Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-18 / 64. szám

I. ÉVFOLYAM, 38. SZÄM 1881. MÁRCIUS 18., HÉTFŐ ' BUDA-.VIDEKI BUDAÖRS 0 ÉRŐ S SZÁZHALOMBATTA 0 PILIS VÖRÖSVAR 0 BUDAKESZI • BIATOR- BAGV • TÖRÖKBÁLINT 0 PIL1SCSABA 0 PATV 0 ZSAMCfK 0 SOLYMÁR 0 TÁRNOK 0 NAGYKOVÁCSI • BUDAJENO O PERBAL 0 TOK 0 TINNYE 0 ÜRÖM Végh Antal nem ijedős Felrobbantják a művelődési házat? Névtelen levélnek ugye­bár a papírkosárban a he­lye. Hogy most mégis meg- íródnak e sorok, annak oka: az ominózus levél al­jára odagcpelték: „Pedagó­gusok'’. Ám e gyűjtőfoga­lom egyre szűkült, hiszen kézírással fölötte az áll, „pedagógus csop.”, a borí­tékon viszont már csak „pedagógus” vállalja^?) a küldeményt. Vélhetően ez utóbbi meg­állapítás jár a legközelebb az igazsághoz, mert azt köt­ve hiszem, hogy a budaörsi tanárok és tanítók tudtával és beleegyezésével adták volna postára a külde­ményt a helyi művelődési ház igazgatójának, Kása Pálnak. A levélben pedig az áll, hogy amennyiben Végh Antalt (a közismert író levélbeli egyszavas mi­nősítése kimeríti a rágal­mazás fogalmát) a „firkál- mányával” (utalás a Kádár Jánosról írt darabjára) be­engedik a művelődési ház­ba, akkor „felgyújtjuk, vagy robbanószerkezetet helyezünk el a nézőtéren vagy a színpadon”. Nos, sem Kosa Pál, sem pedig Végh Antal nem tu­lajdonított különösebb je­lentőséget a levélnek, hi­szen a művelődési ház és Végh Antal színháza között március 1-jével már meg is köttetett a szerződés, mi­szerint havi hatvanezer fo­rintos bérleti díjért délelőtt 9—15 óráig az Üj Idők Színművészeti Főiskola hallgatói próbálnak a ház­ban. — Elöljáróban szeretném leszögezni: nem sikerült a levél írójának sem meg­ijesztenie, sem pedig a pe­dagógusok ellen hangolnia engem — mondta Kosa Pál. — Végh Antal ajánlata ép­pen azokra a délelőtti órák­ra terjedt ki, amikor a ház kong az ürességtől. Hát miért ne kaptam volna az alkalmon? Senkinek sem kötelező jegyet váltania A helytartó című darabra. Egyébként a színháznak más előadásai is lesznek. A művelődési ház önálló gaz­dálkodással bíró intézmény, döntéseimért pediá válla­lom a felelősséget. Az em­bernek minden kezdemé­nyezést fel kell karolnia azért, hogy bevételhez jus­son a ház, hiszen az ön- kormányzat — tekintettel a város nyomorúságos anyagi Szent Flórián is segít Veterán tűzoltó Budajenön a helyi tűzol­tó-egyesület elnöki tisztét régebben mindig a soros tanácselnök töltötte be. Ám amikor asszony került e funkcióba, ő nem vállalta a megbízatást, mond'án: ha támad a vörös kakas, megfékezése igazi íérfi- munka. Esztendők óta Lantai Antal tölti be a tűzoltók elnöki tisztét, akit nemre giben megerősítettek pozí ciójában. A szólás úgy tart­ja: öreg ember nem vén ember. Ezért is történhe tett, hogy a falu legidősebb, 87 esztendős polgárára esett újra a választás. No meg azért, mert a települé­sen Tóni bácsin kívül a tűzoltók védőszentjében, Szent Flóriánban is bíznak. Tavak között focizva Pár napja még vastag jég borította a vörösvári tavak vizét. Am a tavaszi nap melengető sugarai azonnal ki­csalták a helybeli ipari szakmunkásképző iskola diák­jait a tavak közé ékelődött kispályára. Bizony jólesett nekik egy kis focizás, testmozgás a meglehetősen lucs­kos, saras, esős tél után! (Aszódi László Antal felvétele) helyzetére — a legnagyobb jóindulattal sem tudja biz­tosítani a működéshez szükséges anyagi fedezetet. Ráadásul Végh Antalék egy olyan fényorgonát is beépítenek a színházterem­be, amit mi is használha­tunk, s ugyanez igaz az ide telepített lámpaparkra is. — Három hónapja a vá­rosban dolgozunk, most csak helyet változtatunk — szögezte le Végh Antal. — Március 1-jétől próbálunk a művelődési házban, re­pertoárunkon természete­sen nem csak a Kádár Já­nosról írott darabom szere­pel. Szeretnénk gyermek­előadásokat tartani, tárgya­lunk egy Göncz-dráma be­mutatásáról, tervezzük a budaörsi passiójátékok fel­elevenítését. Színházat, szellemi kultúrát akarunk hozni a városba. Ez csak nem bún? Mindemellett bárki írhat, amit akar, nem foglalkozom vele, teszem a dolgomat. Mint azt megtudtuk, Végh Antal májusban Üj Idők címmel napilapot is indít. A független újságot százezer példányban kíván­ja megjelentetni az egész országban. Az újságba azok a fiatal toliforgatók is ír­nak majd. akik a lap mel­lett működő újságíró-stú­diót látogatják majd, s en­nek helyszíne ugyancsak a budaörsi művelődési ház lesz. — fe — Ün n épségek. m egem lé kezesek Mának is szóló ..üzenet" A Buda vidék településein sok helyütt március 14-én tartották az ünnepi meg­emlékezéseket. így Érden és Budaörsön is, ahol ez al­kalommal először nyújtotta át a polgármester a Buda­örs díszpolgára címet két, a városért kiemelkedő mun­kát végzett, köztiszteletben álló állampolgárnak. Ugyancsak március 14-én este ünnepeltek Solymáron is, a művelődési ház nagy­termében, ahol elsőként a helyi férfi- és női kar lé­pett a színpadra. Ezután Lelkes Ágnes előadóművész Petőfí-verseket szavalt, majd egy verbunkost lát­hatott a közönség. Ünnepi köszöntőt Dercsényi Péter polgármester mondott, vé­gül a solymári általános iskola tanulói mutattak be színvonalas irodalmi össze­állítást. Tinnye régóta zarándok- hely március 15-én, mivel itt található az a hóz, ahol Kossuth sokat tartózkodott Pest megyei képviselő ko­rában. Az idei megemléke­zés nívóját emelte, hogy a művelődési házban kiállí­tották Kossuth Lajos és a mostantól hazai földben pi­henő Mészáros Lázár ere­deti levelét, egyéb kordo­kumentumok társaságában. Budakeszin március 15-én ünnepi istentisztelettel kez­dődött a megemlékezés, majd Nagy Sándor József '48-as honvédtábornok emléktábláját az önkor­mányzat, a pártok és a tá­bornok nevét viselő gim­názium diákjai képviseleté­ben koszorúzták meg. A program a művelődési ház kertjében folytatódott, ahol a helyi általános iskola nö­vendékei zenei betétekkel oldott, nívós irodalmi mű­sorral emlékeztek, végül gyertyákat gyújtva tiszte­legtek az elbukott szabad­ságharc hős mártírjainak emléke előtt. Visszagondolva az elmúlt évek megemlékezéseire, a ’48-as gondolatnak soha nem volt ily párhuzamba hozható aktualitása a má- i val, emelte ki a tényt ün­A cenzúrát már eltörölték Füge helyett válasz Szakács József úrnak A Buda vidéki Hírlap március 4-i számáírau Varait Edit toliá- búl rrtvid írás jelent meg, amelyben szóvá teszi, hogy_ manap­ság a különböző munkahelyeken akadnak olyanok (is), akik brüst ázásról beszélnek, a mártír szerepében tetszelegnek, úsy tesznek, mintha valamiféle leszámolás áldozatai Vennének, pe­dig csak azért kötnek útiaput a talpuk alá, mert alkalmatlanok feladatuk ellátására, lusták, slenűriánok. Írásunkra a követke­ző levelet kaptuk. Ezúton kérem, hogy azonnali hatállyal és írás­ban adjanak választ „Fü­ge a rendszerváltásnak — Megsértődni előnyös?” cí­mű Varga Edit által írt alábbi kérdésekre: 1. A cikk írója kitől és mikor szerezte informá­cióit? 2. Nevezze meg pontosan, tételesen azokat a doku­mentumokat, melyre írója a közel sem hízelgő, sőt sértő megjegyzéseit alapozta. 3. Közlés előtt ellenőriz­te-e valaki a cikk anyagát? 4. Ha igen, ki? 5. Újságírói eskü tételére kötelezik-e az önökhöz be­lépő vagy az önök lapjába író újságírókat? Tisztelettel remélem, hogy fenti kérdéseimre a lehető legrövidebb idő alatt megadja számomra levél­ben a választ, hisz azokra már a cikk közlése előtt a riport- és dokumentum­anyagok alapján lehetőség nyílt volna! Érd, 1991. márc. 04. Szakács József 2049 Diósd, Ligetszépe u. 74. Válaszunk a következő: 1. Miután munkatársunk egy jelenségről írt, infor­mációit több helyről sze­rezte. 2. Idézhetnénk persze számos „dokumentumot”, ennek azonban ez esetben semmi értelme nem lenne. Ami a ..korántsem hízelgő, sőt sértő” kitételt illeti, az írás egyáltalán nem akart hízelegni, sőt éppen az volt a szándéka, hogy aki meg­érdemli, azt sértse. 3. Hazánkban már na­gyon régen eltörölték a cenzúrát. Ettől függetlenül a szerkesztőségekben szo­kásos stilisztikai javításon az írás átesett. Ezeket tör­ténetesen a szerző végezte el. Beosztása ugyanis olva­sószerkesztő. 4. Újságírói eskü Magyar- országon ugyan nincs, de ennek ellenére igyekszünk olyan szellemben dolgozni, mint ha a magyar alkot­mányra, az igazságra es- küldtünk volna fel. Tisztelettel: Csulák András főszerkesztő-helyettes népi beszédében a település polgármestere, Szemereki Zoltán. Petőfi és a márciusi ifjak szabadságeszménye, Széchenyi reformgondolata ma legalább annyira ak­tuális, mint annak idején volt. A „Budakesziért” -kitün­tetést. ezt az évente három személynek odaítélhető dí­jat nemzeti ünnepünkön nyújtotta ót a polgármester dr. Ostoros Gyulának, aki évtizedeken át volt- orvosa a falunak. Dr. Németh László plébánosnak és Sik­lósi Gyula történésznek. Piliscsabán, a nagytemp­lom előtti téren volt a so­kakat vonzó megemlékezés. Ezt megelőzően a község klotildligeti kistemplomá- ban misét tartottak, onnan fáklyás menet vonult a kö­zös ünneplés helyszínére, a nagytemplom elé. Pilisvörösvárott az első világháborús emlékműnél már március 14-én ünne­peltek a műsorral fellépő iskolások, majd pénteken a település lakói emlékeztek a nevezetes történelmi év­fordulóra. Csobánkán Kajtor János polgármenter köszöntötte a szerb templom előtti hősi emlékműnél összegyűltöket, majd Török István, a kép­viselő-testület tagja mon­dott ünnepi beszédet. Itt is az iskolások műsora zárta a megemlékezést. Érden reggel 9 órakor koszorúztak a ’48-as emlék­műnél. Délután folytatódott az ünneplés a Múzeum­kertben la régi városháza udvarán), ahol beszédet mondott Harmat Béla pol­gármester. Százhalombattán a koszo­rúzást és a műsort köve­tően Vezér Mihály polgár- mester mondott beszédet. Délután lovasjátékokkal szórakoztatták a szervezők a Tóth-tanyán egybegyűl­teket. A Barátság Művelő­dési Központban közben amatőr zenekarok tartottak koncertet, este pedig a Rock Színház művészei léptek fel. (Fazekas—Aszódi) Széchenyi Baráti Kör alakult A szelleme tovább él Kerek esztendeje fontol­gatták a budakeszi művelő­dési központ munkatársai, hogy érdemes volna egybe­hívni mindazon állampol­gárokat, akik pártpolitiká­tól függetlenül akarnak tenni a településért. Elő­ször arra gondoltak, hogy a faluban élő félszáz mű­vészt toborozzák össze, s köréjük más értelmiségie­ket is csoportosítanak. Az volt a szándék, hogy közö­sen felkaroljanak minden értelmes ötletet, gondolatot, amely Budakesziért szüle­tik. Tavaly — tekintve a po­litikai élet pezsdülését, a választási kampány esemé­nyeit — nem sikerült ösz- szehozni a találkozót. Az idén azonban fordulatot vett a dolog, s mert Szé- chenyí-év van, már ennek jegyében folytatódott a szervezés. Széchenyi gon­dolkodás- és cselekvésmód­ja ugyanis aktuálisabb üze­netet hordoz, mint valaha. Nem véletlenül került hat a találkozó meghívójára az alábbi gondolat: „Nem, mi nem születtünk refor­mátoroknak — előbb mi magunkat kell megrefor­málnunk.” A napokban megtartott első összejövetelen vagy ötvenen hallgatták meg dr. Simon Péter történész Szé- chenyi-kutató ismertetését a reformkor kiemelkedő alakjáról, majd Rubovsz- ky Ferencet, az Országos Széchenyi Társaság titká­rát, aki a szervezet műkö­déséről tartott előadást. A hallgatóság soraiban történészek, közgazdászok, pedagógusok, a tudomá­nyos élet helyi képviselői ültek, akik azonban hangot adtak nézetüknek: nem egy zárt értelmiségi elitet kívánnak alkotni, hozzájuk bárki csatlakozhat. aki Széchenyi szellemében kí­ván tenni az országért, il­letve szükebb pátriájáért, a magyarságtudat formálár sáért s a magyar nyelvért. Havonta egyszer találkoz­nak, s azt remélik, hogy az asztalok körül megfo­galmazódik majd az aktuá­lis tennivalók sora, erősö­dik az a szellemiség, ami értéke lehet a falu közös­ségének. A kezdeményezés elindí­tói csupán azt fájlalják, hogy éppen a művészeknél talált síiket fülekre hívó szavuk, pedig az ő jelenlé­tükre számítottak kezdet­ben leginkább. —s. —r. Tanfolyamok A második szakmáért Budaörsön és környékén is felütötte fejét a munka- nélküliség, ezért a városi művelődési központ külön­féle tanfolyamokat hirdet, melyek időpontját igyekez­nek majd a jelentkezők igényei szerint meghatároz­ni. Szabni-varrni például azoknak is érdemes meg­tanulni, akik nem második szakmára szeretnének szert tenni, pusztán csak divato­san akarnak öltözködni, hi­szen manapság csillagásza­ti összegekbe kerül egy-egy modern holmi, amit kis ügyességgel, némi megsze­rezhető ismeret után ma­MoziműsG? A százhalombattai váro­si filmszínház március 18— 19-én (hétfő—kedd) este 6 órakor a Kedves ellensé­gem című amerikai fan­tasztikus filmet vetíti. gunk is elkészíthetünk akár gyermekünknek is. A művelődési ház a ka­zánfűtői és a gépírói tanfo­lyamot szintén meghirdet­te, ezenkívül gyermekek és felnőttek részére az alapfokú angol nyelvkur­zust, amelynek háromha­vi díja 2200, illetve 4400 fo­rint, attól függően, hogy hetente egyszer vagy két­szer kívánnak két vagy négy alkalommal részt ven­ni az oktatásban. Tíz jelentkező esetén bár­milyen más képesítést, szakmát nyújtó tanfolya­mot is megszervez a mű­velődési ház. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkat&rs: Fazekas Eszter. 0 Munkatársak: Fe­kete Ildikó, Aszódi I,ászlö Antal, Virág Márton. O Fo- gadónap minden hétfőn 14— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somo­gyi B. u. fi. Pf.: 311. ír. sz.: 144«. Telefon: 138-4761, 138­4067.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents