Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-12 / 60. szám

Budapesti Tavaszi Fesztivál Vendégünk a nagyvilág? ■ Jogi tanácsok Ä ttyugdégemalés szafháiyaa esz elmúl? éhekben © Wizérábessa keletkezett kár Baleseti járadék emelése © zeti raktáros felelőssége zeti vagyonjegy Bár már az előző években sokan megkérdőjelezték a Budapesti Tavaszi Feszti­vál fontosságát, a rendez­vénysorozat mégis talpon maradt. Hiába vagyunk pénzszűkében, ráadásul idén még az öbölháború is kurtítja az idegenforgalmi bevételek kasszáját, az 1991-re meghirdetett prog­ramokra már most komoly érdeklődés mutatkozik. Természetesen anyagi támogatásokra az impozáns keretek között lezajló mű­soroknak nagy szüksége van: az utazási irodák, szál­lodavállalatok szponzorál­ják a rendezvényeket, s ter­mészetesen légitársaságunk, a Malév. E cégek szak­A'ki ismeri Remsey Iván festőművészt, az méltán ál­líthatja róla, hogy polihisz­tor. Kora ifjúságától kezd­ve érdekli és foglalkoztatja a bábművészet is. Nem amatőr előadó, csupán komponálja a figurákat. Ti­zenkét esztendővel ezelőtt szinte az egész világ meg­tudta róla, hogy nemcsak fest, hanem más értékes szenvedélyeknek is hódol. Ekkor hívták meg a szicí­liai Palermóba, ahol egy nemzetközi bábfesztivál zsűritagjává választották, Miniemberei és -állatai va- Iósághűek, de néhány absztrakt figurája is el­nyerte a felnőttek és gyer­mekek tetszését. Néhány éve, 1988-ban a mestert To­kióba hívták, ahol munkái szintén sikert arattak. A bábokat számos külföldi országban bemutatták, a közeljövőben Olaszország­ban vendégszerepeinek. Az elmúlt évben a német- országi Wertheim város pedagógusdelegációja láto­gatott Szentendrére. A Du- na-parti település vendégei a város valamennyi iskolá­ját felkeresték, beszélget­tek az ott tanító kollégáik­kal és természetesen a gyermekekkel. Megismer­ték hétköznapjaikat, gond­jaikat, problémáikat. A de­legáció tagja volt Anneg­ret Andrest kémia-bioló­gia szakos tanárnő, aki — mint elmondta — saját ta­pasztalatai és a magyar kollégák elbeszélése alap­ján kiderítette, hogy az in­tézményekben nincs elegen­dő laboratóriumi eszköz. Ekkor fogalmazódott meg benne a gondolát, hogy a wertheimi .üveggyárak — érnelyek hasonló profilú termékeket is készítenek — talán segíthetnének. Ha­zaérkezése után, mint a testvérvárosi kapcsolatok bizottságának a tagja, fel­kereste a főpolgármestert, valamint a művelődési osz­tály vezetőjét és elmondta javaslatát. Tervét szíve­sen támogatták, s közösen keresték fel a már említett 4 emberei jól látják: a kultu­rális csemegéket kínáló programsorozatra látogatók egyben turisták is. Jó pro­pagandamunkával elérhe­tő, hogy az ideutazók jól érezzék magukat, s nem burkolt szándéka a rende­zőgárdának az, hogy más­kor is vendégül láthassuk a nagyvilágot. De a március 14-én kezdődő gazdag mű­sorkínálatból mi is választ­hatunk. íme ízelítőül né­hány program: Először is egy új magyar rockopera ősbemutatója kelthet érdeklődést, a Ma­dách Színházban Mária Evangéliumát adják elő (Tolcsvay László a zene­szerző.) A VI. országos Az amatőr bábkészítés és festés mellett Remsey Iván régóta foglalkozik filmezés­sel. Először tizenegy esz­tendővel ezelőtt állt a ka­merák elé. A magyar fil­mesek közül szinte min­denki ismeri a nevét. Néhány hónappal ezelőtt Szobolits Béla, a Movi filmrendezője kitalált egy szürreális (meseszerű) tör­ténetet. Ehhez keresett sze­replőket a festők és szobrá­szok körében. Megkérte a művészt, vállalja el a Há­romkirályok című kisjá­tékfilm főszerepét. Remsey Ivánt nem kellett sokáig kérlelni, hamar igent mon­dott. A film elkészült, be­mutatója a napokban volt a fővárosban. A szürrealis­ta történet tartalmát — úgy érezzük — nem szabad el­árulná. Mindenkinek ajánl­juk: nézze meg! gyárakat. Négy üvegipari termékeket készítő vállalat: a Brand, a Glaswerk, a Nornmshliff és a Witeg cé­gek vezetői ajánlották fel segítségüket. A gyári kata­lógusok alapján Hegyi Mik­lósáé német tanárnő fogta össze iskolák óhaját. Az adomány minden vá­rakozást felülmúlt. Hihe­tetlennek tűnik, de körül­belül egytonnányi eszköz gyűlt össze: desztillátorok,. pipetták, mikroszkópok, kémcsövek és más felszere­lések. Az ajándékkülde­ményt Szentendrén, An­negret Andres tanárnő ad­ta át jelképesen a város polgármesterének, az isko­laigazgatók jelenlétében. A hét oktatási intézmény­nek felajánlott, küldemény második hányada — a Mó­ricz Zsigmond Gimnázium­nak felkínált nyelvi labo­ratóriummal együtt — nap­jainkban érkezik meg. Az adományozók forrásai még nem apadtak ki. Mint ki­derült, az aktívan politizá­ló tanárnő elképzelései kö­zött szerepel a német nyelv- oktatást segítő tanköny­vek, lexikonok, meseköny­vek, újdonságok és folyó­iratok eljuttatása a szent­endrei oktatási intézmé­nyeknek. M. L kamaraszínházi találkozó­nak a Radnóti Színház és a Műegyetem Szkéné szín­pada ad otthont. Fesztivál a fesztiválban címmel hol­land kortárs színházi soro­zatban utca- és táncszínhá­zak, valamint a nálunk ke­vésbé ismeretes, 1-1 alka­lomra verbuválódott stag- gione társulatok mutatkoz­nak be. A Zeneakadémián a ha­gyományos mesterkurzusra is sor kerül. Idén Thomas Zehetmair fiatal osztrák hegedűművész fogad tanít­ványokat március 27-én és 28-án. A mester modernre épített, mai hangolású Stradivari-hegedűjét hall­hatják az érdeklődők, Bach szólóhegedűre írott művei hangoznak el. Mivel Magyarország tag­ja az Európai Zongorata­nárok Szövetségének, már­cius 14—17. között nálunk találkoznak a tíz országból érkező pedagógusok. Kur­zust tart számukra Falvai Sándor tanszékvezető pro­fesszor, valamint Lev Va- senko, a moszkvai Csaj­kovszkij Konzervatórium tanára. 14-én a Bartók Szak-középiskola és a Zene- akadémia Liszt-hangver­senye, 15-én Durkó Zsolt a Gömb története című mű­ve, 16-án pedig Graz—To­kió—Budapest címmel há­rom ország 10 fiatal zongo­raművésze mutatkozik be. A Budapest Kongresz- szusi Központ ad otthont március 25-én a magyar művészeti fesztiválok má­sodik szövetségi közgyű­lésének. A gyűlés legfőbb célja: közös fellépés a kul­túra és a turizmus össze­hangolására. Idén már nem lesz fővá- roscentrikussággal vádol­ható a rendezvénysorozat, íme néhány kiragadott helyszín, hol ’mindenhol várják a látogatókat. Pél­dául Szentendrén alterna­tív színházi előadás, Big band, cukrászati vásár. Sop­ronban: Liszt Ferenc női kar, Benkó Dixieland, Con- certus Hungaricus ad hang­versenyt. Kecskeméten szintén a muzsikáé a fő­szerep, a Szegedi Balett, a Rádió Gyermekkara, , Jó­nás könyvének rockopera- változata, ezen kívül szé­kely népművészeti kiállítás kap helyet. A „cívis” vá­ros, Debrecen operagálá­nak ad otthont, Gödöllőn újvidéki, pécsi és nyíregy­házi színházi előadásokat láthatunk, zongora- és dal­estekre kerül sor. Fellép az Affetti Musicali együttes is. Nemzeti kulturális kin­csünk egyik páratlan értékű albumát jelentette meg reprint kiadásban a Kos­suth Könyvkiadó, a tava­szi ünnepekre. Az Ezer­nyolcszáznegyvennyolc cí­met viselő kötet, a nevében jelzett, 1848-49-es forrada­lom és szabadságharc törté­netét mutatja be ezer egy­kori kép, okirat, eredeti kézírás alapján. Az album szerkesztői: Jókai Mór, Bródy Sándor, Rákosi Vik­tor. Albumukkal — melyet a kor számos neves egyéni­ségének közreműködésével készítettek — emléket kí­vántak állítani a dicsősé­ges és szomorú napok kró­nikájának, megőrizve és továbbadva a jövő nemze­dékének a múlt század ma­gyar történelme legjelentő­sebb eseményeit. Az albu­mot kedden mutatták be az újságíróknak, a Kossuth Könyvkiadó székházában. A díszes kivitelű, nagy­O 1091. február 1-jei szá­munkban közöltük az Or­szágos Társadalombiztosítá­si Főigazgatóság tájékozta­tását a nyugdíjak 1091. évi emeléséről. B. L.-né váci lakos azt szeretné megtud­ni, hogy 1987-től mely jog­szabályok voltak e témában irányadóak. A 12/1987. (IV. 13.) MT- rendelet alapján havi 60 fo­rinttal kell kiegészíteni 1987. április 1-jétől az 1988. január 1. előtt 2 százalék­kal, de legalább 120 forint­tal növelt nyugdíjat. E rendelet alapján tehát mi­nimálisan 180 forinttal kaptak többet a nyugdíja­sok, mint korábban. A 22,1987. (VII. 20.) MT- rendelet az év augusztus 1. napjától további 100 forint nyugdíjemelést írt elő. A 82/1987. (XII. 27.) MT- rendelet 1988. január 1. napjától a fogyasztói ár­színvonal 15 százalékos emelkedését figyelembe vé­ve, a 70 éven felüliek nyug­díját legalább 330 forinttal, az egyéb járandóságban ré­szesülőkét pedig 220 forint­tal emeli. A 117,1988. (XII. 30.) MT- rendelet 1989. január 1-jé­től 360 forinttal emeli a nyugdíjakat, a 70 éven fe­lülieknél pedig minimáli­san havi 3500 forint nyug­díjat ír elő. Az 56,1989. (VI. 5.) MT- rendelet az év július 1-jé- vel a havi 5000 forintot el nem érő ellátásokat havi 300 forinttal, míg az azt meghaladó ellátásokat 100 forinttal emeli fel. 1990. március 1. napjával lépett hatályba a 43/1990. (III. 12.) MT-rendelet, amely szerint havi 110 fo­rinttal emelik a nyugdíja­kat. 1990. augusztus 1-jén is­mét nyugdíjemelés volt, a 19,1990. (VIII. 3.) Korm.- rendelet szerint havi 300 forinttal kellett felemelni a havi 4400 forintot meg nem haladó nyugdíjat. . Az előbb ismertetett jog­szabályok csak a nyugdíj- emelés általános rendelke­zéseit tartalmazzák. Az ér­deklődők e jogszabályok alapján az esetükben alkal­mazandó szabályokat meg­ismerhetik. • F. T. tüpjószelei olva­sónk tálkán lévő vízóra számlapja a téli fagy miatt szél repedt. Azt szeretné megtudni, hogy a helyre­állítás költségei kit terhel­nek. hatású mű a magyar forra­dalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján je­lent meg először. A kötet szerkesztői roppant méretű gyűjtőmunkával elérték, hogy pótolhatatlan értékű dokumentum- és képanyag halmozódott fel. A kötet bemutatja a szabadságharc nagy egyéniségeit, a neve­seket és a kevésbé ismerte­ket. Például portré találha­tó Kossuthról, Petőfiről, Ferenc Józsefről, Hay'nau- ról, Görgeyröl, Hentzi tá­bornokról. Nagyszámú kő­nyomat-másolatot közöl, köztük híres és elfeledett csatajeleneteket, szellemes gúnyrajzokat, korabeli ru­hákat, fegyvereket. Felfe­dezhetjük Bem napiparan­csát vagy Görgey Kossuth- hoz írott levelét. A Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent al­bumhoz mellékelik Csorba Lászlónak, a téma avatott szakértőjének tanulmányát. Az ingatlan vízfogyasztá­sát szolgáló bekötő veze­tékhez csatlakozó vízveze­ték-hálózat és annak tarto­zékai (vízakna, vízelosztó nyomásfokozó, házi tűz­csap, stb.) az ingatlan tu­lajdonosának (kezelőjének), illetőleg az ingatlannal egyéb címen rendelkező személynek a tulajdonában állnak. Ha tehát bármiféle módon ezekben a vagyon­tárgyakban kár keletkezik, és a károkozó személye nem válik ismertté, a kárt a tulajdonosnak kell visel­nie. Az ingatlan vízellátását szolgáló, a közcsőhálózatba bekötött vezeték a vízmérőt követő 10 cm távolságig — amennyiben vízmérő nin­csen a telekhatárig —- a vízmű tulajdonába tartozik. Ezekben a berendezésekben bekövetkezett károkért te­hát a vízmű viseli a költ­séget. Ha azonban a beren­dezésben a telektulajdonos magatartása miatt keletke­zett kár, ennek következ­ményeit neki kell viselnie. Ha azonban a szétfagyás nem a tulajdonosnak róha­tó fel, nem lehet kötelezni a kár megtérítésére. Amennyiben fentiek alap­ján a vita eldönthető, úgy a követeléseket peren kívül egymással szemben rendez­hetik a felek. • Fzemi baleseti járadé­kot állapítottak meg néhány éve II. J. csömöri lakatos­nak. A munkahelyén ké­relmére azt a választ ad­ták, hogy nem tudják a járadékát fölemelni, mert a vállalat anyagi gondn­kai küzd. A dolgozók életének, testi épségének vagy egészségé­nek sérelmével kapcsolatos károk megtérítésére vonat­kozó szabályok módosultak. A jogszabályok rendelkezé­seit figyelembe véve az 1990. évi bérfejlesztésre alapított járadékemelés te­kintetében kell alkalmazni. Ezek szerint a kártérítés módosításának alapjául szolgáló bérnövekedés mér­tékének meghatározásánál a munkáltatónak — a ká­rosultat a sérelem bekövet­kezésekor foglalkoztató szervezeti egységnél — a károsulttal azonos munka­kört betöltő dolgozó tényle­ges átlagos éves bérfejlesz­tésének (átlagkeresetének) mértéke az irányadó. Azo­nos munkakört betöltő dol­gozók hiányában a módosí­tás alapjaként a szervezeti egységnél ténylegesen meg­valósult átlagos, éves bér- fejlesztést (átlagkeresetet) kell figyelembe venni. Abban az esetben, ha ez a szervezeti egység meg­szűnt, a kártérítés módosí­tásánál a munkahelynél a károsulttal azonos munka­kört betöltő dolgozók, ilye­nek hiányában pedig a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves bérfejlesztésnek (átlagkere­setnek) mértéke az irány­adó. A munkahely tehát csak abban az esetben járt el jogszerűen, hogy ha nála az 1990-es évben egyáltalán nem volt béremelés. • II. S. szövetkezeti rak­táros által vezetett magtár­ban tetemes mértékű hiány keletkezett. Munka­helyével vitája van, hogy milyen összegű kártérítés megfizetésére kötelezhető. Ha a termelőszövetkezeti tag a tagsági viszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit vétkesen megszegi, kártérí­tési felelősséggel tartozik. A károkozás összegének megfelelően kell megfizet­nie a kártérítést, de figye­lembe kell venni, hogy azt gondatlanul vagy szándéko­san okozta. A teljes kárért ugyanis a tag csak akkor © Szövetbe­felel, ha azt szándékosan okozta. A vagyonkezelő felelőssé­gét azonban külön szabá­lyozza a törvény. Ennek megfelelően, ha a jegyzék vagy elismervény alapján visszaszolgáltatási vagy el­számolási kötelezettséggel vett át vagyontárgyakat, azokat állandóan őrizeté­ben tartja, és kizárólagosan használja vagy kezeli, to­vábbá a pénz, értékpapír vagy egyéb értéktárgyak kezelői, az e dolgokban be­következett hiány esetén vétkességükre tekintet nél­kül a teljes kár erejéig fe­lelnek. Természetesen nem kell megtéríteni a hiánynak azt a részét, amely a szövetke­zet magatartására vagy bi­zonyíthatóan elháríthatat­lan külső okra vezethető vissza. A kereskedelmi egység­ben és a raktárban foglal­koztatott szövetkezeti ta­goknak a leltárhiányért fennálló felelősségére vo­natkozó szabályok az el­múlt időben érdekes válto­záson mentek keresztül. Egy rendelet eltörölte a raktári dolgozók felelőssé­gét meghatározó szabályo­kat, azzal a céllal, hogy a munkáltató saját döntései alapján állapítsa meg a lel­tárfelelősség szabályait. Ezt a rendeletet az Alkotmány- bíróság alkotmányellenes­nek minősítette, és a ko­rábbi jogszabályokat visz- szaállífotta hatályukba. Je­lenleg tehát az a szabály érvényes, hogy a leltár­hiányért a raktár vezetője hathavi átlagkeresete ere­jéig, míg a beosztottak négyhavi átlagkeresetük erejéig felelnek. A szövet­kezetnek tehát ezen sza­bályok szerint kellett a kártérítést meghozni. Ha nem így történt, levélírónk a szövetkezeti döntőbi­zottságnál sérelmezheti az intézkedést. 0 A szövetkezeti vagyon­jegy kiosztásának szabá­lyairól érdeklődik A. A. dá­basi levélírónk. A termelőszövetkezet közgyűlése határoz arról, hogy vagyonából tagjainak vagyonrészt juttat, vagy sem. A vagyonrészt a szö­vetkezetnél ledolgozott évek arányában kell megállapí­tani. A szövetkezeti va­gyonrész és az ingyenes vagyonjegy összértéke az első juttatáskor nem halad­hatja meg az 1988. decem­ber 31-i szövetkezeti va­gyon ötven százalékát. A szövetkezeti vagyonrész a szövetkezet tagjára átru­házható, névre szóló, örö­kölhető értékpapír. Ez a szabályozás azt jelenti, hogy szabadon nem forgalmazha­tó, tehát a tulajdonosnak valamilyen módon kötődnie kell a szövetkezethez. Ezért rendelkezik úgy a törvény, hogy az örökös,. illetőleg a kilépett, kizárt tag a szövet­kezeti vagyonrészt csak a szövetkezet tagjára, vagy magára a szövetkezetre ru­házhatja át. A szövetkezeti vagyon­rész után a termelőszövet­kezet eredményétől függő osztalékot kell fizetni, amelynek mértékét a köz­gyűlés határozza meg. Ab­ban az esetben, ha a szö­vetkezet jogutód nélkül megszűnik, a vagyonrész tulajdonosa igényt tarthat arra, hogy a tulajdonát ki­adják. Ezek az általános szabá­lyok, amelyek alapján a közgyűlés határozatot hoz a vagyonjegyjuttatás fel­tételeiről és mértékéről. Dr. Sinka Imre A fi lm főszereplő festőművész A Háromkirályok M. I. Segítség Wertbeimból Szentendrének Egytonnás csomag érkezett Páratlan értékű album Ezernyolcszáznegyvennyolc

Next

/
Thumbnails
Contents