Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-12 / 60. szám
Tizenhárom iskola, 90 tanuló Tanulmányi verseny Nagykátán a Váci Mihály Általános Iskolában került megrendezésre a város környéki tanulmányi verseny, ahol tizenhárom iskola 90 tanulója mérte össze tudását. A versenyen az alábbi eredmények születtek: „Nyelvünkben élünk” 7. osztályosok: 1. Sutus Krisztina (Tápiószecső), tanára dr. Nán Istvánná, 2. Megyés Katalin (Farmos), tanára Balaska Miklósné, 3. Galgóczi András (Tápió- szele), tanára Faragó Zsolt- né. „Nyelvünkben élünk” 8. osztályosok: 1. Kozma Anita (Tápiószentmárton), tanára Árvái Jánosné, 2. Szegedi Tamara (Nagyká- ta Váci M. Á. I.), tanára: Pogány Ibolya, 3. Csömör Katalin (Tóalmás), tanára Földesi Tiborné. nára dr. Ácsné Hild Jolán és Rékasi Tibor, 2. Terék Gábor (Tápiószele), tanára Kovács Ferenc, 3. Sebők Norbert (Nagykáta Váci M. Ált. I., tanára ifj. Heimann Győző. Orosz nyelv 7. osztályosok: 1. Makádi Gabriella (Nagykáta, Váci M. Ä. I.), tanára Palkó Gáborné, 2. Cziegel Erzsébet (Nagykáta, Váci M. Á. I.), tanára Palkó Gáborné. Orosz nyelv 8. osztályosok: (a zsűri két első dijat adott) 1. Malahovszki Júlia (Nagykáta, Váci M. Á. Is.), tanára Palkó Gáborné. 1. Nagy Tünde (Nagykáta Váci M. Á. I.), tanára Mag- nucz János. 2. Szabó Hajnalka (Tápiószele), tanára Mitrobozsik Ilona, 3. Fejős Edina (Tápiószentmárton), tanára Túróczi Zoltánná. Számítástechnika: Gyürki István (Farmos), 1. taFöldrajz: 1. Oláh (Tápiószentmárton), Edina tanára Kelendők vagyunk Az elmúlt hetekben lapunk vásárlói, előfizetői többször is olvashattak panaszos írást arról, hogy a megújult Pest Megyei Hírlap nehezen vagy egyáltalán nem jut el az olvasókhoz. Most úgy tűnik, végre jó hírről is beszámolhatunk: Nagykátán például egyre többet kap a városközponti újságárus lapunkból, és mint megtudtuk, egyre inkább kelendő (Deák Attila felvétele) Úgy hírlik... Kiért szól a rádió ? Ügy hírlik, hogy Nagykátán a Damjanich Gimnáziumban kitört a rádióháború. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy több esztendős küzdelem után tavaly végre felszerelték a tantermekben a hangszórókat és a műsorok közléséhez korszerű magnetofonokat is vásároltak. Végre elindult a diákok nagy örömére az ötletes, friss és vidám Damjanich rádió. Egy ideig élvezettel és békességben hallgatta a műsorokat tanár és diák egyformán ... Néhány hónap múltán a konyhai dolgozók panaszkodására az ebédlőben kikapcsolták a hangszórókat. A diákok nem hagyták szó nélkül, de csak hosszas csatározások után sikerült elérni, hogy visszakapcsolják. Ezek után szinte értetlenül fogadták azt az intézkedést, hogy jó néhány tanteremben megszüntették a hangszórókat, vagy azokra kapcsolót szereltettek fel. Elkezdődött egy értelmetlen „kapcsold ki — kapcsold be” játék, ami, úgy hírlik, az utóbbi hetekben igencsak elmérgesedett. A diákok tudni vélik, hogy az egyik szakfelügyelő berontott a stúdióba, s mivel nulladik órája volt, kérte a rádió kikapcsolását, éppen a reggeli föműsor idején. A stúdiós megtagadta a kikapcsolást, érvelt, hogy hivatalosan nulladik óra nincs és nem is lehet, ilyenformán a rádió reggel nyolc óráig zavartalanul működhet. A rossz nyelvek szerint (aminek semmi hitele nincs) az összecsapásban a keverőpult apróbb sérüléseket szenvedett... Az eset óta — állítólag — minden teremben folyamatosan kapcsolókat szerelnek fel, ami a diákok szerint a rádió „halálát” jelenti... Semmiképpen sem szeretnénk a gimnázium belső életébe beavatkozni, de az elkövetkező hetekben szeretnénk megtalálni a módját annak, hogy meghallgassuk a másik fél véleményét is, hogy végre eldöntsék: valójában kiért is szól a rádió ... — katt — dr. Dusek László, 2. Terék Dórión (Tápiószele), tanára Sárik Jenő, 3. Lipták Anita (Tápiószecső), tanára Né- medi Tamásné. Biológia: 1. Boros Katalin (Nagykáta, Váci M. Á. I.), tanára Kurunczi Istvánná, 2. Kiss Tibor (Nagykáta Váci M. Á. I ), tanára dr. Németh Andrásné, 3. Berczeli Éva (Tápiószele), tanára Bertók Györgyné. Fizika: 1. Paksi Dániel (Farmos), tanára Szabó István, 2. Cseri Zoltán (Nagykáta, Váci M. Á. I.), tanára Szécsényi Mária, 3. Kertész Péter (Tápióbics- ke), tanára Hegedűs József. Kémia: 1. Horváth Dóra (Nagykáta Váci M. Á. I.), tanára Pocsai Istvánná, 2. Kocsis Zoltán (Nagykáta Váci M. Á. I.), tanára Pocsai Istvánná, 3. Kovács Orsolya (Tápiószentmárton), tanára Samu Boglárka. Földrajzból, biológiából és orosz nyelvből a 7. osztályosoknál az első, a többi tárgyból az első két helyezett továbbjutott a megyei versenyre. (Földrajzból és biológiából van esélyük még a másodikoknak is a továbbjutásra, ha a többi város második helyezettjeivel történő összehasonlítás után a legjobb tíz közt van feladatlapjuk megoldása.) Mészáros István I. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM 1991. MÁRCIUS 12., KEDD TÁPIÓMÉNT1 K^CÍwiu MEGJELENIK MINDEN KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN, SZOMBATON Vagyonnevesítés a fogyasztási szövetkezeinél A tag üzlettárs Ötleteket várnak Közös emlékművet Nem is olyan rég, 1988-ban történt Farmoson, hogy az akkori tanácsbáza előtti parkban felszabadulási emlékművet állítottak fel. Az 1988 utáni két esztendő nyilvánossága feltárta a történelem másik arcát is. Hallhattunk malenkij robotról, Recskről, Kistarcsáról, Mosonmagyaróvárról, Salgótarjánról . . s feltárták az emberek előtt a „puha diktatúra” lényegét. Ezen gondolatokat átérezve ült össze a farmosi képviselő-testület emlékbizottsága, hogy a felszabadulási emlékművel kapcsolatosan kialakítsa javaslatát. A jelenlegi emlékművet kulturált módon kell eltávolítani — hangsúlyozza az állásfoglalás. A kivitelező kőfaragótól a „felkérésre” végzett munka eltávolításáért elnézést kell kérni. A bontást olyan módon kell végezni, hogy tiszteletben tarthassák azon személyek érzéseit is, akik valamilyen okból kötődnek ehhez a jelképhez. Nem kívánják az ellentétek, ellenérzések szítását. A bizottság és a képviselő-testűlet éppen az ellenérzések elkerülése érdekében vetették el az esetleges tábiacserét is. Ügy érezték, ez a módszer maga a kegyeletsértés lenne, úgy az elpusztult szovjet katonák, mint a község háborús áldozatai számára. Továbbá joggal kelthetne felháboi'odást abban a katonában is, aki saját hite szerint, vagy éppen egy parancsnak engedelmeskedve állt díszőrséget az 1988-as avatáson. Nem kívánják tehát a leendő új emlékművet sem a politikai viták tárgyává tenni. Ezért is nem javasolja a testület, hogy az új emlékművön szerepeljen a „világháborúk és forradalmak áldozatai" felirat, hiszen az emléktáblán megörökített halottak halálozási évszáma utalna rá. Bíznak abban, hogy az új emlékírói a halottaknak tiszteletet, a hozzátartozóknak részvétet, a nagy többségnek nemzettudatot jelentene. Ezért is kérnek minden faluját és hazáját szerető embert, hogy adjon támogatást az emlékmű felállításához. A háborúk és forradalmak farmosi áldozatai emlékművének létesítéséhez várják az írásban megfogalmazott gondolatokat, esetleges tervrajzokat a községi könyvtárban, Horváth László nevére. — D. A. — A Nagykáta 6« Vidéke ÁFÉSZ a közelmúltban tartotta küldöttgyűlését. A térség több mint tíz településen meghatározó szerepet betöltő fogyasztási szövetkezet öt- ezer-nyolcszáz fős tagságát százhúsz küldött képviselte. A küldöttgyűlésen Burján László elnök beszámolt a szövetkezet 1990. évi gazdálkodásának eredményeiről, szólt a községenkénti forgalom alakulásáról. Részletesen elemezte a múlt évi vendéglátó-ipari forgalom alakulását, amelyből egyértelműen kitűnt: az előző évi forgalomhoz viszonyítva több mint tizenhárom százalékkal csökkent a vendéglátó-ipari egységek forgalma, a kiskereskedelmi forgalom viszont kilenc százalékkal nőtt. Eredményeket értek el a létszám- és bérgazdálkodásban is: az előző évhez viszonyítva az átlagos statisztikai létszám közel tizenhét százalékkal, azaz negyvenkilenc fővel csökkent. A keresetek alakulása meghaladta a tervezett húsz százalékot. A teljes munkaidős dolgozók átlagos havi bére harminc százalékkal nőtt. zet az igen nehéz gazdasági helyzetben a tervezett nyereséget elérte. „A szövetkezet jövőbeni gazdálkodását nagyban meghatározza — hangsúlyozta Burján László elnök —, hogy a tagság mennyire bízik önmagában, szakértelmében, és egyénileg mennyire vállalja a kockázatot. Vállalkozásunk mottója: a tag üzlettárs.” UJ MOTTÓ összességében az 1990. évi gazdálkodásról megállapítható: hogy a szövetkeHETVENÖTMILUD Nagyszámú hozzászólás erősítette meg, hogy a térség lakosai bíznak a szövetkezet jövőjében. Ennek szellemében került sor a vagyonnevesítési szabályzat megtárgyalására, illetve elfogadására. Mint közismert, a szövetkezetekről szóló törvény és annak 1989. évi módosítása lehetőséget ad arra, hogy — a szövetkezet belső szabályzatában meghatározott mértékben — a szövetkezet vagyonából tagjai részére üzletrészt juttathat. A tagok részére juttatott üzletrész összege azonban nem haladhatja meg az 1988. december 31-i mérleg szerint korrigált szövetkezeti vagyon, ötven százalékát. A szövetkezetnél az így kiszámított és felosztható saját vagyon ötven százaléka hetvenöt millió forint. Ebből felosztottak kilencven százalékot, hatvanhét és félmillió forintot. A fennmaradó tíz százalékot tartalékolják az esetleges jogos igények, kérések rendezésére. OSZTALÉK JÁR A vagyonnevesítés elsődleges célja, hogy a gyakorlatban is érvényesüljön az az alapelv, hogy a szövetkezet vagyona a tagok kizárólagos tulajdona. A tulajdonossá tett tagság szabadon választhatja meg, hogy milyen formában működteti a szövetkezeti vagyont. Cél, hogy a szövetkezet úgy fejlődjön tovább, hogy a tulajdonosi kötődés mellett a tevékenység szövetkezeti jegyei is érvényesüljenek. A vagyonnevesítési szabályzatban rögzítették az üzletrész fogalmát, juttatásának célját és jogcímeit is. A szövetkezeti üzletrész névre szóló értékpapír. Az ehhez kapcsolódó alapvető jog, hogy annak tulajdonosát az üzletrész után osztalék illeti meg, amelynek mértéke a szövetkezet gazdálkodásától függ, és a küldöttgyűlés dönt a mértékéről minden évben. A szövetkezeti üzletrész mindazon tagot megilleti, aki 1988. december 31-ig a szövetkezetbe belépett, a szövetkezetnél tagsági viszonyban áll. A küldöttgyűlésen a jelenlévők döntöttek az alapszabály módosításáról, meghallgatták a felügyelőbizottság jelentését az 1990. évi munkáról. A tanácskozáson biztosítva volt az összes községből a képviselet, s így a küldöttek felelősen dönthettek a szövetkezet jövőjét meghatározó kérdésekről. Az elnökön kívül a tisztségviselők megválasztására is sor került, ők az elkövetkező öt évre kaptak bizalmat a tagságtól. Deák Attila Csillagok. Szerencsét hozók vagy a balsors előhírnökei. A kutató elmének megannyi kihívás. Káplár Bélának a mindent jelentik. Szabadidejét, pénzét áldozza már évek óta, hogy a Tápió mentén is legyen egy csillagvizsgáló, és nem is akármilyen. Az a szakvélemény sem térítette el útjáról, amely így szólt: „Javaslom, álljanak el ettől a grandiózus tervtől. Megvalósítása erősen kétséges.” öt éve írták ezeket a sorokat. Káplár Béla, a tápió- szelei KOD A Rt. dolgozója pedig megkezdte a visszaszámlálást. — Kamaszkoromban építettem egy kisebb távcsövet — mondja. Nem elégített ki. Kulin Györgytől hallottam a mérhetetlen univerzumról, s úgy éreztem, hívnak a távolságok. A gyárban levő vashulladékról jutott eszembe: ebből elkészíthetném egy nagyobb távcső vázát. AkadA Ut a csillagokhoz Az idő őt igazolta tak segítőim, barátaim. Tá- piószelén, az Abonyi úton vettünk egy telket és megalakítottuk a Tápiómenti Csillagászati Baráti Kört. Tagjaink száma közel százra emelkedett. — A tagok jószándéka, töretlen kétkezi munkája kevés a sikerhez. Adott-e valaki használható tanácsot vagy támogatást? — A KODA Rt. műszaki ismeretekkel rendelkező dolgozói segítségével kezdődött a távcső gépészeti, irányítási terveinek kidolgozása. A tagdíjakból számítógépet vásároltunk a vezérléshez. Magunk csiszoltuk a 250 mm-es tükröt. Ez magyar viszonylatban a nagyobbak közé számít. Gondoltunk a távoli jövőre: jóval nagyobb tükör is beszerelhető lesz a távcsőbe. Szponzoraink, támogatóink nincsenek. Pedig, mint a nevünk is mutatja, a térség szellemiségét növelnénk. nem csak Tápió- szeléét. Gyakorlati haszon is lehetséges, hiszen jelzéseket adhatnánk a földműveseknek a napfolttevékenység hatásáról az időjárásra. Az iskolai oktatásban meg a legjobb szemléltetés lehetünk. — Akkor hadd mondjuk el olvasóinknak, az üzemeknek, hogy támogatásaikat a baráti kör címére, a nagykátai OTP 765-1293. sz. számlájára küldhetik. Es egy utolsó kérdés: mennyire lesz nyitott a csillagvizsgáló? — Alkalmanként mostanában is végzünk nyilvános megfigyeléseket. Előadásokat, videovetítéseket tartunk. Most lett kész a nagy távcső — az álmom — és szerelik a gépészeti berendezéseket. Nagyon izgulok. Talán ez év nyarán vagy őszén sor kerül az avatásra. Régebben volt olyan ember, aki őrültnek nevezett.. Az idő engem igazolt. Sőt! Üjabb terveink vannak. Sok fiatal kijárt az Abonyi útra. Vonzza őket a tér, a szabad levegő. Énekelünk, beszélgetünk, szalonnát sütünk. És milyen gyönyörű a nyári csillagos este! Szegedi Pál tápiómenti hírlap Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. <© Munkatárs: Deák Attila. © Fogadónap minden csütörtökön 10—42 óra között Nagykátán a művelődési központban.
