Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-20 / 66. szám

VÁCI XXXV. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM 1991. MÁRCIUS 30., SZERDA Ki fizeti a tízmilliós kárt ? Szétfagyott órák —elfolyt víz Korábban megjelent egy felhívás, amelyben a Du­na Menti Regionális Víz­művek értesítette a hétvégi­ház-tulajdonosokat, keres­sék fel üdülőiket, mert több helyütt elfagyás történt a vízóráknál. Mi is volt en­nek az oka, s mekkora kára származott a fogyasztóknak és a vízszolgáltató vállalat­nak? — erről beszélgetünk Eckhardt Tiborral, a DMRV szolgáltatási osztályának vezetőjével. — Az utóbbi időben rá­diónyilatkozat is elhang­zott, hirdetést adtunk fel, hogy a fogyasztóinkat érte­sítsük a vízmérők elfagyá­sáról. Sajnos, a vállalat te­rületén mintegy 3000 ilyen meghibásodás történt. A gondok persze akkor ke­letkeztek, amikor az olva­dás megindult. A három­ezer vízmérő elfagyása kö­vetkeztében csaknem 10 millió forintos kár keletke­zett. — Mi volt a fő oka az el­fagyásoknak? — Elsősorban víkend- és zártkerti területeken történt a kár, ahol télen nincs fo­gyasztás. Az ok a többi kö­zött visszavezethető egy, a MOM által gyártott vízmérő­típusra is. Ennek a mérő­nek a számlapja vízben úszik. A mérőben levő víz a fagy hatására a felső üveglapot szétrepeszti, s olvadáskor ennek követ­keztében rendkívül sok víz folyik el. Ezeket a fagyká­rokat még a mai napig is keressük. Azonban a leg­többjét már megtaláltuk. A felderítés a vállalatnak is problémát okoz, mivel több esetben úgymond „illegáli­san” mentünk be a vízóra­aknához. a károk megelő­zése érdekében, mivel té­len nem tartózkodnak a hétvégi vagy zártkerti in­gatlanokon. — Hogyan jöttek rá ezek­re a hibákra? — Mérhető volt, hogy februárban olyan meny- nyiségű víz fogy, mint a nyári kánikulában. Ennek okát keresve jutottunk a vízórákhoz. Kénytelenek voltunk lépni. A műszaki kollégák, a területi egysé­geknél dolgozók, hálózatel­lenőrök járták a körzeteket, s ahol bugyogott ki a víz­óraaknából a víz, ott el­zártuk a főcsapot. — Melyek azok a terüle­tek, ahol a károk keletkez­tek? — Vácott kevésbé fordult ilyen eset elő, ám a Török­hegyen és a Bácska-dűlö- ben találtunk néhány meg­hibásodást. A legkritiku­sabb Örbottyán, Erdőkertes, Veresegyház, Szada térsége volt, de említhetem Leány­falu »és Tahi, valamint Nagymaros, Verőce, Kisma­ros környékét, továbbá a pilisi üdülőövezeteket. Váci szerző műre Az első új görög szótár M okasz Klára nevét ilyen formában nem na­gyon ismerik Vácon, de ha leánykori nevén említjük — Frick Kláraként —, már sokan tudják, hogy kiről van szó. Édesapja egykori váci labdarúgó, ő maga pedig váci gimna­zistaként és a Vox Huma­na tagjaként is ismert volt. A Mokasz nevet férjhez- menetel után kapta, férje, Spyridon Mókás után, aki a budapesti görög követ­ség munkatársa. Frick Klára már közép- iskolás korában is jól be­szélt angolul. Kitűnő nyelvérzékét . bizonyítja, hogy férje mellett rövid időn belül a görög nyelvet is elsajátította. Nem elége­dett meg csak a nyelv el­sajátításával, két fiúgyer­meke mellett jutott ideje egy magyar—újgörög, új­görög—magyar szótár ösz- szeállítására is. Dr. Mohay András, a szótár lektora arról ír a kis kötet bevezetőjében, hogy Mokasz Klára mun­kája a maga nemében út­törő vállalkozás, mert ed­dig csupán egy újgörög— magyar kéziszótár és egy új görög társalgási zseb­könyv jelent meg az új­görög nyelvről hazánk­ban. A szerző munkája a szerény terjedelem mel­lett is értékes szellemi al­kotás és praktikus segéd­eszköz, amely különös gonddal veszi figyelembe a görögországi felhaszná­lással kapcsolatos nyelv­igényeket. A kötet ízléses fedélter­vét Brozsek Béla, a váci Pest Megyei Nyomda nyugdíjas technológusa készítette. A szerző kiadá­sában megjelent szótárral szívesen találkoznánk a váci könyvesboltokban is. P. R, Mozi Dunagyöngye filmszín­ház (Dr. Csányi László krt. 58.): március 20-án, szer­dán este fél 6 órakor az Egyenesen át című ame­rikai filmet vetítik, csak 16 éven felülieknek. Ren­dezte: Joel Schumacher. — Témája: öt orvostanhall­gató átlépi az élet és a ha­lál közötti határvonalat és egyre mélyebben hatol az ismeretlenség birodalmá­ba ... — Este fél 8 órakor a Havana című amerikai film a műsor. Rendezte: Sydney Pollack. — Témá­ja: Romantikus történet egy egzotikus városban, korrupt és bűnpártoló sze­replőkkel .., — Megtalálták az okot, ki fizeti a kárt? — A vízmérő meghibáso­dásánál a javítási-karban­tartási költség, amennyiben más körülmény nem utal arra, hogy a tulajdonosok­nak a hanyagságáról lenne szó, sajnos a vállalatot ter­heli. Valamennyi esetet kö­rültekintően megvizsgá­lunk. Az első lépés a kár- megelőzés volt, a beköté­sek lezárásával. Gyakran okoz problémát az, hogy a tulajdonosok jelentős része semmilyen víztelenítést nem végez el, és ebből adó­dóan fennáll az elfagyás veszélye. Mi egyébként a bekötéseknél előírjuk, hogy víztelenítő főcsapot is el kell helyezni az aknában. — A tulajdonosok, ha ki­mennek a telkükre, nyil­ván észlelik, hogy nincs vi­zük. Jó esetben erre már számíthatnak, mert hallot­ták, mi történt. — Ha észlelik a problé­mát, értesítsék a vállalatot, de levélben mi is keressük őket. A tulajdonos jelenlé­tében felveszünk egy jegy­zőkönyvet, és megállapít­juk, hogy a keletkezett kár miből származik. Vizsgál­juk a biztosító útján törté­nő kárrendezés lehetőségét is. — Ezeket a rossz kivite­lű órákat kivonják a forga­lomból? — Valamelyik óra már nem használható, valame­lyik javítható, felújítható. A felújított órákat ezután nem szereljük fel üdülőkör­zetekben, ám egy családi háznál használhatóak még, hiszen ilyen helyen a folya­matos fogyasztás következ­tében nem okoz gondot a fagy. A vízművek továbbra is várja azon üdülőterület-tu­lajdonosok jelentkezését, akik a vízóraaknában rend­ellenességet észleltek. Halász Erzsébet Eddig nem kutatták a pincéket Amit a föld alatt találtak A váci pincékről legen­dák élnek a városban, de a kutatások nem támasztat­ták alá azt a feltételezést, hogy összefüggő kazamata- rendszer volna a város alatt. A legendák azonban mit sem törődnek a tudo­mánnyal, ilyen a természe­tük. A régészek, akik a múlt valóságát igyekeznek minél élethűbben megmutatni, most éppen egy váci pince segítségével teszik. A Szé­chenyi utcai OTP-székház építkezése során jelen vol­tak a helyszínen, az alapok kiásásánál, mert a koráb­ban már lebontott lakóház alatt régészeti értékeket sejtettek. Volt itt egy pince is, de kezdetben nem tud­tak róla sokkal többet, mint legutóbbi használói. Csak sejtettek ... Mégpe­dig azt, hogy valami igen régi építményről van szó, egy középkori pincéről. A feltárás során bebizonyo­sodott, mindez igaz. A XV. században készült épít­ményről volt szó, amelyet ezután bárki megtekinthet, ugyanis a belvárosban föld alatti múzeum nyílt, a Tra- gor Ignác Múzeum új ál­landó kiállítása. A március 15-i megnyitó előtt néhány nappal még javában dolgoztak a tárlók feltöltésén, de alapvetően már minden kész volt az ünnepi megnyitóra. Miklós Zsuzsa, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Régészeti Intézetének tudományos munkatársa, aki télvíz idején saját kezével emelte ki a fagyos földből a pince környékén rejtőző lelete­ket, a középkorral foglalko­zik. Kollégája, aki a mú­zeum megnyitása előtt a helyszínen szorgoskodott Ráduly Emil néprajzos mu­zeológus, a Szentendrei Szabadtéri Múzeum mun­katársa, az újkor kutatója. Kettejüket kértük az első kalauzolásra. Bár a tárlók óriási üveg­ablakai mögötti, a talpunk alatti földből előásott hasz­nálati tárgyak azonnal ma­gukhoz vonzzák a szemet, mégis hívogatóbb a pince mélysége, amelyben csak a villanyvezeték huszadik századi, maga a boltozat, a lépcsők és az elhelyezett használati tárgyak régesré- giek. — öt és fél méternyire vagyunk az utca szintje alatt — magyarázza Mik­lós Zsuzsa. — Idáig volt feltöltődve az utóbbi idő­kig — mutatott derékma­gasságban —, de az a szint, amin most állunk, már megfelel az eredeti épített talajszintnek. A pincehidegben boros­hordók és egy falipolcon cserépedények, talán ugyanúgy, mint a valami­kori első lakó idejében. Egyszerű tárolópince volt vagy kimondottan boros-? Annak idején nem lehetett különválasztani. Valószínű­leg mindenütt tartottak bort is. Hagyománya volt errefelé a szőlőtermesztés­nek. Csakhogy azóta ki­pusztultak azok a tőkék, ma már, ha van is szőlő, egészen más fajták, nem az ősiek „leszármazottai”. — Milyen jelentőségük van a régészetben a pin­céknek? — kérdeztük Rá­duly Emilt. — Eddig nem kutatták Magyarországon a pincéket, pedig pontos adatokat -sze­rezhetünk általuk a közép­korról és a közelmúltról egyaránt. E kutatáshoz nyújtott kiindulópontot ez a pince. A XVIII—XIX. század egy kicsit mostohán kezelt a régészek körében. Az új­kori leleteket általában „félredobják”, mert régeb­bit keresnek. Pedig az itt látható tárlók is bizonyít­ják, mennyire fontos lehet egy-két századdal ezelőtti lelet is. A szemrevaló cserépedé­nyek mellett, melyekből óriási mennyiséget találtak, igazi különlegességek is vannak. Mint például az a néhány centiméteres ége­tett mázas cserépfigura, ami valószínűleg gyermek- játék volt, és az országban mindössze öt ilyen került elő a föld alól. Ezek közül kettőt itt, a mai Széchenyi utcában találtak. A földbén észrevenni az ilyen aprósá­gokat, külön érzékenységű szem, tudósszem kell, aho­gyan arra volt szükség an­nál az ezüst ruhakapocsnál is, amely csak egy zöldes maszatnak látszott. Most mintha új lenne, gyönyö­rűen letisztogatva, parányi mérete ellenére is, éke a vitrinnek. Ehhez hasonlót egyszer találtak az ország­ban, amelyet a budapesti ezüstlelet néven emleget­nek. Kora a XV—XVI. századra tehető. Ennyit az első, rendha­gyónak mondható tárlatve­zetésről. A többit ajánljuk személyesen megtekinteni, a plakátok kiírásától elté­rően tavasztól őszig, korlá­tozás nélkül, hétfő kivételé­vel — bármely napon. Dudás Zoltán A telefon életet ment(hetne) Szomorú csattanó Lapunk pénteki számá­ban közöltük azt az inter­jút, amelyet Magyar István távközlési üzemvezetővel készítettünk. A téma a te­lefonrongálás és az ellene való* védekezés volt. A be­szélgetés csattanóját — szomorú, de szerencsére nem tragikus csattanót — az élet szolgáltatta. Cikkünk megjelenésének másnapján gyermekbaleset történt — néhány lépésre a Szélső sor és a Gombási út sarkán lévő nyilvános táv­beszélő-állomástól. Amely nem működött... Szerencse a szerencsét lenségben, hogy éppen arra járt egy taxis, aki CB-rádió- ján értesítette a mentőket. De emberéleteket nem lehet a véletlenre bízni — mint egy felháborodott olvasónk mondta a telefonba —, hozzátéve azt is, hogy a posta védekezését sem tud­ja elfogadni. A „védekezés” ugyanaz volt, amit Magyar István is elmondott: nehéz a vanda­lizmust megakadályozni, s egy-egy tönkretett készülék pótlása nem mindig sikerül rövid idő alatt. Talán megoldást jelent majd a mágneskártyás rendszer, ám addig is szük­séges lenne — mint az üzemvezető mondta-kérte — a lakosság segítsége a rongálok megfékezéséhez. A totóban Róza nénivel... A kilencvenéves Róza néni, Polákovics Gyulán é, Kismaroson nemcsak a tollfosz- tásban az első, hanem a m bélésben is (Sintár Antal felvétele) KDNP­A párt országos nagyvá­lasztmányán történtekről lesz szó a Keresztényde­mokrata Néppárt váci szer­vezetének március 21-én 18 órakor kezdődő összejöve­telén. A pártok házában sorra kerülő rendezvényre minden érdeklődőt várnak. Éjszakai klub Váci vendég A Petőfi rádió Éjszakai klub című műsorának ven­dége szombaton Koncz Pé­ter előadóművész lesz. A március 23-i, 23 óra 10 perckor kezdődő zenés be­szélgetés révén a rádióhall­gatók is megismerhetik a váci zenészt, zongoristát és orgonistát. VÁCI HÍRLAP Vác, Dr. Csányi László krt. 15. & A szerkesztőség ve­zetője: Borgó János. © Munkatársak: Dudás Zol­tán és Halász Erzsébet. © Postacím: Vác, Pf. 32. 2601. Telefax cs telefon: (27) 10-095. Telex: 282 297. 9 Szerkesztőségi fogadóóra: kedd és péntek 13-tól 15 óráig. 9 Hirdetésfelvétel a szerkesztösegben naponta délelőtt 9~töl 11-ig, vala­mint a váci hirdetőirodá­ban (Jókai utca 9.) hétfőn és kedden délután 14-íől 17 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents