Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-08 / 57. szám
BUDJL.VIDÉKI BUDAÖRS © ÉRD 9 SZAZÍIALOMBATTA BÄGY • TÖRÖKBÁLINT © P1LISCSABA C © NAGYKOVÁCSI © BÚD A JENŐ © © PILIS VÖRÖS VAR © BUDAKESZI © BIATOR- I PAXY • ZSASIBÉK • SOLYMÁR © TÁRNOK PERBÁL @ TÖK © TINNYE 9 ÜRÖM A várossal közösen a levegő tisztaságáért Sok inéi a tennivaló A százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalatnál — a levegőtisztaság területén — a legtöbb gondot továbbra is a kén-dioxid kibocsátása okozza. A szakemberek szerint a gyár ezzel az anyaggal „lépi túl” legtöbbször a határértéket. Ezenkívül a vákuumelőállító rendszerek véggázaiban lévő kénhidrogén, valamint a desztillációs üzemekben a nitrogén-oxid, illetve az úgynevezett pio- misszió az, ami a megengedettnél nagyobb mennyiségben kerül a levegőbe. Mint megtudtuk, ezek közül legfontosabb célként a kén-dioxid mennyiségének mérséklését tartják. Ezt szolgálta az egyik ilyen veszélyes anyagot kibocsátó üzem múlt évi rekonstrukciója, melynek keretében korszerűsítették az égőket és vegyesről gáztüzelésűre szerelték át azokat. Ennek eredményeként kevesebb kén-dioxid távozik majd a légtérbe. A vállalat illetékesei szerint ugyancsak határérték alá került a kénhidrogén-kibo- csátás egy másik üzem felújítása után. A DKV azt is figyelemmel kíséri, hogy a gyár által kibocsátott szennyező anyagok hogyan, milyen mennyiségben jelennek meg a környező települések levegőjében. Négy mérőhelyen rendszeresen figyelik az értékeket (ezek közül kettő Százhalombattán, egy Ercsiben, egy pedig az almáskertek területén ' van). A korábbi évekhez hasonlóan, a múlt esztendőben is azt regisztrálták, hogy az éves átlagot tekintve nincs határérték-túllépés a DKV által jellemző módon kibocsátott komponensek tekintetében. Dr. Nagypataki Gyulát, a százhalombattai önkormányzat környezetvédelmi bizottságának elnökét arra kértük, mondja el véleményét az említettekről. — A DKV és a DHV környezetvédelmi törekvései igen dicséretesek, de a lakosság szempontjából egyáltalán nem megnyugtatóak. A határértékekről pedig az a véleményem, hogy Kertészkedéknek Melegágyak készítése A kiskertekben a melegágyakat még ma is a ház körül található faanyagból készítik. Az állandó nedvesség azonban „melegágya” a fát pusztító gombáknak is, ezért a faanyagot célszerű tartósítani. A 3 százalékos rézgálieoldat- tal való átitatás megfelel a célnak, különösen akkor, ha azt évenként megismételjük. Ilyen módon a drága faanyag élettartamát megsokszorozhatjuk. A kátrányos szerek használata nem tanácsos, mert attól a melegágyban lévő növények elpusztulnak. Ha tar- tósabb melegágyat akarunk készíteni, téglából is megépíthetjük. Sőt, olyan helyen, ahol a helyszínen lévő földből vertíal készíthető, törek, szecska vagy nádtörmelék hozzáadásával nagyon jó hőszigetelésű melegágyat készíthetünk. Ha csák egy ágyat készítünk, felesleges ragaszkodni a szabvány méretekhez, több készítésénél is csak akkor fontos ez, ha az ablakkereteket készen akarjuk beszerezni. A nem szabvány méretű melegágyhoz tetőlécből vagy más faanyagból ablakkeretet készítünk, abba 3 mm-es üveget vágatunk. A kiskerti melegágyakat BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vexetö munkatárs: Fazekas Eszter. ® Munkatársak : Fekete Ildikó, Aszódi László Antal, virág Márton. © Fogadónap minden hétfőn 14— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. 6. PL: 311. ír. sz.: 1146. Telefon: 1M-4761, 138- 4067. nem gazdaságos fűteni, hanem gyorsan bomló szerves anyagból, úgynevezett melegtalpat készítünk a növények számára. Erre a célra legjobban a friss lótrágya vált be, ahol pedig ezt nem lehet beszerezni, ott ősszel begyűjtött falombot használjunk. A melegtalpat úgy készítjük, hogy a melcgagyi hereien belül a talajt 50-60 cm mélyen kiszedjük és a trágyát — vagy lombot — a benne lévő rovarlárváktól megtisztítva berakjuk a gödörbe, majd jól megtapossuk. Ezután a berakott anyagot öntözzük meg meleg vízzel és az ablakot helyezzük rá a keretre. Éjszakára terítsünk takarót az ablakra. Egy-két nap múiva — ha a talp melegedni kezd — a kiemelt földből rakjunk be a talp tetejére 10-15 cm vastagságú réteget. Ha a talp nem melegszik fel, annak több oka is lehet. A meleget a szerves anyagon elszaporodó baktériumok légzése termeli. Ha a trágya vagy lomb télen vékony rétegben volt, a baktériumok megfagytak. Előfordulhat, hogy a baktériumok szaporodásához szükséges feltételek hiányoznak (hőmérséklet, nedvesség, rossz szerves anyag), a trágya nem fog „begyulladni”. Ilyenkor a trágyát újból rázzuk fel lazára, ezután oltsuk be 1-2 kanna trágyalével, majd öntözzük meg 39 fok körüli langyos vízzel. Ezek után tegyük rá az ablakot. Az így beoltott talp néhány nap múlva melegedni kezd, a trágyát letaposhatjuk, majd a földréteget is rakjuk visz- sza a tetejére. Ha a talaj 20-22 fokra felmelegedett, belevethetjük a magvakat. . __ Széli László a zok Magyarországon nem olyanok; mint például a nyugat-európai országokban. A túllépéseknél két dolgot kell figyelembe venni: az egyik az előírások, a másik a mérési eredmények. Ha — teszem azt — egy előírást megszigorítottak, akkor a múltban mért értékek természetesen meghaladják a határértéket. A közelmúltban például egy új szabadalom került napvilágra, amely szerint a megengedett benzolmeny- nyiséget a nyolcadára csökkentették. Ha a szigorítás előtt a mérések eredményei épphogy a megengedett határ alatt voltak, akkor a változás után meghaladják, illetve meghaladhatják azt. A helyzet tehát nem megnyugtató. Sok-sok tennivaló van még. üssze kell fogni a két vállalatnak, a városnak, s közösen kell kigondolnunk azt, honnan lehetne a költséges védőberendezések beszerzésére pénzt előteremteni. Egyébként a környezetvédelmi bizottság legközelebbi ülésén, március 12-én, kedden délután arról is tárgyalunk, hogy a nemrég elkészült polisztirolüzemet a DKV- ban mikor lehet majd munkába állítani. Megvalósítható-e a tervezett erősítés? Az ülésen részt vevők azt is megtudhatják; hol tart a szervezése az április 20-ra tervezett környezet- védelmi napnak. —r —ö A régi ürömi tanúcsháza táblája. És íme, az új (A szerző felvételei) Nálam idősebb, s jóval bölcsebb emberektől hallottam, hogy egy faluközösség dolgaiban nincsenek kis és nagy ügyek: csakis ügyek vannak, amelyeket meg kell oldani, odafigyeléssel. felelősségérzettel. Gondolok itt arra, hogy az új önkormányzatoknak előbb-utóbb arra is kell időt, fáradságot, pénzt fordítaniuk, amit leegyszerűsítve külsőségeknek nevezhetnénk. Hiszen, ha már eljutottunk odáig, hogy a fideszes országgyűlési képviselők nyakkendőben jelennek meg a Tisztelt Házban, akkor a helyi önkormányzatok is odafigyelhetnek arra, hogy ne a régi tanácsi pecséteket használják, vagy kicseréltessék az intézmények falára erősített tájékoztató táblákat, címereket. Ez is hozzátartozik megváltozott világunk képéhez. Tehát ha a polgármesteri hivatalt keresem, akkor az intézmény falán lévő tábla ne arról tájékoztasson, hogy a közös községi tanács található az épületben — a régi felirat közepén meg ott díszeleg a Kossutli-címer —, s az, hogy a társközségben mikor van félfogadási idő. A legtöbb állami intézmény falán még mindig ezek a fura „öszvér táblák” vannak. A közelmúltban még az ürömi polgármesteri hivatal utcai frontján is egy ilyen tábla éktelenkedett. Igaz, néhány nappal később már az új tábla díszelgett a régi helyén. A többi ürömi intézménynél viszont egyelőre semmi sem változott, akárcsak Vörösváron, ahol hatalmas betűk hirdetik: tanácsháza. Jó, tudom, hogy pénz, idő, fáradság ezeknek az apró ügyeknek az elintézése. Pilisvörösvóron például nehezebb lesz a felirat eltávolítása, mert a füstös falon ott maradnak a nyomok. De mégis olyan ez a felemásság, mint amikor egy-egy porta állapotáról első látásra megmondod, hogy mit ér annak gazdája. Igaz, a látszat néha csal, mint az ominózus táblák esetében is. Mégse elégedjünk meg azzal, hogy a vendégfogadó tisztaszobát rendben tartjuk, de kívülről soha nem nézzük meg a saját házunkat; vajon másoknak hogy tetszik? (Aszódi) A zsámbéki önkormányzat szemétszállítással kapcsolatos rendelete értelmében minden lakás, illetve családi ház tulajdonosa hetenként két szabvány műanyag zsákba teheti ki a háztartási szemetet, a zsákok egyenkénti súlya nem haladhatja meg a 20 kilogrammot. Mivel az állati hulla, illetve a trágya nem minősül háztartási szemétnek, annak elhelyezéséről az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia. Az önkormányzat még ebben a hónapban két alkalommal szervez lomtalanítási akciót. Azokon a településrészeken, ahol hétfőnként viszik el a szemetet, a lomtalanítási akcióra március 20-án kerül sor. Azok a családok, akiktől keddi napokon viszik a szemetet, március 27-ere tehetik ki a ház körül felgyülemlett limlomot, amelyek elszállítása díjtalan. Megkötöm koszorúdat: megmondom, ki vagy. Ilyen egyszerű. Ilyen egyszerű? Koszorúk a falon. Készülő koszorúk a kötőasztalon. Koszorú: temetés? Ugyan! Ott függnek a fali pici kampókon a babérkoszorúk, eredeti színükben, ezüs- tözve, aranyporral befújva. Ott várják a bársonyos homlokot a menyasszonyi koszorúk. Miért, hogy a koszorúhoz mégis a halál tétet elsőként egyenlőségjelet? Ebben a műhelyben nyolcvankilenc esztendeje kötnek koszorúkat. Dédanyja, dédapja mozdulatai irányítják az asszony kezét. Koszorúráma. Vastag, hajlított fémhuzal. Erre kúszik rá sajátos fonatban a művagy a valódi lomb, a mű- vagy a valódi virág. Lomb rejtette szalagfogó. S majd a szalag. „örök hűséggel... „Soha el nem múló fájdalommal ... ”, „Találkozunk Kopott szavak. Könnyáztatta szavak! Ha csak egyszer is, de szinte mindenki kimondja ezeket a szavakat. A műhely előtti üzletben. Amikor lediktálja, milyen koszorút kér, mi legyen a szalagon. Könny az asszony szemében. „Két esztendeje temettem el az uramat. Én kötöttem neki a magam koszorúját, ötven szál vörös szegfű. A szalagon csak annyi, Ilona.” Az asszony két asszonyHELYSZÍMRAJZ jc. OÓZOtUÓZCtíCi L lánya — itt dolgoznak vele az üzletben, a műhelyben — hófehér szegfűből kötötte meg a magáét. „Végigsírtam”. Ezt mondja az egyik. „Én már sírni sem tudtam”, mondja a másik. (Bertolt Brecht a Kurázsi mama és gyermekei lapjain: „Elmúlt a tél! Süss fel, te nap!/ Új fű borul a holtra már,/ De aki még nincs föld alatt,/ Kapcát cserél és talpra áll.”) Szókincstár. Haj-, babér-, hölgy-, hagyma-, virág-, arató-, hegy-, tövis-, vendégkoszorú, menyasszonyi meg temetési, emlékezési koszorúzáshoz szolgáló, valódi és átvitt értelmű ... Röptető szavak és mélybe rántok. Szerelem, halál, elmúlás, halhatatlanság. Az asszony: „Minden drágább. A ke- retkészítöm egy hete emelte az árat. A virágról jobb nem beszélni! Egyre többen kérnek selyemszalag helyett papírt. Sajnos, az zörög, bármit csinálunk is, pereg le róla a festék. A menyasszonyi koszorú most nem túl divatos, inkább csak a Pestről kijövök kérik. Néhány hónapja viszont sok emlékkoszorút rendelnek.” (Petőfi Sándor Arany Jánoshoz: „Más csak levelenként kapja a borostyánt,/ S neked rögtön egész koszorút kell adni.”) Már könnye sincs, gyászba öltözött asszony az üzletben. Harminc év körüli. Kapkodja a levegőt, úgy diktálja: négy szalag . .. igen ... feleséged, Anna, leányod, Csilla, fiad, Árpád és f iad, Ákos ..Úristen! Három gyerek apja volt. Fenyőágak, virágok illata. A festékszóró bűze. Betűsablonok. Drótkeretek. Szalagselymek. Metszőolló. Csípőfogó. Művirágok. Egy tálkában viasz. Fagyöngybogyók. Színes gyertyák. Nyolcvankilenc esztendő alatt hányszor jelent meg itt a halál? S a párt találó boldogság? Az emléket őrző tisztesség? Csillagokhoz és poklokhoz vezető utak koszorúkból rakva. Kinek-kinek halála a büntetése. És a boldogsága? Jutalma? Es az emlékezők-koszo- rúzók elháríthatatlan bizalmassága? A halállal senki sem iszik áldomást. Vagy mégis ? Egy irattartón az áll, „Előre”. Kérdő tekintetemre azt mondja az asszony: „Vannak idősek, magukban állók, akik előre megrendelik. Milyen legyen, miből legyen, mi álljon a szalagon. Meg rokonok, külföldiek, hogyha ... »ha történne valami«, hiszen igaz, soha nem lehet tudni.” S a boldogság koszorúi? Az idősebb lány: „Két hónapja is van, hogy kötöttünk. Gyönyörű volt!” (Móricz Zsigmond Boldog ember je: „Ojan jány aki embernek tejjes tökéletességgel megfeleljen, ojan csak egy kell, hogy legyék — hát hogy lehet éppen azt az egyet kiválasztani a sok közül?”) Nevetés és sírás, menynyire hajszálnyi csak közöttük a különbség. Az ár meg: egy. Koszorúban egy. S másban? Ki tudja, tudhatja? Jobb ezen nem töprengeni. Az önszámadás a keservesek legkeservesebbje. Van, aki el- vagy kikerüli? S kvadrál-e ez az önszámadás a mások által megejtettél?! A sokak közül mennyien vannak azok, akik vall- ják-tartják a nyers népi bölcsességet: a borostyánkoszorút tökre ne tedd ... ?! Dics;séget, szerelmet, végső búcsút, emlékőrzést tudató koszorúk. Szalagjaikkal másnap már csak a szél babrál. Mészáros Ottó
