsaras talajban található, illetve ott, ahol földgáz van. Már az 1934-es mintáról megállapították, hogy kiváló minősége alap- 'fjén porcelán előállítására is alkalmas. El is határoz­ták egy porcelángyár épí­tését, de nem lett belőle semmi! Az ötvenes évek fúrásai ugyanezzel az ered­ménnyel jártak, és ekkor a Csepregi-tanya környé­kére egy ipariporcelán­gyárat terveztek. Ez is álom maradt. Kaolin a földben, porcelángyártás az égben ... Maradt Veresegyházön a hévízkutatás eszméje, ab­ban a csaknem biztos tu­datban, hogy a geológiai adottságok mellett termál­víz feltárása itt több mint valószínű. Belevágtak — sikerült! A cikkben sze­replő, Túrán talált meleg­vízzel szemben itt tudják, mit csináljanak vele! Sőt vita is folyik arról, mi mindent lehet vele csinálni, és az önkormányzat nem tétlenkedik. Az olaj tükrében című könyvet nem olvastam és az Alföldi Olajbányász olaj­ipari dolgozók lapját sem. De a szénhidrogén jelenlé­téről ír ebiyen a régióban a cikk szerzője, veresegyhá­zi, s a saját tapasztalatait írja le egy veresegyházi: — kas Gödöllő belterületen 130 m- alapterületű, első emeleti, összkomfortos helyiség bérbe adó Érdeklődni lehet : • Gödöllő, János u. 8., szolgáltatóház. Telefon: (281-10-019. m

Next

/
Thumbnails
Contents