Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-13 / 61. szám
I. ÉVFOLYAM, 35. SZÄM 1991. MÁRCIUS 13., SZERDA D U NAJÁJ SZENTENDREI-SZIGET • CSEPEL-SZIGET • DUNAKESZI • RÁCKEVE MIKLÓS « FŰT • GOD SZIGETSZENTSzerényebb keretek között Kamat helyett részvénytársaságok A nagy és költséges gyűlések kora végétért. A termelőszövetkezetek pár éve még országos székházakat béreltek ki ilyenkor Budapesten. Az egész tagság ott volt a beszámolón, hallgatott, majd szavazott. Ma már szerényebb keretek között zárják az esztendőt, így történt ez Gödön Is, a Dunamcnli Termelőszövetkezetben. A gazdaság székházában hallgatták meg a küldöttek Murvai Zoltán elnök beszámolóját, ami szerint már 1989-ben látható volt, hogy túl nagy reményeket nem táplálhatnak az ország jelenlegi helyzetében. Mindössze ötmillió forint nyere- - séget terveztek. Ezt a mérleg szerint 5 millió 779 ezer forintra sikerült teljesíteni. Híre járt a rész- és küldöttgyűlések előtt, hogy részvénytársasággá alakul át a gödi téesz. Ez nem történt meg, alapjaiban megmaradt a régi forma és jogállás. Tagok a kfi.-bon A szövetkezet azonban alapított részvénytársaságokat és kft.-két, s ezt az elnök így indokolja: « — A gazdasági életben felerősödtek a privatizációs folyamatok. Másrészt magasra emelkedtek a hitelkamatok. Ma már 40 százalékos kamatra vehetnénk fel kölcsönt, ha fejleszteni, beruházni akarnánk, miközben a mezőgazdasági termékek ára alig emelkedik. Ez a tény úgy váltotta ki nálunk a tavalyi év második felében megkezdődött átalakulást, hogy hi-_ telkímélő megoldásokat kellett keresnünk. Ilyen célt szolgálnak azok a társulások, melyek létrehozásával pénzzel belépő partnereket találunk magunknak. így jött létre tavaly az Agroép- szer Rt., ennek az építőipari vállalkozás a fő profilja. A kft.-k egymillió forintos törzstőkével alakultak meg. Ezekben 60 százalék alapot a szövetkezet képez, 40 százalékot a tagok, a dolgozók adtak össze. Ezek az ipari, kereskedelmi vállalkozások lehetővé teszik, hogy a keretükben dolgozók havi fizetést kapjanak, a nyereségen részarányosán osztozzanak. Azt reméljük, hogy a személyes érdekeltség a munkában, a teljesítményben és a minőségben egyaránt megmutatkozik majd. Tizenöt községben A Budapest környéki szövetkezetekre különösen jellemző, hogy önkéntelenül dolgozókat mondanak a vezetőik, mint inkább tagokat. Hogy alakul most a régi tulajdonosok és az alkalmazottak aránya? Egyáltalán hogy fogadták az emberek ezt az átalakulást? — A fogadtatást, a mai körülmények határozzák meg. Mint tudjuk, tisztázatlan még a földkérdés. A teljes vagyon ügye rendezetlen. Az idősebbek, a hétszáz nyugdíjas egy része kicsit bizalmatlan, mert ők akkor érzik ,magukat biztonságban, ha megkapják eddigi járandóságaikat. Tehát ők a szövetkezet fennmaradásában érdekeltek. Ha rt.-vó alakulunk át. annak hitelkímélő, gazdasági előnye lett volna, de ismerve a véleményeket, erre nem került sor. Ráckevén A régi lesz az új címer Kényelmetlen a közös kalap % A kalap nagy és mégis kényelmetlen. Viselői egyre panaszkodnak és szabadulni szeretnének tőle. Széles a karimája, nincs alóla kilátás, nemhogy a jövőre, hanem még az esztendő végére sem. Kollektive hordják, úgy szeretnék leemelni maguk fölül, de nehéz, mert betonból formázták. Sokat kell alatta dolgozni. Itt helyben, Szentendrén, a Beton- és Vasbetonipari Művek gyárában meg is lenne az értelme, ha a központ nem tudna alányúlni, s kiszedni belőle azt a nyereséget, amit kétszáz- negyvenen hoznak össze. A pesti főnökség meg viszi a maga fenntartásához a nagyobb reszt. Szentendrei szakítópróba Milyen legyen Ráckeve új címere? Tették fel a kérdést a legutóbbi önkormányzati ülésen a képviselő-testületi tagoknak. Az nem volt egy percig sem vitás, hogy a városatyák és anyák a régi mellett kardoskodnak majd. Mégis vita volt azon, hogy a Polgárőrség alakult Szigetújfalun. A március 6-i összejövetelen huszonkilencen jelentkeztek, vállalva, hogy éjszakánként saját gépkocsijukkal cirkálva a településen, vigyázzák a rendet. Újfalun nincs 13. századból származó több különféle jelkép közül melyiket is válasszák. Végül hosszas mérlegelés után sikerült egyetérteni abban, hogy a több fellelhető változatot ötvözik egybe, s a ráckevei címeren fehér alapon tőr lesz látható. rendőrőrs, ám több olyan helyben, lakó, de máshol szolgáló hivatásos rendőr is jelentkezett, akik különösen hatékonnyá tudnák tenni az őrség munkáját. A csaknem harrnic már belépett újfalui férfin kívül, még legalább ugyanennyien jelezték, hogy szívesen vállalnának feladatot m a szervezetben. Kétezer-ötszáz ember, tizenöt községben. Jelenükről és jövőjükről kell gondoskodni. Szovjet piacra nincs szállítási szerződés. Az alaptevékenységnél itt, a földek adottsága miatt, nagyobb arányú ipari üzemek régebben számíthattak erre. Ügy gondolják; érdekeltté kell tenni a régi üzletfelet, bevonva még egy amerikai társat is. Megpróbálják, hátha sikerül egv ilyen megoldás. Még egy újdonság Gödről. Megtörtént a vagyonnevesítés, ami a földre még nem vonatkozik. Az 50 százalékos vagyonjegy korlátozott mértékben érvényesíthető. Csak szövetkezeti tagnak, vagy magának a szövetkezetnek adható át. Az inkább ipari, mint mezőgazdasági jellegű szövetkezetnek 2 milliárdot ér a vagyona. Még szerencse, hogy ennek a tavaly képződött 88 milliós amortizációjából fejleszthetett, s évi 15-20 százalékos béremelésekkel követhetik az inflációt. Nem mecénások Az új önkormányzatokkal, a településekkel tartott kapcsolatokkal más a gond. Egyelőre a helyi testületek saját magukkal vannak elfoglalva^ Dunakeszin a kisgazdák jelentettek be kisebb földigényt. Szobon, Kóspallagon jó az együttműködés. Néhány településen saját dolgozóiknak akartak telket parcellázni, de a képviselő-testület nem járult hozzá. A társadalmigazdasági körülmények az egymásra találást motiválják majd — véli Murvai Zoltán —, de tudni kell — mondja, hogy a pusztán jóakarata mecénási jellegű együttműködést már nem engedik meg a körülmények. A kétoldalú kapcsolatokat kell fejleszteni. Kovács T. István — Mikor jön már ki? Mikor mész? — kérdezik az ismerősök, van, aki felszólító módot alkalmaz, és mondja: — menj ki, neked ez jó téma. Pedig nem az. A létbizonytalanság okozta szorongás nem jó téma. Akárhogy nézem is, ez motiválja a gyáriak magatartását. Viszi a pénzt A mai világban hét- nyolcezer forint nettót keresni. Még a havi kilencezer is kevés lenne. Különösen annak, aki betonnal dolgozik, csövet, gerendát, áthidalókat gyárt, lapátol, vibrátorozik. De legalább lenne biztos az a kenyér! Mert annak az elvesztésétől félnek az emberek, akik a környék falvaiban laknak. Ügy látszik az üzemből nézve, hogy a központ egyre növelt az adósságát, fizetteti velük is. miközben itt se bér, se műszaki fejlesztés. Még a gyári óvodát is eladatták a helyi vezetőkkel, mondván: abból is lehet valamit a fejlesztésre fordítani. Ám a végén azt is felszívta a pesti irodaház. Ahol, mint itt mondják, címekkel, rangokkal díszített fő-fő emberek ülnek. A hivatali alkalmazottak bér- színvonala is magasabb, mint idekint. Ha így megy tovább, lépni kell — döntötték el tavaly. A lépést kifelé gondolták a vállalat keretéből. Majdnem sztrájk kezdődött, végül spontán aláírásokkal is beérték. A létszám háromnegyedénél többen írták alá, hogy kérik; lehessen önálló a szentendrei gyáregység. — Bejöhetsz — szól oda az ajtón bekukkantó Fortuna István anyaggazdálkodási osztályvezetőnek Ficze András, a szakszervezeti bizottság titkára. A megkezdett beszélgetést hármasban folytatjuk. S közben az derül ki, amit szakszervezeti aktivistaként erősít meg a közénk telepedő kolléga, hogy az embe'- rek baja a régi, nagykalapos rendszer. Ezért indult a spontán kezdeményezés, amit ők is támogattak. A titkár szerint évi 8-10 millió forinttal kell a központ létéhez hozzájárulni. Ha ez nincs, már ennyi lenne a nyereségük. Itt ugyan nincs elbocsátás, nem is tervezik, csak a létszámstoppot határozták el, de ha a fiagyvállalat szétesik, nem szeretnének azzal együtt az árokba borulni. Ügy vélik. Szentendre megáll a lábán. Ami itt készül, az még sokáig kelendő lesz. A lakásokhoz való födémgerendák 15 százalékát Szentendre adja az országnak, s ez a leggazdaságosabb az építtetőknek. Tavaly nyár óta kérik a szétválasztást, a központ húzza, halasztja a döntést, mert időt akar nyerni. Az illetékes minisztérium elrendelte a vállalat gazdasági átvilágítását, hogy kiderüljön, kinek van igaza. A központ szerint ez az üzem egyedül nem lenne életképes. Miért ragaszkodnak ? —- Csak azt nem tudom, hogy ha ez így van, akkor miért ragaszkodnak hozzánk — tűnődik hangosan dr. Bocskói György igazgaA tököli költségvetés legrövidebb fejezete az, amely az idén megvalósítható fejlesztések sorát taglalja. Ugyanis a nagyközség csaknem 119 milliós pénzügyi keretéből 1.8 százaléknyi maradna fejlesztésre. Ennyi pénzből pedig jószerével semmibe sem lehet belekezdeni. Mindössze villanyhálózat bővítésére terveztek be 203 ezer forintot, és majdnem kétmilliót visz el a korábbi fejlesztési hitelek törlesztése. Már az is nagy eredménynek számít, ha a tervezett felújításokat el tudják végezni. Például, ha korszerűsíthetik a konyhát, kicserélhetik a parkettát, szigetelhetik a tetőt a művelődési házban. Általában is sok gond van Tökölön a tetőkkel. A baj nem jár egvedül, tartja a népi mondás: a bölcsődében, a rcai iskolában és a községházán is-most vált halaszthatatlanná a tetőjavítás. sőt ez utóbbinál a tetőszerkezet teljes cseréje A legnagyobb tétel a feladatok között a ravatalozó teljes tatarozása, több mint egymillió forintért. Tököl idei évre tervezett összes bevétele a- tavalyi tervhez képest 6 százalékos csökkenést mutat. A tervezett majd 119 millió forintból csupán szűk tíz- százaléknyi számít saját bevételnek, a személyi jövedelemadó 27 százalékot, az állami támogatás több mint 54 százalékot tesz ki. A saját forrás döntő részét az intézményi térítési díjak jelentik, de a telekhasználati díjakból is több mint DIJNATAl HÍRLAP Vezető munkatárs: Mózn Katalin. © Munkatársak Vasvári Éva és Kovács T István. © Fogadónap: min den hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi Béla u. 6. Pf.: .111. ír. sz.: 1146. Telefon: 118-4761, 138-1067. tó. — Én megértem az embereket — közli. — Az elmúlt években csaknem 100 millió forintot vontak el tőlünk, s közben nem fejlődtünk, nem képezhettünk forgóalapot. Tavalyelőtt még nyereséggel zártunk, tavaly csak 800 ezer volt a veszsteség, de ha nem kellett volna a közös fenntartáshoz hatmilliót adnunk, az máris nyereség lett volna. A bankszámlánk össze volt kapcsolva, vitték a pénzt, itt meg fizetési gondok voltak. Lírában fizetik A szakemberek összeültek. A számitások szerint, ha önállóak lesznek, az idén 20 milliós nyereséget érhetnek el. Ennek része lesz a nagyvállalattól itt maradó szokásos hat, az olasz Uni- lux Kft. ötéves szerződése alapján, egy belső munka- terület használatáért évi 8-10 millió bérleti díj. Ahol ők dolgoznak, az vámszabad terület. A bérleti díjat lírában fizetik, és még munkát is adnak, mert az üzemrész kialakításához itt a gyárban készülnek az elemek. Ezt látják most a nagykalap alól, amitől mihamarabb szeretnének megszabadulni a szentendrei betonosok. 1.15 millió forintot vár idén az önkormányzat. Minden nehézség ellenére a legelesettebbeknek idén is szeretné biztosítani azt a támogatást az önkormányzat, amit eddig kaptak. így továbbra is rendszeres szociális támogatásban részesítenek huszonkét idős embert, rendkívüli segélyezésre közel hétszázezer forintot különítettek el, és csaknem egymillióháromszázezer forintot szánnak a lakáskamatok emelése miatt nehéz helyzetbe került családok támogatására. M. K. Szentendre Képtárlat Sinkovits Péter művé- vészettörténész, az Űj Mü-' vészét című folyóirat fő- szerkesztője nyitja meg március 17-én, Szentendre legújabb kiállítását. Gyar- maty Tihamér festőművész képei április 28-ig, naponta 9—17 óra között tekinthetők meg a Szentendrei Képtár, Fő tér 2—4, szám alatti épületében. Tovább guru! a buszod! Tegnapi számunkban megírtuk, hogy odább gurul a buszbolt Szigetszent- miklóson. A kép és a szöveg nyomdába adása óta történt egy s más. Így döntöttek arról, hogy az éjjel-nappal nyitva tartó, élelmiszereket árusító csuklós távolabb guruljon, mégpedig a Tököli úti új családi házas területre, ahol eddig semmilyen üzlet nem volt. Most még üres a telep Egyelőre még üresen áll Fóton a Klapka GmbH napokban átadott autólízingtelepe, de mint megtudtuk, még ebben a hónapban 250 darab FIAT Tipo és FIAT Unó márkájú olasz személygépkocsit szállítanak ide. Az ügyfelek addig is prospektusokból ismerkedhetnek és választhatnak aiz említett típusú kocsikból, melyeket nemcsak lízingelésre, hanem eladásra is kínál a forgalmazó (Virág Márton felvétele) Magad uram... Polgárőrség Újfalun Kovács T. István Baj van a tököli tetőkkel Nem jut pénz fejlesztésre
