Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-09 / 58. szám
ZINHAZI LEVEL BALHÉK Nem éppen irodalmi szó ez a balhé — de hát ha egyszer ez fejezi ki a legjobban, ami a magyar színházi életben egy vidéki színház — Veszprém — igazgatói pályázata és kinevezése körül történt! Az események elég széles nyilvánosság előtt taglaltat; tak. Újságok, rádió, tévé számos alkalommal foglalkoztak azzal, ami történt. Ismétlésekbe bocsátkozni felesleges. Tömören: arról van szó, hogy a veszprémi Petőfi Színház élére egy vitatható szakszerűséggel és vitatható szavazásokkal eldöntött pályázat révén kinevezett valakit a 'helyi ön- kormányzat, akit a színház tagsága (vagy ennek nagyobb hányada) és a színházi szakma (a szakmai szervezetek) nem tartanak megfelelőnek, és nem nevezett ki valakit, akit a szakma megfelelőnek tartott. Hogy mármost miért lett ebből balhé? legalább két okból. Egy: a pályázatot nyert Vándorfi László tervei a szakma szerint megalapozatlanok, légvárakat épít, s ettől egészei) biztosan szétesik, mégpedig rövid időn belül, a veszprémi színház. Ezt a szakmai illetékesek előre megmondták. Tudható, jiogy a szétesés máris megkezdődött, mert az idén összeállt, és nagyon szépen bizonyított erős társulatból máris többen felmondtak, nyugdíjba mennek stb. Tehát valamit, ami biztatóan indult, sikerült gyorsan és érzéketlen hozzá nem értéssel szétvernie az önkormányzatnak. Kettő: épp ez az önkormányzat viszont úgy érezte, a fővárosi művészi maffia fogott össze a vidék ellen, és kötelességének érezte megmutatni, hogy velük nem lehet packázni, ők nem fogadnak el utasításokat. El tudják dönteni, hogy mit akarnak. Ez a két ok, tetszik, nem tetszik, messze .túlmutat a veszprémi színházi ügyön. Egyfelől azt az alapkérdést érinti, hogy szétverendő — e minden korábbi struktúra és minden korábbi eredmény, csak mert nem a jelenlegi kormánykoalíció hozta létre, és elvetendő — ez a szakértelem, bizonyos pánt- és lokálpatrióta- érdekek miatt? Másfelől arra figyelmeztet, hogy nemcsak hogy nem hunyt ki a Budapest—vidék ellentét parazsa, hanem újraszítódik, s itt-ott már lángot is vet. Az .,átkos pártállamban” is jánta a mondás: egyes megyehatárokon lőnek, ha fővárosi szervek kocsija közeledik. Most sem bontották még le a géppuskafészkeket. Sőt, mintha még több épült volna, különböző pártzászlók alatt. Így aztán, bármily szomorú, a közelibb s távolibb jövőben még sok balhéra számíthatunk a színházak körül is, de a bús magyar élet számtalan más területén is. Ezeket a balhékat éppúgy elengednénk, mint az inflációt és az áremeléseket. A baj azonban épp az, hogy belátható időn belül azoktól sem tudunk megszabadulni. Takács István Turisztikai börze Utazás ’91 Az Utazás ’91 nemzetközi idegenforgalmi szakkiállítás, Kelet-Európa legjelentősebb turisztikai börzéjének megrendezésére, az idén először a Hungexpo Rt. kapott megbízást. A cég a kiállítást vállalkozási alapon szervezi. Az Utazás ’91 kiállításnak ezúttal is a budapesti nemzetközi vásárközpont legnagyobb csarnoka, az „A” pavilon ad otthont, ahol 7000 négyzetméteren 20 ország 240 kiállítója mutatja majd be a magyar turistáknak szánt ajánlatait. A 176 hazai résztvevő között — a megszokott kiállítókon kívül — egy sor kisebb utazási iroda, panzió és magánszálloda is bemutatkozik. Újdonság, hogy — a kiállítók kérésére — a rendezvény két szakmai nappal kezdődik. A nagyközönség március 15—17. között, a három munkaszüneti napon keresheti fel az Utazás ’91 kiállítást. A vidéki látogatóknak a MÁV 50 százalékos kedvezményt biztosít. Az Utazás ’91 kiállítással egy időben a BNV „C” pavilonjában tartják meg a II. magyar sajtófesztivált is. A rendezvényen 60 kiadó mintegy 170 lapja mutatkozik be a nagyközönségnek. Jelenet egy kitűnő veszprémi előadásból: Jónás Rita, Kakuts Ágnes és Dobos Ildikó Örkény Macskajáték című darabjában / Aprilistól szeptem bérig Széchenyi szerepe a polgári átalakulásban A Széchenyi-emlékbizott- ság mellett működő, szervezési feladatokat ellátó társadalmi-szakmai bizottság ülésezett a Magyar Tudományos Akadémián; a Széchenyi István születésének 200. évfordulójára tervezett rendezvényeket tekintették át. Gergely András, a bizottság elnöke az ülést megelőzően elmondia: országszerte igen gazdag program várható; a rendezvénysorozat 20 millió forint feletti költséget igényel, ennek előteremtése érdekében a bizottság felkereste a hazai pénzintézeteket, és több nagyvállalattól is támogatás kértek. 1848. április 8-án emelte a Parlament törvényerőre Széchenyi közlekedési tör- -vényjavaslatát; s 12 évvel később, ugyancsak április 8-án következett be Széchenyi István halála. Idén ezen a napon a budapesti Déli pályaudvarról emlékvonat indul Fertöbozra, onnan az utasokat kisvasúttal szállítják Nagycenkig. Délben a nagycenki kastélyban megnyitják a Széchenyi- emlékkiállítást. Május 6-án a Magyar Tudományos Akadémia rendes közgyűlését is a Széchenyi- bicentenárium jegyében tartják. Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki egyben a Széchenyi-emlékbizottság tagja, akadémiai megnyitó beszédét Széchenyi emlékének szenteli. A következő napon az Akadémián nyilvános tudományos üléseket tartanak, amelyeken szintén Széchenyi munkásságát méltatják. A budavári palotában májusban nyitják meg az Országos Széchenyi Könyvtár emlékkiállítását. Szeptemberben a Magyar Tudományos Akadémián kétnapos előadássorozatot tartanak Széchenyi és kora címmel. Az előadások témája: Széchenyi István szerepe a polgári átalakulásban. Szeptember 21-én, Széchenyi születésnapján országos ünnepséget rendeznek a Széchenyi-emlék- műnél Nagycenken. A fővárosban a Nemzeti Múzeum történelmi kiállítást rendez Széchenyi életművéből. Kaptárfülkére bukkant a Holdvirág-árokban Napok óta lázas készülődés folyik Pomázon, az Iskola úti általános iskolában. A pedagógusok és diákok együtt örültek, mikor megtudták: ezentúl Sashegyi Sándor nevét viseli majd intézményük. A névadó ünnepségre március 8-én, szombaton délelőtt tíz órakor kerül sor. Az eseményt megnyitja dr. Juhár Jánosáé, az iskola igazgatója, majd beszédet mond Kulin Imre polgármester. Ezt követően műsorral emlékeznek Sashegyi Sándor autodidakta régészre, Pomáz szülöttére, aki általános ■ iskolai végzettségével önszorgalomból idegen nyelveket tanult, s a restaurálás mesterségét is elsajátította. Eredetiben olvasott hajdani okleveleket, dokumentumokat. Sok éven át kutatta a nagyközség, valamint környékének múltját. Ásatásai során középkori falvak és temetők kerültek elő. Feltárt egy hajdani királyi várat műhellyel és templommal. Az úgynevezett Holdvirág-árokban a sziklafalakba vésett kaptárfülkére, rovásírásos kövekre bukkant. Évekig tartó munkája nyomán igen gazdag leletanyag gyűlt össze, amely jelenleg a Nemzeti Múzeum középko- xi gyűjteményét gazdagítja. A Sashegyi Sándorra emlékező műsorban az iskola énekkara ad koncertet, vezényel: Gila lllésné. A résztvevőket versmondók és néptáncosok is szórakoztatják. Este nyolc órától szülők bálja lesz a művelődési házban. m. 1. SEmmmETi mmmmi ! Már régen gyanakodott a feleségére. Tisztában volt azzal, hogy nem véletlenül szaporodtak meg a téves telefonhívások egy-egy műszakcseréje idején... Azt is tudomásul vette, hogy neje éppen karácsonytájt „talált” az utcán egy arany nyakláncot. . . De amikor az egyik külföldi kiküldetése során estéken keresztül hiába próbált hazatelefonálni, és soha senki sem vette fel a kagylót, elfogyott a türelme. Amikor hazajött, akkor derült ki, hogy az asszony levitte a gyerekeket az anyjához, hogy az egyik nap fodrásznál volt, a másikon kozmetikusnál, a harmadik este pedig, mint állította, valószínűleg azért nem hallotta a telefon csengését, mert a konyhá ban porszívózott... — Úgy porszívóztál, ahogy én... Ráadásul a konyhában ... — füstölgött magában, de mivel nem akarta kenyértörésre vinni a dolgot, csak ennyit mondott: — No, ennek egyszer és mindenkorra vége — és egy útikofferből előhúzott téglányi csomagocskát nyomott a zavartan álldogáló felesége kezébe. — Mi ez? — kérdezte az meghökkenve. — Bontsd ki, majd meglátod. Fellépte a papírt, és meglepődve bámult egy dobozra nyomtatott számítógépféleség képére. — Mi ez? — kérdezte újra, változatlanul csodálkozva. — Egy tízmemóriás telefon. — De minek, hisz már van egy. — Az előszobában szerelem fel. Így majd a konyhában is hallani lehet, ha keresnek bennünket: És talán még porszívózás közben is — tette hozzá félhangosan. Az asszony ránézett. Keményen, ellenségesen. A férfi állta pillantását, és újra megszólalt: — Hisz mondtam, hogy egyszer s mindenkorra vége annak, hogy nem halljuk a telefon csengését, ha a konyhában vagyunk... ★ Másnap felszerelte a készüléket az előszoba falára, majd rákötötte a telefonvonalra. Aztán kipróbálták. Remekül működött. Kellemes, semmihez sem hasonlítható csicsergését nem lehetett nem észrevenni... A várt alkalom pár hét múlva bekövetkezett. Egy őszi szombati napon már túl voltak az ebéden, már szoktatta magát a közeli munkába indulás gondolatához. amikor megszólalt a telefon. A váltótársa jelentkezett, és műszakcserét javasolt. Azonnal beleegyezett. Ám a váratlan szabad délutánnal hirtelenében nem tudott mit kezdeni. Aztán, mivel úgy érezte, hogy az influenza kerülgeti, egy kiadós meleg fürdő mellett döntött. Nyakig a kád vízben ülve hallgatta a rádió sport- közvetítését, amikor egy pillanatnyi szünetben felciri- peit az előszobái telefon. H. G. Fighter A TÜRELMES HITVES Nem bejövő hívás volt. Azt a szabályos kicsengésről azonnal fel lehetett volna ismerni. — Magától hozta be a rádiót... Megkérdezte, nincs-e még valamire szükségem... Felajánlotta, hogy az újságokat is behozza... Most meg telefonál... Mintha arra ment volna ki a játék, hogy nyugodtan telefonálhasson — villantak at egy pillanat alatt a gondolatok az agyán. Szinte automatikusan lépett ki a kádból, vette fel a fürdőköpenyét, nyitotta ki az ajtót, és ment óvatosan az élőszobai telefonhoz. A gyerekek nem voltak otthon, a másik telefontól két csukott ajtó választotta el, és a dőlésszög is jó volt. Idejében hajolt a kagylóhoz is. — ... nem jó a mai este, műszakot cserélt. — És holnap ? — Azt még nem tudom. Elfelejtettem megkérdezni. — Tudd meg és hívj vissza. Már nagyon kívánlak. — Én is. Ha egy órán belül nem jelentkezem, akkor holnap a szokott időben, a szokott helyen. — Ott leszek. Szia. — Szia. Egy kattanás hallatszott: letették a kagylót. Gyorsan visszalépett a fürdőszobába. Alig helyezkedett el a kádban, amikor bejött a felesége. Számított rá. Tudta, hogy felajánlja majd, hogy megmossa á hátát, és biztos volt abban is, hogy valamilyen módon rákérdez a másnap délutánra. ★ Minden úgy történt, ahogy gondolta. De mivel már tudta, amit tudni akart, és mert már eldöntötte, hogy megszabadul a feleségétől, nem érdekelte különösebben, hogy az randevúzik-e d szeretőjével vagy sem. Gyűlölte az erőszakot, és úgy döntött, hogy balesetnek álcázott módszert választ. Olyat, hogy a gyanúnak még az árnyéka se eshessen rá. Heteken át töprengett, míg végre úgy érezte, hogy rájött a lehető legjobb „megoldásra”. •ÁFürdőszobájuk kicsi, de jó beosztású volt. A másfélszer két és fél méteres helyiség egyik rövidebb végén volt az ajtó, felette egy szappanok, fogkrémek és egyebek tárolására szolgáló széles polccal, a másik végében pedig egy beépített kád állt. A bal oldalon, az ajtóhoz legközelebb egy szennyestartó volt, aztán egy talpas mosdó következett, majd, közvetlenül a kád mellett, egy automata mosógép. A mosdó felett egy olyan pipereszekrény volt, melynek a két szélső tükörajtaját ki lehetett billenteni, és függőleges tengelye körül el lehetett fordítani. Praktikus kis darab volt, hisz ha az ember a fürdőkádban állt és törülközött vagy hajat mosott, akkor is láthatta magát. A helyiségben — többek között — két vízmentes konnektor volt fejmagásság felett a falra erősítve. Az egyik, a bal oldali, csak a mosógép üzemeltetésére szolgált, míg a másikba szinte állanő,óan egy hajszárító dugója volt bedugva. A készüléket, ha nem használták, az ajtó feletti polcra helyezték. Az utóbbi időben valamilyen érintkezési hiba keletkezhetett a jobb oldali konnektorban, ezért a hajszárítót is a mosógép konnektoráról üzemeltették, egy „T dugó” segítségével. Mivel a készülék drótja rövid volt, egy ideje a mosógépen tárolták. ~k Azon a vasárnap estén egy háromnapos víkend után izzadton, úgy-ahogy megmosakodva érkeztek vissza telkükről. Először a gyerekek fürödtek, majd a férfi zuhanyozott. Az asszony közben a mosógépbe rakta három nap szennyesének zömét, és beindította azt. A gép zúgva-búg- va dolgozott. Az öblítések közben a férfi már végzett a hajmosással, aztán a szárítással is. Egyszer csak a gép centrifugálni kezdett. A férfi csak erre várt. Az előszobába ment, és lekattintotta a mosógéphez tartozó automata kapcsolóját. Aztán bedugta a kádba a dugót, és ereszteni kezdte feleségének a meleg vizet. Végezetül a mosógépre tette a hajszárítót és ment a többiekhez vacsorázni. — Folyik a vized, aranyom — szólt oda a feleségének. — Koszi. Rögtön megyek, csak előbb még ezt a fél tányér sztrapacskát megeszem — volt a válasz. A gyerekek tévét nézni indultak, a nő pedig fürödni ment. Beriglizte az ajtót, elzárta a vizet, aztán óvatosan beleereszkedett a kád meleg vizébe. Kinyújtózkodott és fejét hátrahajtotta. Már vagy öt perce áztatta magát, amikor hirtelen megrázkódott a mosógép és felvijjogott a hajszárító! Még látta, ahogy a narancsvörös szárító vitustáncot jár ... még látta, amint a kádba billen ... aztán mindenminden megszűnt számára. Örökre.
