Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-13 / 61. szám

Nemzetiségi kultúrbdzis Vörösváron J öveire jón a márka Idestova öt éve húzódik a pilisvörösvári német nem­zetiségi oktatási központ építésének ügye. Az eredeti tervek szerint Vörösváron — és még három helyen az országban — épült volna sokrétű oktatási és kulturális tevékenységre alkalmas önálló nemzetiségi bázis. Ezekre az anyagi fedezetet egymillió márkás német hitel adta volna egy 1986-ban aláírt államközi szerződés alapján. Az ígért kölcsön meg Is érkezett, ám abból a négy közül csak Baján épült fel ilyen központ. A bajor állam két éve nagyvonalúan újabb össze­get. egymillió márkát aján­lott fel. de ezt már csak Pi- lisvörösvárnak, a saját ok­tatási központja felépítésé­re. Az ígéretet többszöri hazai tervkészítés és módo­sítás követte. Mostanra, úgy látszik, mindkét fél elérke­zett a végleges változatig. Az utolsó és immár anyagi­lag is megalapozottnak ígér­kező idei elképzelés szerint nem önálló, hanem Vörös- vár már meglévő oktatási rendszeréhez szervesen kap­csolódó központot építenek, amely egyrészt a helybéli német nemzetiségi alapok­tatás, másrészt az országos német nemzetiségi középfo­kú oktatás, harmadrészt pe­dig a regionális nemzetisé­gi oktatás bázisa lesz. A be­ruházás 3-400 millió forint hozzájárulást igényel a ma­gyar állaimtól a bajor támo­gatás kiegészítésére. A ta­valyi elképzeléseket idén egyéb új elemekkel is bőví­tették, vagyis azzal, hogy a vörösvári központ egyúttal a német nemzetiségi zene­oktatás, a hagyományőrzés és a felnőttoktatás céljait is szolgálja majd. A befejezettnek ígérkező idei terveket a pilisvörösvá­ri önkormányzat kulturális bizottsága február elejére dolgozta ki. A bajor—pilisvörösvári zavartalan együttműködést az is előmozdította, hogy február 4 és 9 között a pi­lisvörösvári önkormányzat képviselői, hét hazai német nemzetiségi település veze­tőjével együtt, a bajor ál­lam meghívására vendég­látójuknál szakmai tapasz­talatcserén vettek részt. Ott nemcsak a török nemzeti­ségi oktatást, hanem a vö­rösvári testvérváros, Grö- benzell önkormányzatának irányítási módszereit, vala­mint különféle minisztériu­mok nemzetiségi oktatáspo­litikai működését tanulmá­nyozták. A vörösvári küldöttség tagjai és a bajor oktatási és kultuszminisztérium képvi­selői a februári látogatáson abban is megegyeztek, hogy a pilisvörösvári beruházás részletes forgatókönyvét a magyar fél ez év közepéig kidolgozza, és a terveket a bajorokkal egyezteti. Ezt követi a második félévben az építészeti terv készítése, amelyet ugyancsak ez év végéig egyeztetnek a bajo­rokkal. A megegyezés sze­rint az építkezés talán 1992-ben kezdődik. A hoz­zá szükséges ajándókmár- kák ugyancsak jövőre ér­keznek meg. — kk — Petőfi a nagyszebeni csatában Lengyel körképtöredék MonumentoHs történelmi tablók festésekor merült fel az igény, hogy a néző az ábrázolt események közvet­len résztvevőjének érezhes­se magát, a látvány közép­pontjába kerüljön. Így vált népszerűvé a XVIII. század utolsó negyedéiben Európá­ban a körkép műfaja. Ma­gyarországéin a legismer­tebb panoráma Feszty Ár­pád Magyarok bejövetele című műve, melyet a mil­lenniumi ünnepségek alkal­mából festett. Kor társa, a ilembergi (ma: Lvov a Szovjetunióban) születésű. Jan Styka lengyel festőművész történelmi té­májú képeivel vált ismert­té világszerte. A nagyszebe­ni csata című körképe a szabadságharc egyik legje- lantősebb eseményét mu­tatja be: Bem apó honvéd­serege 1849; március 11-én foglalta el Nagyszeben t Er­délyben. A körkompozíció két fő­alakja, Bem és Petőfi más­más beátilításbam jelenik mag. A kellő a csaták leg­forróbb pillanatai ham Is nyugodt, hideg fejű hadve­zér táiborkarával együtt szemlélte a harcot. Sajnos — mint a szakemberek el­mondták — a képnek ez a részlete ma elveszettnek te­kinthető, mert Styka körké­pét is utolérte az ilyen nagyméretű, speciális vász­nak közös sorsa: tárolási okokból szétvagdalták, ré­szei szétszóródtok. Petőfi lendületes lovas portréja vi­szont megmaradt, a hori­zont elé rajzolódó, karját magasra tartó figura Beth­len Gergelyt, Bem egyik kedvelt szárny .segédjét üd­vözli, aki csapataival ekkor érkezik a csatatérre. A fő- a.'aik töredékként is lelkesí­tő hatást kelt, ugyanúgy, mint a császári hadifoglyok csoportja vagy az ágyúk körül kavargó harci jelenet. A Jam Styka körképéből részleteket bemutató Petőfi a nagyszebeni csatában cí­mű lengyel vendégfciáüítás megnyitója március 14-én, csütörtökön délelőtt 11 óra­kor lesz a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében. A tárlatot — melyre a mú­zeumiközi kapcsolatok kere­tében kerülhetett sor — megnyitja Katona Tamás történész, külügyi államtit­kár. —r—ó Kiosztották a Pulitzer- emlékdijakat Első alkalommal adták át kedden a Joseph Pu- litzer-emlékdíjat. Vásár­helyi Miklóstól, a díjakat odaítélő testület vezetőjé­től Baló György, Benkö Imre, Gömöri Endre, Ke- nedi János, Megy esi Gusz­táv, Ruffy Péter és Szénási Sándor, valamint a 16S óra szerkesztősége vehette át az elismerést. A neves amerikai újság­íródíj magyar megfelelő­jének szánt Pulitzer-em- lékdíjat tavaly októberben amerikai és magyar fel­ajánlásokra támaszkodva hozták létre. A tervek szerint minden évben a sajtónap — március 15. — alkalmából kiosztott elis­merés díjazottjainak egye­sült államokbeli tapaszta­latszerzésre is lehetőségük nyílik. Tárlat a Szovjet Kultúra Házában Honvéd­hadilobogók ötven esztendővel ez­előtt tértek haza a Szov­jetunióból az 1848—49-es forradalom és szabadság- harc honvédségi hadilobo­gói. Ebből az alkalomból, a nemzeti ünnep tiszteleté­re, a zászlók bemutatására kiállítás nyílik a Szovjet Kultúra és Tudomány Há­zában március 14-én, csü­törtökön délután fél öt óra­kor. A bemutatón az eddig szovjet levéltárakban őrzött dokumentumok is megte­kinthetők lesznek. A kiál­lítást — melyet a Művelő­dési és Közoktatási Minisz­térium, a Magyar Nemze­ti Múzeum, valamint a Hadtörténeti Múzeum és a Baloldali Ifjúsági Társulás támogatásával rendeztek — dr. Spira György törté­nész nyitja meg. A forra­dalom és szabadságharc dokumentumait március 28-ig lehet megtekinteni az V. kerület, Semmelweis ut­ca 1—3. szám alatt. Postai VÁRJUK LEVELEIK ET. CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 -1446 A válaszra var A következő kérdéssel keresett meg a minap ke­resztfiam Veresegyházról: „Magyarázd meg nekem, kedves bátyám, hogy is van ez? Tudtommal a ga­bona legolcsóbb mellékter­méke a korpa, amit a ma­lacok etetésére vettünk a malómban. Most viszont a korpát nemcsak a disznók eszik, hanem a diabetikus korpakenyeret a cukorbete­gek, meg a fogyni akarók — mint jómagam is. Ve­szem, eszem, igen nagy mé­reggel. Az utóbbi oka az, hogy nem értem: az egy számjegyű gabona árából hogyan lesz 35 dekás vekni 35 forint, tehát a korpás kenyér kilója hogyan lehet száz forint? Ha a korpa árát bőven öt forintra sac- colom, akkor húszszoros kcszterméfc keletkezik. Mi­től? Vagy így akarják „büntetni” azt, aki beteg vagy kövér?” Bevallom, a kérdésre nem tudtam válaszolni, magyarázatot adni. Van, aki tud? Fazekas Mátyás Veresegyház Példát v@i?@froéB£&k réka A „Goromba buszsofőr” - ről írt sorok általam is jo­gosnak ítélt sérelmet tet­tek szóvá. Ám szerencsére ellenpélda is akad, mely elismerésre méltó. Február 6-án és 11-én utaztam a Káka—Sülysáp között köz­lekedő autóbuszon. Mindkét alkalommal — ahogy utóbb sikerült megtudnom — In­ges Kálmán vezette a buszt. Példaadó, figyelemre méltó kedvességben volt ré­szünk, nekünk utasoknak. Korom miatt már ingyen utazhatok a tömegközleke­dési eszközökön, de tudván, mi a kötelességem, mindig felmutatom a személyi iga­zolványomat. Még akkor is, ha ismerős a szolgálatot teljesítő gépkocsivezető. Amikor Inges Kálmánnak megmutattam az igazolvá­nyom, a következő választ kaptam: „nagyon szépen köszönöm, jó egészséget kí­vánok.” Amikor leszálltunk, a köszönéssel sem maradt adós: „V iszontlátásra!” Nagyon jóleső érzés ilyen emberekkel találkozni. Üze­nem a „goromba buszso­főrnek” tanuljon Inges Kálmán Nagykátán lakó kollégájától. A Volán for­galomirányítási osztályá­tól pedig azt kérném: ha már elítélte a „goromba buszsofőrt”, akkor Inges Kálmánt dicsérje meg! Mert a többiek példát ve­hetnének róla. őzv. Csóka Ferenoné Káka II© a seprűt, a lapátot Elmúlt a tél, az utolsó hófoltok is elkoptak. Csu­pasz, kopár a környeze­tünk, korhadt falevelek, növényi maradványok, el­dobált műanyagok, papírok, szemét éktelenkedik ut­cáinkon, tereinken. Ráadás az, amit lelketlen kocsitu­laj dór ok, gépkocsiveze­tők járműveikből kidob­tak. A tavaszi nagytakarí­tásra a településeknek nincs pénzük. Nem jelenthet kü­lönösebb megterhelést, ha ki-ki fogja a seprűt, a la­pátot, s portája elől eltaka­rítja a tél nyomait. Jó len­ne, ha a napokban Pomá- zon is sok-sok dolgos kéz serénykedne köztisztasá­gunkért, egészségünkért. S az sem lenne baj, ha a jár­dák szélére, az útpadkákra virágmag, vagy palánta ke­rülne. Hiszen oly szép egy tiszta, virágos utca. Balogh Gyula Pomáz foszlós kenyér Sok a panasz a kenyér minőségére. Sokszor hallja, olvassa az ember, hogy a drága kenyér ehetetlen, mert nincs kidolgozva, ren­desen kisütve. Jómagam viszont pozitívumról szá­molhatok be. A nemrégen épült kiskunlacházi kenyér­gyár veknijei nemcsak szé­pek úgy szemre, hanem na­4 Nőtt a törvényességi ké­relmek száma Pest megyé­ben: a tavalyi 382 bead­vány, ami a Pest Megyei Főügyészséghez érkezett, 6,7 százalékos emelkedés az előző évhez képest. Mire lehet ebből kö­vetkeztetni? — kérdeztem dr. Stirszky Sándor Pest megyei főügyészhelyettest. — Nem több a törvény- sértés, mint korábban volt, a hagyományos témakörök­ben a panasz is kevesebb. Tapasztalható azonban, hogy az emberek a koráb­binál jóval érzékenyebben reagálnak a tulajdont érin­tő hatósági intézkedésekre, mint például egy esetleges kisajátítás. Ez az egyik kö­vetkeztetés. Másrészt a fó­rumrendszerben egy ideig működéshiány mutatkozott, mikor a tanácsi szakigaz­gatási szervezet már meg­szűnőben volt, de még nem alakultak meg az önkor­mányzatok, és ebből adó­dóan elhúzódtak a dönté­sek. Az emberek ezt pana­szolták. Más területen je­lenleg is érezhető ez a még feloldatlan anomália. A m.unkaügyi döntőbizottsá­gok, melyeknek korábban fontos szerepük volt, most csak részlegesen működ­nek. Mint ismeretes, a gaz­Egzisztencidlis gondok es tévhitek Az állampolgárnak mindig igaza van? dasági szervezeteknél ez társadalmi munka, amit ma már a régi tagok közül nem mindenki vállal, és újakat sem állítottak a he­lyükre. Létrejöttek az új társas vállalkozások, me­lyeknél már eleve meg sem alakult ez a szervezet, de az emberek esetleges pana­szaikkal a területi munka­ügyi döntőbizottsághoz sem fordulhatnak, mert a ko­rábbi szabályozás szerint ez a rendszer többlépcsős. A kettősséget pedig csak új jogszabállyal lehetne felol­dani. © Jelenleg pedig, a vál­lalatok megszűnéséből, az elbocsájtásokból adódóan nyilvánvalóan sok ember­nek van egzisztenciális problémája? — Igen, és a hozzánk ér­kező beadványok egy része azt tükrözi, hogy a gazdál­kodószervezetek könnyen túlteszik magukat az elbo­csátásokkal kapcsolatos ma még érvényben lévő tilal­makon, korlátozásokon. Felmondanak például táp­pénzes állományban lévő dolgozóknak, és sorkatonai szolgálatot, teljesítőknek is, ami a jelenleg érvényben lévő munkajog szerint tör­vénytelen. A munkaügyi tárgyú törvényességi kérel­mek jelentős része egyéb­ként a társas vállalkozá­soknál dolgozóktól érkezik. © Mennyire megalapo­zottak a törvényességi ké­relmek? — A rendszerváltással kapcsolatban az emberek egy részében él a tévhit, hogy minden korábbi dön­tés és határozat, ami nem nekik adott igazat, az hibás volt és most majd orvo­solják. Jogerősen lezárt ügyekben, és ez polgári bí­rósági döntésekre is vonat­kozik, kértek új eljárást. Erre természetesen nincs mód. A várható földtör­vénnyel kapcsolatban is feléledtek indokolatlan re­ménykedések. Így például valaki 240 holdat szeretett volna visszakapni az 1945- ös birtokállapot alapján, holott erről a dátumról semmilyen fórumon sem esett szó. Megnőtt a telje­sen megalapozatlan törvé­nyességi kérelmek aránya a korábbihoz képest. El kell oszlatni azt a tévhitet, hogy az állampolgárnak mindig igaza van. Ga. j. gyón finomak. Foszlós a kenyér, üresen, úgy magá­ban is ehető, ízletes. Ezért szeretnék köszönetét mon­dani a kiskunlacházi ke­nyérgyár vezetőinek, dolgo­zóinak. S egyben kérem, hogy továbbra is őrizzék meg termékeik minőségét, özv. Antonies Józseíné Kiskunlacháza WcsGtelá! pusztítás Az elmúlt hetekben Bu­dapesten járva a milleniu- mi kis földalattin utaztam, Megbotránkozva tapasz­taltam: a kocsikban lévő bőrülések nagy része felha­sogatva, felszaggatva. A vandalizmus láttán elgon­dolkoztam: aki ilyet tesz, milyen lehet az otthona? Ott is törnek-zúznak, pusz­títanak? Nem szólal meg a lelkiismeretük, amikor va­lamit bemocskolnak? Ke­resve a „miértekre” a vá­laszt, az jutott eszembe: ezek a fiatalok tettük el­követése előtti vasárnap biztos nem voltak temp­lomban ... Ofclla Sándor Tápiószecső hsmap mérleg® Négy hónapja, hogy Verő­ce községben is létrejött a polgármesteri hivatal, fel­állt a helyi önkormányzati képviselő-testület. Régóta várt a változásra a lakos­ság. Míg az országgyűlési képviselő-választásokon az MDF, az önkormányzatin az SZDSZ került túlsúlyba. Az utóbbiak választottak polgármestert, a független­ként induló Alpári György személyében. Nincs ebben semmi kivetnivaló, ám leg­jobb tudomásom szerint a megválasztott polgármester a közigazgatáshoz nem ért. Szakmáját tekintve sza­kács, jelenlegi főállása: egy kft.-nél igazgató. Tehát a polgármesteri tisztet tár­sadalmi munkában látja el. Ha egyáltalán társadal­mi munkának lehet nevez­ni azt, amiért induláskor tízezer, jelenleg pedig húszezer forintot kap. Cse­rébe hetente néhány órás fogadóórát kap a lakosság, meghallgatást, de szakérte­lem hiányában intézkedni már nem képes. Hogy mi­lyen munkát végzett a kép­viselő-testület, a jegyző s a polgármester? A lakosság sem értékelni, sem minősí­teni nem .tudja, mert a négy hónapos működésről nem tájékoztatták, nincs információja. Mindössze a százszázalékos tiszteletdíj- emelés az, ami biztos. Pe­dig a demokráciában, azt hittük, végre megtudhatjuk, mi történik a polgármeste­ri hivatalban, s a képvise­lő-testületi üléseken. Hit­tük, de nem tudjuk, mi változott? Márpedig a köz­ség lélekszáma miatt is megkövetelne egy főállású, mindig elérhető polgármes­tert. Kismaroson feleany- nyian élnek, mint Verőcén, mégis főállású a polgár- mester. Azt hiszem, ha a mostani húszezer forinthoz még tízezret megszavazna a képviselő-testület; s főállá­sú, közigazgatási ismere­tekkel bíró polgármestere lehetne Verőcének. A kép­viselő-testülettel szemben a lakosság bizalma még meg­van, de ez a bizalom ilyen körülmények között még meddig tartható fenn? Ha, amit tesznek, az a népaka­rat ellenére történik. Id. Verőcei Béla Verőce

Next

/
Thumbnails
Contents