Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-12 / 60. szám
Ar»; t»rin« I ^ xxxv.Jävro ^iirla 1991. MÁRCIUS 12-, KEDD xxxv. Évfolyam, go. szám AMS mm, AZ NYER Önállóságba vitt adósság A7 elmúlt év decemberében alapos előkészítés után sor került a tápiógyörgyei Zöld Mező Termelőszövetkezét szétválására. Ennek nyomán két gazdaság alakult. Az anyaszövetkezet a régi néven működik tovább, míg Újszilváson a helybéliek megismerkedhettek a Kossuth Tsz-szel. Utóbbi elnöke, Varga Tibor elmondta, hogy tagság kezdetben félt attól, hogy vajon a régi kapcsolatot érdemes-e újra, más gazdálkodási szisztémára felcserélni. Később elindult a lassú felocsúdási folyamat, s 240 fővel idén január 1- jétől megkezdhette működését a Kossuth Tsz. Az említett létszámból csak 104 a ténylegesen dolgozó, a többiek a nyugdíjasok táborát gazdagítják. Az újszilvásiak 2300 hektáron kívánnak gazdálkodni. Ez a földterület magában foglal 1500 hektárnyi szántót, valamint 600 hektár erdőt. Megőrizte a szövetkezet az éveken át eredményesen termelő rugóüzemet is. Miként a felsoroltak is jelzik, adott az eredményes gazdálkodáshoz szükséges személyi és tárgyi mag, s már csak, stílszerűen szólva, aratni kell tudni. Pillanat- nyileg a rugóüzem az. amelyik a legkecsegtetőbb a szövetkezet számára. Az angol Market Résén cég számára szállítanak zöld- bor só-bctakarító kombájnokhoz alkatrészeket. Évente kétszer jelenik meg a cég kamionja, hogy terhével a szigetországba induljon. A mezőgazdasági gépekhez használatos rugók iránt nagy az érdeklődés német és francia cégek részéről is. Mivel az újszilvásiaknak a Szolnoki Mezőgép Vállalattal van a legkiterjedtebb belföldi kapcsolatuk, ezért ez a hazai vállalat forgalmazza a nyugati partnerei számára a rugókat. Biztatóak a kilátások Újszilváson az erdészet táján is. A kitermelt nyárfára a Nagykunsági Erdőgazdaság tart igényt. A fa. említette az elnök, idén többmilliós árbevételhez juttatja a közös gazdaságot. Az egykori anyaszövetkezet, a Zöld Mező, tavaly 74 millió forintnyi adósságot gyűjtött össze, s ebből 28 és fél millió jutott az új- szilvási Kossuthnak. Az összegből idén 10 milliót kell a kamatterhekkel a Budapest Banknak törleszteniük. Az újsütetű gazdaság az esztendő első három hónapjában nagyon érzi a húsválságot. A Pest—Nóg- rád Megyei Húsipari Vállalat, a Penomah több mint 4 millió forinttal tartozik nekik, ugyanis az átvett 70 hízómarhát eddig nem tudta kifizetni. Ígéretük van arra, tudtuk meg, hogy március végéig, ha hitelekhez jut a Penomah, kézhez kapják ezt a tetemes ösz- szeget. Egyébként még toAZ ÁR ELLEN ÚSZVA KIRÁLYI Robbanásszerű a gyarapodás. A megyében tavaly a korábbinak a két és félszeresére nőtt a különböző kisvállalkozásoknak (döntő mértékben kft.-knek) a száma. Ami jó dolog. Még akkor is az, ha ezeknek a szervezeteknek viszonylag jelentős csoportja (egyharmada) rövid működés után megszűnik. A fennmaradók, a sikerrel tevékenykedők esetében viszont egyre nyilvánvalóbb az ellentmondás a gyors gyarapodás és a pénzügyi mechanizmus fejlesztése között. Kálváriával ér fel például, mondják a vállalkozók, egy bankszámlának a megnyitása. A különböző bankok fiókjai — tisztelet a ritka kivételnek — lassúak, bürokratikusak, szinte érdektelenek abban, hozzájuk jön-e az ügyfél, avagy másokhoz megy'... Hagyomány a lassúság. Annak idején, amikor Ullmann Mór igyekezete nyomán 1830-ban megalakulhatott az első magyar kereskedelmi bank részvénytársaság, tizenegy évet(!) kellett várniuk arra, hogy megkapják a királyi szabadalomlevelet, s a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ténylegesen megkezdhesse tevékenységét. Addig bizony pihent a kétmillió forintos alaptőke... Régen volt? Ma sincsen különbül! Ma sincsen értéke-jelentősége annak, forog-e a pénz, dolgozik-e, avagy a lassúság, a banki világban tűrhetetlen hivatainokoskodás miatt hetekre, egv-két hónapra „eltűnik” a bankátutalások sűrűjében. Ami a szomszédos Ausztriában két-három nap, az nálunk jó esetben két hét... holott a legegyszerűbb banki műveletekről van csak szó. Mintha öröklődött volna a királyi magatartás, mintha már a kezdet, az a 11 éves várakozás eldöntötte volna, milyen lehet a folytatás. Ha a pénz forgása, forgatása sem fontos, akkor mi a fontos a gazdaság feltámasztásában ? <M) vábbl 130 szarvasmarha vár elszállításra, egyelőre mindhiába. Varga Tibor a szövetkezet tervei között emlegette a tehenészet, a tejtermelés felfuttatását. Elmondta, hogy őket nem rémiszti a hazai tejipari túltermelési válság, mert az csak időleges, s előbb-utóbb szükség lesz a mostaninál lényegesen több tejre. Ahogy mondani szokás: aki mer, az nyer! Az újszilvásiak a bátrak csapatába tartoznak. (gyócsi) Terjeszkedik az S-modell Lila ernyő Már tíz éve annak, hogy megnyílt az S-modeil butikhálózat Magyarországon. Kezdetben a fővárosban, később néhány vidéki nagyvárosban: Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett, Szegeden és Dunaújvárosban csalogatták az exkluzív ruházati cikkek iránt érdeklődő vásárlókat. A tavaly kereskedelmi részvénytársasággá alakult hálózatot mindenki ismeri. A boltok bejárata felett lila „S” betű, kirakatukban az elmaradhatatlan, ugyanolyan színárnyalatú esernyő. Mint az rt. egyik gazdasági tanácsadójától megtudtuk: elŰj tagokat várnak Munkára kész a kamara Annak idején lapunkban is beszámoltunk arról, hogy október vége felé megalakult a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Az alakuló közgyűlésen deklarálták, hogy regionális kamaraként kívánnak működni. Tagjaiknak így hathatósabb érdekképviseletet tudnak nyújtani mint a múltban, amikor a Magyar Gazdasági Kamarához tartozva még felülről irányították tevékenységüket. Kimondták azt is, hogy szervezetük nyílt, bárki — vállalat, vállalkozó, szövetkezet — csatlakozhat hozzájuk. Bár már több hónap eltelt a megalakulásuk óta — mint Terhes Lajos elnök elmondta — az igazi érdemi munka csak most kezdődhet. Ha nehezen is, de végre sikerült az alkalmazotti stábot — titkár, adminisztrátor — létrehozni, s ez fontos momentum, mert az elnökségi tagok csak társadalmi munkában dolgoznak. A budapesti .kamarával közösen a fővárosban a Radnóti utcában már nyitottak egy irodát, ahol külkereskedelmi okiratokat hitelesítenek. Ez fizetett szolgáltatás, amelyet a kamarai tagok féláron vehetnek igénybe. A kamara bekapcsolódik a felállítandó Munkaügyi Tanács tevékenységébe is. Megbeszélést folytattak a Pest megyei Közgyűlés elnökével, Inczédi Jánossal. Nemrégiben a Pest Megyei önkormányzati Hivatal meghívására Umbriá- ból érkeztek vendégek a megyeházára, s ezen a találkozón a kamara is képviseltette. magát. Remélik, hogy az olasz ikapcsolatból tagjaiknak is sikerül üzleti lehetőségeket közvetíteni. A megyei országgyűlési képviselőkkel szintén találkozni kívánnak, mivel szeretnék őket megismertetni a Pest megyei gazdálkodó szervezetek helyzetével. Ez annál is aktuálisabb, mert a keleti export körüli anomáliák miatt sok megyei vállalat kritikus napokat él át. A Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának egyelőre száz tagja van, de az elkövetkező hetekben felkeresik a régi megyei bizottság azon tagjait is, akik nem léptek át az új szervezetbe, s úgy vélik, a létszámuk hamarosan emelkedhet. H. É. határozták, hogy vidékre is kiterjesztik az üzlethálózatot. Azoknak a magánvállalkozóknak, akik az S- modellel szerződést kötnek, átadják a külső jegyek, szimbólumok használatának jogát, továbbá részt vehetnek a cég reklámprogramjában és természetesen a divatbemutatókon. A leendő partnerekkel külön-külön, személyesen tárgyalnak. A tájékoztatóból kiderült, nem tarják elképzelhetetlennek, hogy a lila esernyő Pest megye településein is megjelenik. Több butikos érdeklődött már Szentendréről, és folynak a tárgyalások gödöllői kiskereskedőkkel. A bolthálózat szakemberei, piackutatói úgy vélik: az érintett városok, községek igényesebb lakóinak ezentúl nem kellene hosszú órákat utazniuk azért, hogy színvonalas ruhákat és kiegészítőket vásároljanak. m. i. Az utóbbi időben egyre többször elhangzik, hogy a világkiállítás csak a vállalkozóknak jó üzlet. Márpedig ez közgazdasági anakronizmus, hiszen ha egy ilyen méretű vállalkozás az országnak veszteséget okoz, az a vállalkozók helyzetét is erőteljesen befolyásolja — hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) székházában hétfőn a Világkiállítási Fórum megalakulása alkalmából tartottak. A fórumot azért hozta létre 25 szervezet, köztük a 9 legnagyobb országos érdekképviselet — egyebek között a Magyar Gazdasági Kamara, a Vállalkozók Országos Szövetsége, az IPOSZ, a KISOSZ, az OKISZ —, hogy együttműködjenek a Budapest—Bécs világkiállítás előkészítésében. A rendezvény mintegy 200 ezer embernek adhatna hosszabb- rövidebb időre munkát, arról nem is beszélve, hogy az ország infrastrukturális fejlődését nagymértékben meggyorsítaná — hangzott el. A nem jogi személyiséggel működő fórum 24 tagú képviselő-testületet választolt, és elhatározta, hogy összefogja azokat a szervezeteket, amelyek támogatják a világkiállítás megrendezésének gondolatát. Éppen ezért a Világkiállítási Fórum felhívja mindazokat a szervezeteket a csatlakozásra, amelyek tenni is kívánnak azért, hogy 1995-ben a világkiállítást Becsben és Budapesten rendezzék meg. MÜNCHENI KIÁLLÍTÁS ÜZLETKÖTÉSSEL Senior-tréningek Az elmúlt napokban érkeztek haza Németországból a Senior Váci Kötöttárugyár kereskedői, ahol Münchenben a nemzetközi sportruházati kiállításon mutatták be a cég legújabb modelljeit, a T- és sportingeket, a pólókat, puSzózmülió schilling téglagyárnak! Egy évszázadra elég agyag Erősnek tűnik az a köldökzsinór, amely a Pietra Épületkerámia-ipari Vállalatot az őrbottyáni 1—ll-es téglagyárakhoz köti. Előbbi, az X-es számú gyár, hagyományos termelési körülmények között készíti a B— 30-as és a tömör kisméretű falazóanyagokat. Utóbbi ugyan már a Hungária Wieneberger Téglaipari Kft.-hez tartozik, de a vállalkozásban a Pietra több mint 15 százalékos vagyonrészt tudhat a magáénak, s így ez a gyár a nyereség szempontjából érthetően nem lehet közömbös a hazai cég számára. Ráadásul az őrbottyáni agyagra igen nagy szüksége van a kőbányaiaknak, hiszen az új burkolóanyagokat és csempéket előállító üzemeket látják el azzal. Az őrbottyáni 11 -es gyárban folyamatban van a kft. jóvoltából az a 100 millió schillinget meghaladó beruházás, amelynek eredményeként az esztendő végén hozzálátnak egy új termék, a Protherm hőtakarékos falazóblokkok gyártásához. Víg Jenő, a Pietra igazgatója elmondta, hogy a HWT Kft. tavaly 230 millió kisméretű téglának megfelelő falazóanyagot készített, s ez a mennyiség 176 millió forintnyi tiszta hasznot hozott. Az őrbottyáni, hagyományos üzemelésű téglagyárban 60 dolgozó számára biztosítanak munkát. Az itt készített nyolc-kilenc millió kisméretű téglának megfelelő falazóanyag mind vevőkre talál. Nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben erre az öreg üzemre is szemet vet majd egy hazai vagy külföldi vállalkozó. Ugyanis ha más nem, de az itt található kiváló minőségű, akár száz évre is elegendő agyagvagyon nagy ösztönzőerőnek bizonyulhat Gy. L, lóvereket és tréningruhákat.. Csernák Károlyné igazgató sikeresnek ítélte a szereplésüket, s bár a részvétel költségei a 600-700 ezer forintot is elérik, a kapcsolatok ápolása azonban ma már kötelező egy olyan vállalatnak, amelyik termékeit a külhoni piacokon is értékesíteni szeretné. A müncheni kiállításon a váciak konkrét üzleteket kötöttek, s számos tárgyalást is lebonyolíthattak a néhány nap alatt. Ez a külföldi megmérettetés is hozzásegíthet ahhoz, hogy idei 500 milliós exportjukat teljesíteni tudják. A külhoni mellett a hazai piacokról sem feledkeznek meg, belföldi bemutatóra is készülnek. Itthon az Adidas- és Levis-üzle- tekben is megtalálhatók a Senior termékei, s a Vácon lévő mintaboltjukban is állandóan nagy a forgalom. Nem titok, a kötöttáru- gyár már régóta készül arra, hogy külföldi tőkét vonjon be a vállalkozásba. A tárgyalásokból még konkrét megállapodás nem született. Az igazgatónő úgy fogalmazott, privatizálni szeretnének, de nem minden áron. Hála a jó piaci kapcsolataiknak, eddig önállóan is sikerült megőrizniük a működőképességüket, s így a vállalat kétezer embernek tud munkát biztosítani. A jó minőség érdekében a gépparkjukat :ls fokozatosan korszerűsítik; a közeljövőben egy festő- és egy kötőgépet várnak Vác- ra. ti. É.
