Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-19 / 65. szám

ÉVFOLYAM, 39. SZÁM 1991. MÁRCIUS 19., KEDD SZENTENDREI-SZIGET • CSEPEL-SZIGET • DUNAKESZI MIKLÓS • FŐT • GÖD • RÁCKEVE • SZIGETSZENT­Három templom harangja zúg (2.) átnevelnék a tanárokat? Lánszky Zoltán, az egye­sület elnöke külföldön tar­tózkodik. Nyuka Sándor, a reformátusok által delegált alelnök tartja magát ahhoz a megállapodásukhoz, hogy ilyen alkalomkor legalább ketten nyilatkozzanak. Ezért Buth Ernő evangé­likus alelnök lakására kell mennünk, aki a szőlőmet­szést hagyja abba miattunk. Panaszkodik, hogy nem aludt a család, mert bántja őket az eredmény. Elnézést kér, ha elragad-: tatná magát, én pedig ígé­rem a megértést, hogy ez esetleg ügyszeretetből fa­kad. Ügy mint az önkor­mányzat megalakulásakor, ahol igen bizalmatlan volt velem szemben. Most vi­szont más a helyzet. Nő a bizonytalanság Az igen barátságos fo­gadtatáshoz még a kényez­tetéshez szokott cicus is hozzájárul. Előbb a kezem fejét paskolja játékosan, áztán gondol egyet,- éa az ölembe telepszik, dörömböl. Társaságunk hamarosan kiegészül, mert megérkezik Fálfy Gyula, a FÖKE örö­kös tiszteletbeli elnöke. Érdeklődésem mottója, hogy hallgattassék meg mindkét fél. Ezért emléke­zetből és vázlatosan össze­foglalom, hogy milyen in­formációkat szereztem a nap első felében. Felidézve, hogy az önkormányzati döntés másnapján az 1. Sz. Általános Iskola tanárai úgy döntöttek, hogy sztrájkba lépnek. Ettől az egyházak vezetői diploma­tikus közbelépésükkel igye­keztek őket visszatartani. Barna Éva igazgatónő kül­földi útjáról visszatérve, át­tekintették a törvényes le­hetőségeket. Március 4-én elkészült a tantestület be­adványa, melyet 30 kine­vezett pedagógus közül, a jelenlévő 27 együttesen aláírt. Ebben megdöbbené­süknek adnak hangot amiatt, hogy gondos előké­szítés, az oktatási tör­vényben foglalt jogaik tisz­teletben tartása nélkül ha­tároztak. A beadvány anti­demokratikusnak tekinti az alapszabály-tervezetet, amelyből szerintük hiány­zik a szakértelem. Az egye­sület erőszakom szervezke­dése a hevelők ellen igyek­szik hangolni a lakosságot. A kialakult helyzet miatt nem lehet gondosan előké­szíteni a következő tanévet. Nem lehet meghirdetni a szakos tanárok felvételét. Ma már az is elmegy a tes­tületből, aki régebben ma­radni akart. Az meg nem korrekt eljárás, hogy az egyesület már a döntés előtt hirdette a tanári ál­lásokat ide. Nyitott kérdés marad szerintük, s ez már a be­szélgetések idején fogalma­zódik meg: mi lesz azzal, aki nem írja alá á megálla­podást, hogy vállalja a ke­resztény szellemiségű taní­tást? Mi lesz azzal, akiről egy év után, vagy ahogy most módosítanák a szer­ződést, határozatlan időben kiderül, hogy nem tartják alkalmasnak? Hová költö­zik a szolgálati lakásból, aki abban lakik? Hogy fog történni az a bizonyos át­képzés a táborokban és lelki gyakorlatokon, azok számára, akik ezelőtt nem éltek hitéletet? Kisebbségnek látszik Az egyesület szándéka ugyanis az igazgató saját hatáskörű kinevezése, a tanári gárda kialakítása, s ez már fokozza az ellenál­lást, az érthető, egziszten ciális félelmet. Másrészt rámutat például Troskovsz ky Gyuláné, a 3. Sz. Álta­lános Iskola igazgatója, a pedagóguskamara helyi elnöke s e megyei testület tagja arra is, hogy bár az egyesület hangoztatja: álla mi feladatokat akar ellát ni, befogadja a nem vallá­sos szülők gyermekeit is. Mégis ott áll, hogy az első osztályosok közül előnyben részesíti azokat, akik szülei hitéletet gyakorolnak. Az elnök asszonynak került a birtokába az az adat, ami szerint: Fót közel 1500 is­kolása közül 220 gyerek szülei kérték a közös egy­házi iskolát, ami nagyjából 15 százalékot jelent. Ugyanakkor Nyuka Sándor dokumentációi szerint 530 igény lenne a faluban. Ha ugyanezt konkrétan az érintett iskolában néz­zük, ott a teljes tanulói létszám egyharmada, vagyis a kisebbség igényelné az új iskolatípust, ahogy a taná­rok tudják. Igen és nem Nyuka Sándor viszont kétféle felmérőlapot mutat be ellenérvként. Az egyik az övéké, melyen egyszerű választ kellett adni a fel­tett kérdésre, igen vagy nem felelettel. Am az ön- kormányzat kulturális bi­zottsága a tudtuk nélkül megváltoztatta a felmérő­lapot, megzavarva a kérde­zetteket, igen, nem és a harmadik igen beiktatásá­val, amire vagy a régi vagy az új típus mellett voksol­tak a szülők. Többen beír­va: csak az iskola közelsé­ge miatt maradna ott a gyerekük. Erre viszont Mérei Sán­dor polgármester válaszol­ta azt, hogy az egyesület elnöke ott volt a bizottság ülésén. Kovács T. István (Folytatjuk) Hogy a legkisebb faluban is otthon legyenek Térségi rendőrőrs Kiskunlacházán Szinte már közhelynek számít, hogy mennyit rom­lott a közbiztonság az utób­bi években. Különösen azok a települések szenvednek ettől, ahol nincs rendőrőrs, vagy ahol legföljebb egy kijáró körzeti megbízott működik. A fent említett közhelyek a Ráekevei-Duna-ág partján fekvő településekre is ér­vényesek. Az 51-es út hoz­za, a parti illetve a bánya­tavak környéki üdülők pe­dig vonzzák a bűnözőket, de minden hétvégén sokak életét keserítik meg az al­koholmámorban diszkóból hazafelé tartó fiatalok, akik gyakran két-három falun átvonulva törnek, zúznak, rongálnak. A sorra alakuló polgárőrségek legföljebb ideiglenes megoldást hoz­hatnak. Intézkedési joguk nincs és nem is lenne ildo­mos, ha kapnának ilyet. A rendőrséget kellene olyan helyzetbe hozni, hogy a közrend védelmét képes le­gyen ellátni. — Még az előző főkapi­tánnyal tárgyaltunk arról, hogy térségi feladatokat el­látó rendőrőrsöt kellene lét­rehozni Kiskunlacházán — mondja Kocsis Mihály pol­gármester. — Dunavarsány, Délegyháza, Majosháza, Áporka, Dömsöd, Apaj és természetesen Kiskunlachá- za közbiztonságának védel­me tartozna ide. Sok előnye lenne ennek, hiszen kike­rülnének a rendőrök a szi­getről. Ha például Duna- varsányból érkezik egy hí­vás Ráckevére, bizony idő ben és kilométerben is te­temes a távolság. Azért esett a választás Lacházára, mert mi nagyjából középen helyezkedünk el, innen bár­melyik település perceken belül elérhető. — Hány rendőr kerülne át önökhöz? — A tervek szerint hu­szonöt-harminc körül len­ne az állomány létszáma, így a huszonnégy órás ké­szenlét is megoldható. Raj­SZAJTATVA Tapshozó Először nem akartam el­hinni. Ugyan már! Ilyet utolsó évtizedében már az állampárt se nagyon csi­nált. Amikor a harmadik, majd a negyedik helyen hallottam, gyanakodni kezdtem, s az ötödik helyen azt kérdeztem: bizonyíték?! Megmutatták. A helyszín­től távol leállított három buszt. Ezekkel jöttek. Ki­csiny falvakban alkalmaz- ; hatatlan a módszer, na­gyobb községekben és még inkább a városokban azon­ban hatásos. Hatásos, mert szerényen fogalmazva is, biztos a si­ker. Zsúfolt a terem, dörög a taps ... A gyűléseit soro­zatban tartó párt ugyanis nem kívánja a véletlenre bízni, mekkora lesz a hall­gatóság tábora, s milyen a taps, az úgy van-ozás, ha­nem .. . Tapshozókat szállít egy-egy helyszínre. Hatvan­nyolcvan főt, de volt eset kétszázra is, amint azt a ri­vális pártok egyike kiderí­tette. A tapshozók értik a dolgukat, szinte színpadi pontossággal tudják, mikor kell pfujozni, éljenezni, mi­kor tapsolni és mikor a láb­bal dübörögni... Kik ők? A kérdésre elő­ször tiltakozás, majd kény­szeredett „aktivisták” a fe­lelet. Száját tátja az ember, mert hiszen ilyen aktivis­tákkal legutóbb a negyve­nes évek második felében lehetett találkozni, igaz, ak­kor még csinos verekedések is elő-előfordultak az ilyen meg az olyan „aktivisták” között.., Éles kanyarral vissza a tegnapelőtthöz? Ahogyan egy-egy történel­mi helyzet nem hozható vissza, ügy aligha támaszt­hatók fel a valaha volt módszerek. S ha mégis, ak­kor kérdés, mit szolgálnak az ilyen módszerek? Ahogyan annak idején, most is így készül a „nép hangja”?! MOTTÓ A Horváth kertben... Tornácos hangulat Horváth kertnek hívják Dömsödön azt a kis par­kot, amely a főút melletti ABC-áruház mögött van. Vagy inkább volt, hiszen ide épült a közelmúltban egy üzletsor. Aki soha nem járt arra, azt hihetné, hogy egy régi, jellegzetes pa­rasztportát „pofoztak ki”, alakítottak át. S éppen emiatt dicséretes a kezde­ményezés a környéken sok­felé található órrnótlan, la­postetős monstrumok he­lyett a kedves, földszintes környezetbe tökéletesen beleolvadó, a népi építészet (Petényi István felvétele) hagyományait ápoló terv, és egységes megvalósítás született. A vásárlók hangulatos tornác alatt végigsétálva válogathatnak a kereske­dők kínálatából. Van itt könyvesbolt, zöldséges, pa­pírbolt, játékterem, grill- bár. A mini bevásárlóköz­pont környezete még kis­sé rendezetlen, mivel az építkezés második üteme most készül. De bizonyos, hogy a gonddal tervezett és épített bevásárlóköz­pont környéke is méltóan szép lesz majd. Kiskunlaeháza a kétmillió forintos támogatás mellett egy terepjáróval is hozzá­járul a térségi rendőrőrs megalakításához (Petényi István felvétele) tűk kívül a körzeti megbí­zottak is dolgoznának. — A mai világban a szándék, bármilyen ésszerű és jogos a kívánság — ön­magra ban kevés. Nyilván az érintett településektől is követel anyagi áldozatot ennek a rendőrőrsnek a fel­állítása. Márpedig az ön- kormányzatok háza táján másról sem hallani, mint hogy a legalapvetőbb fel­adatokra, oktatásra, 'egész­ségügyi ellátásra, segélye­zésre is alig jut pénz. — Ez mind igaz. Magunk sem dúskálunk, minden fo­rintot nagyon meg kell fog­ni. Ennek ellenére a hely­zet olyan súlyos, hogy vala­mennyi önkormányzat első szóra vállalta, s nem kevés anyagi támogatást, helyisé­get, eszközt biztosít a rend­őrség számára. Mi például kétmillió forintot szavaz­tunk meg, ezen kívül egy Lada Nivát is a rendőrőrs rendelkezésére bocsátunk. A többi településen is rá­diót, pénzt, irodát ajánlot­tak fel. Ügy tervezzük, hogy a lacházai rendőrőrs sön kívül több helyen is lesz hivatalos helyiségük, ahol az adminisztrációt in­tézhetik, esetleg meleged­hetnek bent télen. Az a cél, hogy a rend őrei valameny- nyi faluban otthon legye­nek, és az eredményes munkájukhoz igyekezzünk minden feltételt biztosíta­ni. Kiskunlacházán a volt MSZMP-székházat adják át a rendőrségnek. Ideálisabb helyet aligha találtak vol­na. Az épület az 51-es út mellett áll, s a mintegy 200 négyzetméteres irodaház­ban európai környezetet, ideális munkakörülménye­ket találhatnak majd a rendőrök. Az őrs megalakítását szorgalmazó polgármeste­rek remélik, hogy a terv megvalósítását az új me­gyei főkapitány ugyanúgy pártfogolja majd, mint elődje tette. Máza Katalin Dömsödi kísérlet Vállalkozó bölcsőde Hal van már az az idő, amikor a bölcsődei felvétel felért egy egyetemi. hely­ivel. Bizony egyre több kis településen kénytelen az önkormányzat bezáratni a teljesen gazdaságtalanul működő kisdedóvóikat. De mit lehet termi akkor, ha a felügyeletre szoruló ki­csik száma csökken ugyan, de nem olyan mértékben, hogy csak a bezárás old­hatja meg a problémát? Nos, Dömsödön különleges kezdeményezéssel próbál bevételhez jutni a bölcső­de; gyermekmegőrzést vál­lalnak. Az öt hónapostól egészen a hatéves korú ki­csik felügyeletét, gondozá­sát, étkeztetését vállalják. A térítés díja órámként 30 forint. A szolgáltatást akár reggel héttől délután ötig is igénybe lehet venni. Bár minden bizonnyal az érdek­lődők többsége csupán né­hány órára vagy legföljebb fél napra igényelné. A bölcsőde elsősorban a gyeden és gyesen lévő édesanyákra számít, hiszen nekik sokszor megoldhatat­lan akadályt jelent, hová is tegyék gyermeküket, ha hivatalos ügyük elszólítja óikét, vagy egyszerűen csak szükségük lenne néhány órányi kikapcsolódásra. Vi­déken nem „fertőz” annyi­ra a gyes-betegség — a négy fal közé kényszerült édesanyák beszűkülése, el­magányosodása — mégis ígéretes kezdeményezésnek tűnik a dömsödi. Erre mondják, hogy mindenki csak jól jár vele, az is aki szolgáltat, s az is aki igény­be veszi a szakszerű gyer­mekfelügyeletet. emká Külön érdekek A közművelődési intéz­mények dolgozói általában annak a szakszervezetnek voltak eddig tagjai, ame­lyiknek munkáltatóik vol­tak a partnerei. Többségük a Közalkalmazottak Szak- szervezetéhez tartozott, lé­vén nagyobbrészt tanácsi, újabban önkormányzati ke­zelésben a művelődési há­zak és a könyvtárak. Az el­Dunakeszi Pinceszínház Március 20-án a dunake­szi Pinceszínházban, este 19 órakor: Balázs Béla: Tündér. Rendezte: Kovács Zsuzsa. Március 28-án. Albee: Nem félünk a farkastól. Rendezte: Uray György. térő érdekek miatt azonban rendszerint kisebbségben érezték magukat. Ezért kényszerültek megalakíta­ni saját tagozatukat a szak- szervezet kebelén belül. A -fóti könyvtárosok és népművelők is úgy érzik: szükségük van a határozot­tabb érdekvédelemre és összetartásra. Ennek érde­kében a napokban alakítják meg a közgyűjteményi és közművelődési dolgozók he­lyi, szakszervezeti csoport­ját. DUNAT.4J HÍRLAP Vezető munkatárs: Móza Katalin. & Munkatársak: Vasvári Éva és Kovács T. István. $ Fogadónap: min­den hétfőn 12—16 óráig « szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi Béla u. 6. Pf.: Ml. ír. sz.: 1446. Te­lefon: 138-4761, 138-1667.

Next

/
Thumbnails
Contents